A Mi Hazánk a Pride betiltásáról kérdezte a kormányt

Miután Nacsa Lőrinc, a KDNP szóvivője és Orbán Balázs politikai igazgató hosszasan elbeszélgettek arról, hogy Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke szabálytalanul épített-e házat – nem derült ki –, véget ért az azonnali kérdések órája.

Ezzel együtt lezárjuk parlamenti közvetítésünket is.

Ungár Péter is példaként hozta a Mercedest, ahogyan Dúró Dóra is tette. „41,55 millió euró profitot termelt a Mercedes, ennek 6 százalékát adózta le, a többi visszament Németországba. Ez egy tény.”

Az LMP frakcióvezetője szerint álságos, hogy a kormány legális adócsalásnak nevezi a katások egy részének gyakorlatát, miközben a multik keveset adóznak.

„Nem azok a multik követnek el legális adócsalást, akik nem vesznek részt a magyar közteherviselésben?” – kérdezte, jobb híján Orbán Balázs politikai igazgatótól, miután az eredeti címzett, Orbán Viktor nem volt jelen.

Ungár szerint a kormány a magyar kisvállalkozások hátán akarja kihordani a válság terheit, de „ódzkodnak attól, hogy érdeksérelmet okozzanak a multiknak.”

Megjegyezte, hogy a kormány álságosan ukrán-orosz háborúra hivatkozik, pedig ahhoz „valójában Vlagyimir Putyin katonai agressziója vezetett.”

Orbán Balázs szerint a kormányzati döntések nagy része az lemúlt 12 évben épp a kiskeresetűek és a legrosszabb helyzetben élőket segítik – ilyen az árstop, a rezsicsökkentés és a nagycsaládosokat segítő támogatási rendszer.

Ungár leszűrte, hogy a Orbán Balázs válasza alapján a kormány úgy véli, „nagy veszélyekkel járna, ha a Mercédesnek 6 százalék helyett 9,5, ne adj isten 15 százalékot kellene adóznia.”

„Ezért az a sminkes, aki beszámláz egy reklámforgatásba, neki az adóterhe kell, hogy növekedjen, de a Mercedesnek nem kell, hogy növekedjen az adóterhe. Miért? Mert a szabadságharc Magyarországon van, Németország ellen soha.” – mondta Ungár.

Bár ilyen lelkesen érveltek volna 2012-ben a kata mellett – válaszolta Orbán Balázs. A politikai igazgató szerint az már nem fér bele, hogy nagy cégek – akár épp a kritizált külfölid vállalatok – ebben a formában foglalkoztassa azokat, akik valójában a munkavállalói.

A fideszes Illés Boglárka „Elfogadható-e a baloldaltól, hogy válsághelyzetben az állampolgárokat hergelje?” tett fel kérdést a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, de Gulyás Gergely helyett Fürjes Balázs válaszolt, Illéssel együtt szidták Márki-Zay Pétert, Gyurcsány Ferencet, Vajda Zoltánt és az egész ellenzéket.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc a párbeszédes Tordai Bence házépítésével kapcsolatban kérdezett, és Fürjes elmondta, ebben az ügyben a kormány nem szereplő, hatósági eljárást kell lefolytatni, de ha beigazolódik, hogy Tordai, szabálytalanul építkezett, akkor az az első magyar zöldpolitikusi ingatlanpanama lenne. De reméli, hogy Tordai betartotta a jogszabályokat.

„Önöknek kétharmada van a parlamentben, de az országban van egy másik kétharmad is” – kezdte felszólalását a párbeszédes Szabó Rebeka, majd idézett egy friss felmérésből, ami szerint sokan egyáltalán nem terveznek idén nyaralást, és akik mennek, azokat is súlyosan érinti az infláció. Szabó szerint a Balatonnál az árak már magasabbak, mint a horvát tengerparton, és közben kivágják a partmenti fákat és lakóparkokat építenek, a középosztály kiszorul a tó partjáról. „Miért taszítják megélhetési válságba a magyar középosztályt is?” – kérdezte.

Az Orbán Viktor helyett válaszoló Orbán Balázs szerint az infláció a háború miatt van, a gondokat a béke fogja megoldani, ezen diplomáciai eszközeivel dolgozik is a kormány, de az ellenzék kritizálja ezeket az erőfeszítéseket. Orbán felhánytorgatta azt is, hogy a Párbeszéd bezárta volna a paksi atomerőművet is.

„Rendkívül vicces, hogy a negyedik kétharmaduk után is csak arról beszélnek, hogy az ellenzék mit hogy csinál” – mondta viszontválaszában Szabó, aki szerint az emberek is pontosan látják, hogy ami most történik, az a kormány rossz politikájának eredménye, nem pedig háborús infláció. Ha pedig a Párbeszéd energiapolitikai javaslatainak megfelelően cselekedett volna a kormány, akkor már rengeteg takarékoskodási intézkedést is bevezetett volna, és energiahatékonysági fejlesztéseket eszközölt volna.

„Ezt Gyurcsánytól tanulta” – kérdezte Orbán Viktortól Dúró Dóra. A Mi Hazánk alelnöke személyesen nem intézhette kérdést a kormányfőhöz, de beérte azzal, hogy kérdésére Orbán Balázs politikai igazgató válaszol.

Dúró szerint szégyen, hogy a családi házakban élő, többgenerációs háztartásokat, vagy azokat büntetik, akik kizárólag árammal fűtenek.

Dúró szerint a multiknak nagyobb terhet kellene vállalniuk a közterhekből, mert ezek a cégek „annyi pénzt visznek ki” az országból, amennyit a kormány a rezsivédelemre betennek. „Évente 550 milliárdot visznek ki az országból a kereskedelmi cégek, az Audi és a Mercedes – mikor vonják be őket a közteherviselésbe?”

