2021. december 13. – 06:54
frissítve
A Magyarország köztársasági elnöke és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit is megcélozták az izraeli Pegasus kémszoftverrel még 2019-ben – derítette ki a Direkt36.
Az egyik célpont az Elnöki Őrséget létrehozó és azt parancsnokként irányító Pomozi Sándor dandártábornok, aki célponttá válása idején még ezredesi rangban szolgált. Bizalmi viszonyát a köztársasági elnökkel jól mutatja, hogy már 1999-ben is szerepet vállalt Áder védelmében. A másik célpont Pomozi egyik korábbi legközelebbi munkatársa, az Elnöki Őrség taktikai támogató csoportját (a köznyelvben „kommandósokat”) akkoriban vezető Viplak Attila törzszászlós, aki Ádert jellemzően a magánprogramokon és külföldi utakon kísérte, valamint az elnök családtagjait is ő védte.
A Pegasus-célpontok olyan testőrségi vezetők, akik a legrészletesebb információval rendelkeztek az elnök és családja összes programjáról és találkozójáról, köztük a magánjellegű tevékenységeikről és külföldi utazásaikról. Pomozinál fut össze ugyanis a köztársasági elnök és családja személyi védelmével kapcsolatos összes információ. Viplak már nem tagja az őrségnek, de korábbi kiemelt szerepét mutatja, hogy szolgálata idején őt jelölték ki arra, hogy az ország vezetését fenyegető terror- vagy katonai támadás esetén Áder Jánossal beköltözzön egy titkos bunkerbe.
A Direkt36 mindkettejük telefonszámát beazonosította abban a több mint 50 ezer számot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasust gyártó NSO Group külföldi kliensei által megfigyelésre kiválasztott célpontokat tartalmazza. Viplakot két – személyes és szolgálati – telefonszámán keresztül vették célba az izraeli kémszoftverrel 2019 nyarán, míg a fontosabb célszemélynek tűnő Pomozi számát jóval hosszabb ideig, 2019 tavaszától legalább több hónapon keresztül választották ki megfigyelésre.
Az adatbázist a Forbidden Stories újságíróhálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerezte meg, majd egy nemzetközi nyomozás keretében 17 szerkesztőség – köztük Magyarországról egyedüliként a Direkt36 – közösen dolgozta fel. A Pegasus-célpontok telefonszámait tartalmazó adatbázisból az nem derül ki, hogy a kizárólag állami szerveknek eladott kémszoftvert vajon ki vetette be a magyar célpontok ellen, azonban Kósa Lajos fideszes politikus nemrég nyilvánosan is elismerte, hogy az Orbán-kormány beszerezte és használja is az izraeli eszközt. A célpontok közt korábban újságírókat, kormánykritikus médiatulajdonosokat, ellenzéki politikusokat, kormányzati és nemzetbiztonsági tisztviselőket is azonosítottunk.
A kormány hivatalos kommunikációja nagyrészt kimerül abban, hogy Magyarországon a megfigyelések minden esetben jogszerűen zajlanak. Arra nem válaszolnak, hogy milyen okból vetik be valaki ellen a Pegasust – és a kormány ezúttal sem reagált a kérdéseinkre –, így Áder testőreinek esetében sem teljesen egyértelmű, hogy miért választották ki őket célpontnak. A Direkt36 kutatásai alapján azonban valószínűnek tűnik, hogy a lépés mögött a rendvédelmi szerveken belül dúló konfliktus áll, ami azután durvult el, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) részleteket akart megtudni Áder János programjairól.
A 2012 óta köztársasági elnök Ádert ugyanis eredetileg a TEK védte, csakhogy az elnök bizalma 2015-re súlyosan megingott az Orbán Viktor miniszterelnök egykori főtestőre, Hajdu János által irányított szervezetben. A konfliktust Csikász Brigitta bűnügyi újságíró tárta fel: cikke szerint a bizalomvesztés oka konkrétan az volt, hogy TEK információkat vihetett ki Áder magánprogramjairól Orbánnak. Csikász telefonját évekkel később szintén megcélozták a Pegasusszal, a Direkt36 ki is mutatta a kémszoftver működésének nyomait a készüléken, de nincs arra vonatkozó információ, hogy az újságíró 2019-es megfigyelése ezzel a TEK-es írásával függene össze.
Áder testőreinek Pegasus-célponttá válása azért is különösen érdekes, mert a köztársasági elnökhöz lojális egység Pomozi Sándor vezetésével végig ellenállt azoknak a törekvéseknek, hogy részletes információkat adjanak ki az elnök programjairól és találkozóiról a TEK-nek. A TEK és Pomoziék szakítására azután került sor, hogy a köztársasági elnök Béla király úti rezidenciáján egy gyanús technikai eszközre bukkantak. Ezt követően Áder testőrei 2015-ben kiváltak a TEK-ből, és a Készenléti Rendőrségen belül létrehozták a ma is működő Köztársasági Elnöki Őrséget.
Évekkel később, 2019-ben újra fellángolt az Elnöki Őrség és a TEK közötti konfliktus, mivel az Elnöki Őrség ekkor erős intézményi garanciákkal, önálló területi szervvé alakulással próbálta megerősíteni a függetlenségét. Éppen ebben az időszakban célozták meg Pomozit és Viplakot is a Pegasusszal.
A cikkben szereplő összes fontosabb állításra részletekbe menően rákérdeztünk a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, akik egyiket sem tagadták, csak annyit reagáltak, hogy „a levelében foglalt feltételezéseket Hivatalunk kommentálni nem kívánja”. Szerintük a hivatalnak „sem feladata, sem hatásköre” nincs a köztársasági elnök és családja személyi védelmében – ez a Készenléti Rendőrség dolga –, továbbá a megkeresésünkben felsorolt „körülményekkel kapcsolatos adatokkal, nyilvántartásokkal” ők nem rendelkeznek. Megkerestük a Terrorelhárítási Központot is számos kérdéssel, de ők nem válaszoltak.
Az Elnöki Őrséget jelenleg is irányító Pomozi a Direkt36 megkeresésére úgy reagált, hogy nem nyilatkozhat a médiának, a már leszerelt Viplak Attila viszont részletesen válaszolt a kérdéseinkre. Áder volt testőre elmondta: számára az a legaggasztóbb, hogy akik őt és felettesét megfigyelhették, azok rajtuk keresztül a köztársasági elnökről és családjáról is gyűjthettek információkat.
„Mi nem csak a biztonságát védtük a köztársasági elnöknek, hanem a méltóságát is. Ez például azt jelenti, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy az elnök úr és családja mikor mit csinál, hová megy, kivel találkozik. Ha ezek az információk ráadásul illetéktelen kezekbe kerülnek, az akár még a védett személy biztonságát is veszélyeztetheti” – mondta Viplak.
A kiszivárgott adatbázisban való szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy sikerrel fel is törték valakinek a készülékét a Pegasusszal, ám a készülékek technikai átvizsgálásával korábban számos esetben kimutathatók voltak a kémszoftver nyomai. A nyilatkozni nem kívánó Pomozi telefonját nem tudtuk bevizsgálni, Viplak készülékét pedig azért nem lehetett, mert a 2019-ben használt telefonjaitól már megvált. A Pegasus kémszoftver a telefonok összes információjához hozzáfér, képes a mikrofont és a kamerát is távolról bekapcsolni.
