Tíz pontban sorolta fel Novák Katalin, hogy hogyan áll Magyarország az orosz-ukrán háborúhoz

2022. május 14. – 11:57

Tíz pontban sorolta fel Novák Katalin, hogy hogyan áll Magyarország az orosz-ukrán háborúhoz
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szombaton 11 órakor kezdődött a köztársasági elnök beiktatási díszceremóniája a Kossuth téren, a Parlament épülete előtt: elsőként a katonai díszegység a történelmi zászlóknak tisztelgett a téren. Novák Katalin családja kíséretében, férjével a balján vonult fel a térre.

Miután a beiktatandó köztársasági elnök engedélyt adott zászlófelvonásra, a katonák felvonták azt, a Himnuszra, majd Kövér László házelnök ismertette az Országgyűlés döntését a köztársasági elnök megválasztásáról. Eddigre Novák Katalin már férje jobboldalán ült, onnan követte a Kövér megszólalása utáni Rákóczi induló négykezes átiratát, amit Balázs János és tanítványa, Kádár Viktória zongoraművészek adtak elő. Ezt követte Novák Katalin beiktatási beszéde.

„A magyarok köztársasági elnökeként először szólítom meg önöket” – kezdte beiktatási beszédét Novák Katalin, majd megköszönte a bizalmat. A bizalommal elsősorban felelősség fakad, „felelősség azok iránt is, akik ma még bizalmatlanok és elutasítók”, mondta. Minősített felelősségének nevezte, hogy elnökként megmutassa, mit jelent a szülőföldje, Magyarország, mit jelent magyarnak lenni, hol van a világban betöltött helye a magyaroknak. „Ebből a személyes magyar világnézetből keletkeznek majd cselekedeteim” – mondta. Azzal folytatta, hogy a magyarok együtt vannak abban a szándékban és akaratban is, hogy a 20. századi megrendülés után a 21. században jobb, szebb békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.

Aztán áttért a háborúra. „Egy sötét felleg árnyékot vet az életre – a háború. Ez most nem a videójátékok virtuális valósága, ez nem CGI, ez nem Photoshop, nem is háborús film, ez az a véres valóság”. (…) Valódi a gyerekek sírása, a tankok dübörgése, a fegyverek ropogása, valódi a megrendülés, valódi a félelem.

Ezután a magyarok azonnali reakcióit méltatta, és mint mondta, mostanra 700 ezer menekülő lépett át Magyarország területére. Több százmillió forint adomány gyűlt össze. A segítséget mindenkinek megköszönte, majd tíz pontban sorolta fel, hogyan néz ki Magyarország szempontjából a háború. Arról később beszélt, hogy a keresztény, demokratikus értékeket képviselte korábban is a kormány tagjaként is, ennek megfelelően kevésbé meglepő, hogy a Fidesz eszméivel megegyező pontokat sorolt.

  1. Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
  2. Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésekre.
  3. Mi magyarok békét akarunk itt, és a szomszédos országokban is, mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút.
  4. Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, békeszerető egymás iránti tiszteletre méltó magyarok ellen is vívják, követeljük a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését.
  5. Nem vagyunk semlegesek, az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk. Az EU és NATO szövetségeként vállalt kötelezettségeknek eleget teszünk, és ha úgy kívánja a magyar érdek, nemet is mondunk.
  6. Többszörösen megharcolt szuverenitásunkról semmilyen körülmények közt nem vagyunk hajlandóak lemondani, honvédelmi erőnket folyamatosan fejlesztjük.
  7. Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az EU közösségéhez.
  8. Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért és nem akadályozzuk szövetségeseink áldozathozatalát, nem egyezünk bele azonban olyan döntésekbe, ami nagyobb áldozatot követel a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat az orosz agresszornak okoznak.
  9. Készséggel vállalunk közvetítő szerepet a háborúban résztvevő felek között.
  10. Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához ragaszkodunk ahogy eddig, úgy most és ezután is.

Novák Katalin azt mondta, vannak szövetségeseink és barátaink is. „Néha kényelmetlen barátok vagyunk, de ha valódi a szükség, mi nem futamodunk meg”, mondta. Május 17-én, kedden, Varsóba utazik, hogy a lengyel elnökkel találkozzon.

Fotó: Huszti István / Telex Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Dicsérte még a magyarokat: a magyar egy erős, bátor nemzet, Magyarország szuverén, kiáll magáért. Azt mondta, Magyarország cégéreként dolgozni fog azon is, hogy a meg nem értettség romantikája mellett egyre többször értsék meg a magyarokat is.

