A kormány szerint ellenzéki hiszti a Club Aliga miatti aggodalom Balatonvilágoson, hiszen 2007-ben privatizálták az egykori pártüdülőt, a civilek pedig nyilván csak politikai játékot játszanak, amikor azt állítják, hogy veszélyben a parthoz való szabad hozzáférés az Appeninn Nyrt. Ingatlanfejlesztési projektje miatt. A civilek és az önkormányzat kisebbségben lévő képviselői szerint azonban a Balaton lenyúlásának főpróbája zajlik a településen azzal, hogy egy kormányrendelettel felülírták mindazt, amit a part védelmében a privatizáció ellenére elért az Aligai Fürdőegyesület. Szerintük a módszerből hamarosan rendszer lehet a Balaton egészén.
„Tudja, milyen nehéz volt engedélyt szerezni a pártüdülő strandjához? Voltak ott ismerőseink, ők segítettek, hogy lejárhassunk. Nemsokára megint ilyen nehéz lesz!”
– nem a nyugdíjas aligai üdülőtulajdonos volt az egyetlen a balatonvilágosi lakossági fórumon, akiben rendszerváltás előtti emlékeket idézett fel az, amit a Club Aligával tervez a tulajdonos.
Csak akkor Kádár János és az állampárt elitjének nyugalmát védték a lakókkal szemben, azzal, hogy fegyveres őrökkel védték a 47 hektárt a kíváncsi tekintetek elől. Most pedig az Appeninn Nyrt. ingatlanfejlesztési projektje foszthatja meg harminc év után ismét az embereket attól, hogy szabadon eljuthassanak a vízparthoz.
A 80 fős teremben 150 ember zsúfolódott össze – meg néhányan a termen kívül, a nyitott ablakoknál álltak –, hogy meghallgassák az Aligai Fürdőegyesülettől Rada Enikő beszámolóját arról, hogy mire számíthatnak, ha a jelenlegi tervek megvalósulnak az egykori pártüdülőben.
A fórumra meghívták a polgármestert és a három „bennfentes” önkormányzati képviselőt – hogy a jelző mit jelent, arról egy kicsit később –, a terület fideszes országgyűlési képviselőjét, Witzmann Mihályt és az Appeninn Holding Nyrt. tulajdonában lévő Pro-Mot Kft. ügyvezetőjét, de a Club Aliga 37 hektáros területének tulajdonosa és további 10 hektár állami terület vagyonkezelője nem érezte indokoltnak, hogy megjelenjen.
„Ha azt kérdezzük, hol a közutunk, politizálunk. Ha azt, hol a strandunk, politizálunk” – az önkormányzatban kisebbségben lévő Bukovszki András szerint ilyen vádak csak egy diktatúrában léteznek. Szerinte itt nem jobboldali vagy baloldali nézetek vannak, hanem mindenféle választópolgár, akik együtt küzdenek a településért. „Felháborít, ha valaki azt mondja egy civil szervezetre, amelyik küzd a saját vízpartjáért, hogy az politizál.”
„Két éve itt van a befektető, portyázik, nézi az ingatlanokat, hogy honnan dobhatja ki a magyar lakosokat” – mondta Bukovszki, amikor nagyon hamar arra terelődött a fórum, hogy lehet-e politikai pártok támogatását elfogadni, vagy ez csak ront a hitelességen.
A fórumon néhány partvédő MSZP-pólós fiatal kíséretében megjelent Molnár Zsolt is. Az MSZP parlamenti képviselője szerint érthető a civil dilemma, de szerinte a pártok támogatása segíthet, hogy az aligai ügyet a nyilvánosság bevonásával, akár népszavazási kezdeményezéssel, az Alkotmánybíróságig elmenve, a közösség érdekének megfelelően rendezzék, amíg lehet.
De mi történik Balatonvilágoson?
A Balatonvilágoshoz tartozó Balatonaliga mindig kiemelt pontja volt a Balatonnak azután, hogy jó száz éve az ország felfedezte magának a tavat. A 20. század elejétől már szálloda állt itt, a negyvenes években magyar Monte Carlót képzeltek oda, a szocializmus alatt pedig a rendszer elitjének különlegesen védett üdülőövezete lett a meredek löszfallal eltakart parti sáv 47 hektárja.
A rendszerváltással a terület szabadon bejárható lett, épp ez az, amit a Balatonhoz közeli, de szabad partszakasszal alig rendelkező Balatonvilágos most félt. A terület ugyan egyre kallódott, Kádár szolid, mára Csernobilt idézően elhagyatott villájával – ahol Fidel Castro, Leonyid Brezsnyev és Jurij Gagarin is vendégeskedett – történetileg is egyedülálló hely. (A terület láthatóan megsemmisülő építészeti értékeiről a Válasz Online írt részletes cikket.) 2007-ben aztán privatizálták a területet.
Az akkori vásárló az izraeli hátterű Pro-Mot Kft. volt, de jött a válság, bármit is terveztek, nem valósult meg. 2018 nyarán aztán a Pro-Mot Kft. megvételéről döntött az Appeninn Nyrt. Az akkoriban a kormányfő veje, Tiborcz István és Orbán Viktor barátja, a közpénzekből finanszírozott tenderek révén milliárdossá lett Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő holding azóta Jellinek Dávid és a Bayer Construct tulajdonosa, az egyre befolyásosabb Balázs Attila tulajdonába került, bár ez aligha rontott a cég érdekérvényesítő képességén.
Még az előző kormány alatt semmizték ki Balatonvilágost?
Ez az érdekérvényesítő képesség, ha másból nem, hát abból bizonyosan látszik, hogy a kormány 2020 augusztusában 25 balatoni projekttel együtt a Club Aligát is nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá tette, megkönnyítve, hogy a helyi építési szabályzat és minden, a korábbi tulajdonost kötelező megállapodás betartása nélkül kezdjen ingatlanfejlesztésbe.
Ez az, ami miatt a Fürdőegyesületben aktív önkormányzati képviselő, Bukovszki András szerint álságos a kormánynak arra hivatkoznia, hogy a privatizáció 2007-ben történt, így a történtekhez a jelenlegi kormánynak semmi köze.
Az egyesület ugyanis már 2007-ig is sokat küzdött, így érték el azt is, hogy csak negyedik nekifutásra adták el a Club Aligát, akkor, amikor már megszületett a 2004-es kormányrendelet a Balaton vízparti rehabilitációjáról, kijelölve a közutakat, a strandterületet, a parti sétányokat, garantálva, hogy az ezek alapján elfogadott helyi építési szabályzat a Balaton mind a 44 part menti településén megvédje a még köztulajdonban lévő partszakaszokhoz való hozzáférést.
Az egyesület szerint Balatonvilágos esetében ezek a garanciák élnének, ha azokat nem söpörte volna le a 141/2018-as kormányrendelet, amely tavaly nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé tette a beruházást.
Egy kis győzelmet még arathatott az önkormányzat
Ez a rendelet tavaly a Club Aliga mellett kiemelt védelmet adott a közelben lévő egykori Erzsébet Tábor területén tervezett épületkomplexum tervének is. A part menti 30 méteres sávot is felfaló apartmanszörnyre a megyei kormányhivatal áldását adta.
A területre látványosan rákönyöklő projekt ellen a terület fideszes országgyűlési képviselője is felszólalt. Márciusban a kiemelt státuszt elveszítette a beruházás, majd a kormányhivatal, felülbírálva saját magát, az építési engedélyt is visszavonta. A történet a település győzelemével zárult, de elgondolkodtató, hogy előtte meddig jutott, könnyedén átengedte a kormányhivatal, és csak a kormánypárti képviselő közbelépésére állították le.
Rendszerszintű védelem tehát nincs, csak alkalmi ügyek, ha esetleg a beruházó nem elég erős. Az Appeninn gigaberuházásával szemben az önkormányzat már jóval óvatosabb, és a képviselő is kevésbé aktív.
Elvesztette közterület jellegét
A legfőbb probléma, hogy a kormányrendelet révén lehetővé vált, hogy a strand csak magánúton legyen elérhető, azaz hiába vannak a korábban kialkudott garanciák, végül csak a tulajdonos jóindulatán múlik, hogy milyen módon biztosítana hozzáférést a strandhoz.
„A Club Aliga lezárható lesz, közterületen nem közelíthető meg. Mindent elveszítettünk, amit eddig elértünk, a 2007-2020 közötti munkát ezzel felülírták. A régi, zárt rendszer visszaállításának komoly a veszélye”
– mondta Rada Enikő.
Az egyesület tiszteletbeli elnöke felidézte, hogy lemondásakor nyugodt volt a beruházás ellenére is, hiszen éltek a garanciák a közutakra, közterületekre vonatkozóan, garantálva, hogy a strand, a kikötő, tíz hektárnyi terület, valamint a Kádár-villáig húzódó sétány megvalósulhat. „Akkor megírtam a könyvemet, amelynek végén azt írtam, ha a TNM-et (a Balatonpart rehabilitációjára vonatkozó rendeletet) módosítják, és a közterületekhez hozzányúlnak, az maga a diktatúra. Hiszen ez azt jelenti, hogy „érvényes törvények, kormányhatározatok, szerződések, közjegyző előtt hitelesített megállapodások hatályukat vesztik. A civilek újra nullák lesznek” – mondta Veress Lászlóné. Hogy az indulatok ellenére mennyire visszafogott volt mindenki, és valóban szakmai alapon a lényegre koncentráltak, azt a tiszteletbeli elnök legdurvább mondatával érzékeltethetjük: „Hülyének néznek minket. Bocsánat, nem szoktam így felháborodni, de nem tudok mást mondani.”
Az Appeninn tulajdonában lévő Pro-Mot terveiből az is látszik, hogy a közutakra vonatkozó korábbi megállapodásokat kijátszva, új nyomvonalon terveznek utakat, amelyekre akkor sem vonatkoznak a kötelezettségek, ha azokat be kellene tartani.
Legalább ennyire érdekes a Kádár-villa és a Kádár Jánosnak épített aprócska horgászsziget előtti terület sorsa: noha ott sétánynak kellene lennie, ott már 15 telekre bontották fel a területet papíron, hogy aztán azokat egyenként egymilliárd forintért értékesítsék. Itt már csak az új tulajdonoson múlna, hogy kerítést húz-e a vízpartig.
Kicsi pontok vagyunk
A Club Aliga területén zajlik az élet, épp fesztivál van, más kérdés, hogy ennek sokan nem örülnek a településen a nagy zaj és a nagy forgalom miatt, miközben a település nem profitál belőle: a fesztivál területének vagyonkezelője az Appeninn érdekeltsége, így a bevétel ott csapódik le, noha a korábbi megállapodások szerint ennek a területnek önkormányzati tulajdonba kellett volna kerülnie, így a területhasználat az évi 657 millió forintból gazdálkodó önkormányzatot gyarapíthatná. Helyette be kell érnie a parkolóból származó bevétellel és másfél millió forinttal azután a terület után, amit sátoroztatásra megkapott a rendezvény szervezője az önkormányzattól.
A fesztiváltól a part mentén keleti irányban lehet eljutni az egykori pártüdülő szívéhez, Kádár János kibelezett panelvillájához és a pártfőtitkár horgászszigetéhez. Az egy kilométeres partszakaszon alig van ember, a szigeten 3-4 pár pihen.
Szerintük elveszik az egész területet, ez van. „A választás eredményétől függ, hogy milyen gyorsan zárják el ismét” – mondta a pártüdülő fegyveres őreire is emlékező fürdőző szerint. „Csak állami hirdetéseket látok mindenütt, a piacgazdaság nem működik. Nem rajtunk múlik itt semmi, kicsi pontok vagyunk” – mondta, épp azzal érvelve, ami ellen az egyesület győzködte a hallgatóságot: összefogással, tudatos cselekvéssel igenis meg lehet védeni a közösség érdekeit.
A mi pénzünkön veszik el tőlünk
Bukovszki András harmadmagával kisebbségben van az önkormányzatban, ahová mind a hat képviselő és a polgármester is függetlenként jutott be. Takács Károly 38 százalékot szerzett, ezzel épp a Fidesz jelöltjét, Molnár Dánielt győzte le, szűk három százalékponttal. Így nehéz mit kezdeni azzal a szemrehányó kérdéssel, amelyik elhangzott a fórumon az egyik résztvevőtől, nevezetesen, hogy miért épp ezeket az embereket választotta meg a közösség.
A polgármester és három képviselőtársa – akik nem jöttek el a fórumra – azonban a jelek szerint a beruházás oldalán állnak. Önmagában az, hogy támogatják az ingatlanfejlesztést, akár a 162 – más források szerint 104 – lakosztályos hotelt és az 58 apartmanházat, nem feltétlenül támadható, a fórumon sem volt mindenki önmagában az ingatlanfejlesztések ellen. Az viszont legalábbis szokatlan, hogy a három képviselő és a polgármester előbb feloszlatta a Bukovszki által vezetett településfejlesztési bizottságot, majd tárgyalásba kezdtek a Pro-Mottal, titoktartási szerződést aláírva. Ezt jelenti az a bizonyos „bennfentesség”, amivel illetik őket. Bukovszki és két képviselőtársa nem írták alá ezt a papírt, viszont nem is értesülnek a megállapodásokról.
A cég azzal indokolta a polgármestert és az aláíró képviselőket kötelező titoktartást, hogy a bennfentes információk idő előtti nyilvánosságra kerülése befolyásolhatná az anyacég részvényeinek értékét.
