Az Oroszország elleni szankciók mellett is „teljesen reálisnak” tartja Orbán Viktor, hogy folytatódjon a Paks II. beruházás. A miniszterelnök az RTL Klub kérdésére válaszolva nyilatkozott a tervezett atomerőmű-bővítésről. Szerinte a két új blokk nélkül a magyar ipar versenyképtelenebb, a családok rezsiköltsége magasabb lenne, így a miniszterelnök szerint nincs semmi okunk és szándékunk a korábbi terv módosítására – derült ki az RTL Híradóból.
A paksi bővítéssel foglalkozott a csütörtöki Egyenes beszéd egyik blokkja is. Aszódi Attila, a projekt volt kormánybiztosa az ATV stúdiójában arról beszélt, a jelenlegi helyzet bizonytalan, nem tartunk azon a ponton, hogy érdemes legyen megjósolni, le kellene-e állítani ebben a formában Paks II. építését.
Aszódi szerint egyébként a projekt indulásakor „nagyon jó szerződést kötöttünk” az orosz féllel a bővítésre. A projekt azóta valóban húzódik, nem a tervezett ütemterv szerint halad, ami egyben azt mutatja, hogy az orosz tervező nem tudott megfelelni a magyar hatóságok elvárásainak, viszont a magyar intézményrendszer jól végezte a munkáját – mondta.
A bővítés esetleges leállítása kapcsán arról beszélt, ezt a problémát több rétegre kell bontani. Szerinte „alaptétel, hogy Magyarországnak szüksége van atomenergiára”, új blokkokra Pakson. Ezt az is alátámasztja, hogy a mostani helyzetben még a részben zöldpárti kormányzattal rendelkező németek is fontolóra veszik az atomenergia további alkalmazását, holott a háború előtt biztosnak tűnt, hogy kitartanak a kivezetés mellett. A második réteg, hogy ki építse az új blokkokat. Itt Aszódi szerint Magyarország szintje fölött fog eldőlni, hogy megvalósítható-e a szerződött konstrukció a Roszatommal, hiszen átfogó szankciók vannak érvényben Oroszország ellen, és minél tovább tart ez a háború, annál súlyosabbak lesznek ezek.
A hitelező VEB Bank érintettsége és a szankciók nyilvánvalóan komplikálják az ügyet, de az európai döntéshozatal még nem ért el arra a szintre, hogy lássuk, mi lesz a projekttel – mondta, hiszen még csak egy hete tart a háború. Aszódi Attila szerint minden egyes nappal megkérdőjeleződik a partner vállalhatósága, de eddig a pontig még azt látjuk, hogy Európának nagyon mély az együttműködése Oroszországgal energetikai területen.
Arra a kérdésre, nem lehetne-e, hogy más, nem orosz cég építse az új blokkokat, Aszódi azt mondta: ahhoz, hogy ezt a kérdést érdemben meg lehessen vizsgálni, egy új folyamatot kéne elindítani. „Legyünk türelemmel, várjuk ki, hogy a harcok érjenek véget, várjunk egy olyan állapotra, amelyben higgadt fejjel lehet dönteni.” Szerinte összességében az energiaellátás biztonsága szükségessé teszi az együttműködést, a reálpolitika azzal fog szembenézni, hogy energiahordozókkal kell ellátni a gazdaságokat Európában, különben súlyos áldozatok lesznek. A paksi bővítéssel kapcsolatos forgatókönyvekről a szankciók fényében korábban itt írtunk.
Végül az is szóba került, mennyire vannak veszélyben a háborús helyzet miatt az ukrajnai atomerőművek, amelyek kapcsán a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már aggodalmát fejezte ki. Aszódi elmondta, jelenleg 5 nukleáris telephely van Ukrajnában, mindegyikben van működő és leállított reaktor, összesen 15 blokk működik most.
Csütörtökön arról érkeztek rémisztő tudósítások, hogy Európa legnagyobb atomerőművét próbálják elfoglalni az oroszok katonai eszközökkel, az ügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy a nukleáris erőművek elleni katonai támadás sérti az ENSZ alapokmányát. Aszódi szerint a támadások valószínűsíthetően az energiaellátás megzavarásának céljával történnek. Arra a kérdésre, mennyire védettek az ukrajnai blokkok, mennyire kell tartani attól, hogy a harcok során sérülést szenvednek, azt felelte, hogy a 15 működőből 13 blokk elég jól védett, de célzott katonai támadás ellen ez nem elégséges – az is járhatna akár radioaktív sugárzással, ha egy eltévedt rakéta véletlenül ráesne valamelyikre.