Újra megjelent a parlament honlapján a törvényjavaslat, ami a legnagyobb konfliktust okozta Áder János és a kormány között

Áder János leköszönő köztársasági elnök nagyon ritkán kifogásolta a kormány álláspontját elnökségének tíz éve alatt. A vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosítása mégis az az ügy lett, amiben Áder nemcsak éveken keresztül más álláspontot képviselt, de egy ideig meg is tudta akadályozni, hogy a kormány akarata érvényesüljön.

2017-ben a kormány azért akarta módosítani ezt a törvényt, mert nehézkesnek, túlságosan bürokratikusnak találták a kútfúrás engedélyeztetését. Szerették volna elérni, hogy 80 méter mélységig se engedélyeztetni, se bejelenteni ne kelljen a kútfúrást, amíg a kút kizárólag a háztartási vízigényt szolgálja ki. Áder azonban úgy gondolta, a módosítás veszélyeztetné a felszín alatti vízkészletet, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, a bírák pedig alkotmányellenesnek találták a javaslatot.

Az Áder által kifogásolt módosításból hatályos törvény azóta sem lett. Viszont 2020-ban a parlamenti többség elfogadott egy, szakértők szerint a 2017-esnél sokkal súlyosabb módosítást, és ahhoz már a köztársasági elnök sem nyúlt hozzá.

Az eredeti, 2017-es javaslat, amit Áder az Alkotmánybírósághoz küldött, most újra megjelent az Országgyűlés honlapján, immáron harmadszorra, új irományszámon. Ám nem arról van szó, hogy Áder távozása miatt újra benyújtották volna a törvénymódosítást, hanem a Házszabálynak megfelelően automatikusan megjelent a javaslat az új parlament előtt is, mivel azt az Alkotmánybíróság kifogásolta.

Szakértő segített elmagyarázni, miért olyan fontos a kútfúrás szabályozása, ami ilyen erős ellentétet idézett elő a köztársasági elnök és a kormány között.

Áder: A vízkészlet a nemzet közös öröksége

A kormány 2017-es módosító indítványa szerint nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb kutak fúrását, de ezeket a kutakat csak saját használatra lehet létrehozni.

Azt az indítványt a kormány nevében a Belügyminisztérium nyújtotta be. Akkor Áder János a törvényt elküldte az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. A köztársasági elnök olyankor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha úgy látja, egy törvényjavaslat vagy annak bizonyos részei ellentétesek az Alaptörvénnyel. Akkor a döntését azzal indokolta: az Alaptörvény szerint a vízkészlet is a nemzet közös öröksége, akárcsak például a kulturális értékek, ezek védelme, fenntartása és megőrzése pedig az állam kötelessége. A köztársasági elnök azt is kifogásolta, hogy a módosításhoz sem hatástanulmány, sem szakmai indoklás nem készült.

Az Alkotmánybíróság egyetértett: döntésük szerint a módosítás a már elért védettségi szint csökkenésével járna, ez a visszalépés pedig nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.

Tizenegy szakmai szervezet, például a Magyar Mérnöki Kamara és a WWF Magyarország Alapítvány képviselői 2018-ban közösen tiltakoztak is a felszín alatti vizek védelmének felszámolása ellen.

Ennek ellenére 2020. december 16-án egy hasonló törvénymódosítást nyújtott be a Belügyminisztérium. Ennek szövege annyiban volt más, hogy legfeljebb 50 méter mélységig fúrhatók kutak engedély nélkül, ezek a kutak azonban már nem lakossági használatra, hanem kizárólag mezőgazdasági célra létesíthetők.

Az engedély nélküli kútlétesítés egy időzített bomba

Ekkor is a köztársasági elnökhöz fordult több szakmai szervezet, köztük a WWF is. Dedák Dalma, az alapítvány környezetpolitikai szakértője a Telexnek azt mondta:

„Nem segít sokat a helyzeten, ha a kút 80 helyett csupán 50 méter mély. Például egy szakszerűtlenül létesített kút esetében a szennyezések ugyanúgy bejuthatnak a felszín alatti vizekbe.”

A szakértő szerint az sem garancia, hogy csupán a „talajvízkészletet” használhatják ezek a kutak, mivel a felszín alatti vizekre nem szabad vízzáró réteggel szeparáltan elkülönített medencékként tekinteni. A talajvizet ért szennyezések előbb-utóbb mélyebb rétegekbe is bejutnak, ezzel károsítva az ivóvízbázisokat.

Ennek az újabb törvénynek a szövegét viszont Áder János már nem továbbította az Alkotmánybíróságnak normakontrollra, holott a módosítás legtöbb korábban kifogásolt része nem változott.

Dedák Dalma szerint a legabszurdabb különbség az, hogy a korábban alkotmányellenesnek minősített törvény még csak a házi vízigény kielégítéséről szólt, de a 2020-asban már nem szociális alapú, hanem gazdasági intézkedés történt. Ez azt jelenti, hogy korábban más volt a cél, például az, hogy a tanyákon élőknek ne kelljen sok pénzt költeniük a mindennapi életükhöz szükséges vízre. Az újabb törvényben viszont már profitorientált mezőgazdasági célokról van szó.

A szakértő szerint ezzel az a probléma, hogy így nem lehet garantálni a felszín alatti vizek igazságos elosztását. Erre hozott egy szemléletes példát:

„Ugyanaz a felszín alatti vízkészlet van a 800 hektáros és az 50 hektáros mezőgazdasági ingatlan alatt is, de minél több a tőkéje a gazdálkodónak, annál hatékonyabb eszközökbe tud beruházni, így ugyanabból a véges vízkészletből több vizet tud kinyerni.”

Mivel akkor Áder nem küldte el az Alkotmánybíróságnak normakontrollra a módosítást, így jelenleg is ez a szabályozás van érvényben, tehát bizonyos korlátozások mellett maximum 50 méterig mezőgazdasági öntözésre alkalmas kutakat engedélyezés nélkül lehet létesíteni.

A WWF javaslata szerint továbbra is engedély kellene a kútfúráshoz, hogy azokat csak szakszerűen lehessen létrehozni. A szakértő szerint a kormánynak az engedélyezést és a szakszerű kútfúrást támogatnia, illetve rászorultság szerint finanszíroznia kellene. Dedák Dalma hozzátette:

„A felszín alatti vízkészletek használatát nem szabad tovább ösztönözni, mert el fog fogyni alólunk a víz. Az engedély nélküli kútlétesítés egy időzített bomba, mert az elszennyezett vizek megtisztítása rendkívül költséges, sokszor lehetetlen.”

Ezzel együtt a kormány eredeti szándéka, hogy megkönnyítse a lakossági vízigényt kiszolgáló kutak fúrását, azóta sem teljesült.

A leköszönő köztársasági elnök egyébként nem sok törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek vagy küldött normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Legutóbb például 2021 júniusában nem írta alá a bérlakástörvényt, az Alkotmánybíróság ezután részben kimondta a törvény alaptörvény-ellenességét.

Áder május 10-ig lesz még köztársasági elnök, utána Novák Katalin veszi át a helyét.