Borzasztó, hogy egy mohó befektető kedvéért milyen gyorsan változtak meg a jogszabályok

2021. március 25. – 15:00

Borzasztó, hogy egy mohó befektető kedvéért milyen gyorsan változtak meg a jogszabályok
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Balatonvilágos sem különbözik a többi parti településtől, a beruházók itt is lecsapnak minden egyes beépíthető telekre, kicsiben is, nagyban is maximalizálni próbálják a hasznos négyzetmétereket a tó közvetlen közelében. Világoson három projekt is a kiemelt kormányzati beruházások közé került. Az egyikben a volt úttörőtábor helyére terveztek egy hétemeletes épületszörnyet, aminek a munkálatai már el is kezdődtek. Hétfőn egy kormányrendelet váratlanul arról rendelkezett, hogy az építkezéshez kapcsolódó folyamatban lévő ügyek már nem tartoznak a kiemelt státusz hatály alá. Civilek és az önkormányzat is sikerként értékelte ezt, de nem teljesen nyugodtak, az építési engedély még mindig érvényes.

„Az a legborzasztóbb, hogy egy elképesztően mohó befektető kedvéért milyen gyorsan változtak meg a jogszabályok. Már az is zsíros ügylet lehetett volna, hogy a messze áron alul megvett telekre egy a helyi szabályoknak megfelelő épületet húz fel. A történet lesújtó eleme az is, hogy senki környékbelit sem tekintett a befektető arra érdemes partnernek, hogy tájékoztasson minket arról, hogy mit tervez, hogyan tervezi, mikor akar építkezni. Mintha semmi közünk nem lenne a közvetlen környezetünkben történtekhez, azt csinál, amit akar” – mondta az építési telek szomszédságában lakó Bihary Tibor.

Kiemelt kormányzati státuszú vagy sem, kedden is gőzerővel folyt a munka a volt úttörőtábor majd Erzsébet-tábor Balaton-parti telkén. A Fürdő, a Kisfaludy és a Posta utca által határolt területen markolók kanalazták a már korábban összedöntött lakóépületek romjait. Úgy tűnik, nem nagyon számolnak azzal, hogy bármi megmarad az eredeti növényzetből, a fák be sincsenek kalodázva, a gépek is sorra tördelik le az ágakat.

Ne is álmodjon saját partról a falu?

Egy március 5-én megjelent terv szerint a környezetétől élesen elütő, 92 lakásos társasházat álmodtak az 1392-es helyrajzi számú, 8300 négyzetméteres telekre, a helyi építési szabályokra nagy ívben tojva. Egy augusztusi kormányrendeletre hivatkozva a beépítés mértékét 20-ról 30 százalékra emelték, a legnagyobb épületmagasság 8-ról 16,5 méterre nőtt, a kötelező zöldfelület arányát 50-ről 40 százalékra csökkentették. Az épület ráadásul szinte közvetlenül a partvonalra kerülhet, csak 8 méterre a víztől. Az is az Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő, Sport Kft. projektjének gyors kivitelezést segítette, hogy nem kellett építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, és a településképi véleményezési eljárást is kihagyhatta.

A helyieknél nemcsak az verte ki a biztosítékot, hogy a monstrum éktelen tájsebként jelenhet meg a jóval szerényebb nyaralók között, hanem az is, hogy a partot is elvehetik tőlük. Az augusztus 7-én megjelent kormányrendelet azt mondta ki, hogy a területen parti sétány, közhasználatú strand nem alakítható ki, felülírva, hogy az önkormányzat 10 méter széles zöld sávot, parti sétányt és 30 méter széles beépíthetetlen területet jelölt ki a helyi építési szabályzatában.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egyébként a településnek is felkínálta megvételre az ingatlant, de az önkormányzat erőn felüli vállalásnak érezte volna 410 millió forint kifizetését.