Bukovszkiék ugyan megtámadták ezt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóságnál (NAIH), amelynek állásfoglalása alapján a közérdekű adatok valóban nyilvánosságra hozhatók, ennek ellenére a polgármester és képviselőtársai ezt mindeddig nem tették meg.
„El kellene dönteni, hogy az önkormányzatot képviselik, vagy a céget szolgálják” – mondta Bukovszki, felvetve, hogy ő személy szerint kész lemondani, ha azonnal önkormányzati választást írnak ki és arra megfelelő személyeket választanak, mert a jelenlegi önkormányzat elveszítette a köz bizalmát.
- Bukovszki szerint a helyzet világos: idővel az elvileg még állami tulajdonban lévő, bár már most is a Pro-Mot kezelésében álló 10 hektáros területet is privatizálhatóvá akarják tenni, ezt szolgálja a kormányrendelet is.
- Ráadásul a köz pénzén: a Club Aliga fejlesztésére ugyanis három részben, a koronavírus alatt 9,6 milliárd forintot nyert el a cég, amely 4,4 milliárdért vette meg a Pro-Mot kft-t és így a területet.
- Már csak ezért is meglepő a cég érve, hogy a köz érdekében tervezett fejlesztések finanszírozásához van szükség arra, hogy eladják a Kádár-villa körüli területeket, összesen 15 milliárd forintért, megfosztva ezzel a partmenti sétánytól a települést.
Vajon a 10 milliárdot a település is megkapta volna a fejlesztésekre? – vetette fel a költői kérdést egy résztvevő a fórumon, amire ráerősített a civil szervezet tiszteletbeli elnöke is:
„Nem egy-két szállodáról meg egy kis vízpartról van szó, hanem a településünkről. [...] Adják vissza a vízpartunkat, mert ha minden magánterületen működik, az nem a mienk. [...] Még úgy sem, ha különféle engedményekkel beengednek minket. [...] Nem kérünk a másodrangú állampolgár szerepéből. [...] Már most érzem, hogy csak megtűrtek vagyunk a Club Aliga strandján.”
„Elegünk van az elzárásból, az egy diktatúra alatt volt, most állítólag demokrácia van. Le akarunk menni sétálni és strandolni. Ne adjuk oda lehajtott fővel a területünket, tessék tudomásul venni, örökre veszítjük el”
– mondta Veress Lászlóné, amit a zömmel idős hallgatóság egyetértéssel fogadott, de anélkül, hogy különösebben magas hőfokra emelkedett volna a hangulat.
A rendszerváltó politikus újra 1989-et látja
A fórumon aktív fideszes politikus, parlamenti képviselő nem volt, ott volt viszont egy egykori politikus, aki valamikor még a Fidesz támogatása mellett szerzett parlamenti mandátumot. Az szabad választások után kormányt alakító MDF egykori szóvivője majd ideiglenes elnöke, Herényi Károly szerint a Club Aliga helyzete tényleg a rendszerváltás előtti időket idézi.
„Rosszabb a helyzet, remény sincs arra, hogy amíg ez a társaság van, bármi változzon. Nekem is olyan érzésem van, mintha 1989-et írnánk. Csak az akkori hatalom hozzáállása már sokkal engedékenyebb volt. Ez a hatalom meg makacs, és ragaszkodik a hatalomhoz, és ez az ijesztő. Akkoriban mondták, hogy a kommunistákkal nem akkor van baj, amikor hatalmon vannak, hanem amikor a veszni látszó hatalmukat próbálják megvédeni. Most ugyanez történik.”
Herényi szerint a hatalom érzi a vesztét, ezért zajlottak az alapítványi vagyonkiszervezések is. „A magyar nép nem annyira ostoba, mint amilyennek ők gondolják.” Herényi szerint a változás akkor jön el, „amikor minden magyar rádöbben, hogy ezt ő se úszhatja meg, mert a gyereke iskolába kerül, valamelyik rokona kórházba”, és akkor az oktatás és az egészségügy helyzetével szembesül. „Ezt a rendszert az tartja életben, hogy á, tudom, hogy rossz, de nekem kapcsolataim vannak, és megúszom. Ez nem megúszható, egyetlen magyar számára sem. Ez a felismerés adja majd a megoldást” – vélte Herényi.
Hogy az egykori politikus összegzésével a helyiek egyetértenek-e, kérdés. Kifelé jövet egy középkorú házaspár arról beszélt, hogy az lenne a legjobb, ha nem lenne politika. „Hát, az nehéz lesz” – mondta elvi egyetértéssel a férj, de felesége győzködte: „Úgy utálom a politikát, az lenne a jó, ha mindenki rendesen csinálná a dolgát.”
Az alábbi videónkon látható, milyen állapotban van most Kádár János egykori nyaralója: