Robbanás történhetett az elfoglalt atomerőműnél, újabb tévétornyot bombáztak le

A keddi eseményeket viszont folyamatosan követjük új, percről percre frissülő hírfolyamunkban, amit itt követhet.

Levelet írt Volodimir Zelenszkij az Ukrajnában lelőtt amerikai újságíró, Brent Renaud családjának, írja az Axios. „Ukrajna népe, amely az orosz rezsim ellen küzd a hazája, és a demokrácia védelmében, önökkel együtt gyászol” – írta az ukrán elnök.

„Brent, a tehetséges és bátor újságíró elveszítette az életét, miközben ukránok millióinak emberi tragédiáját, pusztulását és szenvedését dokumentálta.

Minden bátorságával és elszántságával utazott el a legveszélyesebb háborús övezetekbe, hogy filmre vegye a példátlan kegyetlenséget és gonoszságot, amit az agresszor állam hozott a mi nemzetünkre is.”

„Hálás köszönettel tartozunk Brent felé a professzionalizmusáért, és elkötelezettségéért az együttérzés, az etika és az igazságosság értékei felé. Reméljük, hogy Brent élete, szolgálata és áldozata világszerte generációkat fog inspirálni arra, hogy a világosság oldalán harcoljanak a sötétség erői ellen” – zárta levelét Zelenszkij.

Kijev külvárosában, Irpinyben lőtték le az 51 éves Renaud-t, aki azért tartózkodott a főváros közelében, hogy az eseményekről tudósítson. A megölt újságíró mellett egy másik újságíró megsérült, amikor orosz katonák tüzet nyitottak a tudósítókra.

Magyar idő szerint 4:30 után nem sokkal több robbanás rázta meg Ukrajna fővárosát: a BBC és a Guardian is arról számol be, hogy helyi források szerint hatalmas robbanásokat lehetett hallani Kijevben.

Az Ukrajina 24 hírtelevízió szerint két nagyobb robbanás történt a város nyugati peremén, Borscsahivka környékén. A csatorna szerint a rakéták Belarusz környékéről érkezhettek – ezt az értesülést a BBC nem tudja megerősíteni.

A Sky News értesülései szerint egy rakétával egy lakóházat találtak el, ami felgyulladt, és azóta is lángokban ég. Egyelőre nem tudni esetleges áldozatokról vagy sérültekről. A BBC is közzétette az ukrán hírügynökség képét a házról:

Nemcsak Kijevben szólaltak meg a légvédelmi szirénák, de a dél-ukrajnai Odesszában, az ország középső részén fekvő Umanban, és a nyugati Hmelnickij régióban is.

Több mint 40 ezer harcost gyűjtött eddig Oroszország Szíriából, hogy „fizetésért és kiváltságokért” cserébe csatlakozzanak az ukrajnai háborúhoz – erről ír az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának (SOHR) közleménye alapján a Guardian.

Bár a civil szervezet szerint egyelőre egy szíriai harcos sem érte el az orosz–ukrán háború frontját, de már közel 400-an gyakorolnak a bevetésükre az ukrán határhoz közeli oroszországi kiképzőtáborokban. A jelentések szerint egy tábor Rosztov-on-Donnál, egy másik pedig a belaruszi Gomelnél fekszik.

A toborzás pedig továbbra is folyik Damaszkusz és Aleppó környékén a szíriai kormány hathatós segítségével. Utóbbi nem meglepő, hiszen épp Vlagyimir Putyin orosz elnök segítsége kellett Bassár el-Aszad szíriai elnöknek ahhoz, hogy újra megszerezze az irányítást az ország területének többsége felett.

Ukrán védelmi ipari vállalatokat vesz célba az orosz védelmi minisztérium, „válaszul Donyeck Tocska-U rakétával való bombázására” – írja a minisztérium Telegramon kiadott közleménye alapján a BBC.

Mint írják, „operatív intézkedéseket tesznek a nacionalisták által használt fegyvereket gyártó ukrán védelmi ipari vállalatok használaton kívül helyezésére”.

Ahogy arról beszámoltunk, rakétatámadás érte az oroszbarát szakadár Donyecki Népköztársaság (DNR) központját, Donyecket. A DNR szerint az esetnek húsz halálos áldozata lehet, és míg szerintük Ukrajna támadta meg őket, az ukrán fél szerint az oroszok támadták meg a szakadár kelet-ukrajnai tartományt.

„Ez félreérthetetlenül egy orosz rakéta vagy más lőszer, nincs is értelme beszélni róla” – mondta hétfőn az ukrán hadsereg szóvivője, Leonyid Matjukin.

Moszkva arra szólította fel a védelmi ipari vállalatoknál dolgozókat és a közeli házak lakóit, hogy „hagyják el a potenciálisan veszélyes területeket”. Utoljára március 1-jén figyelmeztetett az orosz védelmi minisztérium arra, hogy támadni fognak ukrajnai létesítményeket – ezután rakétázták meg a kijevi tévétornyot, ahol legalább öt ember halt meg az orosz támadásban.

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden arról írt Twitteren, „tárt karokkal fogják fogadni az ukrajnai menekülteket”. Emellett pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy Ukrajnának elég fegyvere legyen az oroszok elleni harchoz – és pénzügyi, valamint humanitárius segélyt is küldenek az országba.

Új-Zéland bevándorlásügyi minisztere, Kris Faafoi pedig kedden azt jelentette be, hogy közel négyezer olyan ukránt fogad be az ország, akiknek a rokona Új-Zélandon él.

„Évtizedek óta ez a legnagyobb különleges vízumkategória, amelyet humanitárius célok érdekében léptetünk életbe”

– mondta Faafoi, hozzátéve, a különleges vízummal az érkező menekültek munkát vállalhatnak, gyerekeik pedig iskolába járhatnak.

Telefonon beszélt az ukrán külügyminiszter kanadai kollégájával, Mélanie Jolyval, írja a BBC. Dmitro Kuleba Twitteren a hívás után arról írt, „növelni fogják” a szankciókkal a nyomást Oroszországra, Kanada pedig „minden fronton megadja a támogatást” Ukrajnának. A kanadai kormány utoljára pénteken jelentett be új szankciókat öt orosz állampolgár – köztük a Chealsea-tulaj Roman Abramovics – és 32 orosz vállalat és kormányzati szerv ellen.

A BBC úgy értesült, hogy kedden az Egyesült Királyság is új szankciókat jelenthet be, ezúttal több mint 100 orosz állampolgár ellen, akik Vlagyimir Putyin elnök rendszerében dolgoznak.

Japán pénzügyminisztériuma pedig már be is jelentette, hogy 17 újabb orosz állampolgár vagyonát fagyasztották be az országban – ezzel 61-re emelve a szankciók alá vont személyek számát Japánban.

Visszavert az ukrán hadsereg egy újabb kísérletet a dél-ukrajnai kikötőváros, Mariupol bevételére – írja az ukrán védelmi erők vezérkarának közleményére hivatkozva a Sky News.

Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők jelentős veszteségek után visszavonultak a város határára. A Krím-félszigettől keletre, az Azovi-tenger partján fekvő város másfél hete ostrom alatt áll. Eddig több mint 2500 lakos halt meg a harcokban, a várost körülvették az orosz csapatok, ezért áramra, élelmiszerre és vízre lenne szükségük.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőről keddre virradó éjjel közzétett beszédében azt mondta, az oroszok már három napja blokkolnak egy száztonnás segélyszállítmányt a város felé, de hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy a segélyük eljusson Mariupolba.

„Ha megadjátok magatokat, úgy fogunk bánni veletek, ahogyan az emberekkel bánni kell. Nem úgy, ahogyan a seregetek bánt veletek, és nem úgy, ahogyan a seregetek bánik velünk” – mondta hétfőről keddre virradó éjjel közzétett beszédében Volodimir Zelenszkij.

Ukrajna elnöke szerint az elmúlt közel három hétben több veszteséget szenvedtek az oroszok, mint a csecsenföldi háborúk évei alatt:

„Nemsokára a kilőtt orosz helikopterek száma eléri a százas nagyságrendet. Már most elveszítettek nyolcvan hadi repülőt, több száz tankot és több ezer más eszközt.”

Zelenszkij azt ígérte, felelősségre vonják a háború bűnöseit, eljuttatják a három napja blokkolt segélyszállítmányukat Mariupolba, és arra kérte az egyelőre nem támadott városok lakóit, indítsák be újra vállalkozásaikat, hogy az élet folyhasson tovább. A beszédről itt olvashat bővebben.

„Hálás vagyok azoknak az oroszoknak, akik nem hagyják abba, hogy megmutassák az igazságot az embereknek, akik harcolnak a dezinformálás ellen, és elmondják a valóságot a barátaiknak, családjuknak”

– mondta hétfőről keddre virradó éjjel közzétett beszédében Volodimir Zelenszkij, majd külön kiemelte az orosz állami Pervij Kanal (magyarul „Első csatorna”) munkatársát, aki egy nagy, háborúellenes üzenetet mutató transzparenssel vonult be a tévé esti híradójába.

„Személyesen is köszönöm annak a hölgynek, aki bement az Első Csatorna stúdiójába a háborúellenes poszterrel. Hálás vagyok mindenkinek, aki nem fél tiltakozni. Amíg az országotok nem zárkózik el teljesen a világ többi részétől, és nem válik egy hatalmas Észak-Koreává, addig harcolnotok kell, és nem szabad elszalasztanotok egyetlen lehetőséget sem” – mondta Ukrajna elnöke.

A hétfő esti hírműsor jelenetéről itt, a csatorna munkatársáról pedig itt írtunk bővebben.

Ideiglenesen lefoglalták a spanyol hatóságok egy orosz oligarcha 140 millió dollárt (átszámítva több mint 47 milliárd forintot) érő jachtját Barcelonában, írja a Sky News.

A 85 méteres, Valerie névre hallgató szuperjacht a hírek szerint az egykori KGB-tiszt, Szergej Csemezov tulajdonában áll, aki ma az orosz Rostec techvállalat vezérigazgatója – Vlagyimir Putyin pedig a mai napig szoros kapcsolatot ápol vele.

„Ma lefoglaltunk – vagyis a szakkifejezés szerint ideiglenesen mozgásképtelenné tettünk – egy jachtot, amely egy igen előkelő oligarcha tulajdonában áll. Egy becsléseink szerint 140 millió dollár értékű jachtról beszélünk. Ezt pedig még követni fogja más is”

– mondta hétfőn Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, aki az utolsó mondatával feltehetőleg arra utalt, hogy jachtfigyelő oldalak szerint még két, eddig szankciók alá nem vett oligarcha parkoltatja a jachtjait Barcelonánál.

Megnehezítené a külföldi, repülőgépeket lízingelő cégek számára egy új orosz törvény a gépek visszavételét – ezzel reagál Vlagyimir Putyin a nyugati szankciókra, írja a BBC. A törvény lehetővé teszi, hogy külföldi felségjelzésű gépeket Oroszországban jegyezzenek be „a polgári repülés zavartalan működésének biztosítása érdekében”.

Az orosz légitársaságok 515 repülőt bérelnek külföldről, mintegy 10 milliárd dollár (azaz átszámítva 3417 milliárd forint) értékben. A külföldi tulajdonosoknak március 28-ig van idejük, hogy visszaszerezzék az Oroszországban tartott gépeiket – igaz, az eddig bevezetett nyugati szankciók miatt kérdéses, mennyire tudnak ehhez most hozzáférni.

Ráadásul a BBC üzleti riportere szerint ha birtokba is vennék az oroszok a külföldi gépeket, kérdéses, mennyi ideig fogják tudni azokat üzemben tartani. A nyugati cégek közül például a Boeing már bejelentette, nem fognak sem alkatrészeket, sem karbantartási szolgáltatásokat nyújtani az orosz légitársaságoknak gépeikhez.

Melyik gazdaságnak fáj a legjobban az oroszok ukrajnai inváziója? Egyrészt ridegnek és lelketlennek tűnik a kérdés a társadalmi károkhoz és az emberi szenvedésekhez képest – másrészt pedig értelemszerűen Ukrajnát lehet nevezni a háború legnagyobb gazdasági vesztesének, ahol eddig már közel tízmilliárd dolláros nagyságrendben pusztult el a fizikai infrastruktúra.

De vannak további vesztesei is, mint a hadi kiadásokkal és az összeomló rubellel küzdő Oroszország, a hadszíntérhez közel fekvő európai országok – és a magas energiaárak miatt egyre több iparágában versenyképtelenné vált Kína is. Az ország minden ellenkező híreszteléssel ellentétben nagyon nem szeretheti ezt a háborút, hiszen a csúcsokat döntő olaj-, gáz- és szénárak heti szinten 10 milliárd dolláros kárt okoznak a kínai gazdaságnak.

A Kelet-Európában dúló háború így a világ legnagyobb kereskedőjére is hatással van – erről itt olvashat részletesen.

Harcok, támadások

• Újabb támadás érte Kijevet: egy ukrán légvédelem által kilőtt rakéta darabjai egy lakóházba csapódtak (erről később egy videó is előkerült), egy ember meghalt. Több halálos áldozata is lehet a Mikolajiv közelében zajló harcoknak. Légitámadás ért egy tévétornyot az északnyugat-ukrajnai Rivne régióban, legalább kilencen meghaltak.
• A légicsapásokban megrongálódott egy földalatti gáztároló Észak-Ukrajnában.
• Rakétatalálat érte a szakadár Donyecket is, a támadásban húszan halhattak meg. A szakadárok Ukrajnát vádolták meg a támadással, de Ukrajna ezt tagadja, a hadsereg szóvivője szerint egyértelmű, hogy orosz rakétáról van szó.
• Az ukránok szerint orosz katonák lőszert robbantottak fel a zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktora előtt.
• Az orosz Nemzeti Gárda parancsnoka elismerte, hogy nem a tervek szerint halad az oroszok előrenyomulása Ukrajnában – ez volt az első ilyen jellegű megszólalás orosz részről.
• Eddig legalább 636 civil, köztük 46 gyerek halt meg a háborúban, és 2,8 millióan menekültek el. Ukrajna eddig 548 ezer civilt evakuált. Az ostromlott Mariupolból több napnyi próbálkozás után sikerült 160 autónyi embernek elmenekülnie, de az oroszok és az ukránok továbbra is egymást okolják a humanitárius segítségnyújtás akadozásáért.

Diplomácia, gazdaság

• Hétfőn indult a béketárgyalások negyedik köre, de egy technikai szünet miatt kedden folytatódik. A Kreml közben azt állítja, őket még senki nem kereste egy Putyin–Zelenszkij telefonbeszélgetés ötletével.
• A Bloomberg értesülése szerint a háború miatt egyelőre nem indítja be a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság, azaz nem tartják vissza az EU-s pénzeket Magyarország és Lengyelország elől.
• Újabb, negyedik körös szankciókat fogadott el az EU. A Reuters úgy tudja, az orosz olajipari óriások ellen is jöhetnek szankciók, de ezek magát az olajvásárlást nem érintik. Közben Oroszországban felelősségre vonnák azokat a cégeket, amelyek eleget tesznek a nyugati szankcióknak.

Propaganda, kommunikáció

• A legnézettebb orosz állami tévé egyik alkalmazottja élő adásban mutatott fel egy háborúellenes transzparenst, majd egy előre felvett üzenetben a propaganda bűneiről és Putyin felelősségéről beszélt, illetve tüntetésre buzdított. Nem sokkal később őrizetbe vették.

Magyarország

• Bombafenyegetés miatt riasztották egy Moszkvába tartó szerb repülőjárathoz a magyar Gripeneket, amelyek visszatessékelték a gépet a határig.
• Az Ukrajnából Magyarországra menekülők között kevés a covidos.

Elon Musk

• Elon Musk párbajra hívta Putyint, a tét Ukrajna.

Az előző, hétfő déli összefoglalónkat itt találja, a nap minden háborús történését tartalmazó hírfolyamunkat pedig itt pörgetheti vissza.

Egy hét sem telt el azóta, hogy Ursula von der Leyen bejelentette, hivatalosan is érvénybe lépett az EU-s szankciók újabb köre, máris itt van a következő kör, amely elsősorban az orosz agresszióhoz köthető személyeket és entitásokat, illetve az orosz gazdaságot érinti. Von der Leyen hétfő délután Twitteren jelezte, hogy már Zelenszkijt is értesítette az újabb szankciókról, hozzátéve, hogy az EU Ukrajna mellett áll, és egy 1,2 milliárd eurós makrogazdasági csomaggal és 500 millió eurónyi humanitárius segéllyel támogatják az országot.

A Szabad Európa Rádió cikke szerint a francia elnökség azt közölte, hogy a szankciók részeként megfosztanák Oroszországot az egyenlő kereskedelmi státuszától. Erről korábban már volt szó, nagyon röviden azt jelenti, hogy az oroszok a továbbiakban nem tudnának a lehető legjobb feltételek mellett kereskedni az EU-val. Ez a lépés megnyithatja az ajtót a büntetővámok és az orosz javak importálásának teljes betiltása előtt, és nagyjából egy szintre helyezné az oroszokat Észak-Koreával és Iránnal.

Diplomaták szerint emellett terítéken lehet az orosz vas és acél importjának betiltása, a luxuscikkek, köztük az 50 ezer eurónál drágább autók exportjának leállítása és olajcégek, illetve energiaipari cégek elleni korlátozások. Ezzel egybevágnak a Reuters értesülései is, melyek szerint az EU tagállamai hamarosan új szankciókat fogadhatnak el három orosz olajipari óriás, a Rosneft, a Transneft és a Gazprom Neft ellen.

Ezen felül pedig szankciókat vezethetnek be tizenöt ember, köztük a Chelsea-t éppen áruló Roman Abramovics ellen is, aki ellen a brit kormány már fellépett a múlt héten. Von der Leyen korábban közölte, hogy egy múlt héten elfogadott csomag értelmében az oroszok az IMF-nél és a Világbanknál tárolt pénzekhez sem férhetnek majd hozzá. A szankciókat ezúttal is az Európai Unió hivatalos lapjában részletezik majd.

A Reuters egy uniós forrásától úgy értesült, hogy az EU tagállamai hamarosan új szankciókat fogadhatnak el három orosz olajipari óriás, a Rosneft, a Transneft és a Gazprom Neft ellen, de magát az uniós olajvásárlást ezek sem fogják érinteni.

A három cég ellen már most is vannak érvényben EU-s korlátozások a hitelek és az adósságfinanszírozás terén, ezek egészülhetnek ki az újabb körben a befektetéseket érintő szankciókkal, amelyek értelmében uniós forrásból nem lehet majd befektetni új feltárási és kitermelési projektekbe.

Ahhoz azonban a megugró olajáraktól és az ellátási problémáktól tartó tagállami kormányok ragaszkodtak, hogy az újabb szankciók ellenére is lehessen a továbbiakban is vásárolni a három cégtől olajat – tette hozzá a Reuters forrása, aki szerint az uniós diplomaták hétfő este vitathatják meg a részleteket.

Az Egyesült Államok egy hete bejelentette, hogy betiltja az orosz olaj és földgáz importját, és ugyanazon a napon az Egyesült Királyság is közölte, hogy 2022 végére teljesen megszabadul az oroszoktól importált olajtól. Az Európai Unió országai azonban ezt nem léphetik meg ilyen rövid távon, mert jóval nagyobb az Oroszországtól való energiafüggőségük, bár hosszabb távú tervek már készülnek.

Ahogy korábbi elemzésünkben írtuk, évtizedes távlatban el lehet képzelni olyan forgatókönyveket, amelyekkel az EU megszabadulna az orosz függéstől, igaz, a földgázpiacon ezt részben csak hasonlóan kétes rezsimeknek való kitettség árán lehetne megvalósítani. Az olajjal jobb a helyzet, de a jelentős drágulás ott sem megúszható.

(Reuters)

A Kreml hivatalos közlése szerint hozzájuk egyelőre még nem érkezett olyan hivatalos megkeresés, hogy Vlagyimir Putyin vegyen részt egy telefonbeszélgetésben ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanakkor hétfőn arról beszélt, hogy még mindig terítéken van egy esetleges találkozó a két elnök között. Zelenszkij korábban többször felvetette már ezt, hozzátéve, hogy szerinte ez az egyetlen módja annak, hogy véget vessenek a háborúnak.

Peszkov azt is elmondta, hogy egyelőre nem volt szó arról sem, hogy Putyin az amerikai elnökkel, Joe Bidennel találkozzon. Ez egyébként nem is meglepő, az amerikaiak ugyanis már a háború megindítása előtt is hangsúlyozták, hogy előbb deeszkalációra lenne szükség az oroszok részéről, hogy találkozókról lehessen beszélni.

(BBC)

A szervezet hétfőn jelentette be, hogy szerdán hirdet ítéletet az ukránok által az orosz offenzíva megindítása utáni napokban indított ügyben. Kijev azért fordult a hágai testülethez, mert Oroszország arra hivatkozva kezdte meg a háborút, hogy a donyecki és luhanszki szakadár területeken állítólagos népirtás zajlik az orosz nemzetiségű lakossággal szemben. Ahogy arról korábban írtunk,

az ukránok szerint Oroszország a feje tetejére állította az 1948-as népirtási egyezményt, így teremtve jogi megalapozottságot az invázióhoz.

Az ügyben március 7-én már volt egy meghallgatás, de az orosz fél itt nem jelent meg, így csak Kijev képviselője tudta sürgetni a bírákat arra, hogy utasítsa Oroszországot Ukrajna inváziójának leállítására. Anton Korinyevics, az ukránok egyik jogi képviselője akkor elítélte, hogy Moszkva meg sem jelent a meghallgatáson, de az már az ügy felterjesztésekor egyértelmű volt, hogy nem is igazán számít az egész, akármilyen kimenetele is lesz majd.

Terry Gill, az Amszterdami Egyetem katonai jogászprofesszora azt mondta az ABC-nek, szerinte nulla az esélye annak, hogy az oroszok betartanának egy ilyen határozatot és kivonulnának Ukrajnából. A Nemzetközi Bíróság ítéletei elméletben kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a kezükben arra, hogy be is tartassák azokat, ha a vétkes fél nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak.

Gill megjegyezte, hogy ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a bírák az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhatnak, ott azonban Oroszország vétójoggal rendelkezik. Ezt pedig használja is, az Ukrajna lerohanását elítélő határozatot is megvétózták a háború kirobbanása utáni napokban.

Ahogy mi is megírtuk, a legnagyobb orosz állami tévécsatorna élő adásában mutatott fel egy háborúellenes üzenetet tartalmazó transzparenst a csatorna egyik alkalmazottja, meghekkelve az ukrajnai eseményeket sajátosan bemutató, hivatalos narratívát. Mint kiderült, az illetőt Marina Ovszjannyikovának hívják, és az élőben bemutatott performansza mellett egy előre felvett videóüzenetet is közzétett.

„Ennek az agressziónak a felelőssége egyetlen ember vállát nyomja, Vlagyimir Putyinét”

– mondta az üzenetben a nő, akinek az apja ukrán.

