Borzasztó, hogy egy mohó befektető kedvéért milyen gyorsan változtak meg a jogszabályok

„Az a legborzasztóbb, hogy egy elképesztően mohó befektető kedvéért milyen gyorsan változtak meg a jogszabályok. Már az is zsíros ügylet lehetett volna, hogy a messze áron alul megvett telekre egy a helyi szabályoknak megfelelő épületet húz fel. A történet lesújtó eleme az is, hogy senki környékbelit sem tekintett a befektető arra érdemes partnernek, hogy tájékoztasson minket arról, hogy mit tervez, hogyan tervezi, mikor akar építkezni. Mintha semmi közünk nem lenne a közvetlen környezetünkben történtekhez, azt csinál, amit akar” – mondta az építési telek szomszédságában lakó Bihary Tibor.

Kiemelt kormányzati státuszú vagy sem, kedden is gőzerővel folyt a munka a volt úttörőtábor majd Erzsébet-tábor Balaton-parti telkén. A Fürdő, a Kisfaludy és a Posta utca által határolt területen markolók kanalazták a már korábban összedöntött lakóépületek romjait. Úgy tűnik, nem nagyon számolnak azzal, hogy bármi megmarad az eredeti növényzetből, a fák be sincsenek kalodázva, a gépek is sorra tördelik le az ágakat.

Ne is álmodjon saját partról a falu?

Egy március 5-én megjelent terv szerint a környezetétől élesen elütő, 92 lakásos társasházat álmodtak az 1392-es helyrajzi számú, 8300 négyzetméteres telekre, a helyi építési szabályokra nagy ívben tojva. Egy augusztusi kormányrendeletre hivatkozva a beépítés mértékét 20-ról 30 százalékra emelték, a legnagyobb épületmagasság 8-ról 16,5 méterre nőtt, a kötelező zöldfelület arányát 50-ről 40 százalékra csökkentették. Az épület ráadásul szinte közvetlenül a partvonalra kerülhet, csak 8 méterre a víztől. Az is az Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő, Sport Kft. projektjének gyors kivitelezést segítette, hogy nem kellett építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, és a településképi véleményezési eljárást is kihagyhatta.

A helyieknél nemcsak az verte ki a biztosítékot, hogy a monstrum éktelen tájsebként jelenhet meg a jóval szerényebb nyaralók között, hanem az is, hogy a partot is elvehetik tőlük. Az augusztus 7-én megjelent kormányrendelet azt mondta ki, hogy a területen parti sétány, közhasználatú strand nem alakítható ki, felülírva, hogy az önkormányzat 10 méter széles zöld sávot, parti sétányt és 30 méter széles beépíthetetlen területet jelölt ki a helyi építési szabályzatában.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egyébként a településnek is felkínálta megvételre az ingatlant, de az önkormányzat erőn felüli vállalásnak érezte volna 410 millió forint kifizetését.

Bukovszki András helyi önkormányzati képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke azt mondta, 2020 áprilisában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ígéretet tett arra, hogy a volt úttörőtábor területét megszerző nyertes pályázó szerződésébe bekerül az is, hogy a telek előtt kijelölt parti sétány ingyenesen az önkormányzati tulajdonába kerül. „Erre négy hónappal később, a 2020. augusztus 7-én megjelent jogszabály szállodafejlesztésre hivatkozva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a volt úttörőtábor területét is”. Aztán szálloda helyett egy 92 lakásos lakóparkszörnyre adott ki építési engedélyt a Somogy Megyei Kormányhivatal 2021. március 4-én.

A vendéglátó egységet is magába foglaló hétszintes társasházhoz udvarán egy nagy medence, a teraszain nyitott jakuzzik. „Hogy egy ilyen környezetbe nem illő, a szomszédos földszintes ingatlanok használatát és értékét csökkentő épületre engedélyt adtak ki, az a magyar építésügyi szakigazgatás megsemmisítésének mintapéldája. Főépítész biztosan nem látta ezt a tervet. A tervező nem nyilatkozik felhatalmazás hiányában arról, hogy figyelembe vette-e, a környezet jelenlegi beépítését. A partig tervezett épület a széljárást, a mikroklímát is megváltoztatja, és a kilátást is korlátozza.”

Bukovszki szerint, ha az MNV az augusztusi kormányrendelet után értékesítette volna a területet, a magyar állam a 410 millió többszörösét realizálhatta volna bevételként.

A 92 lakásos épület minden bizonnyal parkolási problémákkal is járna, az eredeti terv a lakások 30 százalékára számolt parkolóhelyet, telken belül tehát csak 28-30 kocsi tud leparkolni, a többinek, ami megint legalább 30-40 autó, a szűk és a meleg napokon amúgy is zsúfolt utcákon kéne helyet találni.

Ellenzék és fideszes képviselő is a monstrum ellen

Az évtizedek óta működő Aligai Fürdőegyesület több Aligát és Világost érintő kiemelt kormányzati beruházás, a túlzott beépítés és a Balaton-part magánosítása ellen küzd. Az elmúlt években a Club Aliga állt a viták kereszttüzében, a volt pártüdülő 47 hektáros területének nagy része már kormányközeli cégek tulajdonában van, de a közelben két másik terület is kiemelt kormányzati beruházássá vált.

