Putyin népszerűsége idehaza is erősen csökkent, egyedül a Mi Hazánk tábora szimpatizál vele egy kicsit

2022. június 08. – 07:08

frissítve

Putyin népszerűsége idehaza is erősen csökkent, egyedül a Mi Hazánk tábora szimpatizál vele egy kicsit
Fotó: Mikhail Metzel / Pool / Sputnik via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A magyarok többsége nem akar közeledni Oroszországhoz, a Nyugathoz tartozás vágya még mindig lényegesen vonzóbb hazánkban. Putyin népszerűsége az elmúlt öt évben csökkent. A Závecz Research a Telex megbízásából készített közvélemény-kutatást május végén olyan kérdésekben, amelyekről 2017-ből is rendelkezésre állnak az adatok, így van mivel összehasonlítani, mennyit változott a helyzet.

A magyarokban általánosan nőtt a bizalmatlanság a nemzetközi környezet iránt, de mivel hazánkban leginkább Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök megítélése romlott,. a kontrasztból jelenleg a Nyugat jön ki jobban, hiszen a relatív vonzereje növekedett – értékelte a közvélemény-kutatás eredményét a Telexnek a Political Capital igazgatója. Krekó Péter szerint a magyar közvélemény alakulása Oroszországgal kapcsolatban megfelel a nemzetközi trendeknek, ez pedig azt mutatja, hogy

„a háborús helyzetnek mégiscsak van egy olyan általános olvasta, hogy ne bízzunk abban, aki egy szomszédos országot lerohan”.

Az adatfelvételt a Telex megbízásából a Závecz Research készítette 2022. május 20. és 23. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével. A megkérdezettek együttesen az ország felnőtt népességét reprezentálják életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. Az ilyen nagyságú véletlen minták esetében a hibahatár az összes megkérdezett alapmegoszlásait tekintve ± 3,2 százalékpont, kisebb részcsoportok esetében ennél nagyobb. A 2017-es adatok a Závecz Research korábbi, 2017 márciusában azonos módszertannal készült adatfelvételéből származnak.

Öt évvel ezelőtt az embereket megosztotta az a kérdés, hogy Magyarországnak közelednie kellene-e Oroszországhoz, vagy épp távolodnia lenne érdemes, de enyhén barátkozós volt a közhangulat. A Závecz Research 2017 márciusában készített, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a válaszadók csaknem fele (48 százalék) közeledéspárti volt, de az elutasítók aránya is magas volt (41 százalék). Azt, hogy ez a barátkozási kedv az elmúlt években nőtt-e, vagy csökkent, mielőtt az idén februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, nem lehet megállapítani a rendelkezésünkre álló adatokból (de más kutatások alapján feltételezhető, hogy nem csökkent).

Az mindenesetre világos, hogy a szomszédunkban három hónapja dúló háború nyomán idén májusra megcsappant az Oroszországhoz közeledés szándéka, már csak az emberek nagyjából harmada (33 százalék) volt ezen az állásponton.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy lényegesen erősödött volna a magyarokban az Oroszországtól való elfordulás iránti vágy, sokkal inkább látszik az, hogy nőtt a bizonytalanság. Most a válaszadók 45 százaléka volt a távolodás pártján, és 22 százaléka nem tudott véleményt alkotni. Ebben a kérdésben egyébként erősen polarizált a hazai társadalom pártszimpátia alapján: az ellenzéki szavazók 83 százaléka távolodna el az oroszoktól, a kormánypártiaknál ugyanez az arány csak 27 százalék. A Fidesz-szavazók sokkal oroszbarátabbak az átlagnál, a többségük (45 százalék) még mindig közeledne, és kimagasló a bizonytalanok aránya is (28 százalék).

Az, hogy a korábban keleti nyitást meghirdető és Oroszországgal is üzletelő fideszes kormány, illetve a Putyinnal rendszeresen találkozó Orbán Viktor április 3-án újabb kétharmadot szerzett, mégsem jelenti azt, hogy a magyarok többsége a háborút kirobbantó Oroszország mellett állna. Még ha minden fideszes szimpatizálna is a Putyin vezette országgal, az is csak a magyar társadalom 35 százalékát jelentené, de ahogy utaltunk rá, látszik, hogy jelenleg a kormánypárti tábor sem egyértelműen oroszbarát. Ez már csak azért sem meglepő, mert „a Fidesz és a kormánypárti sajtó kommunikációja a háború kapcsán nem arról szól, hogy nyíltan támogassuk Oroszországot, sokkal inkább arról, hogy legyünk ravaszak, mert mindenki hazudik” – magyarázta a Political Capital igazgatója.

Oroszország és Putyin megítélése is romlott

A Závecz friss közvélemény-kutatásának eredményéből Krekó Péter szerint kiolvasható, hogy „a magyar társadalom külpolitikai vektora továbbra is inkább a Nyugat felé mutat”, még úgy is, hogy ha a tendenciákat is figyelembe vesszük, akkor látszik, hogy a Németország, az Egyesült Államok és az EU felé forduló külpolitikai orientációnak is valamelyest gyengült a támogatottsága. A legnagyobb egyetértés abban van, hogy a környékbeli országokkal tartsunk össze:

a magyarok döntő többsége ahogy 2017-ben, úgy most is a közép-európai, visegrádi országokkal barátkozna.