Orbán Balázs szerint a brüsszeli elhibázott szankciós politika és a keleten dúló háború okozza azt a válságot, amelyhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa.

Orbán Balázs Orbán Viktort idézte, aki arról beszélt, hogy véget ért az olcsó energia időszaka, meg kell védeni azt is, ami eddig természetes volt: árstop, rezsicsökkentés, teljes foglalkoztatottság és a nyugdíjak megvédése.

Az árstop és a rezsicsökkentés továbbra is prioritása a kormánynak, mondta Orbán Balázs. Külön gondolni fogunk a csak áramot fogyasztkókra, a kistelepülésen élőkre és a nagycsaládosokra is.

Dúró szerint azonban „Németh Szilárd hazudott, legyen már ennek valami következménye!” Szerinte Orbán Balázs válasza ráerősített mindarra, amit Dúró kifogásol.

A momentumos Gelencsér Ferenc Orbán Viktort kérdezte volna, de mivel a miniszterelnök nincs jelen a parlamentben, a Momentum elnöke inkább vár a kérdésével. Az MSZP-s Tóth Bertalan szintén a miniszterelnököt kérdezte volna, de ő megelégedett azzal is, ha Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója válaszol.

Tóth szerint a kormány véget vet a rezsicsökkentésnek, pedig a paksi erőmű jelenleg az egész országot el tudná látni olcsó árammal. Az MSZP elnöke ezért nem érti, miért akarná világpiaci áron adni a kormány az áramot, amikor ennél sokkal olcsóbban is lehetne.

Orbán Balázs felszólalásának elején természetesen a háborúról beszélt, szerinte az orosz ukrán-konfliktus mindenhol felfelé hajtja az energiaárakat. A kormány itthon garantálja az energiabiztonságot, és szerintük a rezsicsökkentés és az árstopok politikája vezet majd eredményre. Orbán szerint furcsa a paksi erőműre vonatkozó kijelentés, hiszen abból a teljes magyar áramfogyasztást nem lehet kigazdálkodni.

Viszontválasztában Tóth azt mondta, Orbán nem válaszolt a kérdésére, helyette csak handabandázott, majd megismételte, hogy a paksi erőmű igenis fedezni tudná a lakossági fogyasztást, és nem érti miért nem tudják ugyanazon az áron adni az áramot, mint ahogy eddig.

Orbán Balázs szerint ők nem adják világpiaci áron az áramot, hiszen rezsicsökkentés van. Emellett értetlenül áll afölött is, hogy Tóth javaslata szerint a lakossági fogyasztást ugyan fedezhetné az atomerőmű, a többi felhasználónak azonban ebben az esetben még drágább lenne az áram, ha pedig a vállalkozásokat terhelik, munkahelyek szűnhetnek meg.

A Jobbik frakcióvezetője a pénzügyminiszterhez intézte kérdését, Lukács László azonban előbb kitért az exjobbikos Novák Elődre, aki szerinte viccre veszi a helyzetet a katásokat érintő komoly problémát. Novák feleségét, Dúró Dórát is megemlítette, mire a levezető elnök jelezte, hogy a kérdését intézze a címzetthez – aki helyett Tállai András válaszolhatott.

Javaslom, hogy ne ilyen felszólalásokat tegyen, hogy amikor a kormányt kérdezi, akkor másik képviselőről beszél – mondta Tállai, aki szerint nagyon nincs válaszonivalója, mert Lukács „inkább arról beszélt, hogy ki nem volt itt a szavazáson. A kormánypártnak az a felelőssége, hogy biztosítsa a többséget a törvényhozásban és ez biztosítva volt.”

Lukács nem fogadta el a választ, és utalt arra, hogy Novák Katalin köztársasági elnök még megvétózhatja a törvényt és „a kormánnyal pótvizsgán találkozhatnak” az ellenzéki képviselők.

„Inkább abban segítsék az embereket, hogy hogyan tovább. Ugyanis az adótörvények változnak. Ez az adóforma tíz év utűn változik…de ha az energiát arra fordítjuk, hogy kitanulmányozzuk az átalányadó rendszerét, vagy kitanulmányozzuk, hogy … egy bt hogyan adózik, akkor mindenki megtalálja magának azt az adózási módot”, amely nem jelenti a kiadások növekedését. Tállai megint arról beszélt, hogy az ellenzék hisztériát kelt.

Az interpellációk véget értek, az azonnali kérdések óráját a DK-s Gy. Németh Erzsébet kezdte, aki az inflációról kérdezte a pénzügyminisztert, azt mondta, „negyedszázad alatt elszoktunk már ettől a vágtató inflációtól”. Szerinte hiába mondja a kormány, hogy ez háborús infláció, nem az, hanem orbáni infláció. „Kiket néznek hülyének?” – kérdezte.

„Nem nézünk senkit hülyének” – kezdte válaszát Tállai András, majd sorolni kezdte az EU-tagállamokat, ahol magasabb a jelenlegi infláció, mint Magyarországon. Tállai szerint a kormány igenis tesz az infláció ellen, például az árstopokkal.

A képviselő viszontválaszában azt mondta, sehol nem laknak jól az üzemanyagárstoppal, az élelmiszerek ára továbbra is emelkednek. Gy. Németh szerint szégyen, hogy ennyit tud csak tenni a kormány.

„A szégyen nem ez” – mondta Tállai, aki szerint a szégyen inkább az volt, amikor 2010 előtt az MSZP és az SZDSZ képtelen volt kezelni a válságot.

Gréczy Zsolt emlékeztetett, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) létezett a kata előtt, azt azonban a Fidesz 2010-ben megszüntette, így valótlan azt a képzetet kelteni, hogy a katához hasonló egyszerűsített adózási forma nem létezett. (Igaz, a kettő nem volt teljesen azonos.)

A DK-s politikusa szerint a katás vállalkozások ledarálása adóemelés és rezsinövelés. Mikor kezdik meg az érdemi egyeztetést, belátva, hogy nem lehet így bánni több százezer érintett magyar emberrel?

Tállai András egy „politikai szembesítéssel” kezdte válaszát. „Amikor ezt a nagyon egyszerű adózási formát létrehoztuk, akkor ezt az önök pártja nem támogatta, azt mondták, ez nem segít a vállalkozásoknak. Ha önökön múlt volna, akkor ez a kata-rendszter nem is létezne, és nem tudtak volna az elmúlt 10 évben ilyen kedvezően adózni az érintettek” – mondta az államtitkár, emlékeztetve, hogy ez havi 50 ezer forint közteher befizetését jelentette. (Arra nem tért ki az államtitkár, hogy miért nem emelték ezt az összeget az évek során.)

Tállai szerint a csökkentett közteherviselés kedvező volt azok számára is, akik nem az eredeti céloknak feleltek meg, mert valamilyen cégnek számláznak. „Százezer körüli a vállalkozások azon száma, akik megfelelnek az eredeti célnak”, azaz nem számláznak cégnek. (Válaszából nem derült ki, hogy ezt milyen adatokra alapozta.)

Tállai szerint a többieknek átalányadózás jelenthet kiutat. „Ugyanez a helyzet azon vállalkozásoknál is, akik nem mellékállásban végzik tevékenységüket vagy éppen nyugdíjasok.” „Nem hisztáriát kell kelteni, hanem gondolkodni .. és mindenkinek a következő két hónapban kiválasztani azt, hogy mi a legkedvezőbb” az érintettek számára – mondta Tállai, igaz, szeptember 1-jéig jóval kevesebb, mint két hónap maradt.

Gréczy szerint a választ nem fogadta el, mondván, hogy minden egyszerűsített adózási lehetőséget ellehetetlenített a kormány, és nem igaz az sem, hogy az ellenzék riogat, hiszen a kormány volt az, amely váratlanul 450 ezer ember vállalkozását befolyásoló döntést hozott meg rendkívül rövid időn belül.

Aggasztó hírek érkeznek Nyugat-Európából – kezdte felszólalását a KDNP-s Aradszki András. Aggasztó hírek alatt ő azt érti, hogy bizonyos városokban energiahatékonysági fejlesztéseket és takarékoskodási intézkedéseket jelentettek be, még egy wellnessfürdőt is bezártnak Münsterben. „Magyarországon kell-e hasonló intézkedéseket bevezetni a következő télen?” – kérdezte a kormányt.

Főnagy János államtitkár válaszában elmondta, Európában energiavészhelyzet van, de Magyarországon nem lesz baj, a kormány kézben tartja a dolgokat. A háborús inflációra pedig egyetlen megoldás van, a béke – mondta az államtitkár.

A képviselő elfogadta a választ.

A fideszes Szeberényi Gyula szerint az ellenzék a költségvetést felelőtlenül, több ezermilliárd forinttal terhelné meg.

„Bevezetnék a többkulcsos adózást, ellehetetlenék a középosztályt, emelnék a társasági adókat” – mondta, bár ezek a példák épp a költségvetés bevételi oldalát jelentik.

Mit jelentenének az ellenzéki módosítók a költségvetés számára – kérdezte végül Tállai Andrástól. Az államtitkár – a NAV korábbi vezetője – szerint a módosítók jól mutatják, hogyan gondolkodik „a kisebbségben lévő ellenzék” a közpénzekről, és arról, hogy a baloldali pártok együttműködnek-e a választások után.

Tállai szerint nem, mert „ahány frakció, annyi ilyen-olyan módosító javaslat” érkezett. 8,5 százalékra emelné a költségvetés hiányát az említett 435 módosító javaslat.

„A karbonadóval 200 milliárdot, a társasaági adóval 2360 milliárdos plusz terhet tennének a vállalkozások nyakába” – mondta Tállai, megjegyezve, hogy ez a befektetők, beruházók érdekeit sem szolgálják.

Azt javasoljuk a parlamentnek, hogy „ne fogadják el az ellenzéki pártok módosító javaslatait” – összegzett Tállai, akinek válaszát a kormánypárti képviselő elfogadta. Szeberényi idézett Gyurcsány őszödi beszédéből, és közölte, „nagyon örülök a kormányzat hozzáállásán és természetesen a Fidesz frakció ezeket a javaslatokat nem fogja támogatni, hiszen nem szolgálják az ország érdekét.”

„Meddig akarják még megvezetni az embereket, és beismerni végre, hogy az olcsó benzin ideje lejárt?” – kérdezte az LMP-s Bakos Bernadett a technológiai és ipari miniszterhez címzett interpellációjában. Bakos az energiaválságról beszélt, kritizálta a kormányt, amiért a benzinárstop miatt rekordszinten van a magyar üzemanyaghasználat, pedig lehet, hogy nem sokára már nem is lesz benzin. Az LMP ezért szorgalmazza a klímabérlet bevezetését, ami a közösségi közlekedés felé terelné az embereket, csökkentené a dugókat és a városi légszennyezettségét.

Az LMP javaslata szerint a klímabérlet az egész országban használható lenne a közösségi közeledésben, és 5000 forintba kerülne.

