Koncert is lesz Novák Katalin beiktatásán, de nem minden köztársasági elnök akart népünnepélyt magának

Szombaton nyilvános ünnepséggel egybekötve iktatják be hivatalába Novák Katalin köztársasági elnököt. A Kálvin téren tartott reggeli ökumenikus istentisztelet után délelőtt 11 órától a Kossuth téren felállított színpadon lép fel Balázs János és Kádár Viktória zongoraművészek, Rúzsa Magdi, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és az Angelica leánykar. Ezután délután egytől este hatig nyílt napot tartanak a Sándor palotában.

A nyitott rendezvény azt az üzenetet akarja közvetíteni, hogy a köztársasági elnök mindenkié. Még ha nem is közvetlenül a nép választja az államfőt, az alaptörvény szerint egyik legfontosabb feladata kifejezni a nemzet egységét. Ezt a célt persze elég nehéz így elsőre teljesíteni egy egészen a megválasztásáig aktív fideszes politikussal, a Fidesz korábbi alelnökével.

Nagyon különbözőek a szokások abban a tekintetben, hogy a korábbi köztársasági elnököket mennyire ünnepélyes keretek között iktatták be. Haladjunk az időben visszafelé.

Áder Jánosnak a Csík zenekar húzta

2012. május 10-én Áder János első beiktatásakor a Budai Várban a Sándor-palota előtti téren tartottak kisebb ünnepséget. Akkori beszámolók szerint a meghívottakkal és érdeklődőkkel együtt körülbelül százan lehettek az eseményen. A katonai tiszteletadás után a történelmi egyházak vezető kértek áldást a köztársasági elnökre, majd a Csík zenekar eljátszott egy dalt, Blaskó Péter pedig elszavalta József Attila A Dunánál című versét.

Ezután mondott beszédet az egybegyűltek előtt Áder János. A ceremóniát kis közjáték zavarta meg, mert a palota előtti őrbódénál az egyik díszőrséget álló katona elájult – többen azonnal odaugrottak segíteni. Áder aztán feleségével együtt besétált a palotába, ahol a meghívott vendégeknek fogadást tartottak.

Schmitt Pál mögött üresen maradt egy szék

2010. augusztus 6-án a Sándor-palota udvarán tartották Schmitt Pál ünnepélyes beiktatását. A rendezvényt eredetileg nyilvánosnak tervezték, és a palota előtti téren akarták megtartani, de a reggeli vihar miatt végül az udvaron felállított sátorban tartották meg körülbelül 200 meghívott előtt.

A sátorban felállított színpadon egy debreceni kislány, Fekete Boglárka énekelte el a Himnuszt, majd a program néptánccal, egy Bartók-művel, egy Vörösmarty-verssel és az A csitári hegyek alatt című dallal folytatódott. A meghívottak között ott ült Mádl Ferenc volt köztársasági elnök a feleségével, de az előző államfőnek, Sólyom Lászlónak fenntartott hely üresen maradt, ugyanis Sólyom nem ment el a ceremóniára. Schmitt Pál ezután két évig volt köztársasági elnök, majd belebukott a plágiumbotrányába.

Sólyom László nem akart népünnepélyt

Sólyom László visszafogott, puritán személyiségéhez illően a saját beiktatásán sem akart „népünnepélyt”, külsőségektől és felhajtásoktól mentes ceremóniát kért. Az elnök beiktatási ünnepségét 2005. augusztus 5-én ezért a Sándor-palota Tükörtermében tartották. Az eseményre a legfőbb közjogi méltóságokat, a minisztereket és az ombudsmanokat hívták csak meg, rajtuk kívül csak operatőrök és fotósok lehettek jelen. A szerény ünnepségen először a hivatalából távozó Mádl Ferenc mondott búcsúbeszédet, utána pedig az új államfő mondott pár köszöntő szót.

Mádl Ferenc beiktatására háromezer embert hívtak meg

Ehhez képest 2000. augusztus 4-én Mádl Ferenc beiktatása kifejezetten nagyszabású rendezvény volt. Mádlt a millenniumi ünnepségekkel egybekötött nagyszabású ceremónián iktatták be a Kossuth téren (akkor még az államfő hivatala az Országházban volt).

A téren hatalmas sátrat állítottak fel, mintegy háromezer hivatalos meghívott érkezett: ott voltak a diplomáciai testület tagjai, az országgyűlési képviselők, a kormány tagjai, a történelmi egyházak vezetői, külön tribünje volt a polgármestereknek, akik közül 1900-an vettek részt az eseményen. Mádlt díszzászlóalj fogadta, a Himnusz éneklése közben 21 díszlövés dördült el a Duna-parton elhelyezett ágyúkból, majd ünnepi koncertet is adtak.

Göncz Árpádot a fellobogózott ülésteremben és az Országház előtt ünnepelték

1990. augusztus 3-án Göncz Árpádot választotta meg az országgyűlés a rendszerváltás utáni Magyarország első államfőjének. Az ünnepséget akkor a történelmi lobogókkal feldíszített ülésteremben tartották. Jelen voltak a kormány tagjai, a diplomáciai testületek képviselői, a parlamenti és a parlamenten kívüli pártok vezetői, az egyházak, valamint a nemzetiségi szervezetek képviselői. Ezután következett a szavazás.

Göncz volt az egyetlen jelölt a tisztségre, amelyhez kétharmados többséget kellett elérni. A titkos szavazáson a leadott 310 szavazatból 295 szólt Göncz Árpád mellett, 13-an szavaztak ellene. A hivatali eskütétel után sorban gratuláltak neki a miniszterek és a frakcióvezetők. A résztvevők ezután kivonultak az Országház elé, ahol a Kossuth téren addigra sokan összegyűltek, hogy megünnepeljék a köztársasági elnök megválasztását. Itt készült az az ikonikus kép Göncz Árpádról, amelyen karjait a magasba emelve, ujjaival a győzelem jelét, a „V” betűt mutatva üdvözli a tömeget.