Novák Katalin: A békesség embere akarok lenni

2022. március 10. – 11:56

Novák Katalin: A békesség embere akarok lenni
Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Háborút elítélő, békét, Európához tartozást, és egyben szuverenitást hangsúlyozó beszédet mondott Novák Katalin, a kormánypártok államfőjelöltje az államfőválasztás előtt a Parlamentben. A kormányzati kommunikáció fordulatát jelzi, hogy az oroszok inkább negatív értelemben szerepeltek a felszólalásban, míg Nyugat-Európáról szólva azt mondta Novák Katalin: vannak ott jó dolgok, amiket elsajátíthatnánk.

A legtöbb magyar ember számára a mai nap egy átlagos csütörtök, felkel, iskolába indítja a gyerekeket, megkeresi a napi betevőt, tanul, aggódik a családja biztonságáért, legfeljebb az esti hírekből értesül arról, hogy új köztársasági elnöke lesz Magyarországnak – ezzel a szavakkal indította beszédét államfőjelölti beszédét Novák Katalin a Parlamentben. Hozzátette: az embereknek joguk van tudni, milyen ember lesz az új államfő, milyen mondanivalója van a magyarok számára.

A politikus rögtön a beszéd elején rátért arra, hogy ránk rúgta az ajtót a háború, „az az Oroszország által indított háború, mely védhetetlen és megmagyarázhatatlan”. Elmondta, hogy a református szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteként Kárpátalján járt, hogy kifejezze, azok akik a magyarok, akik ott maradtak, legalább olyan fontosak, mint akik elmenekültek Ukrajnából. Közölte, hogy a helyszínen a bajban összefogást láttak, amire békeidőben is nagy szükség lenne.

Mint Novák Katalin kijelentette: nincs rosszabb egy háborúnál, megtámadja a nyugalmat, a hétköznapok biztonságát. Leszögezte: a magyarok békét akarnak. Mi nők, nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét, tette hozzá, majd Teréz anyát idézte: „A béke egy mosollyal kezdődik”. A családi vonalat beemelve, Novák Katalin elmesélte, hogy 20 éve mondott igent a férjének. Akkor még csak sejtette, mit jelent életre szóló szövetséget kötni, de fiuk születése óta tanulja ezt.

Mint elmondta, fontos döntést hozott akkor is, amikor a közgazdász szakmát, majd a diplomáciát, és aztán a közéleti pályát választotta. Köszönetet mondott Martonyi János és Balogh Zoltán volt minisztereknek, hogy tanulhatott tűlük a Külügyminisztériumban és az Emmiben. Ajándékként írta le, hogy nyolc éven keresztül a családok jövőjének biztosítása volt a kormányzati feladata. „Ha túltekintünk a határon, tíz év alatt több mint egymillió megszületett magyar életnek örülhettünk 10 év alatt”, mondta, majd megköszönte Orbán Viktornak, hogy részese lehetett a nemzetépítésnek.

Beszélt szegedi származásáról, arról, amikor nagymamája emesélte, hogyan szerzett élelmet fél éves kisbabájának, miközben egy orosz katona rászegezte géppisztolyát. Elmondta, hogy nagyszüleitől, szüleitől tanulta a talpra állás képességét és a tisztességet, becsületet. „Amíg van kezünk, szabad akaratunk, nem tudnak leigázni. Ez nemzeti szuverenitásunk alapja, a bölcsője pedig a család.” – fordította át személyes visszaemlékezését a kormányzati irányvonal hangsúlyozására.

Novák Katalin közölte: annak köszönhetően is kíván jó köztársasági elnök lenni, hogy nő. Kész minden terhet magára vállalni, hogy közben megőrzi a család békéjét. Anyaként és feleségként erre a békességre, megértésre, biztonságra törekszik, és elnökként is a békesség embere akar lenni. A politikus elmondta: annak a generációnak a tagja, akik készen kapták a nemzeti függetlenséget, nem fogja engedni, „hogy a drágán szerzett függetlenséggel bárki orosz rulettet játsszon”.

Beszédéből kiderült: büszke generáció tagja, mer felemelt fejjel járni. Ez a generáció nem esik hasra attról, ha valaki angolul szólal meg, és képes külföldön boldogulni, majd hazajönni is. Sokan tanulnak Nyugat-Európában, és bár „nem majmolni akarják azt a világot, de vannak ott jó dolgok, amiket elsajátíthatnánk”. Európához tartozunk, és Európa hozzánk, ezen változtatni nem tudunk, és nem is akarunk, jelentette ki.

Novák Katalin azt is kijelentette, hogy felkészült az előtte álló, embert próbáló feladatra. Az ő dolga lesz, hogy abba a magasságba emelje nemzettársait, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van. Ott megértés van, békesség, és biztonság. Minden magyart képviselnie kell, tette hozzá. Hitvalló keresztyénként úgy tudja képviselni azokat is, akiknek más a hite, ha a szívéhez szorítja a keresztet, és hitéből merít erőt mások megértéséhez. Végül kijelentette: megválasztása esetén azon a fundamentumon fog állni, amit az alaptörvény jelent. Szent István intelmeit azonban zsinórmértéknek tartja: „Légy irgalmas mindenkihez, aki erőszakot szenved” – idézte az első magyar király szavait, majd ezzel zárta beszédét:
„Legyen béke, szabadság és egyetértés.”

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!