Krekó Péter azt mondta, ha a Závecz öt évvel ezelőtti és friss közvélemény-kutatásának eredményeit összevetjük, akkor szinte minden kérdésben visszaköszönni látszik a kormány külpolitikája: erősödött a közép-európai és a visegrádi országok iránti, amúgy is nagymértékű nyitottság, viszont valamennyit romlott Amerika megítélése, miközben Törökország elutasítottsága lényegesen csökkent, Izrael támogatottsága pedig szignifikánsan javult.

Az öt évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva Magyarországon Vlagyimir Putyin népszerűsége jobban bezuhant, mint Oroszország támogatottsága. Míg 2017-ben a magyarok 31 százaléka szimpatizált vele, idén májusban már csak 17 százalék találta őt rokonszenvesnek.

A friss közvélemény-kutatás arra jutott, hogy a 100 pontos skálán 47-ről 32-re esett vissza a Putyin iránti szimpátia.

Ha a pártszimpátiát is figyelembe vesszük, akkor ismét az látszik, hogy erősen polarizált a magyar társadalom. Putyin a 2022-es választáson együtt induló ellenzék szavazói között messze a legnépszerűtlenebb (100-as skálán 6 pontot ért el), de a párt nélküliek (29 pont) és a Fidesz-szavazók (44 pont) szerint is inkább ellenszenves, egyedül a Mi Hazánk táborában (53 pont) találják őt inkább enyhén rokonszenvesnek.

Az összemérhetőség kedvéért a közvélemény-kutatás most ugyanazokra a külföldi politikusokra, vezetőkre és ismert arcokra kérdezett rá, mint öt éve. Ugyanakkor, mivel a politikusok közül azóta többeknek lejárt a mandátumuk és/vagy visszavonultak a politizálástól, abból nem érdemes messzemenő következtetést levonni, hogy ezen a listán az utolsó helyre csúszott az orosz elnök. Az viszont érdekes, hogy

a hazánkban már öt éve is elképesztő népszerűségnek örvendő Ferenc pápával most még többen rokonszenveznek.

A katolikus egyház fejének népszerűségnövekedése főleg az ellenzékieknek köszönhető, a kormánypártiak már öt éve sem nagyon szerették őt.

Kitől és mitől tart a magyar?

Az, hogy Putyin népszerűsége csökkent, alighanem összefügg azzal, hogy idén az orosz vezetőket lényegesen fenyegetőbbnek látják a magyarok. A „Mennyire veszélyezteti(k) Magyarország jövőjét?” kérdés alapján Oroszország vezetői 17 százalékpontnyival veszélyesebbnek tűntek most, mint öt éve. Nincs még egy olyan potenciális veszélyforrás az először 2017-ben lekérdezett listán, aminek a fenyegetése nagyságrendileg hasonlóan nőtt volna a magyarok szemében.

Ebben a kérdésben is meghatározó szerepe van az eltérő pártszimpátiának: az ellenzék szavazói tartanak leginkább az orosz vezetéstől (100-as skálán, ahol 100 a legveszélyesebb, 84 pont), de a párt nélküliek (76 pont) és a fideszesek (53 pont) is veszélyesnek tartják Putyinékat, miközben a Mi Hazánk szavazói inkább arra hajlanak, hogy nem veszélyesek (48 pont).

A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok még mindig a korrupt politikusoktól és a terroristáktól féltik a leginkább a hazájukat.

Csökkent a zsidóktól, a muszlimoktól, a migránsoktól és a cigányoktól tartók aránya is. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a muszlimellenesség és az antiszemitizmus erősödése jellemzően együtt mozog – magyarázta Krekó, aki szerint a magyar közvélemény alakulása ezen a téren azzal függhet össze, hogy „etnikai csoport elleni hangos gyűlöletkeltés most nincs a politika főáramában”. Ezzel párhuzamosan fontos az is, hogy jelentősen nőtt azoknak a száma, akik az idegengyűlöletben látnak veszélyt. Ráadásul a magyarok többsége jelenleg pártszimpátiától függetlenül tart az xenofóbiától: a 100 pontos veszélyességi skálán ez a fideszesek, az egyesült ellenzék szavazói és a párt nélküliek körében egyaránt 70 pont feletti értéket adott ki, de még a Mi Hazánk szimpatizánsainál is 66 pontot ért el.

Érdemes még azt is kiemelni, hogy az Orbán-kormányt most lényegesen kevésbé tartja veszélyforrásnak a magyar közvélemény, mint öt éve. Ebben a kérdésben ugyanakkor nem meglepő módon nagyon lényeges eltérések vannak pártpreferencia alapján. Amíg az egyesült ellenzék táborának véleménye szerint 100-as skálán 82 pontos a kormány veszélyessége, addig a párt nélküliek (45 pont) és a Mi Hazánk-osok (41 pont) sem igazán tartanak Orbánéktól, a Fidesz-szavazók (11 pont) pedig lényegében veszélytelennek értékelik őket.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom