Távozik a vasarcú államfő, aki tíz évig alig tett keresztbe Orbán Viktornak

2022. május 09. – 07:04

Távozik a vasarcú államfő, aki tíz évig alig tett keresztbe Orbán Viktornak
Az Országgyűlés plenáris ülésének résztvevői megtapsolják Áder János megválasztott köztársasági elnököt az eskütétele után 2012. május 2-án – Fotó: Beliczay László / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Távozik a vasarcú államfő, Áder János. A Fidesz egykori frakcióvezetője a 2012-es megválasztása után még néha szeretett borsot törni Orbán Viktorék orra alá, de egy idő után már szinte minden törvényt aláírt, amit elé tettek. Sosem kellett más kormány alatt dolgoznia, a tüntetők szavát nem hallotta meg, kényes témákban szívesebben hallgatott, a konfrontálódás helyett pedig inkább a pecázást választotta. Búslakodni viszont ezután sem lesz oka: szép nyugdíj és felújított budai villa várja. Ilyen volt Áder elmúlt tíz éve.

„Önöknek, honfitársaimnak azt ígérem, hogy köztársasági elnökként mindig, mindenütt, itthon és a nagyvilágban az önök érdekeit és értékeit képviselem, azaz a magyar érdekek, a magyar értékek szószólója leszek. Gazdasági, tudományos, kulturális értékeinké és érdekeinké. Szeretném, ha tudnák, ha minden magyar tudná, a Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat.” Ezzel a beszéddel kezdte meg államfői karrierjét Áder János, miután brüsszeli elvonulása után 2012-ben váratlanul visszatért a hazai politikába.

Áder igazi veterán pártpolitikusból lett köztársasági elnök: volt már a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője és kampányfőnöke is. Bár a kétezres évek közepén egy időre kegyvesztett lett Orbán Viktornál, és ezért, mondhatni, önkéntesen száműzte magát európai parlamenti képviselőnek, végül alig néhány éven belül hirtelen visszatért, hogy a fideszes élet után államfőként testesítse meg a nemzet egységét. Ezt Orbán Viktor szerint egyébként kiválóan csinálta.

A borstörés

Áder a megválasztása után rögtön a nemzet egységéről, összhangról beszélt, és azt is mondta: „Szeretném még egyszer világossá tenni, hogy kizárólag az Alaptörvény szerint fogok eljárni. Ez azt jelenti, hogy ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni.”

Áder tehát megígérte azt, amit törvényt írt elő számára: az „őrködést az államszervezet demokratikus működése felett”. Ehhez egy elnöknek két lehetősége van: ha nem tetszik neki egy már elfogadott törvény, az aláírása előtt még visszaküldheti azt az Országgyűlésnek, hogy a dolgot rágják át újra. Igaz, ha másodszorra is ugyanúgy, változtatások nélkül fogadják el, nincs mit tenni, akkor már neki is alá kell írnia. Másrészt, ha épp úgy látja, hogy a már elfogadott törvény ellentétes az Alaptörvénnyel, akkor azt az Alkotmánybíróságnak is elküldheti. Így aztán elméletben Áder egyfajta fékként is működhetett volna: hiába a kétharmados fideszes parlament, valamennyire még ő maga is beleszólhatott volna a törvényhozás menetébe.

Áder János köztársasági elnök fogadja Orbán Viktort, az országgyűlési választásokon győztes Fidesz-KDNP pártszövetség miniszterelnök-jelöltjét, jelenlegi miniszterelnököt a Sándor-palota teraszán 2014. május 5-én – Fotó: Illyés Tibor / MTI
Áder János köztársasági elnök fogadja Orbán Viktort, az országgyűlési választásokon győztes Fidesz-KDNP pártszövetség miniszterelnök-jelöltjét, jelenlegi miniszterelnököt a Sándor-palota teraszán 2014. május 5-én – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Elődje, Schmitt Pál legendásan aláírt mindent, amit elé raktak. Ezzel szemben néha úgy tűnt, Áder – főképp inkább eleinte – nem akar mindig együtt mozogni volt pártjával. Bár száz hibás törvényt azért nem talált, a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta:

  • 37-szer vétózott meg törvényt, ebből 28-at az első ciklusában, és csak kilencet a másodikban;
  • nyolcszor fordult valamilyen törvény miatt az Alkotmánybírósághoz, ötször 2012 és 2017 között, háromszor pedig utána.

