Orbán jó zsaruja, aki orvosoknak, tanároknak keresztbe tesz, de megkegyelmez egy terroristának

„Akik azt mondják, én csak egy bábu leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le. Nem feltételezik, hogy egy nő önálló döntésekre képes, szuverén közéleti szereplő lehet.” Ezekkel a szavakkal indult neki az államfői karrierjének Novák Katalin, miután a Fidesz élvonalából átkatapultált a Sándor-palotába, a nemzet egységét megtestesíteni hivatott elnöki székbe.

Novák pontosan egy évvel ezelőtt, május 10-én lett Magyarország új köztársasági elnöke, ekkor kapta meg a kulcsokat vasarcú elődjétől, Áder Jánostól. Ezzel pedig az akkori 44 évével ő lett az ország eddigi legfiatalabb, egyben első női államfője.

Novák ezzel együtt ledobta magáról két, addigra már jól bejáratott fülbevalóját is: az egyiken Orbán Viktor nevének kezdőbetűi voltak, a másikon pedig a Fidesz szó, és megígérte azt, amit amúgy a törvény ír elő neki: az őrködést az államszervezet demokratikus működése felett: „Sok-sok törésvonal van egy családon, egy kis közösségen belül, és az egész nemzetünkön belül, amin felül kell emelkednünk. Nekem feladatom megtalálni azt a magasságot, ahol a nemzetünknek magától értetődő egysége van. Nemcsak az Alaptörvény által megkívánt feladatom, hanem saját személyes vállalásom is. (…) Az első dolog, ami eszembe jut: nehéz lesz. Azzal együtt, hogy nehéz, meggyőződésem, hogy nem lehetetlen” – mondta. A beiktatása óta eltelt egy évből úgy tűnik, szeret megközelíthetőnek látszani, de teljesen sosem megy szembe a kormány hivatalos álláspontjával.

Amikor nem volt fül és száj

Novák már a legelején arról beszélt, „fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé látunk, hallunk és értünk”, és a szavát adta, hogy ha száz jó törvényt kap, százat fog aláírni, ha száz rosszat, akkor ugyanennyit küld majd vissza. Ezek szerint szinte kivétel nélkül csak jó törvényeket küldött neki az első évében a parlament, mert majdnem mindent aláírt, amit elé tettek.

A kormánypártok például gyakorlatilag két nap alatt végezték ki a katát, ami miatt tavaly szeptembertől több százezer katázónak kellett áttérnie más, bonyolultabb és drágább adózási formára, vagy kellett felhagynia tevékenységével. Novák bár „érzékelte” a felháborodást, a heves tiltakozások és hídfoglalások sem érintették meg: köztársasági elnökként pár nap múlva alá is írta a törvényt. Ezt utólag a Facebookon azzal magyarázta, háború=gazdasági válság=biztos kézre van szükség, és az a „helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé”.

Csont nélkül aláírta a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) kibelező törvényt is, amivel elvették a MOK bizonyos jogait, és megszüntették a kötelező kamarai tagságot is. A parlament fideszes többsége ezt azután szavazta meg, hogy a MOK tiltakozott az orvosi ügyeleti rendszer átalakítása ellen, és azt szerette volna, ha a kormány az orvostársadalommal is egyezteti az egészségügyi reformterveit.

Nem zavarta a pedagógussztrájkokat ellehetetlenítő törvény sem, ami korlátozza a magyar tanárok sztrájkjogát. Bár a pedagógus-szakszervezetek levélben kérték, hogy ne írja alá a törvényt, szerintük az olyan gyorsan megtörtént, hogy a levelük valószínűleg addigra még meg sem érkezett a Sándor-palotába.

A gránitszilárdságú Alaptörvény 11. módosítását is aláírta, benne a vármegyékkel és a főispánokkal, valamint azzal – az ellenzéki pártok számára kifejezetten kellemetlen – újítással, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat ezentúl egyszerre tartják. Ezt pedig Novák az Alaptörvény stabilitását szem előtt tartva tette meg.

Egy év alatt csak egyetlen törvény nem ment át a rostáján: az új panasztörvényt nem írta alá, azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A parlament által már elfogadott törvény a többi közt azt szabályozza, hogyan lehet anonim módon bejelentést tenni, ha valaki korrupciót tapasztal, de belekerült egy olyan rész is, amivel azok ellen is panaszt lehet tenni az állami és önkormányzati szerveknél, akik kétségbe vonják a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét vagy a „gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”.

Novák a törvény visszadobását azzal indokolta, hogy a törvény eszközei „vitathatók, mivel a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják”. És bár az államfő visszadobhat a parlamentnek egy törvényt, ha azt másodszorra is ugyanúgy, változtatások nélkül fogadják el, nincs mit tenni, akkor már Nováknak is alá kell írnia.

A jó zsaru

Amikor Novák épp nem aláír, akkor feltűnően aktív külügyi tevékenységet folytat. A Szabad Európa összesítése szerint elődje, Áder János az első öt évében csak nyolcszor utazott külföldre hasonló időtávon, Novák viszont az első kilenc hónapjában már 25 országba és 59 diplomáciai eseményre ugrott el.

Ebbe mondjuk olyan találkozások is belefértek neki, mint egy szívélyes hangulatú látogatás Jair Bolsonaro elnöknél Brazíliában, aki például egy brazil képviselőnőre azt mondta, nem lenne érdemes megerőszakolni, mert csúnya. Mindenesetre Novák a találkozót úgy értékelte, „Bolsonaro elnök úrral mi a béke követei vagyunk”, és úgy látta, Brazília fociban világbajnok, Magyarország pedig a családok támogatásában.

De találkozott Törökországban Recep Tayyip Erdoğan elnökkel is, aki két évtized alatt egyre autoriterebb eszközökkel építette ki uralmát. Ebbe különböző módokon a neki nem tetsző eredményű helyi választások megismételtetése, ellenzéki politikusok börtönbe zárása és pártok ellehetetlenítése is belefért.

Novák tehát a beiktatása óta rengeteget utazik, tárgyal magas szintű külföldi vezetőkkel. Első útja Lengyelországba vezetett – ami viszont szimbolikus értékkel bírt, hiszen akkorra a lengyel és a magyar kormány már nem volt annyira jóbarát Orbán Viktor oroszbarátsága miatt. Négyszemközt találkozott Petr Fiala cseh miniszterelnökkel, Egils Levits lett köztársasági elnökkel, Robert Golob szlovén kormányfővel vagy Klaus Iohannis román elnökkel is, de járt még például Németországban, Portugáliában, a Vatikánban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Horvátországban, Koszovóban, az Egyesült Királyságban, Máltán, Franciaországban, Izraelben, Irakban és Szerbiában is.

Szóval jelenleg olyan kettős játékot látunk, hogy míg Orbán Viktor miniszerelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter gyakran kritizálja a Magyarországgal szövetséges államokat vagy Ukrajnát, Szijjártó pedig Moszkvába is rendszeresen utazgat, addig Novák inkább a jó zsaru szerepét játssza el.

Ennek egyik legfontosabb pontja az volt, amikor Novák az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt látogatta meg Kijevben. Orbán még nem járt Ukrajnában a háború kitörése óta, és egyelőre nagyon úgy tűnik, nem is fog. És bár a magyar kormány a béke és a tűzszünet szavak mantrázásával igyekszik semlegesnek tűnni az orosz–ukrán konfliktusban, valójában sokszor inkább az orosz fél felé húz, Novák a kormánynál egy fokkal konkrétabban hangoztatott nyugatbarát üzeneteket, ez már a beiktatási beszédéből is kiderült. Ráadásul el is ítélte a putyini agressziót Ukrajnában.

Nemrégiben pedig egészen odáig ment, hogy kijelentette, „olyan béketerv kell, ami nem jár Oroszország győzelmével, és ezzel együtt igazságos és reális célkitűzéseket fogalmaz meg”, valamint arról is beszélt, Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait Ukrajna területéről.

De azért egy határt ő sem lép át, teljesen sosem megy szembe a kormány hivatalos álláspontjával az autópályán – például ő sem hangoztat olyat, hogy Magyarország szállítson fegyvereket Ukrajnának. Mindezzel ugyanakkor Orbánék azt mutathatják meg, hogy van itt egy magas pozícióban lévő valaki, aki a magyar diplomácia lágyabb, szívélyesebb oldalát és a megközelíthetőséget mutatja. Aki nem mellesleg nő, Novák pedig gyakran beszél is a nő és anya szemszögéből, mint aki szerinte nem erőfitogtatással akar valamit elérni, hanem párbeszéddel.

Novák nemcsak a háborúban vagy a külföldi diplomáciában, de másban is láthatóan a kezdetektől próbálja a középutas államfő szerepét mutatni.

A jó zsaru szerepében tetszelgett akkor is, amikor a kormánypártok mint a rétestésztát, úgy nyújtották a szavazást a svédek és finnek NATO-csatlakozásáról – a finnekét nyolc hónap után hagyták jóvá, a svédeket még mindig váratják, mert a Fidesz továbbra is „megnyugtatást vár” tőlük. Novák mindenesetre egy Facebook-posztban tisztázta, neki nincs szüksége ilyenekre: „az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt” – írta.

