Novák Katalin: Van egy kapu a Sándor-palota és a Karmelita között

2022. június 17. – 09:09

frissítve

Novák Katalin: Van egy kapu a Sándor-palota és a Karmelita között
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva
  • Elnöki beiktatása után az első írott nagyinterjúját a Telexnek adta Novák Katalin köztársasági elnök. Azt nem szeretné minősíteni, hogy egy kormánytag kinek ad, vagy nem ad interjút.
  • Nem árulta el a pontos időpontot, mikor kérte fel Orbán Viktor a köztársasági elnöki tisztségre, de nem mondott azonnal igent.
  • Hetente találkozik Orbán Viktorral, és mint mondta, eddig is volt lehetősége kritikát megfogalmaznia, de köztársasági elnökként nem érzi fő feladatának, hogy a kormány legfőbb kritikusa legyen.
  • Arra a kérdésre, hogy a NER részének érzi-e magát, azt mondta „az Alaptörvény számomra ebből a szempontból is meghatározó. A köztársasági elnök a kormánytól független szereplő.”
  • Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette: egy szuverén állam fegyveres megtámadása elfogadhatatlan. A varsói útján szó esett a magyar kormány háborús megnyilvánulásairól. Elárulta, mit kért Duda lengyel elnöktől.
  • Kijevi látogatás nincs napirenden, arra a kérdésre, hogy elutazna-e Moszkvába, azt mondta: „ez most egy teoretikus kérdés, aminek nem látom aktualitását.”
  • Legközelebb Rigába utazik, majd Brazíliába, ahol találkozik Jair Bolsonaro brazil elnökkel.
  • Elképzelhető, hogy a következő öt évben él azzal a jogával, hogy törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek. De nem jelölte meg, milyen témakörben. Az abortusztörvényt szerinte nem időszerű módosítani.
  • A Pride-ra nem ment el eddig sem, és nem tervezi a jövőben sem, hogy részt vesz.
  • Az oktatás helyzetével kapcsolatban azt mondta: magasabb pedagógusbérekre lenne szükség.
  • Példaképei az édesanyja és mindkét nagymamája. Egyik kedvenc filmje a Pretty Woman.

Talán sokan felkapják a fejüket arra, hogy köztársasági elnökként az első hosszabb interjút a Telexnek adja. Az elmúlt években többször is kértünk interjút öntől, államtitkárként, miniszterként egyszer sem adott. Hogyhogy most, a beiktatása után pár héttel vállalta a beszélgetést? A köztársasági elnöki pozíció kellett ahhoz, hogy bárkinek szabadon nyilatkozhasson?

Először egy lehetséges közös örömünkre hívnám fel a figyelmet. Nem tudom, hogy nézték-e tegnap az angol-magyar meccset (szerda délután készült az interjú – szerk.), én még mindig nem ocsúdtam fel teljesen. Szeretném megköszönni a csapatnak, hogy ekkora büszkeségre okot adó estét szereztek nekünk. Majdnem száz év kellett ahhoz, hogy egy ilyen megsemmisítő vereséget mérjen az angol válogatottra valaki otthon. Ami pedig a kérdését illeti, köztársasági elnökként minden magyar embert képviselnem kell, és azokhoz is szeretnék eljutni, akiket az önök felületén keresztül tudok megszólítani.

Úgy fogalmazott, hogy köztársasági elnökként minden magyart szeretne képviselni. A kormány tagjainak ez nem feladata? A miniszterelnöktől és a miniszterektől rendszeresen kérünk interjút, a legtöbben szóba sem állnak velünk. Mi lehet ennek az oka ön szerint?

Természetesen a kormánynak is feladata a magyar emberek képviselete, és én úgy látom, hogy eleget is tesz ennek. Hogy ki kinek, és hogyan ad, vagy nem ad interjút, azt nem szeretném minősíteni.

