Paks II. és az orosz szankciók: még semmi sem biztos, de borúsak a kilátások

2022. március 01. – 21:05

Paks II. és az orosz szankciók: még semmi sem biztos, de borúsak a kilátások
Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Alekszej Lihacsovot, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatóját a Karmelitában 2021. december 17-én – Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Mi lesz Paks II. sorsa az Oroszországot sújtó szankciók árnyékéban? A magyar kormány a teljes hazai villamosenergia-rendszert a paksi bővítés köré szervezi egy évtizede, ezért igen kellemetlen lenne számára a projekt elúszása. Márpedig ezen a ponton nem lehet kizárni, hogy Ukrajna orosz inváziója miatt a Roszatom uniós beruházásainak befellegzett, különösen mert Magyarországon kívül ez nem fájna más uniós tagállamnak.

Magyarország az Orbán-kormányok regnálása alatt szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, a legnagyobb orosz–magyar projekt a paksi atomerőmű bővítése. A nagyrészt orosz hitelből megvalósítani tervezett beruházás összköltsége 12,5 milliárd euró (békeidőbeli, 360-as euróárfolyammal ez 4500 milliárd forint volt), de a nemzetközi tapasztalat az, hogy az atomerőmű-építések elég gyakran túllépik a tervezett költségvetést.

A két új blokk építése elé tavaly ősszel már gördült egy bürokratikus akadály. A projekt akkor nem kapott engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól (hiánypótlást kértek, a háttérben zajló folyamatokról itt olvashat bővebben), ám az orosz–ukrán háború miatti szankciók akár ennél komolyabb fejtörést is okozhatnak a magyar államnak.

A pénzzel talán nem lesz gond

A beruházás pénzügyi része jelen pillanatban nem tűnik problémának: noha a hitelező VEB Bankot sújtják a nemzetközi szankciók, a pénzintézet a 10 milliárd eurós hitelkeretet nem utalja át a magyar entitásoknak, hanem közvetlenül Oroszországban számolja el a Roszatomban folyó munkákért. „Ilyen értelemben nincs határon átnyúló pénzügyi tranzakció, és éppen ebből eredően ezek a nyugati szankciók nem tudják blokkolni a paksi projekt folytatódását” – mondta Weinhardt Attila elemző az Infostartnak.

Hétfőn a Roszatom közép-európai leányvállalata iparkodott kommunikálni, hogy minden rendben, „a Paks II. Atomerőmű projekt keretében a munkálatok az ütemterv szerint zajlanak”, írták közleményükben.

A paksi atomerőmű 2018. június 22-én – Fotó: Sóki Tamás / MTI
A paksi atomerőmű 2018. június 22-én – Fotó: Sóki Tamás / MTI

A kormány eddig minimálisan nyilvánult csak meg a kérdésben. Orbán Viktor vasárnapi tévéinterjújában arról beszélt, hogy Paks II.-t és az energia kérdését ki kell hagyni a szankciók közül, szerinte ugyanis nem értelmes dolog olyasmit kezdeményezni, aminek a végén mi fizetjük meg a háború árát. A miniszterelnök szerint ettől nagyon messze is vannak az uniós tagállamok, mert egy ilyen lépés közülük sokat nagyon is hátrányosan érintene.

Egyedül maradtunk az orosz atommal

Ugyanakkor a helyzet korántsem annyira megnyugtató a Paks-projekt szempontjából, mint amit ezek a nyilatkozatok sejtetnek. Igaz, a nukleáris ágazatra egyelőre nem vetett ki szankciókat az EU, egyáltalán nem lenne meglepő, ha a háborús helyzet eszkalációjával a Roszatom is terítékre kerülne. Hiszen bár Orbán Viktor megállapítása az energetikával kapcsolatos szankciók sok tagállam számára hátrányos mivoltáról a fosszilis energiaimportra ugyan igaz, az orosz nukleáris beruházások és technológiaimport tiltása lényegében mostanra már egyedül Magyarországnak lenne kellemetlen az unióban, miután a finn kormány kezd látványosan kihátrálni a Paks II. mintaprojektjeként számontartott, orosz technológiával épülő Hanhikivi-1 erőmű mögül.

Az orosz nukleáris ágazat szankciós listára tétele – és ezzel Paks II. elkaszálása – tehát Brüsszel szempontjából nem lenne különösebben fájdalmas lépés, miközben biztonságpolitikai és nyomásgyakorlási szempontból lenne benne ráció. Hasonlóan gondolkodik Jávor Benedek is: a Paks II.-t a kezdetektől harciasan ellenző egykori párbeszédes EP-képviselő a Facebook-oldalán temette az új blokkokat. Szerinte „a technológiai export-import korlátozások csakúgy, mint az általános geopolitikai kockázatminimalizálás jegyében az orosz együttműködések felszámolása mind politikailag, mind praktikusan megvalósíthatatlanná teszik a beruházást”.