A balatonvilágosi 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház tervezete – Forrás: ÉTDR

Bukovszki András helyi önkormányzati képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke azt mondta, 2020 áprilisában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ígéretet tett arra, hogy a volt úttörőtábor területét megszerző nyertes pályázó szerződésébe bekerül az is, hogy a telek előtt kijelölt parti sétány ingyenesen az önkormányzati tulajdonába kerül. „Erre négy hónappal később, a 2020. augusztus 7-én megjelent jogszabály szállodafejlesztésre hivatkozva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a volt úttörőtábor területét is”. Aztán szálloda helyett egy 92 lakásos lakóparkszörnyre adott ki építési engedélyt a Somogy Megyei Kormányhivatal 2021. március 4-én.

A vendéglátó egységet is magába foglaló hétszintes társasházhoz udvarán egy nagy medence, a teraszain nyitott jakuzzik. „Hogy egy ilyen környezetbe nem illő, a szomszédos földszintes ingatlanok használatát és értékét csökkentő épületre engedélyt adtak ki, az a magyar építésügyi szakigazgatás megsemmisítésének mintapéldája. Főépítész biztosan nem látta ezt a tervet. A tervező nem nyilatkozik felhatalmazás hiányában arról, hogy figyelembe vette-e, a környezet jelenlegi beépítését. A partig tervezett épület a széljárást, a mikroklímát is megváltoztatja, és a kilátást is korlátozza.”

Bukovszki szerint, ha az MNV az augusztusi kormányrendelet után értékesítette volna a területet, a magyar állam a 410 millió többszörösét realizálhatta volna bevételként.

A 92 lakásos épület minden bizonnyal parkolási problémákkal is járna, az eredeti terv a lakások 30 százalékára számolt parkolóhelyet, telken belül tehát csak 28-30 kocsi tud leparkolni, a többinek, ami megint legalább 30-40 autó, a szűk és a meleg napokon amúgy is zsúfolt utcákon kéne helyet találni.

Ellenzék és fideszes képviselő is a monstrum ellen

Az évtizedek óta működő Aligai Fürdőegyesület több Aligát és Világost érintő kiemelt kormányzati beruházás, a túlzott beépítés és a Balaton-part magánosítása ellen küzd. Az elmúlt években a Club Aliga állt a viták kereszttüzében, a volt pártüdülő 47 hektáros területének nagy része már kormányközeli cégek tulajdonában van, de a közelben két másik terület is kiemelt kormányzati beruházássá vált.

Az Aligai Fürdőegyesület már 2020. szeptember 18-án jogi észrevételeiket tartalmazó kérelmükben kérte a Miniszterelnökséget a kormányrendelet megváltoztatására, majd két hónappal később ismét próbálkoztak, de Bukovszki elmondása szerint válaszra sem méltatták őket. „ A kiemelő rendelettel kapcsolatban a helyieknek 180 napjuk volt, hogy alkotmányjogi panasz nyújtsanak be, ezt a jogvesztő határidőn belül meg is tették. Az Aligai Fürdőegyesület országos online petíciót indított az szörnyépület építési engedély visszavonása érdekében. Már több mint tízezren írták alá a követelést” – mondta a civil egyesület alelnöke.

Az építési terület – Fotó: Huszti István / Telex

Az önkormányzat is először március 5-én látta a településképbe és a tájba egyáltalán nem illő épület látványterveit, nem kaptak külön értesítést róla, egy a tervek feltöltésére szolgáló rendszerben vették észre mondta Takács Károly polgármester. Ezek után lépett Balatonvilágos, és fordult a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz és a Pécsi Törvényszékhez keresetlevéllel.

Bukovszki azt mondta, hogy az MSZP-s országgyűlési képviselő Gurmai Zita is felkarolta az ügyüket, majd a minap a jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita is felszólalt, aki a Parlamentben teátrálisan ketté is tépte az épület tervét. Váratlanul egységfront is kialakult a kormánypárt és az ellenzék közül, mert néhány napja a térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály is aktivizálta magát, és fellépett a tervvel szemben. Végül a március 22-ei Magyar Közlönybe került be, hogy a volt úttörőtábor területe kikerült a kiemelt beruházások közül.