Mindezek alapján nem lehet azt mondani, hogy államfői karrierje alatt igazán nagy galibát okozott volna Orbán Viktornak. A legtöbbször ráadásul csak valami formai hiányosságot kifogásolt, tartalmit nem.

A visszaküldött törvények között azért akadt olyan, ami fájdalmasabb volt a Fidesznek: például rögtön 2012-ben a választási eljárási törvény, ami bevezette volna a választási regisztrációt és korlátozta volna a politikai hirdetéseket. Vagy 2015-ben a földtörvény, aminek egy részét kétharmados többséggel kellett volna elfogadni, de nem így történt. Az Alkotmánybíróság mindkétszer Ádernek adott igazat, igaz, a módosított törvényeket később aztán már aláírta.

Nagy sebet ejtett Orbánékon 2016-ban is, amikor váratlanul Alkotmánybíróságra küldte a Magyar Nemzeti Bank- és postapénzek titkosításáról szóló törvényt. Ez végül lavinát indított el. Az MNB kénytelen volt kiadni, hogy alapítványai mire költik a 260 milliárdos közpénzt, és sorban jöttek a hírek a pazarlásokról, a csókosoknak és rokonoknak osztogatott hatalmas összegekről. Az ügy az MNB-elnök Matolcsy Györgynek fájhatott jobban, de azért mégis a kormánypártok akarták az egészet törvényileg eltitkolni.

A legnagyobb konfliktust Áder és a kormány között a kútfúrások megkönnyítéséről szóló törvénymódosítás okozta. 2017-ben a kormány azt akarta elérni, hogy 80 méter mélységig se engedélyeztetni, se bejelenteni ne kelljen a kútfúrást, amíg a kút kizárólag a háztartási vízigényt szolgálja ki. A magát a környezetvédelem mellett elkötelező Áder viszont úgy gondolta, a módosítás veszélyeztetné a felszín alatti vízkészletet, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, ami meg alkotmányellenesnek találta a javaslatot. Az eredeti, 2017-es javaslat, amit Áder az Alkotmánybírósághoz küldött, a napokban újra megjelent az Országgyűlés honlapján.

De az is megesett, hogy a szigorú államfő szíve is meglágyult, és a vétójával inkább előrébb segítette a Fideszt: 2019-ben például néhány fideszes képviselő véletlenül rossz gombot nyomott meg a szavazásnál, és nem támogatott egy kétharmadot igénylő javaslatot, ami az ügyészek és a bírók fizetésemeléséről szólt. Mivel Áder „megfontolásra” visszaküldte a törvényt az Országgyűlés elé, másodszorra már mindenkinek sikerült azt jól megszavaznia.

És ami nem zavarta

Áder azért aláírni szeretett a legjobban, és a legtöbbször nem hatották meg az ablaka alatti tüntetések és a „bajszos szarozások”.

Csont nélkül aláírta például 2013-ban az Alaptörvény negyedik módosítását, amibe bekerültek korábban alkotmányellenesnek minősített rendelkezések, mindezekkel pedig az alapjogok védelme és az Alkotmánybíróság jogkörei is sérültek. Szó volt még ebben az egyetemi hallgatók röghöz kötéséről és a hajléktalanok kriminalizálásáról is. De törvénybe iktatták, hogy a családot a házasság és a szülő-gyerek viszony jelenti, ezzel pedig kimondták, hogy a gyerektelen vagy azonos nemű párok nem illenek bele a család fogalmába Magyarországon. Akkor Áder úgy nyilatkozott, jogilag nem tehetett mást, mint hogy aláírja.

Évekkel később viszont már csendben írta alá az Alaptörvény hetedik módosítását. Akkor épp a „Stop, Soros!” törvénycsomag került bele, ami az illegális bevándorlást büntette. De ugyanúgy aláírta a paksi bővítést is 2014-ben. A legelső tervek szerint az első blokk 2023-ban kezdett volna el működni, de az orosz hitelből épülő új blokkok azóta is arra várnak, hogy felhúzzák őket.

Orbán Viktor bizalma az évek alatt néha megcsappanhatott, de el nem tűnt, mert 2017-ben újra Ádert választották köztársasági elnöknek, attól kezdve pedig az államfő nagyüzemben nyomta az aláírásokat. Még abban az évben aláírta a lex CEU-t, amivel ellehetetlenítették az egyetem budapesti működését. A kommunikációban itt is felbukkant Soros György neve. Ugyanabban az évben átment rajta a civiltörvény is, eszerint a „külföldről támogatott szervezet” minősítést kellett használniuk azoknak a civil szervezeteknek, amelyek külföldről kaptak legalább 7,2 millió forintos támogatást. A kampányt szintén Soros Györgyre húzták fel. Ezt végül 2021-ben a kormánynak vissza kellett vonnia, mert azt az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánították. A Fidesz ehelyett gyorsan el is fogadott egy új civiltörvényt.

A CEU érdekében szólalt fel napirend előtt Kunhalmi Ágnes 2017. április 10-én, miközben frakciótársai "Ne írd alá, János!", illetve "Vétó" feliratú lapokat tartottak fel – Fotó: Kovács Tamás / MTI
A CEU érdekében szólalt fel napirend előtt Kunhalmi Ágnes 2017. április 10-én, miközben frakciótársai "Ne írd alá, János!", illetve "Vétó" feliratú lapokat tartottak fel – Fotó: Kovács Tamás / MTI

2018-ban hatalmas tüntetések voltak a túlóratörvény ellen, de Áder ennek ellenére is aláírta, hogy kollektív szerződéssel 250 óráról 300-ra emelhető az egy évben elrendelhető túlórák száma, de lehet ez akár 400 is. A kritikusok szerint erre elég nehezen mondhat nemet egy kiszolgáltatott munkavállaló.

Ezután az MTA-törvényt írta alá, ami elvette az Akadémiától a kutatóintézeteket, hiába tiltakoztak ezerrel az akadémikusok. De átengedte a tb-törvényt is, amivel érvényteleníteni lehet azoknak a tajszámát, akik három hónapig nem fizették be az egészségügyi járulékokat.

2020-ban már a koronavírus-törvényt írta alá, amivel a kormány veszélyhelyzeti felhatalmazást kapott. Így aztán Orbánék a rendkívüli jogrend címszó alatt különféle törvényeket nyomtak át szélsebesen a parlamenten: ilyen volt a választási törvény módosítása vagy a közpénzek alapítványba átmentése. De Áder ugyanígy szó nélkül aláírta a nemváltoztatást ellehetetlenítő törvényt, majd később a melegellenessé eltérített pedofiltörvényt is.

Miközben nyilvánosan nem tett keresztbe Orbánéknak, a színfalak mögött azért zajlott az élet. A HVG írta meg 2015-ben, hogy a kormányfővel folytatott beszélgetéseikből Áder számára kiderült: Orbán eléggé képben van a programjaival és minden találkozójával, ráadásul a Béla király úti rezidenciáján egy gyanús technikai eszközre is bukkantak. Ádert addig a TEK védte, amit akkor és most is az Orbánhoz közel álló Hajdu János vezet. Ezek után az államfő „bizalma megrendült”, és a védelmére a Készenléti Rendőrségen belül létrehozták a Köztársasági Elnöki Őrséget.

A Direkt36 írta meg aztán tavaly decemberben, hogy Áder János testőreit is célba vették a Pegasus kémszoftverrel. Hogy miért, az kérdéses, de a lap arra jutott, valószínű, „hogy a lépés mögött a rendvédelmi szerveken belül dúló konfliktus áll, ami azután durvult el, hogy a TEK részleteket akart megtudni Áder János programjairól”.

És akkor mit csinált?

Áder a törvények csendes aláírása mellett nem igazán szólalt fel a megosztó ügyekben, volt pártjával, az elnöksége alatt végig hatalmon lévő Fidesszel pedig sosem ment szembe. A 2015-ös menekültválságban például inkább kiegyensúlyozottságra törekedett, amikor arról beszélt, egységes uniós fellépés kell erre a humanitárius és nemzetbiztonsági problémára.

A koronavírus-járvány alatt egy beszédében aztán már-már véleményt formált, amikor azt mondta: a helyzettől politikai hasznot remélni „erkölcstelen, embertelen, elfogadhatatlan”. Ez akár még mindkét oldalra igaz lehetett volna, de az már a kormánypártok narratíváját tükrözte vissza, amikor arról beszélt, hogy arra kéri a politikai szereplőket, „aki segíteni nem tud, legalább ne ártson”. A Fidesz többször harsogta ezt az ellenzék felé.

Áder már EP-képviselősége alatt is gyakran beszélt a környezetvédelemről, így aztán elnökként 2017-ben létrehozott egy környezetvédelemmel foglalkozó alapítványt. Közben viszont egyetlen rossz szava nem volt, amikor 2019 elején a magyar kormány fellebbezett az Európai Bíróságnál a levegőben lévő nitrogén-oxidok környezetvédelmi határértékének szigorítása ellen. A járvány kirobbanása után feleségével egy másik alapítványt is létrehozott a koronavírus-árvák megsegítésére. Az alapítvány tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok ellentmondásosak.

A busó nyugdíjba vonul

De egy államfő élete nem csak a politizálásról és holmi törvények aláírásáról szól: néha Áder is kitekintett a Sándor-palota falain kívülre. Karrierje mellett ugyanis végig megmaradt élete nagy szerelme: a pecázás. Már rögtön a beiktatásakor kijelentette: erről a gyerekkori szenvedélyéről nem fog lemondani. Megérte: 2013-ban horgásznagykövet lett belőle. Szerinte ez a vízi sport javítja az ember tisztánlátását, ha „közben a természet zöldjével és a víz kékjével vagy inkább haragos zöldjével ismerkedik″.

Áder János köztársasági elnök, a horgászat nagykövete részt vesz a Horgászat nagyköveteinek második alkalommal kiírt horgászversenyén a Velencei-tavi északi evezőspályán, Sukorón 2014. május 30-án – Fotó: Beliczay László / MTI
Áder János köztársasági elnök, a horgászat nagykövete részt vesz a Horgászat nagyköveteinek második alkalommal kiírt horgászversenyén a Velencei-tavi északi evezőspályán, Sukorón 2014. május 30-án – Fotó: Beliczay László / MTI

Ha ez nem lett volna elég neki, a következő években újabb mérföldköveket sikerült átlépnie: nemcsak lovagi elismerést kapott Londonban, de Mohácson még tiszteletbeli busóvá is avatták. A mindig komor, talán már kissé besavanyodott arcú Ádernek itt még mosolyt is sikerült a bajsza alá csalni.

Annak is örülhet, hogy bár most elköszön a munkától, azért lesz miből csalit vennie: több tízmilliónyi megtakarítással búcsúzik. Ráadásul elnökhöz képest elég fiatalon, 63 évesen megy nyugdíjba – elődeit épp ebben az érett korban választották köztársasági elnökké. Búslakodásra sem lesz oka: 4,4 milliós nyugdíjat is fog kapni a budai villa mellé, ahol élete végéig lakhat, és amit az Átlátszó szerint közel egymilliárd forintért újítottak fel neki. A stafétabotot most átadja a szintén Fidesz által kitermelt új államfőnek, Novák Katalinnak.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!