Már az első perctől látszott, hogy az elődeihez képest más csatornákon és máshogy kommunikál. A közösségi média felületeit például látványosan felpörgette a megválasztása óta. Itt számíthatunk majd öntől minden fontosabb bejelentésre?

Az úgynevezett közösségi médiát – mert, hogy mennyire közösségi, azt vitatnám – megkerülhetetlen eszköznek tartom. Eddig is használtam, és a jövőben is arra fogom használni, hogy minél több ember követhesse figyelemmel azt, amit mondok, képviselek, vagy amit teszek.

Azt elárulja, hogy hányan szerkesztik a Facebook-, Instagram- és Twitter-oldalát, és mennyire ellenőrzi a tartalmakat? Egyáltalán részt vesz-e valamilyen módon a tartalomgyártásban?

Nincs olyan munkatársam, aki kizárólag a közösségi médiával foglalkozna. Mivel minden, ami a nevem és az arcom alatt jelenik meg – legyen az egy aláírás, egy bejegyzés a közösségi média felületén vagy egy interjú –, a személyemhez kötődik, nemcsak figyelemmel kísérem, hanem alakítom is.

A Telex múlt heti lájkbajnokságában az Instagramon megelőzte Orbán Viktort. Minek tulajdonítja ezt a népszerűséget, és mit szól ehhez?

Én nem neveztem be semmilyen bajnokságba, és nem is a lájkokra hajtok. Három különböző közösségi média felületet használok: Facebookot, Instagramot és Twittert. Az Instagramot egy személyesebb, fiatalosabb, közvetlenebb felületnek tartom, ott arra látok lehetőséget, hogy az életünk egy-egy olyan személyesebb pillanatába is betekinthessenek az emberek, ami nem való a Facebookra vagy éppen a Twitterre.

Egyeztet-e bármilyen módon a kommunikációs irányokról, a megfogalmazott üzenetekről a kormánnyal, a Miniszterelnöki Kabinetirodával?

Nem.

A közmédiának adott interjúban azt mondta, családját már hónapokkal azelőtt beavatta az államfőjelölti felkérésbe, mint Orbán Viktor decemberben bejelentette a nyilvánosságnak. Mikor és hogy kérte fel a miniszterelnök a feladatra?

Kellő időben történt meg ez a felkérés ahhoz, hogy legyen időm és lehetőségem végiggondolni, és felkészülni az előttem álló feladatra.

Tehát nem szeretné elárulni a pontos időpontot. De mennyit gondolkodhatott? Volt-e önben dilemma, hogy elvállalja-e a feladatot?

Komolytalan lett volna erre azonnal igent mondani. A férjemmel húsz éve vagyunk házasok, és egy ilyen súlyú döntést nem hozunk meg a másik nélkül. Pláne akkor, ha olyan kérdésről van szó, ami az egész család életét érdemben befolyásolja. Vele mindenképp meg kellett ezt beszélnem, de én is igyekeztem végiggondolni, hogy méltó és alkalmas vagyok-e erre a feladatra. Abban bízom, hogy öt év alatt sikerül bizonyítanom, hogy igen.

Kinek a tanácsát kérte még ki a döntés előtt? Beszélt-e például a korábbi mentorával, Balog Zoltánnal vagy Martonyi Jánossal?

A felkérés elfogadása előtt csak a családommal beszéltem, és azt sem titkolom el, hogy hitvalló reformátusként az Úristenhez fordultam még iránymutatásért. A földi világban a férjem, a földi világon túl pedig az Isten támogatását kértem ahhoz, hogy jó döntést tudjak hozni.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Amikor elfogadta a felkérést, miről egyeztek meg Orbán Viktorral? Meghatározták-e például az államfői szerepfelfogását és feladatait?

Arról beszéltünk, hogy milyen időszak előtt állunk. A koronavírus-járvánnyal már együtt éltünk egy ideje, és tudtuk azt, hogy váratlan nehézségek is adódhatnak. Azt kellett személyesen is végiggondolnom, hogy képes leszek-e arra, hogy egy nagyon nehéz, válságokkal terhelt időszakban a magyar érdekek mellett ki tudjak állni, és képes leszek-e egy szuverén pozíciót szuverén módon betölteni.

