Áder János államfő mandátuma jövő májusban jár le, és Kövér László után most ismét Trócsányi László volt igazságügyi miniszterről beszélik, hogy benne gondolkodik a Fidesz. Az ellenzék azt szeretné, hogy majd csak az új parlament válasszon köztársasági elnököt, de minden bizonnyal a Fidesz–KDNP-s kétharmad ezt még ebben a ciklusban lebonyolítja.
„Január előtt a miniszterelnök nem foglalkozik az államfőválasztás ügyével.”
Mindössze ennyit közölt a Telexszel Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke, amikor a Népszava csütörtök reggeli cikke miatt arról érdeklődtünk, hogy valóban Trócsányi László válthatja-e Áder Jánost az államfői poszton.
A köztársasági elnök mandátuma 2022 májusában jár le, ám a Népszava fideszes politikusok által is megerősített információként arról írt, hogy várhatóan Trócsányi László jelenlegi fideszes európai parlamenti (EP) képviselőt, korábbi igazságügyi minisztert jelölheik a kormánypártok Áder János köztársasági elnök utódául, és hogy Orbán Viktor az elbukott uniós biztosi tisztség helyett az államfői poszttal „kárpótolná” az EP-képviselőt.
Áder Jánost Schmitt Pál lemondása után 2012-ben választotta a parlament köztársasági elnökké. Majd 2017-ben ismét őt szavazta meg a Fidesz–KDNP-többség. A második államfői mandátuma egész pontosan 2022. május 10-én jár le, és az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra. Vagyis biztosan új jelöltet állít a Fidesz jövő tavasszal.
Kövér nem térne ki a feladat elől
Hivatalosan nincs még napirenden ez a kérdés, hiszen az új államfőt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztania a parlamentnek. A háttérben viszont információnk szerint hónapok óta tart a gondolkodás a Fidesz vezetésében az új államfőről.
A korábbi államfőválasztások előtt is előfordult, hogy sorra kerültek elő a nevek és terjedtek a pletykák, ki lehet a befutó. A döntéshozóknak kedvelt eszköze ez, hogy így teszteljék a közvéleményt az egyes jelöltekkel kapcsolatban.
Pár héttel ezelőtt például Kövér László házelnökről kezdték pletykálni, hogy ő lehet majd a Fidesz jelölje. A házelnök, egyben fideszes választmányi elnök pedig a Mandinernek adott interjújában úgy reagált, hogy nem térne ki a feladat elől, ha köztársasági elnöknek kérnék fel jövő tavasszal.
„Ha a megfelelő időben felkérést kapnék, akkor sem lennék nagyon lelkes, soha nem volt bennem ilyen típusú ambíció. Más kérdés, hogy Áder János barátomat sem kergették az asztal körül gyerekkorában a köztársasági elnöki tisztségért, mégis vállalta, mert úgy érezte, ez kötelessége, és becsülettel teljesítette is. Szinte mindenki így gondolkodik erről a közösségünkben: ha szembe kell nézni valamivel, nem térünk ki a feladat elől”
– fogalmazott Kövér, aki tehát nem utasította el kerek perec a dolgot.
Nem először került elő Trócsányi neve
Most azonban nem ő, hanem Trócsányi László neve kezdett el terjedni – és nem is először. Tavaly októberben a Mandiner írt arról, hogy a Fidesz vezetőinek belső megbeszélésén Trócsányi László EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter, Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus és Csák János üzletember, korábbi londoni magyar nagykövet nevei merültek fel mint Áder János lehetséges utódai.
A dologra akkor sem érkezett hivatalos megerősítés, Trócsányi László akkor sem, és most sem szólalt meg. Az államfői utódlásról szóló cikkek jelzik azonban, hogy a belső casting tart egy ideje. Nem meglepő, hogy a Fideszben alaposan mérlegelik, ki legyen az új államfő, a szimbolikus jelentőségén túl ugyanis több olyan konkrét hatásköre is van a köztársasági elnöknek, amely gyakorlati fontosságú a Fidesznek.
- A köztársasági elnök írja alá az elfogadott törvényeket, de a kihirdetés előtt Alkotmánybírósághoz fordulhat, vagy bármely törvényt visszaküldheti a parlamentnek megfontolásra. (Ez adott esetben nyilvánvalóan lassítani tudja a törvényhozás munkáját.)
- A köztársasági elnök törvényjavaslatokat nyújthat be, részt vehet és szót kérhet a parlament ülésein.
- Feloszlathatja a parlamentet, ha az adott évre vonatkozó költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
- Országos népszavazásokat kezdeményezhet. (Bár ezzel eddig egyetlen államfő sem élt.)
- A köztársasági elnök tesz javaslatot például a miniszterelnök személyére.
Az ellenzék közvetlen államfőválasztást szeretne
Nagyon nem mindegy tehát a pártoknak, mikor és kit választanak meg államfőnek. Mivel az alaptörvény szerint Áder távozása előtt két hónappal is meg lehet választani az új államfőt, valószínűbb, hogy még az országgyűlési választások előtt a jelenlegi parlament választ elnököt. Az ellenzékből az MSZP-ből most a DK-ba igazoló Molnár Gyula tett egy kísérletet arra, hogy az új parlament választhassa a köztársasági elnököt. Molnár csütörtökön közölte, hogy újra benyújtja az alaptörvény-módosítását arról, hogy az államfő személyéről a kormányváltás után döntsenek.
„Orbán Viktor 5 évre akarja bebetonozni egy pártkatonáját a legmagasabb közjogi pozícióba, az államfői székbe, mielőtt a magyarok ítéletet mondhatnának róla és rendszeréről”
– közölte Molnár Gyula, akinek ezt az indítványát a legvalószínűbb forgatókönyv szerint még tárgysorozatba se veszi a fideszes többség.
Az MSZP–Párbeszéd – ahogy korábban a Momentum – pedig a közvetlen államfőválasztást sürgeti. „A korrupt Fidesz helyett a nép válasszon köztársasági elnököt!” – írta csütörtöki közleményében az MSZP–Párbeszéd. Szerintük „a Fidesz jelöltje csak a mutyizást és a korrupciót képviselheti, a becsületes magyar emberekhez nem lenne semmi köze”.
Az ellenzéki nyilatkozatok ellenére ugyanakkor valószínűleg még a választások előtt a Fidesz–KDNP-s kétharmad dönt arról, ki legyen a köztársasági elnök a következő öt évben.
