Találat ért egy szülészeti klinikát Mariupolban, tűzszünetet akarnak Csernobilban, 43 ezren jutottak ki szerdán Szumiból

• Hat helyen jelentettek be tűzszünetet szerdára, hogy humanitárius folyosókon kimenekíthessék a civileket. A helyzet felemás, Irpinyből például sokan eljutottak Kijev belvárosába, a mariupoli folyosót viszont folyamatosan ágyúzzák az oroszok.
• Az ukrán atomenergetikai vállalat szerint Csernobil összes nukleáris létesítménye áramellátás nélkül maradt. Bekapcsolták a vészhelyzeti dízelgenerátorokat, de az üzemanyag csak 48 óra folyamatos működésre elegendő. Az ukrán külügyminiszter tűzszünetet akar, hogy helyreállítsák az áramellátást. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a történtek nincsenek kritikus hatással az atomerőműre.
• Még nem teljesen biztos, de úgy tűnik, megtartják az orosz és az ukrán külügyminiszter csütörtöki törökországi találkozóját. A háború kirobbanása óta ez lehet a legmagasabb szintű diplomáciai megbeszélés, még ha Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem is fűz sok reményt a megbeszéléshez.
• Az orosz erők eddigi legnagyobb sikere a Krím és Odessza között félúton fekvő Herszon elfoglalása, ahol mindennaposak az ukránok tüntetései.
• A napokban felmerült, hogy Lengyelország Mig-29-es vadászgépekkel segítené Ukrajnát, a NATO vezetői és most Németország sem tartja ezt túl jó ötletnek.
• Az Európai Unió újabb szankciókat fogadott el Oroszország ellen, a szankciók 160 oligarchát és felsőházi tagot, három belarusz bankot, a tengerészeti technológiák exportját és a kriptovalutákat érintik.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint „nincs kritikus hatással” a csernobili atomerőműre, hogy megszűnt az áramellátása. A NAÜ egy szerdai Twitter-bejegyzésben azt írta, szerintük a kiégett fűtőelemeket tároló medence hőterhelése és a csernobili atomerőműben lévő hűtővíz mennyisége elegendő a hatékony hőelvezetéshez anélkül, hogy elektromos áramellátásra lenne szükség.

Korábban az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba és az ukrán állami atomenergetikai vállalat, az Energoatom is arra figyelmeztetett, hogy a harcokban megsérült a csernobili atomerőművet árammal ellátó nagyfeszültségű vezeték, és megszűnt az erőmű áramellátása. Csernobilban ezért most bekapcsolták a vészhelyzeti dízelgenerátorokat, de ezek üzemanyaga csak 48 órás folyamatos működésre elegendő. Az Energoatom állítása szerint fennáll a veszélye, hogy akár radioaktív anyagok is kikerülhetnek az erőműből.

A NAÜ kedden azt közölte, hogy a csernobili radioaktívhulladék-tároló létesítményeket figyelő rendszerek már nem továbbítanak adatokat az ENSZ nukleáris megfigyelőszervezete felé. Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója a keddi nyilatkozatában azt mondta, szükség esetén kész Csernobilba is utazni.

(CNN)

Moszkva szerda reggel ismét tűzszünetet jelentett be a támadás alatt álló városokra az orosz állami média jelentései szerint, néhány órával később pedig az ukrán fél közölt újabb részleteket az akcióról. Beleértve ebbe azokat a térségeket is, ahol humanitárius folyosókat nyitnak majd meg szerdán reggel 9-től este 9-ig, hogy a civilek elhagyhassák az ostromlott városokat. A korábbi beszámolók alapján pedig a kedden is nagyszabású akció helyszíneként szolgáló Szumit hamar el is kezdték elhagyni az emberek, a lassan hét órája zajló evakuálás azonban a helyszíni híradások alapján nem mindenhol zökkenőmentes.

A BBC kijevi tudósítója Twitteren arról írt, hogy egyelőre felemásnak tűnik a helyzet. Mint írta, Irpinyből például sokan eljutottak Kijev belvárosába, Szumit is el tudják hagyni az emberek és a korábbi cikkünkben említett vorzeli árvaházat, sőt, a helyi szülészetet is sikerült kiüríteni. Bucsában viszont az orosz katonák blokkolják a civileket szállító buszokat, Mariupolnál pedig folyamatosan ágyúzzák a korábban jóváhagyott folyosót.

Bucsában állítólag 50 busz vesztegel egy parkolóban és jelenleg is tárgyalások folynak arról, hogy továbbengedjék őket. A városi tanács Facebookon számolt be erről, és Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes korábbi szavaira emlékeztetve megjegyezték, hogy a humanitárius folyosók mellett az oroszok is formálisan elkötelezték magukat. Emellett Izjumból és Enerhodarból érkeztek még hírek, előbbinél arról, hogy az ágyúzás miatt nem igazán halad az evakuálás, utóbbinál pedig arról, hogy leginkább nőkből és gyerekekből álló konvojok tudták elhagyni a települést.