Milyen gyakran beszélnek Orbán Viktorral?

Hetente szoktunk találkozni, nagyjából egy órára.

Ön fogadja a miniszterelnököt, vagy fordítva? Az imént kisétáltunk a Sándor-palota teraszára, ahonnan át lehet látni a Karmelitára.

Van egy kapu a Sándor-palota és a Karmelita között. Van olyan, hogy a miniszterelnök jön át, van olyan, hogy én megyek.

Hogyan képzeljük el az önök viszonyát? Megfogalmazhat például kritikát a kormány politikájával kapcsolatban, vagy ezt nem érzi feladatának?

2014-ben beszéltem a miniszterelnökkel életemben először. Eddig is volt lehetőség arra, hogy ha kritikus észrevételem van, akkor azt megfogalmazzam.

Mi volt a legutolsó kritikája?

Ezek természete éppen az, hogy egymás között szoktuk megbeszélni. Ezt így tettem az elmúlt nyolc évben, és ezt helyesnek tartom a jövőre nézve is.

Köztársasági elnökként nincs lehetősége nyíltan kritizálni a kormányt? Más pozícióban van most, mint korábban miniszterként és a kormánypárt tagjaként.

Lehetőségem természetesen van. Eddig nem volt olyan helyzet, amikor ennek szükségét éreztem, és nem is abban látom a fő feladatomat, hogy én legyek a kormány legfőbb kritikusa. Nemrég nagyon nagy, eddig nem látott többséggel döntöttek a magyar emberek arról, hogy milyen kormánya legyen az országnak. A magyar embereket tisztelem meg, ha a döntésüket ebben a vonatkozásban is figyelembe veszem.

Azt szokták mondani, hogy az országban az történik, amit Orbán Viktor és a kormány szeretne. Hogy látja, távol kell-e tartani magát a kormányzati akarattól? A NER részének érzi magát?

Az Alaptörvény számomra ebből a szempontból is meghatározó. A köztársasági elnök a kormánytól független szereplő.

Van-e olyan téma, olyan ügy, amit eddig fideszes politikusként, a kormány tagjaként a pártfegyelem miatt támogatnia kellett, most viszont köztársasági elnökként a nemzet egységét kifejezve már nem érzi kötelességének?

Eddig egy jól körülhatárolt szakterület tartozott hozzám, még ha a családok ügye majdnem mindennel össze is függ. Abban látom a mozgásterem bővülését, hogy most szerteágazóbb lehet a figyelmem és a felelősség is. Magyarország köztársasági elnöke vagyok, leegyszerűsítőnek tartom azt a megközelítést, hogy a magyar élet elsősorban a kormányzat döntéseiről szól.

Látványosan más hangot üt meg az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, mint a kormány tagjai. Már megválasztása előtt nagyon egyértelműen leszögezte, hogy elítéli a háborút, és Oroszországot agresszornak nevezte, Ukrajnát pedig megtámadottnak. Mi az oka, hogy ezt így kimondta?

Beiktatásomkor, és azóta több alkalommal is nyilvánosan azt az álláspontot fogalmaztam meg, amit meggyőződésem szerint a magyar emberek többsége oszt. Egy szuverén állam fegyveres megtámadása elfogadhatatlan. Abban is egyértelműnek érzem a magyar emberek vágyát, hogy békét akarnak, nem akarunk ennek a háborúnak a részesei lenni. Az áldozatok mellett vagyunk, és ez nem csak a szavak szintjén igaz, tettekben is megnyilvánult. Úgy érzem, hogy minden korábbi sérelmet képesek voltak a magyarok félre tenni, és a háború kitörése óta ott segítenek, ahol kell.