Védeni próbálták az elnököt a kíváncsiskodó TEK-től
Az 1990-es évektől a magyar közjogi méltóságokat és a Magyarországra érkező külföldi vezetőket, valamint a kiemelt jelentőségű kormányzati-állami intézményeket egy erre specializálódott rendőri szervezet, a Köztársasági Őrezred védte. Ennek az őrezrednek volt az egyik tagja Pomozi Sándor is, aki még az első Orbán-kormány idején került az akkor házelnöki tisztséget betöltő Áder János mellé. Áderen keresztül Pomozi a Fidesz-vezetéssel is közeli kapcsolatba került, majd miután a 2000-es évek derekán leszerelt, pár évig a Fidesz privát biztonsági csapatában dolgozott. A 2010-es választások előtt például Hajdu János vezetésével még a miniszterelnöki visszatérésre készülő Orbán Viktort is személyesen védte a kampányban.
A választási győzelem után Hajdu megkapta a frissen alakult Terrorelhárítási Központ vezetését, amely a régi Köztársasági Őrezredtől rögtön át is vette a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelmét. Utóbbi feladatokat a TEK Személyvédelmi Igazgatóságának vezetőjeként a szolgálatba szintén visszatért Pomozi Sándor kapta meg 2011-ben. „Pomozit az ország legjobb személyvédelmi specialistájának tartják. Legendák keringenek róla a rendőrségen” – méltatta őt egy szakértő a Bors 2013-as cikkében, melyből kiderült, hogy még a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel lakodalmának a biztosítását is őrá bízták.
A kormányváltáskor Áder János még Brüsszelben volt európai parlamenti képviselő, a köztársasági elnöki posztot csak azután foglalta el, hogy Orbán első számú választottja, Schmitt Pál 2012-ben belebukott a plagizálási botrányába. Áder hiába a Fidesz egyik legrégebbi vezető politikusa, Orbánnal való kapcsolata nem mentes a konfliktusoktól és bizalmatlanságtól. Korábbi sajtóhírek szerint sok összetűzésük volt már a 2002-es választás után is, mert Orbán részben Ádert és körét tartotta felelősnek a választási vereségért. Az újabb, 2006-os választási kudarc után pedig a pártból kiszivárgott információk szerint Orbán tudtával jelent meg a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben egy olyan cikk, amely Ádert azzal vádolta, hogy Orbán ellen szervezkedve egy új párt létrehozásán dolgozik.
Bár Áder több esetben is kifogásolt olyan törvényeket, amelyeket a fideszes parlamenti többség elfogadott, látványos összetűzései nem voltak Orbánnal. A háttérben ugyanakkor voltak feszültségre utaló jelek: politikai színezetű konfliktus alakult ki például a köztársasági elnök őrzése körül is.
A feszültség akkor éleződött ki, amikor 2014-ben a TEK Orbánnal szoros kapcsolatban álló vezetése parancsba adta, hogy Áder János sofőrjei a menetleveleikben a lehető legrészletesebben jelentsék le, hogy a köztársasági elnököt mikor és hová viszik, még a magánjellegű és a külföldi programok esetében is. A Direkt36-nak ezt több, az esetet ismerő forrás, köztük Viplak is megerősítette. „A menetlevél alapján utólag is bármikor könnyen össze lehet rakni, hogy az elnök úr kivel találkozik, mit csinál. Pont emiatt soha nem írtuk be, csak, mondjuk, annyit, hogy Budapest belterülete a célállomás. Mert ha a menetlevél kiszivárogna, az biztonsága kockázatot jelenthet” – magyarázta a volt testőr.
Pomozi az utasítást kikérte magának, és megtagadta a végrehajtását. „Pomoziról azt szokás tartani, hogy fideszes, de ő mindenekelőtt egy szakmai ember. (…) Mondta is nekünk, meg ne lássa, hogy bárki pontos címeket ír be a menetlevelekbe” – emlékezett vissza Viplak. Egy, az akkori konfliktust ismerő volt TEK-es forrás szerint az akkor már egy jó ideje zajló belharcokban Pomozinak többek közt két főosztályvezetőjét, a titkárnőjét és további más közeli munkatársait is eltávolíttatta a TEK-vezetés. A feszültségek hatására Pomozi végül lemondott a TEK Személyvédelmi Igazgatóság éléről, és főosztályvezetővé visszalépve onnantól már kizárólag csak Áder védelméért felelt, más védett személyekért nem.
De a problémák ezzel sem szűntek meg. „Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a TEK rezidenciaátvizsgálást végzett” – idézte fel a TEK és Áder testőrei közti szakítás részleteit ismerő egyik forrás. A köztársasági elnök Béla király úti rezidenciáját rendszeresen átvizsgálják gyanús lehallgató berendezések és más technikai eszközök után kutatva. Ez a vizsgálat hagyományosan a technikai megfigyelések mellett a technikai elhárítással is foglalkozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) feladata volt. Az ilyen rendszeres vizsgálatok során mindig jelen volt a köztársasági elnök valamelyik személyvédelmi munkatársa is, a forrás szerint azért, „nehogy esetleg többet hozzanak, mint amennyit visznek”.
Csakhogy a TEK ezt a feladatot is átvette az NBSZ-től, majd egy alkalommal le is folytattak egy olyan átvizsgálást, ahol Áder védői közül senki sem volt jelen. Nem sokkal a TEK-esek látogatása után ráadásul előkerült egy korábban nem észlelt, gyanús technikai eszköz is a rezidencián. A Direkt36-tal az esetről részleteket megosztó források szerint ez ugyan nem egy lehallgatóeszköz volt, de az Ádert védő stáb az NBSZ-szel egy második átvizsgálást is elvégeztetett a biztonság kedvéért. Ez jelezte, hogy az államfő testőrei részéről még tovább fogyott a bizalom a TEK iránt.
Eközben a köztársasági elnök személyi védői sorra kapták a figyelmeztetéseket, hogy elkezdte őket megfigyelni a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). (A törvény szerint a rendőri vagy nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók ellen közvetlenül csak az NVSZ folytathat titkos adatgyűjtést, a TEK nem.) „Vigyázzatok, mit beszéltek telefonon!” – idézte fel Pomozi akkori figyelmeztetését egy volt munkatársa.
Áder János világosan érzékelte a körülötte történteket, és ő maga is egyre kevésbé bízott meg Hajduékban, erősítette meg a Direkt36-nak több, a TEK akkori belső ügyeit ismerő forrás. Csikász Brigittának a konfliktusról szóló cikke szerint „Ádernél azért rendült meg a bizalom, mert az Orbánnal folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára, hogy a miniszterelnök valamennyi programjáról képben van. Nem csak arról, ami a heti tervében benne van, hanem az összes találkozójáról […] [A] TEK vezetőjének, Hajdu Jánosnak közvetlen bejárása van a miniszterelnökhöz.” Az írás szerint a bizalomvesztéssel függött össze az is, hogy Áder megtagadta a TEK főigazgató-helyettesének, Bodnár Zsoltnak az akkoriban esedékes előléptetését.
A menetlevelek, majd a rezidencián talált eszköz ügye után a helyzet tarthatatlanná vált, ezért Áder támogatásával a köztársasági elnököt védő egység kiugrott a TEK-ből: 2015. április 1-jével a Készenléti Rendőrségen (KR) belül főosztályként megalapították a Köztársasági Elnöki Őrséget (a régi Köztársasági Őrezred már 2012-ben megszűnt, állományát és megmaradt feladatait a KR vette át).
„Súlyos erkölcsi sérelem érte a TEK-et, hiszen kiderült, az ország első embere nem bízik meg bennük, a sajtó pedig ezen csámcsogott” – mondta Viplak. „Haraggal történt az elválás” – tette hozzá egy, a TEK akkori belső ügyeit ismerő forrás. Akkori értesülések szerint ez az elválás rendkívül feszült légkörben, egy bekamerázott állománygyűlésen történt.
A következő években Pomozi újonnan létrehozott csapata számos, különleges egységeknek rendezett nemzetközi világversenyen ért el előkelő helyezéseket, miközben Áder testőreiről a kormánypárti médiában is sorra jelentek meg a méltató cikkek.
„Mi nem nindzsákat és jedi lovagokat keresünk, hanem karaktereket. Embereket olyan képességekkel, amelyeket a valóság igényel. A kiválasztás egy kemény, de célirányos fizikai, lövészeti és fegyverkezelési felmérésből áll, egy valós küzdelemből, azaz egy közelharcjártassági felmérésből, ahol kiderül, hogyan viselkedik valaki nyomás alatt, például provokációnál [...]. Előny a kiemelkedő kommunikációs képesség, a nyelvtudás, az intelligencia és a bajtársiasság” – nyilatkozta csapatáról a Zsaru Magazinnak 2018-ban Pomozi.
Akik mindent tudtak Áder programjáról
Áder Jánost 2017-ben egy második (egyben utolsó) elnöki ciklusra is megválasztották, 2019-ben pedig az egység ügyeit ismerő egyik forrás szerint az Elnöki Őrség elkezdett felkészülni az Áder utáni időkre, akinek hivatali ideje 2022 tavaszán jár le. Egyrészt azért kezdtek tervezgetni, mert a jogszabályokban nem volt egyértelműen leírva, milyen védelem jár a volt elnököknek. Másrészt azért, hogy az Elnöki Őrség hosszú távon is túlélhessen. Az elképzelés az lett volna, hogy az Elnöki Őrség kis létszámú főigazgatóságból átalakuljon területi rendőri szervvé. „Ekkor, 2019-ben válhatott a TEK számára félelmetessé az őrség önállósodása” – emlékezett vissza a forrás, aki szerint az átalakulás terve végül a TEK ellenállása miatt el is vérzett.
A Pegasus-célpontokról kiszivárgott adatbázisban Pomozi telefonszáma 2019 tavaszán bukkan fel először, amikor még úgy tűnt, hogy az átalakulási terv több rendőri és belügyes vezető támogatását is megszerzi. Viplak Attila visszaemlékezése szerint ekkor lángolt fel ismét a konfliktus a TEK-kel, és vele személyesen is olyan dolgok történtek, amik értelmezése szerint ezzel a belharccal függhettek össze.
Az ország egyik legjobb lövészeként Viplak Attila 2013-tól dolgozott a TEK-en belül a Személyvédelmi Igazgatóságon, majd a kiugráskor ő is követte Pomozi Sándort a TEK-ből az Elnöki Őrségbe. Karrierje során rendvédelmi szervek nemzetközi versenyein 17 címet nyert lövészeti számokban, és közvetlenül Pomozi alatt ő vezette a taktikai (veszélyes bevetésekre, kommandós akciókra kiképzett) egységet. Viplak 2019 nyarán bukkan fel a Pegasus célpontjai között, amit egy konkrét ügyhöz is tudott kötni: ekkoriban ugyanis az NVSZ gyűjtött róla adatokat.
Viplak Attila elvált apaként nevelte kisfiát, akinél jelentkezett egy olyan egészségügyi probléma, amely gyakori kezeléseket igényelt. Mivel a köztársasági elnök védelme gyakorlatilag 24 órás készenlétet jelentett, a testőr ezt nem tudta összeegyeztetni azzal, hogy gyerekét orvosokhoz és különféle fejlesztő foglalkozásokra vigye. Viplak ezért kivette a maradék szabadnapjait, majd fizetés nélküli szabadságra ment, amit az Elnöki Őrség vezetőjeként Pomozi hagyott jóvá. Ahogy azt is, hogy közben egy belvárosi lőtéren oktathasson, hogy el tudja valamiből tartani magát és gyerekét. Pomozival úgy állapodtak meg, hogy ha az Elnöki Őrség emberhiány miatt megszorulna, akkor Viplak azonnal visszamegy.
