Aláírta Novák Katalin köztársasági elnök a módosított katatörvényt, így eldőlt: szeptembertől több százezer katázó térhet át más adózási nemre vagy hagyhat fel tevékenységével. Korábban az MSZP és a Jobbik is arra kérte a Novákot, hogy küldje vissza a parlamentnek a törvényjavaslatot, ő azonban nem élt ezzel a jogával. Ettől függetlenül az ellenzéki pártok – és akár az érintettek is – még az Alkotmánybíróság elé vihetik a jogszabályt, amelyet korábban többen is a jogbiztonságot sértőnek találtak.
Novák Katalin államfő a Facebookon jelentette be, hogy aláírta a törvényt. A köztársasági elnök szerint
„olyan okot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnom, nem találtam. A törvényhozói szándék, a változtatás célja aligha vitatható.”
Novák Katalin „érzékelte” ugyanakkor a törvényt övező felháborodást, szerinte is helyesebb lett volna, „ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés”, ezért megbeszélést folytatott az – eközben hétfőn a parlamentben meg nem jelent, eddig a kritikákra érdemben nem reagáló – kormányfővel és a kormány tagjaival, és ígéretet kapott arra, hogy
„a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre”.
Novák azt is írta:
„Rendkívüli időket élünk. A háború nyomában járó gazdasági válság felforgatja hétköznapjainkat. Rajtunk kívül álló erők kiszámíthatatlanná teszik a jövőt. Magyarország biztonságát az államháztartás, a költségvetés stabilitása is megalapozza. Válsághelyzetben biztos kézre, hideg fejre és együttérző szívre van szükség. Helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé.”
A korábbi lebegtetések után végül július 11-én hétfőn nyújtotta be a kormány a katatörvény módosítását, amit kivételes eljárásban kedden meg is szavazott a parlament. A javaslat ellen akkor civil, valamint szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok is tiltakoztak, múlt héten és hétvégén, illetve hétfőn is tüntettek Budapesten és több nagyvárosban.
A katatörvény módosításával a katázók ezentúl nem adhatnak számlát cégeknek, ez a változtatás pedig a mintegy 400 ezer katázó háromnegyedét kizárja az adónemből. A katával kapcsolatban korábban több probléma is felmerült, így sok cég rejtett foglalkoztatásként használta azt.
A kormány azonban ahelyett, hogy kiszűrte volna a csalókat és finomhangolta volna a törvényt, a mostani döntésével gyakorlatilag kivégezte azt.
A tartalmát leszámítva sokan azt is kritizálták a törvénymódosítással kapcsolatban, hogy az már szeptember 1-jétől életbe lép. Ez azt jelenti, hogy a következő hetekben – éppen a nyaralások időszakában – kényszerülhet több százezer ember könyvelőt keresni és hivatalba járni ügyet intézni.
A törvénymódosítással kapcsolatban az érintettek és az ellenzéki pártok is arra kérték a kormányt: ha már mindenképpen így alakítják át a katát, akkor legalább ne szeptembertől, hanem januártól lépjen érvénybe, hogy az érintetteknek több idejük legyen átállni másik adónemekre. A Momentum ezt tartalmazó módosító indítványát a kormánypárti képviselők leszavazták. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is januárra halasztotta volna a törvény hatályba léptetését, emellett pedig azt javasolta, hogy addig tegyék észszerűbbé az új kata egyes részszabályait, társadalmi egyeztetésre alapozva pedig dolgozzanak ki egy új adónemet a katából kiesőknek.
Korábban a kormányzati kommunikációban több magyarázat is született arra, hogy miért van szükség az adónem átszabására. Péntek reggel aztán Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott szokásos interjújában a korábbi érvektől eltérő módon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával indokolta meg a változás szükségességét. Szerinte ugyanis a nyugdíjkassza „ki fog lukadni”, ha 450 ezer ember továbbra sem fizet be úgy, mint a munkavállalók teszik.
Novák Katalin elnöki beiktatása után első interjúját a Telexnek adta. Ekkor azt mondta:
„Egy elfogadott törvény aláírásánál számomra két dolog irányadó. Egyrészt, hogy az Alaptörvénnyel összhangban van-e, másrészt, hogy a legjobb lelkiismeretem szerint szolgálja-e a magyar emberek érdekeit. Ennek megfelelően döntök arról, hogy jó vagy nem jó egy törvény.”
A törvény elfogadásakor több ellenzéki párt is jelezte, hogy ha Novák aláírja azt, az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni, ezt a szándékot Novák bejelentését követően a Jobbik és a Mi Hazánk is megerősítette. Az első katatüntetésen aktív szerepet vállaló Momentum úgy reagált: „Novák Katalin ma már – elvileg – nem Orbán Viktor beosztottja, de a mai cselekedetével ezt egyszer és mindenkorra cáfolta. Köztársasági elnökként elvileg neki kellene kifejezni a nemzet egységét és őrködnie kellene az államszervezet demokratikus működése felett, de ő inkább az egyik első intézkedései között villámgyorsan létbizonytalanságba taszít 450 ezer katás vállalkozót és családjaikat.” Azt is írták:
„Bár ő maga is azt állítja, hogy helyesebb lett volna, ha társadalmi egyeztetés előzi meg törvényhozást, mégis aláírta az egy nap alatt összetákolt törvényt és az emberek képviselete, a kiszámíthatóság helyett Orbán Viktor és a megszorítások oldalára állt.”
Alkotmányos szempontból korábban aggályosnak találta a jogszabályt egyebek mellett a Magyar Ügyvédi Kamara is. Bánáti János kamarai elnök múlt szerdán közleményben kérte Novák Katalint, hogy ne írja alá a törvényt, mert:
„Az év közbeni változást generáló törvény – amely az ügyvédi hivatást gyakorlókat és az általuk képviselt állampolgárok, mikro-, kis- és középvállalkozások százezreit érint – érdemi szakmai konzultáció nélkül született meg, így sérti a jogbiztonság követelményét.”
A jogászok úgy látják, hogy ez a jogszabály az adózók és a jogkeresők terheit – a felkészülést megnehezítő határidővel – ugrásszerűen növeli,
a pártfogó ügyvédi és a kirendelt védői munka pénzügyi feltételeinek ellehetetlenítésével veszélyezteti a joghoz való hozzáférést.
A szélvészgyors tempóban bejelentett, megvitatott, majd megszavazott katatörvényről itt írtunk bővebben, a témában született cikkeinket pedig ide kattintva találja.