Szigorodhatnak még a szankciók

Felhívtuk a Brüsszelben uniós tanácsadóként dolgozó Jávort, hogy fejtse ki részletesebben, miért valószínűsíti ezt a forgatókönyvet. A volt EP-képviselő kérdésünkre elmondta: az EU szankcióira az orosz reakció eddig az, hogy növelik a katonai nyomást, azelőtt próbálják megnyerni a háborút, hogy teljesen kivéreztetnék őket a szankciók. Ezt azonban az EU-ban is látják, ezért minden bizonnyal ott van még a csőben több, az oroszoknak fájdalmas lépés, amelyek között ott lehet a technológiai export-importra vonatkozó szigorítás is. Jávor szerint mindez azért függ a hadi helyzet alakulásától is: ha nem lesz rövid úton megállapodás, békekötés, hanem patthelyzet alakul ki, netalán oroszpárti bábkormány veszi át a hatalmat Ukrajnában, akkor van igazán nagy esély Paks II.-t végképp ellehetetlenítő uniós tilalmakra.

„Most olyan intézkedések meghozatalára fókuszáltak a nyugati hatalmak, amelyek rövid távon fojtogatják Oroszországot. De ha hosszabb távra kell berendezkedni, olyan szankciók is előtérbe kerülnek majd, amelyek távlatosan ássák alá az orosz gazdaságot. Logikus, hogy ezek között ott legyen a nukleáris technológiai import megtiltása is” – mondta. Ezt már mi tesszük hozzá, de egyébként az, hogy gazdasági értelemben mennyire lenne fájó szankció a Roszatomnak Paks II. bukása, nem annyira egyértelmű. Az ugyan biztos, hogy egy uniós referencia jól jönne a cégnek, de közben arról nincs szó, hogy nélkülünk ne lenne elég megrendelésük – jelenleg a világ annyi más pontján építenek erőműveket, hogy alig van kapacitásuk.

Politikai kockázatok

Jávor Benedek szerint viszont a gazdasági és technológiai oldalnál talán még fontosabb a kérdés politikai vetülete, ami nem kevésbé problémás. „Láthattuk, hogy a finn kormány két nap alatt eldöntötte, hogy az orosz atomerőmű olyan biztonságpolitikai kockázat, amit nem vállalhat be. Orbánék ugyan szövetségesként tekintenek Putyinra, amit eddig elnéztek nekik, de mostantól ezt a kétkulacsos politikát kevésbé fogja tolerálni az unió” – vélekedett Jávor Benedek.

Szerinte egyébként mindezzel nem is az a legnagyobb probléma, hogy már „eltapsolt” a kormány 300 milliárd forintot Paks II.-re, hanem hogy közben a teljes magyar villamosenergia-szektort azzal számolva alakították az elmúlt évtizedben, hogy a két új blokk megépül (pl. továbbra is érvényben van a szélerőművek létesítésének de facto tiltása, nem költ az ország érdemben energiahatékonyságra). Így aztán ha Paks II. netán bukik, az akár konkrét ellátásbiztonsági kockázatot is jelenthet, hiszen egy új, nemzetközi tender kiírásától (amellyel esetleg új kivitelezőt kereshetnénk) számított 10-12 éven belül nem tud felépülni az új erőmű.

Orbán és Putyin találkozója Moszkvában 2022. február 1-én – Fotó: KREMLIN PRESS OFFICE / Anadolu Agency / AFP
Orbán és Putyin találkozója Moszkvában 2022. február 1-én – Fotó: KREMLIN PRESS OFFICE / Anadolu Agency / AFP

Brüsszel bizonytalan

Mindeközben Paks elkaszálásának irányába már beindult a lobbizás is: az egy dolog, hogy a magyar ellenzék a szerződés azonnali felmondását követeli, de az Európai Parlament is aktivizálta magát. Az ötpárti határozati javaslat, amelyről először a Népszava számolt be, és kedden szavazott róla az Európai Parlament, felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessenek meg minden együttműködést Oroszországgal, különösen a Roszatommal és annak leányvállalataival nukleáris területen. Az EP szerint vissza kell vonni a Roszatom valamennyi leányvállalatának a működési engedélyét. Az ilyen parlamenti állásfoglalásoknak ugyan nincs jogi kötőerejük, a bennük leírt javaslatokat sem az uniós intézményeknek, sem a tagállamoknak nem kötelező végrehajtaniuk, de az uniós hangulat irányát azért jelzik.

A Bizottság részéről sok konkrétumot egyelőre nem látni, de az irány nem tűnik Paksra nézve kedvezőnek. A Euronews hétfőn érdeklődött: az orosz–európai feszültség fényében hogyan viszonyulnak Brüsszelben ahhoz, hogy orosz nukleáris reaktorok épüljenek az Európai Unió területén. Eric Mamer bizottsági szóvivő válaszában annyit közölt: „Attól tartok, ezt a különleges kérdést most nem tudom megválaszolni, azonban azt látjuk, hogy az Oroszországgal folytatott kapcsolataink lényege épp az ellenkező irányba tart.”

Érdeklődtünk egy, a paksi folyamatokra rálátó forrásunknál, hogyan látják a jövőt belső körökben ezekben a bizonytalan napokban. Úgy hallottuk, Pakson még nem temetik a projektet, bár most nyilván mindenki megáll, kivár, hiszen lennének olyan folyamatok, amelyekben bankoknak vagy nyugati szállítóknak kellene lépniük, de most ezek nem történnek meg. A cég aktuális várakozása szerint nem biztos, hogy eljut oda a helyzet, hogy bárki kötelezné a magyar kormányt a szerződéstől való elállásra. Ugyanakkor azt mindenki érzi, hogy most pozitív lépést, haladást nem lehet közölni, pedig az volt a remény, hogy a választások után elég hamar meg fogja kapni a projekt a létesítési engedélyt.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!