Viplak szerint ekkor az NVSZ – számára váratlanul – szolgálat alóli kibúvás bűncselekménye gyanújával vizsgálódni kezdett ellene. „Teljesen nonszensz, mindenre engedélyt kaptam, ráadásul ilyen bűncselekményt szabadság alatt el sem lehetne követni. Aki pedig ismer engem, az tudja rólam, hogy korábban még kétoldali tüdőgyulladással is vállaltam a szolgálatteljesítést” – mondta. Viplak szerint rajta keresztül valójában Pomozit próbálták besározni egykori főnöke ellenlábasai, hátha ezzel be lehet bizonyítani, hogy az Elnöki Őrség méltatlan Áder védelmére.
Viplak három olyan esetről is beszámolt, amikor célzott közúti ellenőrzés során teljesen átvizsgálták a ruháját és az autóját is. Az egyik alkalommal nála volt a szolgálati fegyvere, ami miatt fel akarták jelenteni, de Pomozi személyesen ment ki az igazoltatás helyszínére, ahol megerősítette, hogy beosztottja törvényesen hordja a fegyverét. Viplak azt is elmondta, hogy később látta is az NVSZ sok száz oldalas mappáját az ügyéről, mely végül az adatgyűjtési szakaszban elhalt, és semmilyen büntetőjogi következménye nem lett.
A problémái azonban itt sem szűntek meg, ezt követően ugyanis mindenféle előzmény nélkül azonnali áthelyezési és szolgálatra jelentkezési parancsot kapott a gyerekétől távolra, Sopronba. Viplak ennek hatására végül leszerelt, majd munkaügyi pert indított, melyet első fokon idén november végén meg is nyert. A tárgyaláson Pomozi tanúskodott mellette. Viplak jelenleg a privát szférában dolgozik fegyveres oktatóként.
A Pegasus segítségével azonban két megcélzott telefonjáról utólag is, évekre visszamenően hozzá lehetett férni az azon tárolt adatokhoz nem csak Áder, de az elnök családjának a mozgásáról is. Viplakot ugyan már abban az időben célozták meg a Pegasusszal, amikor már a szabadságát töltötte, de még a leszerelés előtt állt, így akkor még nem adta le a szolgálati SIM-kártyát, és nem törölte a telefonján lévő adatokat sem.
„Nálam voltak az elnök úr napi és heti programjai, ilyen részletességgel rajtam kívül csak Pomozi és a személyügyis vezető volt képben” – mondta Viplak a Direkt36-nak arról az időszakról, amikor Ádernek szolgált. Az elnököt érő biztonsági fenyegetések elhárítása és az utak tervezése mellett jellemzően Viplak kísérte el az államfő gyerekeit is különféle fesztiválokra, így a Szigetre és a Balaton Soundra, de ő készítette elő és védte például az elnök feleségét, Herczegh Anitát brüsszeli és strasbourgi utakon is. Míg az Ádert a hivatalos programokon védő testőröket egy 10-12 fős csapatból, folyamatosan rotálva választották ki, addig a nem hivatalos és külföldi programokra korábban éveken keresztül gyakran Viplak Attila kísérte az elnököt.
„A telefonjaim mindig nálam voltak, arról ment a kocsiban a GPS is. Aki engem esetleg megfigyelt, az elsősorban az elnök úrnak a napi programtervéről, részletesen pedig a magánprogramjairól és külföldi útjairól kaphatott információkat” – mondta Viplak. Bár Áder megtehette volna, hogy bizonyos esetekben lemond a védelemről, ezt Viplak szerint sosem tette meg, így a testőrök – és telefonjaik – mindenhová elkísérték.
Szerinte ugyanakkor nem a saját, hanem felettese célponttá válása az igazán súlyos. „Pomozinak rendszeresen voltak négyszemközti beszélgetései az elnökkel, állandó kapcsolatban voltak telefonon is, az ő lehallgatása így rendkívül érzékeny” – mondta Viplak, aki szerint felettese esetleges megfigyelésén keresztül a köztársasági elnök fontosabb terveiről, elképzeléseiről is értesülhettek.
Ki figyeltette az elnök embereit?