A német kormány nem fogja harci repülőgépekkel segíteni az ukrán hadsereget – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán Berlinben találkozott Scholzzal, a megbeszélés után pedig közös sajtótájékoztatót tartottak. A német kancellártól megkérdezték, támogatja-e azt a lengyel javaslatot, amely szerint a lengyel légierő Mig-29-es típusú vadászgépeit át kellene adni az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton.

Scholz erre azt mondta: „Mindenféle védelmi eszközt biztosítottunk, küldtünk fegyvereket, amelyekről már beszéltünk, de az is igaz, hogy nagyon alaposan meg kell fontolnunk, hogy mit teszünk konkrétan, és ennek biztosan nem részei a harci repülőgépek.”

Arra a kérdésre, hogy Németország kategorikusan ellenzi-e az orosz energiaimport betiltását, Scholz azt mondta, már hónapok óta azon dolgozik, hogy csökkentse az ország függőségét a fosszilis energiahordozók importjától. „Sok technikai kérdéssel kell még foglalkozni” – tette hozzá.

Korábban a Pentagon is elutasította Lengyelország azon javaslatát, miszerint a lengyelek készek lennének azonnal és ingyenesen eljuttatni minden MiG–29-es vadászrepülőgépüket a németországi Ramstein légitámaszpontra, hogy aztán az Egyesült Államok Ukrajna rendelkezésére bocsáthassa azokat. Az Amerikai Védelmi Minisztérium szerint a lengyelek ötlete nem működőképes, és túl komplex problémákat hordoz magában. „Továbbra is konzultálunk Lengyelországgal és a többi NATO-taggal erről a kérdésről, illetve az ezzel járó logisztikai kihívásokról, de nem gondoljuk, hogy Lengyelország javaslata tartható lenne” – mondta John F. Kirby, a Pentagon sajtófőnöke.

(MTI, Reuters)

Magyarország háromezer indiai diáknak segít hazatérni a háborús tereppé váló Ukrajnából.

Narendra Modi, India miniszterelnöke telefonon köszönte ezt meg Orbán Viktornak egy szerdai telefonbeszélgetésen.

Az indiai politikus példaértékű cselekedetnek nevezte a magyar segítséget, Orbán pedig biztosította kollégáját, hogyha újabb indiai diákok lépnek magyar földre, őket is megfelelő ellátásban részesítjük.

Ukrajnában sok indiai diák tanult, kedden közel 700 diákot evakuáltak Szumiból. (Az MTI híre alapján)

Az ukrán hadsereg szerda délelőtt tett közzé bejegyzést a Facebookon, melyben azt írták, 14,5 ezren érkeztek Ukrajnába ebben az időszakban. Mint írták, durván 12 ezren közülük külföldre szakadt ukránok, nagyrészt férfiak, akik azért tértek vissza, hogy harcoljanak a hazájukért. Legalább egy ilyen emberrel mi is találkoztunk Lvivben, Anton március elsején annak ellenére is egy Kijevbe tartó vonatra várt, hogy egyébként Svájcban élt, és soha nem lőtt még fegyverrel. A hadsereg azt írta, büszkék azokra a honfitársaikra, akik meg akarják védeni a hazájukat.

A maradék kétezer ember alighanem olyan külföldi lehet, aki a Volodomir Zelenszkij elnök által felállított Ukrán Területvédelmi Egységek Nemzetközi Légiójába érkezett az országba. Zelenszkij múlt héten bejelentette, hogy már 16 ezer ember csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, akik mind Ukrajna irányába tartanak. Kedd óta hatályos az az elnöki rendelet, amely szerint minden olyan külföldi állampolgár vízummentesen beutazhat Ukrajnába, aki harcolni akar az ukránok oldalán az orosz invázió ellen, ami jelentősen megkönnyítette az önkéntesek dolgát.

Ezt egy amerikai veterán is elmondta a Voice of Americának, ami a héten arról írt, hogy háromezer amerikai csatlakozott az Ukrajna megmentésére induló külföldi légióhoz. A háromezer ember egyébként szemmel is észrevehető hányadát teszi ki a teljes légiónak, ami különösen érdekes annak fényében, hogy a Fehér Ház korábban azt mondta, a megfogalmazott utazási ajánlásainkon nem változtatnak: az amerikai polgároknak tartózkodniuk kell az Ukrajnába való utazástól. Erről, illetve arról, hogy mit lehet várni az Ukrajna megmentésére induló külföldi légiótól, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Rögtönzött szabadtéri koncertet tartott a kijevi Függetlenség téren a Kijevi Klasszikus Szimfonikus Zenekar. Hermann Makarenko karmester vezényletével többek között az Európai Unió himnuszát, Beethoven Örömódáját is előadták.