Ovszjannyikova a videóban arra buzdította az embereket, hogy vegyenek részt háborúellenes tüntetéseken, és követeljék a háború végét. „Csak nekünk van hatalmunk megállítani ezt az őrültséget... Nem zárhatnak mindannyiunkat börtönbe” – mondta, arra utalva, hogy Oroszországban, ahol a hivatalos narratíva szerint nem létezik ukrajnai háború, csak „különleges katonai művelet”, ezerszámra veszik őrizetbe az országszerte rendezett tüntetések résztvevőit.

Arról is beszélt az szöveg angol fordítása szerint, hogy szégyelli, hogy az elmúlt években a Kreml propagandáját közvetítette, és azt is felidézte, hogy akkor sem mondtak semmit, amikor 2014-ben Oroszország annektálta a Krímet vagy amikor Alekszej Navalnij ellenzéki politikust megmérgezték.

„Csendben figyeltük ezt az embertelen rezsimet. Most az egész világ elfordult tőlünk, és a leszármazottaink tíz generációja sem fogja tudni lemosni magáról ezt a testvérgyilkos háborút.”

Az OVD-Info nevű jogvédő csoport szerint Ovszjannyikovát nem sokkal a tévés akciója után őrizetbe vették Moszkvában, az újonnan bevezetett törvény értelmében akár 15 évet is kaphat, amiért „álhíreket” terjesztett.

(Guardian)

Az ukrán közösségi médiában terjedő fotók alapján bevonták az ukrán zászlót a Melitopolban a Győzelem téren, ahol az orosz bevonulás óta több tüntetés is zajlott. A képek megbízhatóságát a CNN is igazolta, de a RIA-Melitopol nevű helyi lap is közzétett egy ilyen felvételt.

Melitopolt már a háború első napjaiban elfoglalták az orosz csapatok, de a lakosság azóta is szervez demonstrációkat. A város polgármesterét, Ivan Fedorovot múlt pénteken elrabolták az oroszok, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök terrorizmusnak nevezett. Ezután az oroszok új vezetőt neveztek ki: Galina Danilcsenko korábban a városi tanács tagja volt, de a szombat este közzétett tévébeszédében már arról beszélt, hogy a legfontosabb feladata, hogy „minden szükséges lépést megtegyen a város normalizálása érdekében”, és bár még mindig vannak emberek a városban, akik „destabilizálni akarják a helyzetet, és rossz viselkedésükkel provokálnak”, mindenki arra kért, hogy „tartsák meg a józan eszüket, és ne üljenek fel ezeknek a provokációknak”. Néhány nappal később pedig bejelentette, hogy orosz tévécsatornák kezdenek sugározni a városban, mert „nagy hiány van a megbízható információkat terjesztő csatornákból”.

Az ukrán legfőbb ügyész vasárnap hazaárulás gyanújával indított nyomozást Danilcsenko ügyében.

(CNN)

A háború kitörése óta Ukrajna összesen 548 ezer főt evakuált, a katasztrófavédelem csak az elmúlt 24 órában több mint 600 hívásra ment ki, ebből 250 esetben orosz bombázás helyszínére, ahol 50 embert húztak ki lebombázott épületek romjaiból – mondta Jevhenij Jenin ukrán belügyminiszter-helyettes.

(Sky News)

Bár a háború miatt – és mert legalább az ötödik hullám leszállóágában érte Európát a háború – manapság kevés szó esik a koronavírus-járványról, annak sincs még vége, ezért az országba érkező menekültek körében folyamatos a tesztelés.

Az RTL Klub erről forgatott most egy riportot, amelyben megszólaltatják beregsurányi tesztelőkonténer önkéntes orvosát, aki a saját tapasztalatai alapján arról számol be, hogy bár csak a tüneteseket tesztelik, az ő körükben jellemzően negatív szokott lenni az eredmény.

Emellett a csatorna az Emberi Erőforrásom Minisztériumánál is rákérdezett a témára. Az Emmi válasza szerint az úgynevezett gyűjtőőpontokon, például Fehérgyarmaton, minden menekülőn végeznek gyorstesztet, és március 9-ig az ötezer elvégzett tesztből 69 lett pozitív, ami 1,5 százalék. Ez még úgy is alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a gyorstesztek az omikron variánsnál a korábbiakhoz képest gyakrabban mutatnak fals negatív eredményt.