A Fidesz választóközönségét a felmérések szerint megosztja a háború kérdése, és van egy olyan szavazói bázis, amely inkább oroszpárti. Köztársasági elnökként hogyan győzne meg egy fideszes szavazót arról, hogy Oroszország az agresszor és Ukrajna a megtámadott?

Számomra ez nem kérdés. Meg lehet próbálni megkeresni a kiváltó okokat, és politikai elemzők, történészek sok mindenről beszélhetnek az ukrajnai háborúval összefüggésben, de ez sem változtat azon, hogy van egy szuverén nemzetállam, Ukrajna, amelyet fegyveresen megtámadott egy másik ország. Ez a napnál világosabb.

A diplomáciai útjai előtt egyeztet-e a kormánnyal, például Szijjártó Péter külügyminiszterrel arról, hogy mit képviseljen a tárgyalásokon? Mennyiben egyezik a kormánnyal az álláspontja külföldi útjain? Gondolunk itt például az uniós szankciós politikára. A közmédiának adott interjúban többes szám első személyben beszélt a magyar kormány álláspontjáról a kérdésben, amikor a németországi útja került szóba.

Az én feladatom – és megint az Alaptörvényhez tudok visszanyúlni – Magyarország képviselete. Külföldi útjaimon is így van, Magyarország nevében beszélek, amikor megfogalmazom az álláspontomat. A külpolitika elsődleges alakítója a kormányzat, a legmagasabb szinten azonban én képviselhetem az országot. Közös érdekünk, hogy megfelelő információk birtokában üljek le a tárgyalóasztalhoz. Ezért amikor a magyar miniszterelnökkel beszélünk, természetesen szó van külpolitikáról is.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A varsói útja előtt egy közös fotót osztott meg Martonyi János volt külügyminiszterrel. Azt írta a kép mellé, hogy fontos nemzetközi kérdésekben ma is számít Martonyi véleményére. Miben kéri ki a tanácsát?

Volt szerencsém Martonyi János közvetlen munkatársaként dolgozni a kabinetjében, hosszú és jó kapcsolat van közöttünk, nagyra értékelem az ő tudását. Diplomáciai területen itthon jelenleg ő a legnagyobb tapasztalattal rendelkező ember. A most hivatalban lévő külügyminiszterrel is jó kapcsolatban vagyok és rendszeresen egyeztetek, de emellett Martonyi János véleményét is időről időre meghallgatom. Főleg akkor, ha úgy érzem, hogy komoly a tét, vagy ha van olyan személyes tapasztalata, amely segítheti az eligazodásomat.

Martonyi Jánost külügyminiszterként és azóta is a Fidesz atlantista, nyugatbarát szárnyához sorolták. Ön is odasorolja magát?

Meggyőződésem, hogy Magyarországnak azokban a szövetségi rendszerekben van a helye, amelyekhez most is tartozik. Elemi érdekünk, hogy a NATO és az Európai Unió tagjai legyünk, és az értékrendünkből is ez következik. Nem tudok elképzelni ehhez képest más alternatívát Magyarország számára. Itt a helyünk, és itt kell képviselnünk a legjobban az érdekeinket.

Az Egyesült Államokba, Washingtonba tervez látogatást?

Az öt év alatt biztos, hogy az Egyesült Államokba is el fogok menni. Legkorábban idén ősszel. Ha nem is Washingtonba, az ENSZ közgyűlésre New Yorkba.

Volt tapogatózás afelől, hogy az Egyesült Államok elnöke fogadja önt egy hivatalos találkozón?

Az én részemről ilyen kezdeményezés nem volt.

Melyik országokba látogat el a következő hetekben?

Most Rigába megyek. Többoldalú találkozó lesz egy tucat európai államfő részvételével, és lesznek kétoldalú megbeszéléseim is a lett, a bolgár és a szlovén elnökkel. A rá következő külföldi út pedig Brazíliába vezet. Oda azért is hívnak, mert hosszú évek óta figyelemmel kísérik, hogyan segíti Magyarország a családokat. Érdekli őket, miként tudják a mi családpolitikánkat legalább elemeiben átemelni Brazíliába.

A brazil elnök, Jair Bolsonaro hívta meg önt?

Több helyről érkezett meghívás, a brazil elnöktől is, vele is találkozni fogok.

Kinek az ötlete volt, hogy szimbolikusan Varsó legyen az első külföldi látogatása?

Az enyém.

Milyen volt a hangulata? Miket kérdeztek öntől a lengyel állami vezetők?

A két ország hagyományosan jó baráti kapcsolatához méltó volt a fogadtatás. Nyitottságra, érdeklődésre, barátságra és őszinteségre találtam. Ezek ritka kincsnek számítanak a diplomácia világában. Szó volt természetesen az ukrajnai háborúról, a szankciókról, a két ország adottságbeli különbségeiről, és az ebből fakadó esetlegesen eltérő álláspontokról is. Úgy érzem, minél inkább el tudjuk magyarázni a sajátosan magyar szempontokat, amelyek ismeretét nem várhatjuk el senkitől, annál nagyobb lesz a megértés. Lengyelországgal ellentétben mi nem rendelkezünk tengeri kijárattal, így az orosz energiahordozóktól való függőségünk lényegesen nagyobb, illetve kevesebb lehetőségünk van alternatív megoldásokra. Azt is meg kell érteniük, hogy 150 ezer magyar anyanyelvű ember él Ukrajna területén, így őket súlyosan érintette a nyelvtörvény. Ha ezekről a különbözőségekről is tudunk beszélni, könnyebben megértjük egymást. És ez fordítva is igaz. Számomra az is fontos, hogy megértsem, nekik miért jelent ekkora fenyegetettséget ez a háború, miért igyekeznek akár katonai segítséget is megadni ahhoz, hogy Oroszországot nemcsak visszaszorítsák, hanem minél nagyobb áldozatra késztessék.

Az áprilisi választás után nagy visszhangot keltett, hogy Orbán Viktor az ellenfelei közé sorolta győzelmi beszédében az ukrán elnököt. Kövér László pedig nemrég azt mondta, hogy Zelenszkij pszichés problémákkal küzd. A külföldi útjai során kifejezheti-e azt, hogy nem ért egyet a magyar kormány retorikájával? Szóba kerültek-e ezeken a beszélgetéseken a magyar kormány háborús megnyilvánulásai?

Volt erről szó Varsóban is. Duda elnök gyakran egyeztet az ukrán elnökkel, és én abban kifejezetten kértem a segítségét, hogy hívja fel a figyelmét arra, tartózkodjon a provokatív kijelentésektől. Nem sokkal voltunk azután, hogy azt állították: a magyarok tudtak arról, hogy Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát. Ez egy súlyos, hamis állítás. A lengyel államfő ezt megértette, és azt mondta, beszél az ukrán elnökkel.

Zelenszkij felé ön kereste a kapcsolatot? Tervez kijevi látogatást?

Jelenleg nincs ilyen napirenden.

És más módon kereste a kapcsolatot az ukrán elnökkel?

Én közvetlenül nem vettem fel vele a kapcsolatot. Már csak azért sem, mert úgy látom, hogy az ő mindennapjait most teljesen érthető módon meghatározza az országában zajló háború.

Moszkvából keresték a megválasztása óta? Meghívták esetleg Oroszországba?

Nem.

Elmenne Moszkvába, ha hívnák?

Ez most egy teoretikus kérdés, aminek nem látom aktualitását.

Az erdélyi látogatása után kisebb diplomáciai vihart kavart a Facebook-posztja. A román külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkársága szerint a nemzetközi jog alapján egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban. Hibázott-e itt, illetve máshogy írná-e azt a Facebook-bejegyzést a történtek után?