(BBC)

Egy napot töltött őrizetben, majd miután sokan megfenyegették, hogy végeznek a családjával, rendőri védelmet kért az az 57 éves férfi, akire rátámadt egy tíz évvel fiatalabb ukrán férfi a tatai Shell-kúton. Mint megírtuk: a konfliktust az okozta, hogy a magyar férfi autóján egy Z betű volt, amely tulajdonképpen háborús szimbólummá vált, hiszen ezt festették fel az Ukrajnát megszálló orosz tankokra és katonai járművekre – azóta pedig Oroszországban ez lett a háborút támogatók jelképe. Többek között rákos gyerekeket is felhasználtak már a militáns propagandához, a Twitteren pedig egyre terjednek a képek a Z betűvel pózoló oroszokról.

A Blikk elérte a magyar férfit, aki az mondta: „Sokan nincsenek tisztában a »Z« betű valódi jelentésével. Ez az igazság szimbóluma. Nem értek egyet a háborúval, de azzal igen, hogy Ukrajnát demilitarizálják és az Európát is veszélyeztető nácikkal szemben fellépjenek. Abszolút nem vagyok ukránellenes.” Az illetékes rendőrség korábban azt írta, hogy a két férfi megrongálta egymás járművét a náluk lévő eszközökkel. Felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt indult ellenük büntetőeljárás a Tatai Rendőrkapitányságon.

Az ukrán szárazföldi erők közzétettek egy propagandavideót az általuk kedden megsemmisített orosz harci járművekről Szumi térségében. A Harkivtól északra, az orosz határ közelében fekvő Szumit kedd hajnalban rakétatámadás érte, amelyben a legutóbbi információk szerint legalább huszonegy civil halt meg, köztük két gyerek.

Az orosz hadsereg pusztítása egyébként jól dokumentált, a harkivi régióban található Izjum és Szumi esetében is számos képet lehet találni a félig leomlott vagy éppen porig rombolt lakóházakról.

(Guardian)

Miután az uniós nagykövetek kedden már megegyeztek a szankciók újabb köréről, szerdán hivatalosan is érvénybe léptek a korlátozások, melyeket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren foglalt össze. Mint írta, a szankciók 160 oligarchát és felsőházi tagot, három belarusz bankot, a tengerészeti technológiák exportját és a kriptovalutákat érintik.

A francia elnökség ugyancsak a Twitteren kicsit részletesebben is kifejtette a szankciókat. Mint írták, az uniós nagykövetek által megszavazott újabb korlátozások értelmében orosz vezetőket és oligarchákat, illetve a családjaikat is szankcionálják, három belarusz bankot kizárnak a SWIFT-rendszerből, tisztába teszik a kriptovaluták kérdését, továbbá a szankciók tartalmazzák azon javakat és nyersanyagokat, amiket nem lehet majd exportálni Oroszországba. Ez utóbbi a Politico keddi cikke szerint a tengerészetre vonatkozik, ám azt a lap már akkor kiemelte, hogy nem fognak konkrétan kikötőket szankcionálni – egyrészt mert el akarják kerülni az ebből eredő esetleges problémákat, másrészt meg mert nagyon nehéz lenne betartatni az ilyen korlátozásokat.

A szankciókat az Európai Unió hivatalos lapjában részletezik majd szerdán, amire a kriptovaluták és a tengerészeti eszközök esetében valószínűleg szükség is lesz, mert ezekről nem sok minden derült ki az eddig látottak alapján. Ami még feltűnő a bejelentésben az az, hogy az EU az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával ellentétben nem jelentett be szankciókat az orosz gázra és olajra, de ez persze nem is meglepő. Mint azt ebben a cikkünkben írtuk, évtizedes távlatban el lehet képzelni olyan forgatókönyveket, amelyekkel az EU megszabadulna az orosz függéstől, igaz, a földgázpiacon ezt részben csak hasonlóan kétes rezsimeknek való kitettség árán lehetne megvalósítani. Az olajjal jobb a helyzet, de a jelentős drágulás ott sem megúszható.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem fűz nagy reményeket a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel való csütörtöki, törökországi találkozójához. Kuleba a Facebook-oldalán azt írta: az ukrán fél keményen dolgozik azon, hogy a tárgyalások „a lehető leghatékonyabbak” legyenek. „De megmondom őszintén, hogy nincsenek nagy elvárásaim, de mindenképpen megpróbáljuk kihozni belőle a maximumot” – folytatta.

Kuleba szerint Ukrajna prioritásai a tűzszünet, a területeik felszabadítása, valamint minden humanitárius kérdés megoldása. „Ez egy humanitárius katasztrófa, amelyet az orosz hadsereg okozott” – tette hozzá. „Hogy a végén mit fogunk kapni, az egy másik kérdés. Ez elsősorban attól függ, hogy Lavrov úr milyen utasításokkal és irányelvekkel érkezik a tárgyalásra Remélem, hogy jóhiszeműen közelíti meg ezeket a tárgyalásokat, valóban azzal a szándékkal, hogy megoldást találjon ennek az Oroszország által kirobbantott háborúnak a befejezésére” – írta.

(CNN)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tűzszünetre szólított fel a csernobili atomerőmű környékén, annak érdekében, hogy helyreállíthassák az atomerőmű lekapcsolt áramellátását. Az Energoatom ukrán állami atomenergetikai vállalat szerdán azt közölte, hogy a harcokban megsérült a csernobili atomerőmű és Kijev közötti, 750 kV-os nagyfeszültségű vezeték. Kuleba figyelmeztetett, hogy a csernobili atomerőmű tartalék dízelgenerátorainak kapacitása csupán 48 órára elegendő. Ezt követően a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítmény hűtőrendszerei leállnak, így akár radioaktív anyagok is kikerülhetnek az erőműből.

(Guardian)

Többek közt erről is írt friss, szerda délután kiadott jelentésében az ukrán hadsereg, amely szerint az orosz előrenyomulás szignifikánsan lelassult, de meg nem állt. Ahogy korábban írtuk, a 300 ezres Herszon elfoglalása az oroszok eddigi legnagyobb sikere a háborúban, de ez még nem igazán jól kommunikálható siker, és amint az az ukránok jelentéséből is látszik, itt sem igazán stabil a hatalmuk.

A szerdai beszámoló szerint a helyiek heves ellenállása miatt az oroszok „adminisztratív rendőrállamot” – angolul az administrative-police regime kifejezést használták, amit már a korábbi napokban is emlegettek az elfoglalt területekkel összefüggésben – akarnak létrehozni a városban, melynek érdekében katonákat vezényeltek a térségbe, és több mint 400 tüntetőt le is tartóztattak.

Az interneten keringő videók alapján Herszonban tényleg kemény ellenállásba ütköztek az oroszok, sokan mentek utcára, és az alább látható videóhoz mellékelt leírás szerint az is csak feltüzelte őket, amikor az orosz katonák a levegőbe lőttek, miután a felbőszült tüntetők rájuk rontottak egy társuk megverése miatt. Azt természetesen nem lehet tudni, hogy valóban ez történt-e, de lövéseket mindenesetre lehet hallani a felvételen:

A beszámoló alapján az ukránok arra számítanak, hogy az orosz csapatok az újrarendeződés után ismét megpróbálják elfoglalni Kijevet. A teljes beszámolót ide kattintva lehet elolvasni.

Az Energoatom ukrán állami atomenergetikai vállalat állítása szerint Csernobil összes nukleáris létesítménye áramellátás nélkül maradt. Az Energoatom Telegram-csatornáján szerdán közzétett közlemény azt írja, hogy a csernobili atomerőmű és Kijev közötti, 750 kV-os nagyfeszültségű vezetéket „a megszállók által okozott károk következtében mostanra már lekapcsolták”.

Az Energoatom szerint emiatt akár radioaktív anyagok is kikerülhetnek a csernobili atomerőműből, mert nem tudják lehűteni a kiégett nukleáris fűtőelemeket. Az orosz csapatok által megszállt erőmű áramellátásának helyreállítása sikertelen volt, mert harcok folynak a környéken. Azt írták, hogy a harcok lehetetlenné tették az erőműhöz vezető nagyfeszültségű távvezeték azonnali helyreállítását.

Az Energoatom azt írja, Csernobilban mintegy 20 ezer kiégett fűtőelemet tárolnak, és ezek a fűtőelemek folyamatos hűtést igényelnek. „Áramellátás nélkül azonban a szivattyúk nem üzemelnek. Ennek következtében a hűtőmedencék hőmérséklete megemelkedik, gőz képződik, és radioaktív anyagok kerülnek a vízbe” – áll a közleményben.

Az Ukrenergo hálózatüzemeltető a Facebook-oldalán tett nyilatkozatában azt közölte, hogy Csernobilban bekapcsolták a vészhelyzeti dízelgenerátorokat, de az üzemanyag csak 48 óra folyamatos működésre elegendő.

Az 1986-ban bekövetkezett súlyos nukleáris baleset helyszínét nemrég elfoglalták az orosz inváziós erők. Bár az erőmű már nem működik, Csernobilt soha nem hagyták el teljesen, és továbbra is folyamatosan felügyelni kell. Napjainkban is körülbelül 2400 ember dolgozik a helyszínen: tudósok, technikusok, szakácsok, orvosok és egyéb kisegítő személyzet, valamint az ukrán nemzeti gárda. Oroszország azt állítja, hogy az ukrán gárdával közösen biztosították a helyszínt, de Ukrajna vitatja ezt, és azt állítják, minden az orosz csapatok ellenőrzése alatt van. A BBC szerint a Csernobilban dolgozó több száz ember már napok óta nem hagyhatta el a területet.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kedden azt közölte, hogy a csernobili radioaktívhulladék-tároló létesítményeket figyelő rendszerek már nem továbbítanak adatokat az ENSZ nukleáris megfigyelőszervezete felé.

(Reuters, Washington Post)

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán egy moszkvai sajtótájékoztatón elmondta, Kijev megerősítette, hogy megtartják Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter antalyai találkozóját, ezért Moszkva is arra számít, hogy a tárgyalás megvalósul. Az orosz külügyminisztérium hétfőn erősítette meg, hogy Lavrov és Kuleba találkoznak majd, most pedig újabb garancia érkezett arra, hogy ez tényleg így is lesz.

Zaharova hozzátette, hogy az orosz fél azért hisz különösen a találkozó létrejöttében, mert az antalyai diplomáciai fórumot megrendező Törökország volt a kezdeményezője, elsőként pedig Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter nyilatkozott róla, aki szintén jelen lesz az eseményen. A szóvivő elmondta, hogy Lavrov az antalyai tanácskozáson felszólalva ki fogja fejteni a nemzetközi ügyekkel kapcsolatos orosz álláspontot.

Ha tényleg megvalósul, ez lesz az első találkozó a két külügyminiszter között azóta, hogy az oroszok lerohanták Ukrajnát.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán azt mondta, reméli, hogy a találkozó megnyithatja az utat egy „végleges tűzszünethez”. Törökország ugyan tagja a NATO-nak, de nem egészen úgy reagált a helyzetre, ahogy a legtöbb nyugati ország – az inváziót elítélték, de hasonlóképpen nyilatkoztak az oroszok elleni szankciókról is, melyeket boszorkányüldözésként írtak le. Példaként Valerij Gergijev orosz sztárkarmester Müncheni Filharmonikusoktól történő kirúgását hozták fel, amit Erdoğan nevetségesnek nevezett.

A törökök mellett egyébként Izrael is komolyan dolgozik azon mediátorként, hogy megoldódjon a konfliktus. Az Axios cikke szerint a tárgyalásokra rálátó izraeli tisztviselők úgy látják, hogy mindkét fél enyhített a saját követelésein – az oroszok állítólag már csak a Donbaszt akarják demilitarizálni, Zelenszkij pedig az ABC Newsnak egy hétfő este leadott interjúban azt nyilatkozta, hogy nem ragaszkodik a NATO-tagsághoz, mert a szövetség nem áll készen arra, hogy befogadja az országát. Az izraeli források szerint Zelenszkij nehezen tudná elfogadni Putyin jelenlegi ajánlatát, de mint kiderült, az ukránok ennél extrémebb követelésekre számítottak az orosz fél részéről. Az oroszok jelen állás szerint már nem akarják leváltani az ukrán rezsimet, és Ukrajna megőrizhetné a szuverenitását is. Az ukrán elnöknek így most választania kell:

• elfogadja az így is nagyon kemény orosz követeléseket, de megőrzi országa függetlenségét, és véget vet a háborúnak;
• vagy visszautasítja azt, ezzel kockáztatva a helyzet további eszkalálódását, ami Zelenszkij és Ukrajna számára is katasztrofális következményekkel járhat.

Az izraeli diplomaták szerint a nyugati országok nem akarják semelyik irányba sem befolyásolni Zelenszkijt, de aggodalmukat fejezték ki arra az esetre, ha a tárgyalások kútba esnek. Ebben az esetben a háború új, erőszakosabb szakaszba léphet, Putyin ajánlata lekerül a napirendről, és valószínűleg nem is lesz többé lehetséges diplomáciával rendezni a konfliktust.

A kormányközeli Századvég Alapítvány legfrissebb kutatása szerint a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) ért egyet azzal, ahogyan Orbán Viktor az orosz-ukrán háború miatt kialakult helyzetet kezelte, de 27 százalékuk elégedetlenségét fejezte ki ebben a kérdésben, írja a felmérés alapján az MTI.

A kutatás alapján a magyarok 66 százaléka gondolja úgy, hogy Orbán Viktor az erősebb vezető Magyarország biztonságának a megőrzése szempontjából, ezzel szemben 25 százalékuk szerint ez inkább Márki-Zay Péterről mondható el. További részleteket itt olvashat.

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) arra figyelmeztet, hogy az elmúlt napokban olyan emailek kezdtek el terjedni, amelyek feladójaként az Európai Bizottság van feltüntetve, a tárgya pedig a „Helyzet az EU ukrajnai határainál” volt. A levél tartalmaz egy linket, amelyre kattintva a letöltött fájlokkal együtt egy csaló docx-et is futtat a megtévesztett áldozat. Az NKI szerint az ehhez hasonló esetekben fontos, hogy, senki se kattintson rá olyan linkre, amely ismeretlen küldőtől jött.

