Mindig a politika környékén dolgozott, nagyon fiatal, kelet-magyarországi és nő – ilyen köztársasági elnök még nem volt

2022. március 10. – 12:15

Mindig a politika környékén dolgozott, nagyon fiatal, kelet-magyarországi és nő – ilyen köztársasági elnök még nem volt
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarország első női köztársasági elnöke lett Novák Katalin. Megnéztük, hogy a rendszerváltás utáni államfőink – Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál, Áder János – között az eddigi életútja, pályafutása, magánélete alapján hol helyezkedik el.

Nem vitás, Novák Katalin az eddigi legmagasabb rangú női politikus. Eddig Szili Katalin vitte a legtöbbre, 2002 és 2009 között a parlament elnöke volt. Amúgy 2005-ben ő is volt köztársaságielnök-jelölt, a megszavazásához elvileg még a parlamenti többsége is meg lett volna az akkori baloldali-liberális kormánypárti koalíciónak, végül mégis Sólyom László lett az elnök.

Ami azt illeti, éppen ideje volt már annak, hogy nő kerüljön egy ilyen magas pozícióba. A környező egykori szocialista országok mindegyikét vezette vagy éppen vezeti nő. Vastaggal a most is pozícióban lévő politikusokat jelöltük.

  • Horvátország – Jadranka Kosor, miniszterelnök, 2009–11
  • Horvátország – Kolinda Grabar-Kitarović, köztársasági elnök, 2015–20
  • Románia – Viorica Dăncilă, miniszterelnök, 2018–19
  • Szerbia – Ana Brnabić, miniszterelnök, 2017–
  • Szlovákia – Iveta Radičová, miniszterelnök, 2010–12
  • Szlovákia – Zuzana Čaputová, köztársasági elnök, 2019–
  • Szlovénia – Alenka Bratušek, miniszterelnök, 2013–14
  • Ukrajna – Julija Timosenko, miniszterelnök, 2005, 2007–10

Messze a legfiatalabb

A 2010-es évekig ahhoz voltunk hozzászokva, hogy a köztársasági elnöki poszthoz meg kell érni, el kell érni a hatvanadik életévet, vagyis ez amolyan bácsis pozíció. (Ha nem is annyira, mint Olaszországban, ahol a most is hivatalban lévő Sergio Mattarellát 73 évesen választották meg, most 80 éves, elődje, Giorgio Napolitano 80-tól 88 éves koráig volt elnök, és a sor folytatható lenne.)

Göncz Árpád 68 évesen foglalta el hivatalát. Megjelenésében volt valami nagypapás, ez egy darabig rá is nyomta a bélyegét a köztársasági elnöki tisztségre: elég joviálisnak lenni, kedvesen mosolyogni, rendezvényeken megjelenni. (Göncz mégsem lehetett az egész nemzet nagypapája, jobboldali ellenfelei szerint túlságosan kiszolgálta az SZDSZ érdekeit, és az sem zavarta, hogy a liberálisok összeálltak azokkal a szocialistákkal, akiknek jogelődjei egyébként Göncz életét is megkeserítették.)

Utódja, Mádl Ferenc 69 évesen lett köztársasági elnök, Sólyom László 63 évesen, Schmitt Pál 68 évesen. A hatvan éven felüli jelöltek hagyományával 2012-ben szakított a fideszes parlamenti többség, amikor a plágiumbotrányba belebukott Schmitt után az 53 éves Áder Jánost választották köztársasági elnöknek.

A 44 éves Novák Katalin minden idők legfiatalabban hivatalba lépő köztársasági elnöke, a jelenlegi parlamenti képviselők átlagos életkoránál – nagyjából 53 év – is jóval fiatalabb.

Az egyetlen kelet-magyarországi

A rendszerváltás utáni történelmünkben eddig csak dunántúli és budapesti köztársasági elnökeink voltak. Göncz Árpád és Schmitt Pál fővárosi, Mádl Ferenc a Veszprém megyei Bándon született, elemi iskolába is oda járt, Sólyom László pécsi, Áder János csornai.

Novák Katalin az első, aki az ország Dunától keletre eső részén, Szegeden született, ott is érettségizett.

Schmitt-tel együtt közgazdászok

Az átlagos köztársasági elnök – akárcsak a legtöbb politikus – jogot végzett ember. Göncz, Mádl, Sólyom, Áder is jogász, sőt a Pécsen végzett Sólyom Lászlón kívül mindannyian az ELTE-n fejezték be a tanulmányaikat.