Felmerülhetne az is, hogy esetleg Pomozit és Viplakot csupán egy kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében célozták meg a Pegasusszal. Viplak elmondása szerint az ellenőrzésre a törvényi előírásnak megfelelően ötévente került mindig sor, és mivel neki 2008 óta kell ilyen átvilágításon átesnie, a sajátja 2018-ban meg is történt. Elmondása szerint a szolgálatba a 2010-es kormányváltás után visszatérő Pomozinál pedig az ellenőrzés 2020-ban volt esedékes, nem pedig célponttá válásuk évében, 2019-ben.
További kérdés, hogy Áder közeli embereként Pomozi Sándort ki és milyen indokkal választotta ki Pegasus-célpontnak úgy, hogy őt később 2021 tavaszán ráadásul dandártábornokká léptették elő. Ez ugyanis nehezen lett volna elképzelhető akkor, ha évekkel korábban bármi gyanúsat találnak nála. Elméleti lehetőség még az is, hogy egy soron kívüli úgynevezett megbízhatósági vizsgálat folyt ellene. Ennek a szabályai szerint azonban az érintettet utólag tájékoztatni kellett volna. Viplak Attila, aki közeli baráti kapcsolatban maradt Pomozival, nem tud róla, hogy ilyesmi történt volna egykori felettesével.
A történetnek különös jelentőséget ad az, hogy Áder János az ország első embereként nem csak fizikai, de elvileg szigorú nemzetbiztonsági védelem alatt is áll. Bár Magyarországon a miniszterelnök rendelkezik a valódi politikai hatalommal, a köztársasági elnök számít az első számú közjogi méltóságnak, tehát Áder János rangban Orbán Viktor előtt van. Több volt magas beosztású nemzetbiztonsági tiszt is arról beszélt a Direkt36-nak, hogy még egy egyszerű parlamenti képviselőt is kötelessége a szolgálatoknak tájékoztatniuk arról, ha egy vele kapcsolatban álló személy bűncselekmény gyanújára ad okot, főleg, ha emiatt meg is figyelik. A köztársasági elnök esetében ezt mindenképpen meg kellett volna tenni. „Ha az elnök szavai bekerülnek, mondjuk, egy lehallgatási jegyzőkönyvbe, arról neki tudnia kell” – mondta az egyik forrás. A Köztársasági Elnöki Hivatal válasza alapján azonban ők nem rendelkeztek adatokkal a testőrök megfigyeléséről.
Ha nem a szolgálat során vagy azon kívül elkövetett bűncselekmény gyanúja, hanem valamilyen nemzetbiztonsági okból figyelhették meg Áder testőreit, ahhoz pedig az igazságügyi miniszter jóváhagyása kellett. A köztársasági elnök testőreinek célponttá válásakor még az a Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter, akit sajtóértesülések szerint Orbán Viktor Áder utódjának szán köztársasági elnökként. Trócsányit kerestük, de nem reagált a kérdéseinkre.
Áder testőreinek Pegasus-célponttá válása már a sokadik olyan történet, melynek főszereplői vagy a Terrorelhárítási Központ vezetésével kerültek konfliktusba, vagy a TEK számára érzékeny ügyekkel foglalkoztak. A leglátványosabb eset a már említett Bodnár Zsolté: a TEK második emberét is megcélozták a Pegasusszal, éppen abban az időben, amikor összetűzésbe került Hajdu Jánossal, és amikor eltávolították a szervezet vezetéséből.
Dercsényi Dávidot, a hvg.hu akkori újságíróját akkor célozták meg több telefonszámán keresztül is az izraeli kémszoftverrel, amikor egy a TEK számára kínos ügyről írt cikkeket. Pető György pilótát, egykori RTL Klub-os riportert pedig évekkel Pegasus-célponttá válása előtt a TEK emberei ültették le elbeszélgetni, és kérték meg, hogy ne adjon információkat a médiának Orbán Viktor magánrepülőzéseiről.
A cikk elkészítésében közreműködött Pethő András.