De a megközelíthetőségre játszik rá akkor is, amikor megosztja a néppel a karácsonyi készülődős Spotify-listáját, amikor interjút ad olyan lapoknak, amelyekkel fideszes családügyi miniszterként nem állt szóba (már amikor nem akarja lecseréltetni az újságírót), és olyankor is, amikor a nagyközönség előtt egy hétvégére megnyitja a Sándor-palotát (az egyéves évfordulóra most hétvégén megint lehet menni palotanézőbe).

Nagylelkű kegyelemosztogatás

Persze az államfők élete sem fenékig tejfel, ők is csak emberből vannak, csinálnak megosztó dolgokat is. Novák például tavaly elment Romániába, ahol egy, a teljes magyarság képviseletéről szóló Facebook-poszt miatt kisebb összetűzésbe is keveredett a román külüggyel. Az államfő azt írta, képviselet tekintetében számára nincs különbség a határon innen és az azon túl élő magyarok között, erre a román külügy azzal reagált, hogy Novák nyilatkozata nem felel meg a nemzetközi jognak, hiszen egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban.

A családügyi miniszteri szerepét sem vetkőzte le teljesen: Ferenc pápának is úgy beszélt Budapesten a családról mint a nemzet fennmaradásának alapjáról. Egy interjúban pedig előbb személyes küldetésének nevezte, hogy elmondja a fiatal nőknek, nem érdemes lemondani a gyerekvállalásról csak azért, mert valaki szereti a munkáját, szeretne a hivatásában kiteljesedni. Majd finoman áttért a kormány által is előszeretettel hangoztatott állításokra, miszerint „vissza kell utasítani a hagyományos családok felbomlasztását célul kitűző káros ideológiát”. Mindezzel nincs új a nap alatt, hiszen Novák már annak idején is arról értekezett, hogy a koronavírus-járvány miatt kell az Alaptörvénybe írni, hogy az anya nő, az apa férfi.

A legmegosztóbb tette a hivatalban töltött első évének végére esett: elnöki kegyelmet adott a terrorizmus miatt elítélt Budaházy Györgynek. A Hunnia Mozgalom alapítóját jogerősen 6 év fegyházbüntetésre ítélték olyan cselekményekért, amelyekhez hasonlókra az újkori Magyarország történetében még nem volt példa. Molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre SZDSZ- és MSZP-pártirodák, két melegbár és egy jegyiroda ellen. Hat országgyűlési képviselő ellen hajtottak végre összehangolt gyújtogatásos támadást, Kóka János miniszter épülő nyaralójára több Molotov-koktélt dobtak, rálőttek az egykori oktatási miniszter, Hiller István házára, és robbantásos merényletsorozattal akartak beavatkozni a politikába, megakadályozni a lemondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utódjának megválasztását. Az eredmény: Budaházy lóháton távozott a váci börtönből, és azt mondta, nagy és bátor dolog, hogy Novák ezt bevállalta.

Novák amúgy is nagylelkűen osztogatja a kegyelmeket: a 2022-es adatok szerint a 194 végrehajtási kegyelmi kérvényből tizenegyet hagyott jóvá – nála csak Göncz Árpád hagyott jóvá többet. A jogerősen még el nem ítélt vádlottaknak adható eljárási kegyelemből pedig hetet hagyott jóvá Novák – összevetésképp, Áder a saját elnöksége alatt egyet sem.

Belül tágasabb

Novák a majdnem 280 millió forintért felújított Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciájában pihenheti ki fáradalmait. Ha szeretne, nézhet filmet az alagsori moziszobában, közben szürcsölhet a beépített tölgyszekrénybe került borhűtőből is. De elvonulhat a kisebb sminkszobájába vagy a hangszigetelt zeneszobájába is.

Államfői elfoglaltságai mellett azért a szabadidejét is igyekszik aktívan tölteni: Novák elhatározta, hogy az ötéves ciklusa alatt bejárja az Országos Kéktúrát. Ezen az úton elkíséri férje is, az ország első first gentlemanje, aki mindössze öt hét kiképzéssel lett tartalékos alezredes.

Az már biztos, hogy Nováknak élete végéig nem lesznek anyagi gondjai, a köztársasági elnök juttatásairól külön jogszabály rendelkezik. Elődjeihez hasonlóan a havi többmilliós tiszteletdíj élete végéig jár neki, és kérésére akkor is biztosítanak rezidenciát egyfős személyzettel, ha mandátuma lejár, és a Béla király úti ingatlant át kell adnia utódjának. Az államfőt élete végéig megilleti ezenfelül a személyes gépkocsihasználat, háromfős titkárság és az ingyenes egészségügyi ellátás.