Palkovics László helyett Koncz Zsófia miniszterhelyettes válaszolt, a 2010 előtti kormányzás hibáiről beszélt, valamint arról, hogy 2019-ben több városban ellenzéki vezetést választottak, de azóta sem vezettek be új bérlettípusokat. Koncz szerint pedig azért nem lenne szabad kritizálni a benzinárstopot, mert az nagy segítséget jelent az embereknek.

Bakos nem fogadta el az államtitkár válaszát, szerinte a 480 forintos benzinár, „az valahol mégis az emberek megvezetése”. Az LMP-s képviselő kijavította Konczot abban is, hogy az ellenzéki városokban ne vezettek volna be újabb jegytípusokat, Budapesten például bevezették az időalapú jegyet.

A kistelepüléseken közmunkában foglalkoztatottak létszámának csökkenéséről kérdezett Berki Sándor. „A közmunka sokaknak a túlélés lehetősége, mert a közelben nincs piaci alapú munkahely. Ha a közmunkát is elveszik tőlük, mi marad nekik” – kérdezte a Párbeszéd politikusa.

66 ezer forint havonta a közmunkabér, ami Berki szerint kevés ugyan, de a közmunka visszaszorítása „a munkaalapú megélhetést” venné el sokaktól.

Berki szerint fontos lenne tudni, mi a kormány terve közép és rövid távon a közmunkával.

Rétvári Bence szerint forráshiány miatt egyetlen álláskereső sem esett el a közmunkától. Emlékeztetett egy módosításra, amely lehetővé tette, hogy tíz év után is maradhassanak az érintettek közfoglalkoztatásban, ha piaci alapú munkát nem talált. A miniszterhelyettes megjegyezte, hogy az ellenzék korábban ellenezte a közmunkaprogramot, így Berki állásfoglalása változást jelent. „Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma egymillió emberrel több dolgozik, mint tíz éve” – a foglalkoztatási ráta 57 százalékos volt, most 73, és a munkanélküliségi ráta is lement 3,5 százalékra, emlékeztetett Rétvári. (Igaz, a munkanélküliség fogalma is változott, ami javítja a statisztikát.)

2021-ben 88 ezer, jelenleg 75 ezer ember dolgozik a közmunkaprogramban, de 2010 elején nagyobb volt erre az igény. „Fenntartjuk és a jövőben is fenntartjuk a programot” – mondta Rétvári.

Berki szerint lényegtelen, hogy a múltban ki mit támogatott, így a választ nem fogadta el. „A válaszban olyan dolgokra tértünk ki, amelyek nem gondolom, hogy ide tartoznának” – mondta a Párbeszéd politikusa.

Novák Előd szerint idén is sikeres volt a Pride-felvonulás kiszorítása Budapest szimbolikus területeiről, mert a Mi Hazánk és más „normalitáspárti” erők lefoglalták ezeket a köztereket, így itt „nem vonulhatnak a deviánsok”.

A Mi Hazánknak azonban ez nem elég, ők a teljes tiltást szorgalmazzák. „Nem kérünk a szerte a világból ideszervezett aberráltakból” – mondta Novák.

„Miért nem tiltják be az LMBTQ stb.-felvonulást?” – kérdezte.

Bár Novák interpellációját Orbán Viktor miniszterelnökhöz címezte, Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszolt, jogszabályt idézve. Azt mondta, megvannak a törvényi kritériumai annak, mikor lehet betiltani egy rendezvényt, ezeket a jogszabályokat a rendőrség figyelembe veszi, amikor tüntetéseket, felvonulásokat engedélyez.

Novák Előd sérelmezte, hogy Répássy túl röviden válaszolt, Novák szerint azért, mert a rendőrség tavaly is „a deviánsok” mellé állt, „a normalitáspártiakkal” szemben. Nem fogadta el a választ.

A Club Aliga sorsáról, az ottani beruházásokról, a lakosság partról való kiszorulásáról kérdezte a beruházási és építési minisztert Gurmai Zita. (A Mászáros Lőrinc érdekeltségébe került Club Aligáról itt olvashatja tavalyi írásunkat.) Az MSZP-s politikus menet közben úgy érezte, Lázár János nem figyel eléggé, ezért megszakítva felszólalását rá is kérdezett: Miniszter úr, figyel?

„Szeretném megköszönni immár a sokadik kérdést a Balaton ügyében. A Balaton legfontosabb természeti értékünk egyike”, ahol a partvédelem legalább olyan fontos, mint a víz védelme – mondta Lázár.

Építési engedélyezési eljárás el sem kezdődött, a potenciális építtető semmilyen engedélyeztetést nem nyújtott be – mondta Lázár, aki szerint az általa vezetett Országos Tervtanács kiküszöböli a túlépítés és az ízléstelen építkezés veszélyét.

A Club Aliga – a rendszerváltás előtt egykori pártüdülő – területét 2007-ben egy izraeli hátterű cég vette meg, de építkezés nem történt, születtek viszont garanciák arra, hogy a part továbbra is szabadon elérhető lesz. 2018 nyarán aztán a Pro-Mot Kft. megvételéről döntött az Appeninn Nyrt. Az akkoriban a kormányfő veje, Tiborcz István és Orbán Viktor barátja, a közpénzekből finanszírozott tenderek révén milliárdossá lett Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő holding azóta Jellinek Dávid és a Bayer Construct tulajdonosa, az egyre befolyásosabb Balázs Attila tulajdonába került, bár ez aligha rontott a cég érdekérvényesítő képességén.

