Újabb szankciókat fogadott el Oroszországgal szemben az Európai Unió

Miután az uniós nagykövetek kedden már megegyeztek a szankciók újabb köréről, szerdán hivatalosan is érvénybe léptek a korlátozások, melyeket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren foglalt össze. Mint írta, a szankciók 160 oligarchát és felsőházi tagot, három belarusz bankot, a tengerészeti technológiák exportját és a kriptovalutákat érintik.

A francia elnökség ugyancsak a Twitteren kicsit részletesebben is kifejtette a szankciókat. Mint írták, az uniós nagykövetek által megszavazott újabb korlátozások értelmében orosz vezetőket és oligarchákat, illetve a családjaikat is szankcionálják, három belarusz bankot kizárnak a SWIFT-rendszerből, tisztába teszik a kriptovaluták kérdését, továbbá a szankciók tartalmazzák azon javakat és nyersanyagokat, amiket nem lehet majd exportálni Oroszországba. Ez utóbbi a Politico keddi cikke szerint a tengerészetre vonatkozik, ám azt a lap már akkor kiemelte, hogy nem fognak konkrétan kikötőket szankcionálni – egyrészt mert el akarják kerülni az ebből eredő esetleges problémákat, másrészt meg mert nagyon nehéz lenne betartatni az ilyen korlátozásokat.

A szankciókat az Európai Unió hivatalos lapjában részletezik majd szerdán, amire a kriptovaluták és a tengerészeti eszközök esetében valószínűleg szükség is lesz, mert ezekről nem sok minden derült ki az eddig látottak alapján. Ami még feltűnő a bejelentésben az az, hogy az EU az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával ellentétben nem jelentett be szankciókat az orosz gázra és olajra, de ez persze nem is meglepő. Mint azt ebben a cikkünkben írtuk, évtizedes távlatban el lehet képzelni olyan forgatókönyveket, amelyekkel az EU megszabadulna az orosz függéstől, igaz, a földgázpiacon ezt részben csak hasonlóan kétes rezsimeknek való kitettség árán lehetne megvalósítani. Az olajjal jobb a helyzet, de a jelentős drágulás ott sem megúszható.