Arra gondol, hogy azt mondtam, a magyar az magyar, s pont? Mondanám-e újra? Bármikor vállalom ezt a mondatomat. Felkiáltójellel is! Néhány napja találkoztam négyszemközt Iohannis román elnökkel, és fel sem merült az ő részéről bármi ezzel kapcsolatban. Sőt, megállapítottuk: közös érdekünk, hogy az erdélyi magyarok a szülőföldjükön minél jobban boldoguljanak és békességben éljenek. Ezt én egy jó kiindulópontnak tartom.

Itt akkor csak az történt, hogy egy államtitkár túlreagálta a dolgot?

Nem most történt először ilyen, és valószínűleg nem is utoljára.

Hogy áttérjünk a belpolitikára, azt mondta, ha száz jó törvényt kap, százat ír alá. De lesz olyan ügy, amelyben kezdeményezőként szeretne fellépni, és készül arra, hogy elnökként törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek?

Egy elfogadott törvény aláírásánál számomra két dolog irányadó. Egyrészt, hogy az Alaptörvénnyel összhangban van-e, másrészt, hogy a legjobb lelkiismeretem szerint szolgálja-e a magyar emberek érdekeit. Ennek megfelelően döntök arról, hogy jó vagy nem jó egy törvény. Ami a törvények kezdeményezését illeti, valóban van ilyen jogköre a köztársasági elnöknek. Elképzelhető, hogy a következő öt évben élek ezzel a lehetőséggel.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Milyen területen kezdeményezne törvényt?

Most nincs ilyen tervem, ezért nem jelölnék meg konkrét területet.

Kiemelten foglalkozott eddig a családüggyel és az élet védelmével. Az elnökké választásakor úgy fogalmazott: „támogatni fogom azokat, akik a fogantatás pillanatától vigyáznak az életre”. Az ellenzékből volt, aki azt szűrte le, hogy az abortuszszabályok szigorítását támogatja. Ez azt jelenti, hogy kezdeményezheti az abortusztörvény szigorítását?

Ez nem az abortusztörvény szigorításáról szólt, nem fogok kezdeményezni abortuszra vonatkozó törvénymódosítást. Azt vallom, hogy az élet védendő érték. Ha abban bárkinek a segítségére lehetek, hogy még inkább értékeljük és védjük az emberi életet, azt örömmel megteszem.

Aláírna olyan törvényt, amely az abortuszszabályok szigorításáról szól?

Nincs ilyen elképzelése a kormánynak, mert minden bizonnyal tudnék róla. Nem is tartom időszerűnek, hogy módosítsák az abortusztörvényt. Örömteli, hogy tíz év alatt a felére csökkent a terhességmegszakítások száma, bár még mindig fájóan sok. Így én azt kívánom segíteni, hogy minél többen dönthessenek a már megfogant élet megtartása mellett. Az élet védelme mellett vagyok, és nem valami ellen.

A családügy területén elképzelhető, hogy lesznek törvényjavaslatai?

Jó a kapcsolatom a kormány minden tagjával, így a családokért felelős miniszterrel és államtitkárral is. Tudom mik a terveik, és megkérdezik a véleményemet is. Biztos vagyok abban, hogy ahogy eddig kiemelt területe volt a kormányzásnak a családok ügye, ez a jövőben is így fog maradni. Személyes ígéretem van a miniszterelnöktől, hogy nem fogják a családtámogatásokat csökkenteni.

Köztársasági elnökként egyetért azzal, hogy csak az a család, ahol az anya nő, az apa férfi?

Az Alaptörvényben meghatározott feladatom éppen az Alaptörvény védelme. Az abban foglalt mondat – hogy az anya nő, az apa férfi – ráadásul számomra evidencia. Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy a család egy férfi és egy nő házasságán, illetve a gyermek-szülő kapcsolaton alapul. Ezt én mindenképp védelmezni fogom.