Gurmai megköszönte, hogy Lázár személyesen válaszolt és azt nem delegálta másnak, de a választ nem fogadta el, megjegyezve, hogy nem vele van vitája a kormánynak, hanem azokkal, akik joggal tartanak attól, hogy a külvilág elől ismét elzáródik a Club Aliga, így Balatonvilágos – amelynek része Balatonaliga – lényegében elveszíti hozzáférését a Balaton partjához.

A momentumos Sebők Éva a CSOK-os büntetőkamatokról kérdezte a kulturális és innovációs minisztert, de felszólalása elején elmondta, a múlt héten már beszélt ugyanerről egy napirend utáni felszólalásában, de senki nem volt benn a kormánypárti politikusok közül. Sebők szerint hamarosan „a CSOK-károsultak országa leszünk”, mivel a CSOK büntetőkamata a jegybanki alapkamattól függ, ami az utóbbi időben drasztikusan megnőtt, így a büntetőkamat most akár 40 millió forint is lehet.

Vitályos Eszter miniszterhelyettes válaszában a 2010 előtti kormányok családpolitikáját kritizálta. „Önök beszélnek itt nehéz helyzetről és uzsoráról?” – kérdezte Sebőköt, majd a fideszes családpolitikai intézkedéseit dicsérte. Szerinte az ellenzék csak akadályozni tudja a kormány családbarát intézkedéseit, jelenleg országosan is alig van olyan CSOK-ügy, ami visszafizetéssel végződhet.

Sebők Éva nem fogadta el a választ.

Sas Zoltán az önkéntes tűzoltók jövőjéről érdeklődött a belügyminiszterhez címezve kérdését. A jobbikos képviselő szerint az egyesületek 30 ezer önkéntes tűzoltót fognak össze, munkájuk nélkülözhetetlen kiegészítést jelent a katasztrófavédelemnek. Forrásaik azonban csökkennek, így lassan már az üzemanyagra sem lesz elegendő pénzük, márpedig ez "rendszerszintű problémákat okozhat", például az erdőtüzek visszaszorításában.

Sas kérdésére nem Pintér Sándor, hanem Rétvári Bence miniszterhelyettes válaszolt, elismerve az önkéntes tűzoltóegyesületek fontosságát. 2010-ben 283 önkéntes túzoldó egyesület volt, most 689" – jegyezte meg Rétvári, bizonyítva ezzel, hogy a kormány számára is kiemelt jelentőségük van az egyesületeknek.

“Kormányzásunk elején 120 millió forint volt az egyesületek támogatására, most már 700 millió forint” – mondta a miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy téritésmentesen vehetnek részt tűzoltó és kisgépkezelő alaptanfolyamokon, ezeket összesen 2500 ember végezte el.

Sas nem fogadta el Rétvári válaszát, mondván, hogy az elmondott számok megfeleltek a valóságnak, a kérdés azonban nem ez volt, hanem az, hogy az elmúlt négy hónapban megjelent plusz költségeket milyen forrásból fedezhetik majd az önkéntes tűzoltó egyesületek.

A gazdaságfejlesztési miniszterhez címezett interpellációjában a DK-s Varga Zoltán 82 éves takarékoskodó édesanyjának üzenetét tolmácsolta a kormánynak: Szégyelljék magukat. Varga anyja a rezsicsökkentés korlátozása miatt szomorodott el, a DK-s politikus szerint ez nem rezsicsökkentés, hanem rezsinövelés, és az Orbán-kormány által produkált összeomlás tényleg óriási, a „Holdról is látszik”.

Varga szerint a kata átalakítása is rezsinövelés és az országszerte több településen rendelkező vízhiány is az, ezért a Fidesz rezsicsökkentése hazugság.

Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta, sajnálja, hogy Varga belekeveri az anyját a napi politikai csatározásokba. „Az ön édesanyja élt már akkor, amikor ebben az országban háború volt, élt már akkor, amikor ezeken az utcákon tankok gördültek” – mondta Fónagy, aki szerint Varga anyja biztosan szégyelli, hogy a fia olyan emberek között politizál, akik háborúba sodorták volna Magyarországot.

Az államtitkár elmondta, ő nem szavazott az Európai Unióra, és Európa „nem lehet büszke arra, amit a 20. században és az elmúlt évszázadokban véghez vitt”.

Az EU-hoz képest viszont a magyar kormány komoly erőfeszítéseket tesz, hogy jobb legyen a helyzet.

Varga nem fogadta el Fónagy válaszát, és azt mondta, szégyellje magát, hogy büszke arra, hogy nem szavazta meg az EU-hoz csatlakozást.

Véget értek a napirend előtti felszólalások. Ezután elfogadták a napirendet. A kormánypárti többség elutasította a DK javaslatát, hogy ne szavazzon a törvényhozás kedden a költségvetésről.

Következnek az interpellációk.

Kósa Lajos fideszes képviselő napirend előtti felszólalását a migrációnak szentelte. Szerinte nagy, sőt egyre nagyobb nyomás alatt állnak Magyarország határai. Kósa szerint a bevándorlók egyre erőszakosabbak, provokálják a határőröket. A politikus azt mondta, az érkezők már adtak le lövéseket is a magyar határőrökre, de rögtön javított: mégse rájuk adtak le lövéseket, csak a levegőbe lőttek.

Ezért a Fidesz teljes mértékben támogatja a kormány törekvését, hogy határvadász egységeket állítsanak fel a határ védelmére – jelentette ki Kósa.

A kormány nevében Rétvári Bence válaszolt, egyetértett a Kósa által elmondottakkal. A baloldal pedig migrációpárti.