Faramuci a helyzet

Takács Károly polgármester visszafogottabban értékelt: „Győzelemnek nem nevezném, hívjuk inkább részsikernek, nagy erők mozognak itt. A helyzet faramuci, bár az építkezés kikerült a kiemelt beruházások közül, továbbra is érvényes építési engedéllyel rendelkezik, de mi továbbra is harcolunk azért, hogy ne ez az épület valósuljon meg” – mondta a polgármester, aki szerint egyelőre csak annyit tehetnek, hogy megvárják mi lesz a jogorvoslati kérelmükkel. Úgy vélte, az óriási felháborodás és az országgyűlési képviselők munkájának köszönhető, hogy a beruházás elvesztette kiemelt kormányzati státuszt.

Mivel kormány visszakozása csak folyamatban lévő ügyekre vonatkozott, a beruházó akár fel is húzhatja a Godzilla-épületet. Bár Witzmann egyik Facebook-posztjában arról ír, hogy a kormányrendelet módosításából az a kormányzati szándék olvasható ki, hogy egyáltalán ne épüljön meg ez a betonmonstrum.

„Figyeljük, hogy mi történik a következő hetekben. Ha nem vonják vissza az engedélyt, akkor keresetet nyújtunk be a bíróságon. Ha pedig mégis megépülne, akkor kárigényeket fogunk bejelenteni. Az óriási épület beárnyékolná a Kisfaludy utca ingatlanait, de az intimitás is elveszne, értékvesztéssel kell számolniuk az itteni tulajdonosoknak. Az épület megjelenése még talán elfogadható lenne, ha nem a parttól nyolc méterre, és egy ötször akkora telekre tervezik, ez szinte faltól falig elfoglalta volna ezt a telket” – mondta Bihary.

A helyiek a Somogy Megyei Kormányhivataltól betekintést kértek eljárásba, de az építési hatóság az ügy bonyolultságára hivatkozva egyelőre megtagadta ezt.

Takács Károly polgármester – Fotó: Huszti István / Telex

Ha a civilek a balatonvilágosi területen siker is érnek el, az igazán nagy küzdelem még hátravan, a Club Aliga közhasználatú partszakaszáért is kormányközeli befektetőket kellene legyűrniük. Bukovszki szerint eredetileg a kiemelő kormányrendeletek célja az uniós forrásokból megvalósuló közcélú beruházások gyorsítása volt, ami aztán később munkahelyteremtési célzatot kapott, Aligánál viszont azt a szándékot érzi, hogy csak a közterületek, parti sétányok elvételére irányul.

„A Club Aligában a 10 hektár állami tulajdonban lévő területből – melyet az állami szervek 16 éve jelöltek ki – már régen meg kellett volna kapnia 7 hektár kijelölt közterületet az önkormányzatnak, amely a nemzeti vagyon részeként forgalomképtelen törzsvagyon. Ezzel szemben a kiemelő rendelet megtiltotta a közterületek kialakítását és piaci potenciállal rendelkező építési telekké alakította ki, egyedi építési szabályokkal. Nem tudjuk elfogadni, hogy a mi falunk legyen az első parti település, amelynek szinte semmi partszakasza nem marad.”

A Balaton Törvény úgy rendelkezik, hogy egy-egy önkormányzat partszakaszának legalább 30 százalékának kell szabadon bejárhatónak lennie, a körülbelül öt kilométeres partvonallal rendelkező Balatonvilágoson ez nagyjából másfél kilométert jelentene, de a falunak 260 méternyi ilyen partja van. Ez jó részben adottság, már a törvény megjelenése előtt magánterületté vált a part nagy része. Takács azt mondta, ők most csak annyit tehetnek, hogy védik a meglévő területet.