A FIFA és az UEFA még február 28-án döntött úgy, hogy az ukrajnai háború miatt minden kiírásból kizárják az oroszokat, később pedig azt a döntést hozták, hogy vb-pótselejtezős ellenfelük, a lengyelek játék nélkül továbbléphetnek a következő körbe. Hakan Sjöstrand, a svéd szövetség elnöke ezt kifogásolta most, szerinte jobb lett volna háromcsapatos tornát rendezni a svéd, a lengyel és a cseh együttes részvételével, vagy új ellenfelet találni a lengyeleknek. Szerinte utóbbi lett volna az észszerű és sportszerű döntés, és bár megértik, hogy a FIFA nehéz helyzetbe került, nem tartják fairnek, hogy így a lengyel csapatnak csak egy meccset kell nyernie a továbbjutásért.

A svédek szövetségi kapitánya, Janne Andersson ugyan egyetért az oroszok kizárásával, ám a sport szempontjából szerinte teljesen abszurd döntés született a lengyelek továbbléptetésével.

Az persze természetes, hogy Andersson egyetért a döntéssel, hiszen a lengyelek a svédekkel és a csehekkel együtt fordultak a FIFA-hoz, hogy a lengyel csapatnak ne kelljen az oroszok ellen játszania. A céljuk állítólag az volt, hogy közös álláspontot tárjanak a FIFA elé, de a mostani helyzet alapján nem biztos, hogy ez megvalósult, hiszen a svédek láthatóan nem számítottak arra, ami történt. Korábban egyébként felmerült, hogy van arra némi esély, hogy a magyar válogatott léphetne az oroszok helyébe, mert a Nemzetek Ligájában a magyarok lettek volna a következők – ha a vb-selejtezőket nézzük, akkor meg a szlovákok, szóval semmi nem volt kőbe vésve –, de a FIFA döntése miatt nem derült ki, hogy tényleg reális esély volt-e erre.

A svéd–cseh összecsapást március 24-én, míg a pótselejtező döntőjét a lengyelekkel március 29-én rendezik. A FIFA kedden júniusra halasztotta az ukrán válogatott skótok elleni vb-pótselejtezőjét. A skót–ukrán párharcot március 24-én Glasgow-ban rendezték volna, az új időpontot pontosan nem jelölték meg, csak a hónapot. Az oroszok a kizárásuk miatt a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordultak, és kérik a szankciók felfüggesztését a végső döntés meghozataláig.

• Ukrajna 12 órás tűzszünetet kötött az oroszokkal, hat folyosót nyitnak meg ostromlott városokból.
• Harkiv, Csernyihiv (az ország északi részén), Szumi (az orosz–ukrán határ közelében, Harkivtól északnyugatra) és Mariupol városát továbbra is körbeveszik az oroszok, és bombázzák őket. Folytatódnak a harcok Kijevtől északnyugatra, az orosz erők képtelenek jelentős áttörést elérni.
• Az oroszok azt állítják, hogy egy márciusra időzített, a Donyec-medence szakadár köztársaságai elleni támadást előztek meg az Ukrajna elleni háborújukkal.
• Olena Zelenszka, Zelenszkij elnök felesége most először állt a nyilvánosság elé, a levélben a háború borzalmairól ír.
• Történelmik mélyponton a rubel az euróval szemben.
• Orbán Viktor a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt videókonferencia keretében egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Szlovákia, Írország és Spanyolország miniszterelnökével, és megint elmondta: Ne a magyarokkal fizettessék meg a háború árát!

Moszkva szerda reggel ismét tűzszünetet jelentett be a támadás alatt álló városokra az orosz állami média jelentései szerint, néhány órával később pedig az ukrán fél nemcsak megerősítette a dolgot, hanem további részletekkel is szolgált az ügyben. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a CNN beszámolója szerint arról beszélt, hogy megegyeztek az oroszokkal egy 12 órás tűzszünetben, és hozzátette, hogy Denisz Smihal miniszterelnök a Nemzetközi Vöröskereszttel fog egyeztetni a reggel 9-től este 9-ig fenntartott humanitárius folyosókról.

Arra is emlékeztette az oroszokat, hogy formálisan és nyilvánosan elköteleződtek a tűzszünet mellett, vélhetően nem függetlenül attól, hogy az ukránok többször is arról számoltak be, hogy az oroszok lőtték az evakuációs útvonalakat. Verescsuk elmondása szerint a következő térségekben tették elérhetővé a civilek számára a folyosókat:

• Enerhodar–Zaporizzsja
• Szumi–Poltava
• Mariupol–Zaporizzsja
• Volnovaha–Pokrovszk
• Izjum–Lozovaja
• Vorzel, Bucha, Irpiny, Borogyanka, Hosztomel–Kijev

