Lesz miből csalit venni: több tízmilliónyi megtakarítással búcsúzik államfői teendőitől Áder János
2022. január 31. – 19:39
Idén utoljára töltött ki köztársasági elnökként vagyonnyilatkozatot Áder János. Hogy az írásképe miként változott 2012 óta, itt lehet végigkövetni. Mi most azt vesszük sorra, hogy tíz év után mekkora vagyonnal búcsúzik Áder a Sándor-palotától és az államfői teendőktől.
Három ingatlan szerepel a köztársasági elnök nevén:
- felerészben tulajdonosa egy 2019 augusztusában vásárolt 125 négyzetméteres II. kerületi lakásnak, és ugyancsak
- osztozkodik – vélhetően a feleségével – egy másik 135 négyzetméteres lakáson a II. kerületben, amihez egy méretes, 55 négyzetméteres terasz is tartozik.
- Idén lesz 17 éve, hogy megvásárolták a 75 négyzetméteres családi házat Kisorosziban, ennek csak negyedrészt a tulajdonosa a magyar államfő.
Az ingatlanok után nézzük meg Áder János megtakarításait is:
- 33,19 millió forint van a folyószámláján, ez majdnem 6 millió forinttal több, mint egy évvel ezelőtt.
- 1690 dollárt (kb. 541 ezer forint) és 34 120 eurót (kb. 12,2 millió forint) tart a devizaszámláin.
- Van ezen kívül egy 23 458 eurós életbiztosítása (kb. 8,4 millió forint), ami közel 6 ezer euróval nőtt tavaly óta, valamint
- 1,52 millió forintnyi befektetési értékpapírja, ami alig változott a tavaly leírt számhoz képest.
Az is örömöt csalhat a mindig szigorú köztársasági elnök arcára, hogy négymillió forinttal csökkent a lakásvásárlásra felvett hitele tavaly óta, már csak 37 milliót kell törlesztenie az OTP Banknak.
Hiába reménykedtünk eddig, hogy mandátuma utolsó évben lerántja a leplet Áder a nagy titokról, az idei nyilatkozatából se derültek ki részletek a köztársasági elnökként kapott ajándékairól. Szűkszavúan csak annyit írt a vonatkozó rubrikába: „a diplomáciai kapcsolattartás keretében kapott ajándékok”.
Áder János második köztársasági elnöki mandátuma májusban ér véget, utódjáról március 10-én szavaz az Országgyűlés. A köztársasági elnöknek azonban így sem kell izgulnia, hogy májustól miből vesz majd csalit kedvenc hobbijához, a horgászathoz.
Az államfői fizetés – ez jelenleg nagyjából bruttó 3,5 millió forint havonta – élete végéig jár neki, személyes gépkocsi-használattal, háromfős titkársággal, egészségügyi ellátással, és házzal együtt. Ezek a juttatások az államfő halálával sem szűnnek meg teljesen, a jogszabályok szerint az özvegyet is megilleti a rezidencia, a gépkocsihasználat, az egészségügyi ellátás, az államfői illetményhez igazított özvegyi ellátás, sőt, még saját, kétfős titkárság is.
Izgalmasnak tűnhet a közpénzből fizetést kapó, és hivatalosan főként ebből élő közjogi tisztségviselők, kormánytagok, vagy éppen a megválasztott parlamenti képviselők vagyoni helyzetét követni, a jelenlegi magyar vagyonnyilatkozati rendszer azonban lényegében értelmetlen, hiszen a képviselők és kormányzati szereplők azt vallanak be, amit akarnak. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek évek óta hiába hívják fel minden egyes alkalommal a figyelmet arra, hogy a vagyonnyilatkozatok jelenlegi rendszere nem képes biztosítani a közhatalmat gyakorlók vagyonosodásának az átláthatóságát, hiszen a képviselők bármikor átírhatják vagyonukat rokonaik nevére, és ezt bizony a nyilvánosság, azaz a hivatalos fizetést adó magyar társadalom nem tudja ellenőrizni. A rokonok vagyonnyilatkozatához kizárólag a Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek bele, és ők is csak egy esetleges, képviselő ellen folyó vagyonnyilatkozati eljárás során. Ilyen eljárást elvileg bárki kezdeményezhet – a gyakorlatban viszont kizárólag a gondolatolvasók, hiszen egy titkos vagyonnyilatkozatban kell megjelölni ehhez a kifogásolt sorokat.
De korántsem ez az egyetlen probléma a rendszerrel, hiszen a valós, érdemi ellenőrzés kijátszását kifejezetten segíti, hogy nem kell azonosító adatokat – helyrajzi számot, ingatlan címét, hitel esetén a hitelfelvétel idejét, pontos összegét – megadniuk a honatyáknak. Szintén nem kell nyilatkozni a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságról. Márpedig ez összeférhetetlenséget eredményezhet a törvényhozási munka során, és noha létezik ilyen különnyilatkozat is, az nem nyilvános, így ellenőrizhetetlen. De mindez eltörpülhet emellett is, hogy a vagyonnyilatkozatok hibás, nem megfelelő kitöltését lényegében lehetetlen büntetni a jelenlegi szabályok szerint. A Mentelmi Bizottságnak ugyanis nincsen lehetősége átfogó vizsgálatot lefolytatni a képviselők vagyonosodásával kapcsolatban.