Az Aligai Fürdőegyesület már 2020. szeptember 18-án jogi észrevételeiket tartalmazó kérelmükben kérte a Miniszterelnökséget a kormányrendelet megváltoztatására, majd két hónappal később ismét próbálkoztak, de Bukovszki elmondása szerint válaszra sem méltatták őket. „ A kiemelő rendelettel kapcsolatban a helyieknek 180 napjuk volt, hogy alkotmányjogi panasz nyújtsanak be, ezt a jogvesztő határidőn belül meg is tették. Az Aligai Fürdőegyesület országos online petíciót indított az szörnyépület építési engedély visszavonása érdekében. Már több mint tízezren írták alá a követelést” – mondta a civil egyesület alelnöke.

Az önkormányzat is először március 5-én látta a településképbe és a tájba egyáltalán nem illő épület látványterveit, nem kaptak külön értesítést róla, egy a tervek feltöltésére szolgáló rendszerben vették észre mondta Takács Károly polgármester. Ezek után lépett Balatonvilágos, és fordult a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz és a Pécsi Törvényszékhez keresetlevéllel.

Bukovszki azt mondta, hogy az MSZP-s országgyűlési képviselő Gurmai Zita is felkarolta az ügyüket, majd a minap a jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita is felszólalt, aki a Parlamentben teátrálisan ketté is tépte az épület tervét. Váratlanul egységfront is kialakult a kormánypárt és az ellenzék közül, mert néhány napja a térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály is aktivizálta magát, és fellépett a tervvel szemben. Végül a március 22-ei Magyar Közlönybe került be, hogy a volt úttörőtábor területe kikerült a kiemelt beruházások közül.

Faramuci a helyzet

Takács Károly polgármester visszafogottabban értékelt: „Győzelemnek nem nevezném, hívjuk inkább részsikernek, nagy erők mozognak itt. A helyzet faramuci, bár az építkezés kikerült a kiemelt beruházások közül, továbbra is érvényes építési engedéllyel rendelkezik, de mi továbbra is harcolunk azért, hogy ne ez az épület valósuljon meg” – mondta a polgármester, aki szerint egyelőre csak annyit tehetnek, hogy megvárják mi lesz a jogorvoslati kérelmükkel. Úgy vélte, az óriási felháborodás és az országgyűlési képviselők munkájának köszönhető, hogy a beruházás elvesztette kiemelt kormányzati státuszt.

Mivel kormány visszakozása csak folyamatban lévő ügyekre vonatkozott, a beruházó akár fel is húzhatja a Godzilla-épületet. Bár Witzmann egyik Facebook-posztjában arról ír, hogy a kormányrendelet módosításából az a kormányzati szándék olvasható ki, hogy egyáltalán ne épüljön meg ez a betonmonstrum.

„Figyeljük, hogy mi történik a következő hetekben. Ha nem vonják vissza az engedélyt, akkor keresetet nyújtunk be a bíróságon. Ha pedig mégis megépülne, akkor kárigényeket fogunk bejelenteni. Az óriási épület beárnyékolná a Kisfaludy utca ingatlanait, de az intimitás is elveszne, értékvesztéssel kell számolniuk az itteni tulajdonosoknak. Az épület megjelenése még talán elfogadható lenne, ha nem a parttól nyolc méterre, és egy ötször akkora telekre tervezik, ez szinte faltól falig elfoglalta volna ezt a telket” – mondta Bihary.

A helyiek a Somogy Megyei Kormányhivataltól betekintést kértek eljárásba, de az építési hatóság az ügy bonyolultságára hivatkozva egyelőre megtagadta ezt.

Ha a civilek a balatonvilágosi területen siker is érnek el, az igazán nagy küzdelem még hátravan, a Club Aliga közhasználatú partszakaszáért is kormányközeli befektetőket kellene legyűrniük. Bukovszki szerint eredetileg a kiemelő kormányrendeletek célja az uniós forrásokból megvalósuló közcélú beruházások gyorsítása volt, ami aztán később munkahelyteremtési célzatot kapott, Aligánál viszont azt a szándékot érzi, hogy csak a közterületek, parti sétányok elvételére irányul.

„A Club Aligában a 10 hektár állami tulajdonban lévő területből – melyet az állami szervek 16 éve jelöltek ki – már régen meg kellett volna kapnia 7 hektár kijelölt közterületet az önkormányzatnak, amely a nemzeti vagyon részeként forgalomképtelen törzsvagyon. Ezzel szemben a kiemelő rendelet megtiltotta a közterületek kialakítását és piaci potenciállal rendelkező építési telekké alakította ki, egyedi építési szabályokkal. Nem tudjuk elfogadni, hogy a mi falunk legyen az első parti település, amelynek szinte semmi partszakasza nem marad.”

A Balaton Törvény úgy rendelkezik, hogy egy-egy önkormányzat partszakaszának legalább 30 százalékának kell szabadon bejárhatónak lennie, a körülbelül öt kilométeres partvonallal rendelkező Balatonvilágoson ez nagyjából másfél kilométert jelentene, de a falunak 260 méternyi ilyen partja van. Ez jó részben adottság, már a törvény megjelenése előtt magánterületté vált a part nagy része. Takács azt mondta, ők most csak annyit tehetnek, hogy védik a meglévő területet.