Verescsuk két helyszínt emelt ki, Mariupolt és Volnovahát, amelyeket napok óta ostromgyűrűbe zárt az orosz hadsereg. A miniszterelnök-helyettes elmondása szerint a volnovahaiak ígéretet vártak tőle arra, hogy elhagyhassák a búvóhelyeiket anélkül, hogy rakétazáporral és pusztító sortűzzel kéne szembenézniük. Verescsuk azt is elmondta, hogy különleges művelet keretében terveznek kiüríteni egy vorzeli árvaházat, ahol 55 gyerek és 26 alkalmazott tartózkodik. A BBC nem sokkal dél előtt arról írt, hogy Szumit, ahonnan már kedden is több ezren tudtak elmenekülni, már el is kezdték elhagyni a civilek, buszok helyett leginkább személyautókkal. A Kijev melletti evakuálást térképre is tettük, ezt alább láthatják:

A magyar miniszterelnök a csütörtöki franciaországi rendkívüli EU-csúcs előkészítéseként videókonferencia keretében egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Szlovákia, Írország és Spanyolország miniszterelnökével, közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Orbán Viktor ezen a tárgyaláson is azt mondta: Magyarország érdeke a béke, az, hogy az ukrajnai háború minél hamarabb, tárgyalásos úton lezáruljon.

Az egyeztetésen elhangzott, hogy a gazdasági szankciók hatásait már mindenki a bőrén érzi Európában, ezen belül Magyarországon is. Több más európai állam vezetőjéhez hasonlóan Orbán is arról beszélt, hogy a szankciók kiterjesztése az energiaszektorra aránytalanul nagy terhet jelentene az emberek, a családok és a vállalatok számára. A magyar kormány nem fogja megengedni, hogy a háború árát a magyarokkal fizettessék meg, közölte.

A miniszerelnök hozzátette, hogy elítéljük Oroszország fegyveres támadását Ukrajna ellen, és a háború elől menekülőknek is minden segítséget megadunk. Ugyanakkor szerinte figyelembe kell venni, hogy Magyarországra az olaj és a földgáz nagy része Oroszországból érkezik, a családok 90 százaléka gázzal fűt. Gáz és olaj nélkül leállna a magyar gazdaság, mondta Orbán. (MTI)

Olvasónk fotója alapján a BKV munkatársai cserélték le a kék-sárgára átragasztott Bajza utca táblát a kisföldalatti megállójánál, az orosz nagykövetség budapesti épülete mellett. Korábban azt írtuk, hogy szerda délelőttre nyoma veszett a kisföldalatti Bajza utcai megállójánál lévő táblának, amelyet Ukrajna melletti szolidaritásból átragasztottak kedden úgy, hogy a kék-sárga táblán az Україна (Ukrajna) felirat volt olvasható.

A megálló kedden:

Olvasónk látta, ahogyan a BKV munkatársai eltávolítják az átragasztott táblát:

A megálló és kerítés szerdán:

Hatalmas sorok alakultak ki szerda hajnalban a román–magyar határátkelőknél, miután a magyar hatóságok szigorították azoknak az ukrajnai állampolgároknak az ellenőrzését, akik nem rendelkeznek biometrikus útlevéllel.

A Digi24 hírtelevízió helyszíni tudósítása szerint a borsi határátkelőnél a határrendészet külön két sávot alakított ki az Ukrajnából menekülők számára, a magyar határőrség pedig ujjlenyomatot vesz azoktól az állampolgároktól, akiknek nincsen biometrikus útlevelük. A kocsisor emiatt több mint egy kilométeresre duzzadt, a várakozási idő pedig akár két és fél órára is kinyúlik. Hasonlóan rossz a helyzet a Szatmár megyei Csanálosnál is.

A román határrendészet közlése szerint a magyar hatóságok arról értesítették őket, hogy kedd délutántól a biometrikus útlevéllel nem rendelkező ukrán állampolgárok számára további ellenőrzési formalitásokat vezetnek be, mindez pedig megnöveli a határon a várakozási időt.

A román határrendészet ezek után felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal a határon való közlekedés egyszerűsítése érdekében, ennek az eredménye, hogy a Romániából való kilépéskor külön ellenőrző pontokat alakítottak ki az ukrán menekültek számára, a megfelelő útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok így egyszerűbben léphetnek be Magyarország területére.

A kínai Vöröskereszt 5 millió jüan (körülbelül 277 millió forint) értékű, napi létszükségleti cikkekből álló humanitárius segélyszállítmányt küld Ukrajnába, közölte szerdán a Reuters szerint a kínai külügyminisztérium szóvivője, Zao Li-jan.

Kína és Oroszország szoros diplomáciai kapcsolatot ápol. Peking eddig nem ítélte el hivatalosan az orosz agressziót, és az ENSZ múlt heti közgyűlésén is tartózkodtak Oroszország elítélésétől. Hszi Csin-ping kínai elnök viszont kedden aggasztónak nevezte az ukrajnai helyzetet, és „maximális önmérsékletre” szólította fel a feleket.

Karitatív szervezeteken keresztül támogatja szálláshellyel, tartós élelmiszerrel, logisztikai eszközzel és fertőtlenítőszerekkel az ukrajnai háború elől menekülőket a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros Csoport és az Opus Global Nyrt. Így az ellenzéki összefogás korábbi követelése is megvalósult, az Opus alá tartozó Hunguest Hotels megnyitotta budapesti szállodáit a háborús menekültek előtt. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk.

Az ukrajnai háború miatt az USA már meglépte az orosz energiaembargót, Európának azonban egy ilyen húzás sokkal jobban fájna. Évtizedes távlatban el lehet képzelni olyan forgatókönyveket, amelyekkel az EU megszabadulna az orosz függéstől, igaz, a földgázpiacon ezt részben csak hasonlóan kétes rezsimeknek való kitettség árán lehetne megvalósítani. Az olajjal jobb a helyzet, de a jelentős drágulás ott sem megúszható. Elemzésünket itt olvashatják>>>

Szijjártó Péter a szerbiai Adaševci mellett egy takarmánykeverő üzemet adott át, a legfőbb téma a háború és az energiabiztonság volt. Néhány érdekesebb megállapítás azon kívül, amit a külgazdasági és külügyminiszter minden felszólalásában elmond mostanában, vagyis Magyarország nem engedi meg, hogy a saját polgárai fizessék meg a szomszédban zajló háború árát.

• Olyan kihívásokkal szembesülünk, amikről azt hitte, hogy a nemzedéke már soha nem fog.
• Magyarok és szerbek példát mutatnak, hogyan kell ellenségeskedésből békét teremteni.
• Amikor Magyarország érdekeit képviseli, akkor Szerbia érdekeit is képviseli.

Szerbia a háborúban semleges. (MTI)

Történelmi mélypontra került a rubel az euróval szemben kedden, miután a moszkvai tőzsdén az euró árfolyama – folytatva az elmúlt napok emelkedését – történelmi csúcsra nőtt, valamint a dollár árfolyama is rekordszint közelébe került. Az euró jegyzése 8,43 rubel erősödéssel rekordszintre, 127,425 rubelre emelkedett 9 óra körül. A dollár 12,36 rubellel, 117,355 rubelre drágult, megközelítette a 118,35 rubeles történelmi csúcsot. Az euró 11,8 rubellel, a dollár pedig 11,54 rubellel volt magasabb a reggeli kereskedésben a jelenlegi hivatalos árfolyamnál.

Oroszország szerdán figyelmeztette a nyugatot, hogy a szankciókra adott válaszlépés fájni fog. „Oroszország reakciója gyors, átgondolt lesz, és érzékenyen érinti majd azokat, akiket megcéloz” – idézte a RIA hírügynökség Dmitrij Biricsevszkijt, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködési osztályának igazgatóját. (MTI, Reuters)

Szerda délelőtt folytatódott a gázár hétfő óta tartó csökkenése a holland gáztőzsdén. A TTF legközelebbi áprilisi határidős jegyzésében a kereskedés indításakor, 205 eurón állt 1 megawattóra, majd a jegyzés 174 euróra süllyedt másfél órával később. A hét első napján jóval magasabban, 345 eurón is jegyezték a gáz árát.

A szerda kora délelőtti árcsökkenésben szerepet játszott a Gazprom bejelentése, miszerint a megrendelt mennyiségű gázt fennakadás nélkül szállítja Ukrajnán át az európai fogyasztóknak, napi 109 millió köbmétert, ugyanannyit, mint kedden.

Az orosz gáztól függő Európában a tagállamok sem egységesek abban, hogyan lehetne kiváltani, ki kellene-e váltani az orosz gázt, aminek árából Moszkva a háborút (is) finanszírozza. Ez a mostani időszak egyik legizgalmasabb kérdése. (Az MTI híre alapján)

A lengyel–ukrán határtól nem messze található Lvivet még nem érték el az oroszok, de a városban ennek ellenére is készülnek egy esetleges támadásra, a lvivi múzeumban például az alagsorba menekítik a műkincseket. A városban ráadásul komolyan küzdenek azzal is, hogy élelemmel és lakhatással lássák el azt a mintegy 200 ezer menekültet, akik az ország háború sújtotta részeiről menekültek oda. Lviv polgármestere, Andrij Szadovij egy hétfői nyilatkozatában azt mondta, a város elérte befogadóképessége határát. A menekültekkel néhány napja mi is beszélgettünk, akkor az derült ki, hogy büszkék az elnökükre és a katonáikra, és hisznek abban, hogy Ukrajna megnyeri a háborút.

A Lvivben készült helyszíni riportunkban arról írtunk, hogy már február végén is arra készültek a városban, hogy őket is eléri a háború. Akkor beszéltünk egy olyan ukránnal is, aki Svájcból tért haza, hogy az oroszok ellen harcoljon, pedig korábban sosem lőtt még fegyverrel, és nincs katonai tapasztalata sem. Persze az is be tud szállni az ellenállásba, aki nem akar a frontra menni – Lvivben szakszerű újraélesztést és vérzéscsillapítást is tanulnak azok az önkéntesek, akik nem akarnak fegyvert ragadni.