„Az európai országok kormányai egyelőre tehetetlenek, a terheket teljes egészében a lakosságra hárrítják. Európában nem ritkák az ezer eurós számlák” – mondta Hollik István, aki rendőri kísérettel jött be a parlamentbe, miután a kata módosítása elleni tüntetők meglátták a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Hollik is sorolta a krmány többi tagjához hasonlóan elhibázott EU-s szankciókat, megjegyezve, hogy békére volna szükség – bár ezúttal se mderült ki, mitől lenne béke, ha a kormány ellenzi a szankciókat és Ukrajna fegyveres támogatását is, amelyek híján kézenfekvően Ukrajna Oroszország megszállása alá kerülne.

„Sajnos béke azonban egyelőre nincs, ezért fontos, hogy rezsicsökkentés viszont van és marad is az átlagfogyasztás erejéig – valószínűleg az ellenzéknek az a problémája, hogy ebből az Apró-villa kiszorul” – jegyezte meg alternatív gyurcsányozással Hollik.

„Továbbra is a magyar emberek oldalán állunk és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a háború árát ne a magyar embereknek kelljen megfizetniük” – zárta felszólalását Hollik.

Válaszában a fentiekre erősített rá Menczer Tamás, megjegyezve, hogy Németországban már hatszorosára emelkedett az energiahordozók ára és ez egyre inkább a lakosságot terhelik.

A külügy parlamenti államtitkára szerint több németországi városban már melegedő szállásokat készítenek elő németeknek, akik fáznak – pedig „mégiscsak Európa legnagyobb gazdaságáról beszélünk”.

Ezután a német kormány tagjainak nyilatkozatait idézte, amelyek szerint hosszú távú nélkülözésre kell számítani a dráguló energiahordozók miatt.

Menczer szerint hazugság, hogy Magyarország az orosz függés ellen nem tett semmit:

Szlovénián kívül minden szomszédunkkal van vezetékes összeköttetés, így infrastrukturálisan megvan a lehetőség az energiahordozók alternatív beszerzésére – érvelt az államtitkár.

Szerinte a válságok ellenére – covid, háború – 7,1 százalékos rekordnövekedést mutatott fel tavaly Magyarország és idén is lesz növekedés.

„Az Orbán-kormány a rendszerváltás utáni Magyarország legbrutálisabb megszorítócsomagját fogja bevezetni a következő hetekben” – kezdte felszólalását a DK-s Vadai Ágnes. Azt mondta, az EU eddig „nem dézsával, hanem tartálykocsival” öntötte az uniós forrásokat Magyarországra a Fidesz 12 éves kormányzása idején, ezeket a pénteket fel lehetett volna használni arra is, hogy végre beérjük Nyugat-Európát.

De a Fidesz terve más volt, leépítették a demokráciát, gyengítették a forintot, és maguknak lopták el az EU-s pénzt. Vadai szerint ez az összeomlás képlete, mostanra felfüggesztették az uniós kifizetéseket, már a háború előtt elindult „az orbáni infláció”. „Jön az 1500 forintos kenyér” – jelentette ki a politikus, aki szerint megemelkedik a jövőben a nélkülöző, saját lakásukban megfagyó nyugdíjasok száma, de azokból a családokból is egyre több lesz, akiknél ki kell kapcsolni a közműveket.

Eközben a fideszes rongyrázásra van pénz – mondta a képviselő, majd sorolni kezdte, hogyan emelték a fideszes politikusok fizetéseit, és hogy óriási tűzijátékot tervez a kormány augusztus 20-ra.

Dömötör Csaba válaszában természetesen a háborút és az „elhibázott uniós politikát” okolta a gondokért. Szerinte az egész EU-ban magas az infláció, egyre több országban léptetnek életbe vészhelyzeti terveket a gazdasági nehézségek miatt.

„Semmi nem lesz ugyanolyan Európában, mint a háború előtt” – mondta Dömötör, hozzátéve, hogy az ellenzék belesodorta volna az országot a háborúba. Felhozta azt is, hogy bevezetésekor Gyurcsány Ferenc „hülyeségnek” nevezte a rezsicsökkentést. Dömötör szerint egyébként a rezsicsökkentés átalakításával is 150 ezer forint fölötti támogatás jut minden magyar családra.

„Igaz-e, hogy önök még a piaci árú rezsin is nyerészkedni akarnak?” kérdezte a jobbikos Z. Kárpát Dániel, utalva arra, hogy az energiahordozók piaci árszintje mellett is marad a 27 százalékkos áfa.

„Ha 27 százalék áfa van egy rezsiszámlán, akkor a kormány által realizált áfabevétel keletkezik … ha van önökben tisztesség … akkor bejelentik, hogy nem tartanak igényt arra a plusz áfabevételre, ami abból keletkezik, hogy a magyar emberek irreálisan többet fizetnek.”

„Egy állattartó 65 ezer forintot fizethet rezsire, ez akár 400 ezer forint” is lehet ezután – mondta Z. Kárpát, elismerve, hogy a részletszabályok továbbra sem ismertek, így ez az összeg csak becslés. Mindenesetre ennek áfája több mint 80 ezer forint lenne – mondta a Jobbik politikusa – tehát csak az költségvetésbe folyó áfa több lenne mostantól, mint amennyi eddig maga a rezsi volt – állította Z. Kárpát.

Menczer: A Jobbik törpepárt lett

Menczer Tamás szerint a kormány „védi a családokat, önöktől is”. Az államtitkár emlékeztetett az ellenzék április 3-i választási eredményére, hogy a Jobbik „törpepárttá vált”.

Menczer is a háborúról és „az erre adott elhibázott brüsszeli szankciókról” beszélt, amelyek nem vetettek véget a háborúnak és nem fájtak Oroszországnak.

Menczer szerint a 480 forintos literenkénti üzemanyagárat Magyarország „harcolta ki” azzal, hogy a vezetéken érkező orosz kőolajra nem vonatkoznak az EU-szankciói.

Az államtitkár szerint a kormány az energiafüggetlenséget növelhetné Paks 2-vel. Paks jelenlegi erőművei most az áramtermelés 50 százalékát biztosítják, így a bővítés stabilizálná az áramtermelés. Menczer örömtelinek nevezte, hogy az ellenzék Paks-párti lett.

Ezután Menczer a Jobbik leépüléséről beszélt.

„Ha ez a kormány egyszer ledőlne Sigmund Freud díványára, bizony durva dolgok derülnének ki” – kezdte felszólalását a momentumos Tóth Endre. Szerinte a Fidesz projektál, amit ők csinálnak, azt vetítik ki az ellenzékre, azzal vádolják a többi pártot. 2010 előtt azt mondták, a korrupció ellen küzdtek, aztán korrupt rendszert építettek ki, azzal vádolják ellenfeleiket, hogy Soros György támogatja őket, miközben a Fidesz az egyetlen parlamenti párt, amelyik tényleg kapott pénzt Soros Györgytől.

Tóth a kata átalakítását és a rezsicsökkentés korlátozását is felrótta a kormánynak, szerinte az utóbbi hetekben épp a Fidesz szavazói csalódtak legnagyobbat a kormányban, mert ők elhitték, hogy a Fidesz tényleg harcol a rezsicsökkentésért.

„Ez az ország politikai hazugság áldozatává vált” – mondta a 2010 előtti Orbán Viktort idézve.

Tóth szerint a Fidesz az oktatással sem törődik, folyamatosan leépítik a szférát, és azért tárgyalnak az Európai Bizottsággal, hogy ne kelljen versenyképesebbé tenniük a pedagógusbéreket, hogy ne kelljen erre fordítani az EU-s forrásokat. Eközben azt harsogják a parlamentben, hogy Brüsszel akadályozza a pedagógus-béremelést.

Rétvári Bence válaszában a Momentumot vádolta hazugsággal, felidézte, hogy a momentumosok azt ígérték, soha nem fognak összefogni Gyurcsány Ferenccel, végül pedig mégis összefogtak vele. Rétvári szerint az ellenzéki pártok mindegyikében vezetőt cseréltek, csak a DK-ban nem, csak Gyurcsány Ferenc maradt. Rétvári szerint az ellenzékben lényegében mindent Gyurcsány irányít.

A miniszterhelyettes szerint a pedagógusok béremelését is a Momentum európai parlamenti képviselői fúrják, mert „külföldi megfelelési pszichózisban vannak”. „Önök azt hiszik, hogy ha valamit külföldön mondanak, az nagyobb eséllyel igaz, mint amit a magyar emberek mondanak” – jelentette ki az államtitkár. Szerinte Tóth lekezelően beszélt a magyar oktatásról, holott diákolimpiákon nagyon jól teljesítenek a fizikai és matematikai diákolimpiákon, igenis jól teljesít a magyar oktatás, javulnak a mutatók.

A napirend előtti ellenzéki felszólalásokra reagálva a kormány képviselői minden esetben a háborúra, a külső nehézségekre hivatkoznak, visszautasítva, hogy a válságot a kormány politikája mélyítette volna.

A kormánypárti válaszok rendszeresen megemlítik, hogy a háborúra adott brüsszeli szankciós válaszok csak tovább nehezítették a helyzetet. A kormány szerint a szankciók jobban ártottak az EU-nak, mint Oroszországnak. Hogy ez nem ilyen egyszerű, és Oroszország helyzetét igenis nehezíti a szankció, arról itt olvashatja elemzésünket.

Az egyetlen kormánypárti megnyilatkozásból sem derül ki, hogy a szankciók hiánya hogyan hatna az Ukrajna elleni orosz invázióra és, hogy Ukrajna akadálytalan orosz megszállása hogyan hatna az EU-ra, és különösen Közép-Kelet-Európára.

Tóth Bertalannak válaszolva a kormány képviseletében Fürjes Balázs az ellenzék választási betlijeire emlékeztetett, a négy évvel ezelőtti, a legutóbbi parlamenti választásokat és a hétvégi időközi választásokat felidézve. „Felelőtlen, önző és hazug – ezt mondta a kormány politikájáról, nehéz ezt egy szocialista politikus szájából hallani”.

Az államtitkár szerint az ellenzék hiteltelen, hiszen nem szavazták meg a katát, a rezsicsökkentést, és nem igaz az sem, hogy ne a háború volna a nehézségek fő okozója.

Ezért kap az ellenzék folyamatosan „piros lapot”. „Nem minden héten, csak azokon a hétvégéken, amikor választást tartanak Magyarországon” – mondta Fürjes.

Felelőtlen, önző és hazug – így jellemezte a kormány politikáját Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke szerint világosan tudta a kormány, hogy

„Megteremtettük annak lehetőségét, hogy a világpiaci ármozgásoktól függetlenül a gáz ára ne növekedjen” – idézte Tóth Szijjártó Péter tavaly őszi nyilatkozatát.

„Önök becsapták a saját választóikat.

Azt ígérték, nem lesz adóemeleés” – eltörölték a katát – „most milliókat fognak megélheztési válságba lökni” – ezt okozza a rezsicsökkentés csökkentése.

„Százmilliárdokkal gazdagodott az Orbán-klán, miközben most miattuk bönteti az EU a magyarokat.”

