Novák Katalin az alaptörvény stabilitását szem előtt tartva aláírta annak 11. módosítását is

2022. július 22. – 17:29

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Novák Katalin szerint az alaptörvény „értékmérő szerepét akkor tudja maradéktalanul betölteni, ha nincs kitéve folytonos változtatásoknak”, éppen ezért bejelentette, hogy aláírta annak (tíz éven belüli) tizenegyedik módosítását is. A köztársasági elnök mindezt ellenmondásoktól sem mentes Facebook-posztban jelentette be, a többi között az alaptörvény gránitszilárdságát azzal érzékeltetve:

„alkotmányos rendszerünk általa is kiszámítható és stabil. Mégis előállhat olyan helyzet, melyben változtatni kell rajta. Különösen igaz ez február óta, hiszen a háború miatt az ország helyzete és mindennapi életünk körülményei drámaian változnak. A kedden megszavazott alkotmánymódosításnak azonban nem látom kényszerítő indokát. Alkotmányos kötelezettségemnek tettem eleget, amikor a mai napon az Alaptörvény tizenegyedik módosítását aláírtam.”

Alig néhány nappal ezelőtt Novák Katalin hasonlóan következetes érvelést követően jutott arra, hogy „helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé”, így az múlt hétfőn benyújtott, egyetlen nap alatt a Fidesz–KDNP által megszavazott katatörvényt is hitelesítette.

A mostani alaptörvény-módosítás pikantériája, hogy az államfőnek nagyon is lett volna mit mérlegelnie. A parlament kormánypárti többsége ugyanis kedden szavazta meg az Alaptörvény 11. módosítását, így 2024-től ugyanazon a napon tartják majd az EP- és az önkormányzati választásokat is. A mostani változás egyik érdekes velejárója, hogy mivel az EP-választást májusban tartják, így az önkormányzatit is ahhoz kell igazítani, a polgármesterek mandátuma azonban csak októberben jár le, így akár hónapokig is bukott polgármesterek vezethetik majd a településeket.

Ezt a módosítást azzal indokolta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hogy így 9-10 milliárd forinttal kevesebbe kerülnek a választások. Ezen túlmenően jelentősen megnehezítik az ellenzéki pártok dolgát is a közös, illetve külön indulás témában. Az elmúlt hetekben szinte minden pártból azt mondták, hogy a következő EP-választáson külön-külön, az önkormányzatin viszont ismét együtt indulhatnak a szövetség tagjai.

De a most Novák által kihirdetésre ítélt módosításnak része volt Kocsis Máté azon javaslata is, miszerint a megye elnevezés helyett vissza kell térni a vármegye név használatához, mindezt „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel”. Kocsis érvelése szerint „a vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A módosítást annak ellenére, hogy korábban ellenezte, Lázár János „kötelességből” megszavazta.

Novák Katalin szignóját követően a Magyar Közlönyben még pénteken kora este megjelentek a parlament által kedden elfogadott alaptörvény-, illetve törvénymódosítások.

Kövess minket Facebookon is!