Akkor ez azt is jelenti, hogy azonos nemű kapcsolaton nem alapulhat család. Az Alaptörvény módosítása után több szervezettől is kapott emiatt kritikát. A júliusi Budapest Pride-on családügyi miniszterként nem vett részt, most államfőként ott lesz?

A Pride-ra nem mentem el eddig sem, és nem tervezem a jövőben sem, hogy részt veszek.

Hogyan képviseli akkor az LMBTQ-közösséget? Azt mondta, minden magyar elnöke kíván lenni. Ennek a közösségnek nem kíván gesztusokat tenni?

Nem a gesztusok, hanem a tettek elnöke vagyok. Azt szeretném, ha minél több magyar ember érezné, az ő elnöke is vagyok. Ebbe természetesen beletartoznak a homoszexuális magyar emberek is.

Egy újabb témát váltva, van női példaképe?

Példaképeim leginkább a saját családomban vannak. Ilyen mindkét nagymamám és az édesanyám, mindegyiküktől sokat tanultam.

Kifejezetten politikai példaképe nincsen?

Csak olyanokat tudok példaképemnek tekinteni, akiket személyesen ismerek. Ha valakit csak láttam, olvastam róla, de nem ismerem közelről, akkor valójában nem is ismerem. Vannak, akik inspirálnak, de óvatosan neveznék bárkit is a példaképemnek.

Magyarországon kit tart ígéretes női politikusnak? Feladatának érzi-e, hogy segítsen neki?

Azt érzem feladatomnak, hogy a közélet vonzóvá váljon azon nők számára, akik érdeklődnének iránta. Ha egy nő szerepet szeretne vállalni, ne az tartsa vissza, hogy úgy érzi, nőként nem lesznek olyan lehetőségei, mintha férfi lenne. Általában így gondolkodom a nők lehetőségeiről.

Mi az oka annak, hogy általában politikában és a parlamentben is alacsony a nők aránya, de kifejezetten a kormánypárti frakcióban kevés a nő, a magyar kormányban pedig mindössze egy női miniszter van?

Nem vonzó a közélet világa a nőknek, sőt sokszor a férfiaknak sem. Másrészt sok olyan tehetséges, közélet iránt érdeklődő nőt ismerek, akik éppen babáznak, vagy gyermeket várnak. Annak idején én is – egy rövid kivételtől eltekintve – hat évre kizártam a közéletet az életemből, amíg a gyermekeinkkel voltam otthon.

A nők helyzetével kapcsolatban visszatérő probléma a bérkülönbségek kérdése. Hogy látja, van teendője ezen a területen, hogy egy férfi és egy nő azonos munkakörben ugyanannyit keressen?

Kell, hogy egy nőnek legyen lehetősége a legmagasabb pozíciót is betölteni, ha alkalmas rá. Remélem, sokak számára biztatást jelent, hogy most először női köztársasági elnöke van az országnak. De érvényesíteni kell a jogszabályt is, hogy nem lehet különbség a férfi és a nő anyagi ellentételezése között, ha ugyanaz a teljesítményük.

A felmérések szerint viszont más a gyakorlat, mint amit a törvény kimond. Köztársasági elnökként mit tud tenni, hogy ne legyenek bérkülönbségek férfiak és nők között?

A nők világszerte nagyobb arányban vannak jelen azokon a területeken, ahol jellemzően alacsonyabbak a bérek. Ebből is fakad, hogy összességében kevesebbet keresnek, mint a férfiak. De az utóbbi években Magyarországon a nők és a férfiak bére közötti különbség jelentősen csökkent.

Az oktatás jó színvonalú ma Magyarországon?

Biztosan lehetne jobb is, de nagyon sok lelkiismeretes pedagógus tesz azért, hogy a gyerekeink a legmagasabb színvonalú tudást kapják meg, és emellett a fizikai, lelki, erkölcsi gyarapodásukról is gondoskodnak. Így volt ez a koronavírus idején is. Nem lehetünk ezért elég hálásak.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A pedagógusok egy része viszont elégedetlen az oktatás helyzetével és a saját bérével. Korábban egy blogbejegyzésében röhejes pedagógusbérről írt. Most mekkora pedagógusbér lenne megfelelő, vagy legalábbis nem röhejes?

Amikor 2010-ben ezt írtam, az akkori helyzetet minősítettem. Most pedig a jelenleginél biztosan magasabb pedagógusbérekre lenne szükség. Örömmel látom, hogy elindult a tárgyalás a pedagógusok és a kormány között. Remélem, ez mielőbb a pedagógusok nagyobb anyagi megbecsültségét eredményezi. Volt több lépcsőben béremelés az elmúlt években, de most szükség van egy újabb lépésre.

A pedagógusszakszervezetek azt kérték öntől pár hete, hogy ne írja alá a törvényt, amely szerintük ellehetetleníti a tanárok sztrájkját. Volt mozgástere, hogy aláírja vagy sem?

Ez a törvény nem lehetetleníti el a pedagógusok sztrájkját. A jogszabály azt rögzíti, hogy sztrájk esetén mi az az elégséges szolgáltatás, amelyet nyújtani kell annak érdekében, hogy a gyerekek iskolába járhassanak, és a szülőknek se kelljen otthon maradni velük. Biztosítani kell a gyerekek tanuláshoz való jogát, ahogy a tanárok tiltakozáshoz való jogát is. A kettő közötti összhangot teremtette meg a törvény. Én abban bízom, hogy nem lesz okuk a pedagógusoknak a tiltakozásra.

Még jó pár év van addig, de mit tekint a legnagyobb sikerének az elnöki ciklusa végén?

Remélem, hogy öt év után visszatekintve minél többen érzik majd úgy, hogy az ő elnökük is voltam, és örülnék, ha a nemzetközi világban növekedne a magyar szempontok ismerete, a magyar álláspont megértése. Ha hozzájárulhatok, hogy minél többen érezzék, jó magyarnak lenni, akkor rendben vagyunk. Mint ahogy jó magyarnak lenni akkor is, amikor az angolokat legyőzzük 4-0-ra.

A korábbi köztársasági elnökökhöz képest fiatalon választották meg erre a posztra. Hogy látja most, mit fog csinálni 10-15 év múlva? Van például visszatérés a pártpolitikába, akár a Fideszbe?

A 10-15 év távolinak tűnik, öt évre választottak meg. Semmiképp nem szeretnék – pláne egy interjún keresztül – nyomást helyezni a gyerekeinkre, de már azt számolgatom, mikor kezdhetek unokázni. Életem legcsodálatosabb időszaka az volt, amikor a gyerekekkel otthon voltam. Várom a nagymamaságot.

De a pártpolitikába visszatérne? El tudja képzelni, hogy egyszer akár ön lesz az ország miniszterelnöke?

Nem.

Novák Katalin 1977-ben született Szegeden. Tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ösztöndíjjal Párizsban is tanult. Közgazdász. Hat évet töltött otthon a gyermekei nevelésével. 2010 és 2012 között miniszteri tanácsadó a Külügyminisztériumban, 2012 és 2014 között miniszteri kabinetfőnök az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Ugyanitt 2014 és 2020 között család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

2017 és 2021 között a Fidesz alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő. 2020-tól 2021-ig családokért felelős tárca nélküli miniszter. 2022 májusa óta köztársasági elnök. A francia becsületrend lovagi fokozatának és a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjének a birtokosa. Felsőfokon beszél angolul, franciául és németül, középfokon spanyolul. Házas, három gyermek édesanyja.

Kedvenc könyvei: Biblia, Ottlik Géza: Iskola a határon, Márquez: Száz év magány

Kedvenc filmjei: Indul a bakterház, Pretty Woman

Kedvenc ételei: mákos tészta, bundáskenyér, pisztáciafagylalt

Kedvenc előadói: Máté Péter, Bee Gees, Rúzsa Magdi