„Nem a háború indította el az inflációt, sem az energiaárak emelését. Nem a háború döntötte be a forintot, hanem Orbán és Matolcsy az utóbbi 12 évben”

Tóth szerint rendezni kell az egészségügyidolgozók és a tanárok bérét, vonják vissza a kata módosítását, a kormány egyezzen ki az Európai Bizottsággal és Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője Hány eleme lesz még a megszorítócsomagnak címmel szólalt fel, szégyellnivalónak nevezte azt, ahogy a kormány vezeti az országot, szerinte ugyanis folyamatosan ad hoc döntésekkel igyekeznek boldogulni. Toroczkai szerint ők többször figyelmeztették arra a kormányt, hogy milyen világgazdasági változások jönnek.

Arra is kitért, hogy ő és pártja támogatja a katát, a Fidesz nem vádolhatja őket azzal, hogy nem szavazták meg, hiszen az elfogadásakor a Mi Hazánk még meg sem alakult.

A rezsicsökkentés korlátozásáról is beszélt, szerinte a kormány által megfogalmazott átlagfogyasztási mutatók légbőlkapottak, túl alacsonyak. Ráadásul nem értik azt sem, miért korlátozzák az olcsó villamosenergiát, amikor a paksi atomerőmű nagyon olcsón termel. Toroczkai szerint a Fidesz hazudott akkor, amikor a választási kampányban a rezsicsökkentés megvédését ígérte. Szerinte a Fidesz a magyar emberek helyett a cégek oldalára állt.

“A kormány nem ebben gondolkodik – mondta válaszában Tállai András államtitkár, aki szerint Toroczkai szinte követeli a kormánytól a megszorító intézkedéseket. Hogyhogy nem, Tállai szerint is a háború a hibás a magyar gazdasági nehézségekért. ”Tudja, mi itt a legfontosabb kérdés? Hogy lesz-e energia" – mondta, ezt pedig nem lehet megszorítóintézkedésekkel megoldani, világgazdasági mozgások befolyásolják, és a háború.

Tállai nem volt hajandó elismerni, hogy a kormány megszorításokat vezetett be, a kata átalakítását és a rezsicsökkentés korlátozását egyszerűen csak “változásoknak” nevezte, és szerinte ezek olyan intézkedések, amikkel a kormány megvédi a magyar családokat.

Jámbor András szerint a kormány „elrontotta, nem kicsit, nagyon.” A kormány hazudott a kampány előtt és alatt, „választási osztogatással ütöttek lyukat a költségvetésben”, elengedve a forint árfolyamát mélyítettek a válságon, amely jobban érinti Magyarországot, mint a régió más országait – vélte az ellenzéki politikus.

Emlékeztetett, hogy a kormány azt mondta, marad a kata, „most pedig egy szép nyári hétvége alatt pánikba kergették a magyar lakosságot.”

„Önök azt mondták, marad a kata, majd 100 nappal később egy nap alatt eltörölték, 50 napot hagyva a rendezésre.”

„110 milliárd propagandára, élsportra, a titkosszolgálatokra” – ahelyett, hogy a rászorulókon segítenének, sorolta Jámbor.

„Fizessenek a gazdagok, emeljék meg a nagy cégek társasági adóját és szedjék be. Jöjjön a milliárdosadó és az oligarchaadó” – mondta Jámbor, aki a tüntetők egy petícióját nyújtotta át a kormány képviselőjének, bár a levezető elnök szerint ezzel zavartá az ülést.

Dömötör: Háború, Brüsszel

Háború, az ebból következő energiaár-emelkedés és Brüsszel elhibázott szankciós politikája okoz gondokat, és nem igaz, hogy ez Magyarországot súlyosabban érintené, mit más országokat.

Van ország, ahol 20 százalékos az infláció, az energiaárak nőnek, Németországban már akár egy havi fizetést is elvihet az energiaárak emelkedése – állítja Dömötör Csaba.

Az államtitkár szerint az ellenzék csak növelné az adókat, ilyen lenne a karbonadó, dugódíj.

„Az adóemelés feketeöves baloldali mestereitől nagy óvatossággal fogadjunk bármilyen adóemelési javaslatot”

Ilyen kedvezményes adónem a baloldali kormánypártok idején nem volt – mondta Dömötör a katáról, megjegyezve, hogy azt ráadásul a jelenlegi ellenzék nem is szavazta meg. (Ez egyébként igaz a 2002 után bevezetett, majd még a 2010-es választások előtt kivezetett 13. havi nyugdíjra is, amelynek bevezetését az akkor ellenzékben lévő Fidesz nem szavazta meg.)

Napirend előtti felszólalásában az LMP-s Csárdi Antal a katáról és a rezsicsökkentés korlátozásáról beszélt, és arról, hogy a kormány felelős a helyzetért.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában természetesen a háborúra fogta az inflációt és az energiaárak elszállását is. Szerinte akár háborús élelmiszerválság és háborús politikai válságok is jöhetnek, ha nem vigyázunk. Ehhez képest a brüsszeli szankciók nem fékezik meg Putyint, nem állítják meg a háborút, csak óriási károkat okoznak Európának és Magyarországnak.

Az ellenzéket pedig képmutatónak és farizeusnak nevezte, mivel amikor kormányon voltak, csak adót emeltek, és nem szavazták meg a rezsicsökkentést, sem a katát, amiket most elvileg a védelmükbe vesznek.

Majd kitért arra, hogy Vajda Zoltán ellenzéki képviselő egy hétvégi tüntetésen a beszéde után azt mondta Márki-Zaynak a saját beszédére utalva: „Jól felbasztam a lelküket”.