Novák Katalin az alaptörvény stabilitását szem előtt tartva aláírta annak 11. módosítását is
2022. július 22. – 17:29
frissítve
Novák Katalin szerint az alaptörvény „értékmérő szerepét akkor tudja maradéktalanul betölteni, ha nincs kitéve folytonos változtatásoknak”, éppen ezért bejelentette, hogy aláírta annak (tíz éven belüli) tizenegyedik módosítását is. A köztársasági elnök mindezt ellenmondásoktól sem mentes Facebook-posztban jelentette be, a többi között az alaptörvény gránitszilárdságát azzal érzékeltetve:
„alkotmányos rendszerünk általa is kiszámítható és stabil. Mégis előállhat olyan helyzet, melyben változtatni kell rajta. Különösen igaz ez február óta, hiszen a háború miatt az ország helyzete és mindennapi életünk körülményei drámaian változnak. A kedden megszavazott alkotmánymódosításnak azonban nem látom kényszerítő indokát. Alkotmányos kötelezettségemnek tettem eleget, amikor a mai napon az Alaptörvény tizenegyedik módosítását aláírtam.”
Alig néhány nappal ezelőtt Novák Katalin hasonlóan következetes érvelést követően jutott arra, hogy „helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé”, így az múlt hétfőn benyújtott, egyetlen nap alatt a Fidesz–KDNP által megszavazott katatörvényt is hitelesítette.
A mostani alaptörvény-módosítás pikantériája, hogy az államfőnek nagyon is lett volna mit mérlegelnie. A parlament kormánypárti többsége ugyanis kedden szavazta meg az Alaptörvény 11. módosítását, így 2024-től ugyanazon a napon tartják majd az EP- és az önkormányzati választásokat is. A mostani változás egyik érdekes velejárója, hogy mivel az EP-választást májusban tartják, így az önkormányzatit is ahhoz kell igazítani, a polgármesterek mandátuma azonban csak októberben jár le, így akár hónapokig is bukott polgármesterek vezethetik majd a településeket.
Ezt a módosítást azzal indokolta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hogy így 9-10 milliárd forinttal kevesebbe kerülnek a választások. Ezen túlmenően jelentősen megnehezítik az ellenzéki pártok dolgát is a közös, illetve külön indulás témában. Az elmúlt hetekben szinte minden pártból azt mondták, hogy a következő EP-választáson külön-külön, az önkormányzatin viszont ismét együtt indulhatnak a szövetség tagjai.
De a most Novák által kihirdetésre ítélt módosításnak része volt Kocsis Máté azon javaslata is, miszerint a megye elnevezés helyett vissza kell térni a vármegye név használatához, mindezt „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel”. Kocsis érvelése szerint „a vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A módosítást annak ellenére, hogy korábban ellenezte, Lázár János „kötelességből” megszavazta.
Novák Katalin szignóját követően a Magyar Közlönyben még pénteken kora este megjelentek a parlament által kedden elfogadott alaptörvény-, illetve törvénymódosítások.