A Budapesti Corvinus Egyetemen ketten végeztek, Novák Katalin és Schmitt Pál – Schmitt Pál még akkor, amikor az intézmény neve Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem volt. Novák Katalin a közgazdászdiploma után jogi végzettséget is szerzett.

Civil múlt nélkül

Novák Katalin az első olyan köztársasági elnök, aki lényegében az egész, a munkaerőpiacon aktív életét minisztériumokban töltötte. A legváltozatosabb civil életpályát – a népi demokráciában viselt politikai szerepe és '56-os szerepvállalása miatt kényszerű módon – Göncz Árpád mondhatja magáénak. Volt segédmunkás, hegesztő, csőlakatos, végül szakfordító, író, műfordító. Schmitt Pál a párbajtőrvívó-pályafutása befejezése után a szállodaiparban, majd a sportvezetésben töltött be vezető szerepet, volt madridi és berni nagykövet is.

Mádl a jogtudománynak szentelte élete nagy részét, Sólyom az Alkotmánybíróságot vezette 1990 és 1998 között, Áder pedig – bár már 30 éves kora körül a politika fő sodrába került – öt évet töltött el az MTA Szociológiai Kutatóintézetében.

Novák Katalin az első diplomája megszerzése után a Külügyminisztériumban volt külügyi referens, majd a gyesen töltött évek után 2010-ben oda is tért vissza.

Miniszter volt, akárcsak Mádl

Göncz Árpád volt az egyetlen, aki különösebb politikai múlt nélkül lett köztársasági elnök – gondolhatnánk, de ez nem igaz. Ha nem fojtják el a második világháború után kialakuló úgynevezett népi demokráciát, akkor a Független Kisgazdapárt politikusaként alighanem mozgalmas politikai pályafutás várta volna. Kovács Béla főtitkár személyi titkára volt, amikor a szovjetek elhurcolták Kovácsot. Gönczre börtönévek vártak, ahogy 1956 után is, a forradalom alatt a Magyar Parasztszövetség munkájába kapcsolódott be.

Novák Katalin mellett Mádl Ferenc töltött még be miniszteri pozíciót. Mádl 1990-93-ban Európa-ügyi és tudománypolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, 1993-94-ben művelődési és közoktatási miniszter volt, Novák 2020-21-ben családokért felelős tárca nélküli miniszter. A legpolitikusabb tisztség Áder Jánosé volt, aki 2002 és 2006 között a Fidesz frakcióvezetőjeként kevésbé testesítette meg a nemzet egységét.

Schmitt Pál az Európai Parlament tagja, majd alelnöke volt a megválasztása előtti években. Sólyom László az MDF alapító tagja volt ugyan, de politikusi pályafutás helyett az alkotmánybírói hivatást választotta.

Ha megnézzük, hogy az eddigi köztársasági elnökeink milyen pártoknak voltak a tagjai, illetve milyen kormányokban vállaltak szerepet, akkor a jobboldal elsöprő fölényét láthatjuk.

  • Göncz Árpád – Független Kisgazdapárt 1945–49, SZDSZ 1988–90
  • Mádl Ferenc – az MDF vezette koalíció minisztere 1990–94
  • Sólyom László – MDF 1987–89
  • Schmitt Pál – Fidesz
  • Áder János – Fidesz
  • Novák Katalin – Fidesz

Nyelvtudásban majdnem veri Schmittet

Az eddigi elnökök közül Schmitt beszél a legtöbb nyelven: angolul, németül, franciául, spanyolul és oroszul.

Őt követi a most megválasztott Novák Katalin, akinek franciából, angolból és németből is felsőfokú C típusú szakmai nyelvvizsgája van, spanyolból középfokúja.

Göncz Árpád a börtönévei alatt tanult meg annyira angolul, hogy később műfordításból élt. (Az ő nevéhez fűződik például A Gyűrűk Ura magyar kiadása is.)

Sólyom László jól beszél angolul, Áder János pedig felnőtt fejjel tanulta meg az angolt. Mádl Ferenc angolul és németül tudott.

Három gyerekkel csak a harmadik

Legalább egy gyermeke az összes köztársasági elnöknek volt. A vonatkozó rangsort Göncz Árpád és Áder János vezeti 4-4 gyerekkel, őket követi Novák Katalin és Schmitt Pál 3-3 gyerekkel. Sólyom Lászlónak két, Mádl Ferencnek egy gyermeke született.