„Őrizzük meg nemzeti büszkeségünket, de vigyázzunk, hogy ne legyen nemzeti gőg, de globalista gyávaság sem”.

Itt jutott el hosszabban Brüsszelhez, amikor is arról beszélt, hogy van, hogy el kell menni a falig vagy azon is át kell törni, ezt tanulta a brüsszeli bizottságtól.

Azt mondta, azt tapasztalta, érdemes megnézni, hogy van-e ajtó, érdemes megnézni, van-e kilincs, ha nem tudjuk lenyomni, akkor megnézni, van-e benne kulcs, ha nem, ismertünk-e valakit, aki ki tudja nyitni. És ha nincs, akkor jöhet a faltörő kos. „Bízom benne, hogy ajtónyitogatásban és kulcskeresésben Magyarország hasznára lehetek.”

A felálló kormánytól azt kérte, hogy tiszteljék a demokratikus törvényhozás fennálló alkotmányos kereteit. „Magyarország polgáraként azt várom, hogy őrizzék meg a magyar emberek biztonságát, azt remélem, hogy a világjárványokra, a biztonsági fenyegetésekre és gazdasági kihívásokra való megfelelés mellett jut, marad elő a további építkezésre is.”

A családról is beszélt, mert mint mondta, a szuverenitás bölcsője a család, a nemzet egysége is a családban kezdődik. Segíteni és szólni fog a megfogant emberi élet, a család védelmében, és abban, hogy segítsék a fiatalokat akár az idősek gondozásában is. „Védjük a teremtési rendet és a teremtett világot, támogassuk a nagycsaládokat, a főállású szülőket, az örökbefogadókat, az egyedül gondoskodóakat, dolgozzunk azért, hogy a felelős gyerekvállalásnak ne legyen anyagi akadálya.”

Azt ígérte, a tehetséges fiatalokra is ráirányítja majd a figyelmet, és ott lesz a rossz körülmények között élők között is, leül majd a sámlira.

„Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé hallunk, látunk, és értünk, hogy érezzük, összetartozunk”.

Még a választások előtt választották meg köztársasági elnöknek is

Nyilvános ünnepéllyel egybekötött rendezvényen iktatták be május 14-én, szombaton Novák Katalint, aki egykori családokért felelős miniszterből lett köztársasági elnök – a Fidesz javaslatára. A parlament márciusban, még a választások előtt választotta meg köztársasági elnökké.

Novák Katalin programja ökumenikus istentisztelettel kezdődött a szombat délelőtt Budapesten, a Kálvin téri református templomban: itt egyházi vezetők megáldották Magyarország új köztársasági elnökét. Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke – aki egykor Emmi-miniszterként a főnöke volt – igehirdetésében arról beszélt: ez az első alkalom, hogy katolikusok, reformátusok, evangélikusok „a zsidó felekezet szombati imájától kísérve”, a hívők közösségében kérik Isten áldását az ország első polgárára.

Fotó: Huszti István / Telex Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Ehhez szükség volt a megválasztott köztársasági elnök „bátorságára és alázatára”, és arra, hogy „újra és újra, tisztségtől, hivataltól függetlenül keresse Krisztus útját” – mondta a református püspök. Balog Zoltán azt kérte, hogy legyen ez egy új „magától értetődőség” Magyarországon, ahol az alaptörvény kimondja a magyar állam keresztény megalapozottságát, és az állam minden szervének kötelességévé teszi az ország keresztény kultúrájának védelmét, foglalta össze az MTI.

Népünnepéllyé lett beiktatási ceremónia

A köztársasági beiktatási ceremóniájára meghívták fellépőként Balázs János és Kádár Viktória zongoraművészeket, Rúzsa Magdit, a Magyar Nemzeti Táncegyüttest és az Angelica leánykart. Ezután délután egytől este hatig nyílt napot tartanak a Sándor palotában, amelynek kulcsait már május tizedikén átvette Novák Katalin Áder János korábbi köztársasági elnöktől.

Nem minden köztársasági elnök igényelt egyébként népünnepélyt a beiktatására, Sólyom László például külsőségektől és felhajtásoktól mentes ceremóniát kért. A korábbi köztársasági elnökök beiktatási ceremóniáiról ebben a cikkünkben írtunk részletesen, Novák Katalinról készült portrénkat pedig itt olvashatja. A kedden hivatalba lépett köztársasági elnök hétfőn megnevezte azokat az embereket, akikkel együtt fog dolgozni hivatalában. Megnéztük, kik ők, és korábban hol dolgoztak.

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A nemzeti egység megteremtéséről Novák Katalin korábban azt mondta, nehéz lesz, de nem lehetetlen.



Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!