Az RTL Klub által megkérdezett szakemberek szerint inkább a megfázás a jellemző az érkezők körében, illetve a hányós-hasmenéses betegség, és mivel az ukrajnai egészségügyi rendszer békeidőben sem igazán erős, olyan betegségek is előfordulnak, amelyek Magyarországon kevésbé gyakoriak, például a tbc. További probléma, hogy a gyerekek körében is kevesebb Ukrajnában a kötelező oltás, ezért fordulhatott elő ott néhány éve nagyobb kanyarójárvány is.

Az incidensről egyelőre nem sokat lehet tudni, a Fox News a saját alkalmazottaiknak kiküldött memóban azt írta, hogy jelenleg ezen túl semmilyen információjuk nincsen Benjamin Hall állapotáról, a többi helyszíni tudósítójuk jelenleg is azon dolgozik, hogy többet tudjanak meg.

Az újságíróról a Washingtonban sajtótájékoztatót tartó John Kirby, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának szóvivője is szót ejtett, és a Foxhoz hasonlóan kiemelte, hogy szerte a világból érkeztek újságírók Ukrajnába, hogy felderítsék az igazságot.

Nem ez az első hasonló eset az elmúlt napokban, Brent Renaud díjnyertes dokumentumfilmes-újságírót vasárnap lőtték le az ukrajnai Irpinyben, látszólag minden különösebb előzmény nélkül. Az ukrán hírügynökségek szerint orosz fegyveresek ölték meg a férfit. Erről bővebben itt olvashatnak.

Emellett hétfőn az ukránok egy súlyosan megsérült brit újságíróról is hírt adtak, hozzátéve, hogy úgy került intenzívre, hogy nem egy katonai létesítményben tartózkodott, pedig az oroszok állítják, hogy csak ezeket lövik. A poszthoz mellékelt képen egy kongresszusi sajtóigazolvány látható, melyen a Radio & TV illetve a Fox News feliratok olvashatók. Az a leírás miatt egyelőre nem világos, hogy ugyanarról az emberről van-e szó, de az eddigi bizonyítékok alapján valószínűnek tűnik, hogy igen.

Ezt az újabb tervezett intézkedést jelentette be Putyin pártjának, az Egységes Oroszországnak hivatalos honlapján Andrej Turcsak, a párt főtanácsának titkára, aki nemrég még arról írt, hogy államosítanák az oroszok azokat a külföldi tulajdonú gyárakat, ahol a szankciók miatt leállt a termelés.

Turcsak állítása szerint a kormánypárt olyan módosítókat fogadott el, melyek lehetővé teszik azoknak a cégeknek, illetve vezetőiknek – jogi értelemben is vett – felelősségre vonását, amelyek támogatják az oroszok elleni szankciókat, így pedig közvetlenül hozzájárulnak a romló gazdasági helyzethez.

Turcsak szerint többször is előfordult olyan, hogy orosz, olykor állami tulajdonú cégek nem hajlandóak együtt dolgozni a szankcionált cégekkel, mert attól tartanak, hogy rájuk is kiterjesztik majd a szankciókat. Mint írta, ez bizonyíték arra, hogy ezek a vállalatok támogatják a nyugati szankciókat, ami nem más, mint hazaárulás.

Ahogy azt többek között ebben a cikkünkben is jól le lehet követni, Oroszországból rengeteg nagyvállalat vonult ki az oroszok által csak különleges katonai hadműveletként emlegetett Ukrajna elleni invázió miatt.

Szokatlan jelenet zajlott le a szoros kontroll alatt tartott orosz állami médiában: az állami Pervij Kanal (magyarul „Első csatorna”) nevű tévécsatornán épp egy élő hírműsor ment, amikor a műsorvezető mögött feltűnt egy nő, aki egy nagy, háborúellenes üzenetet mutató transzparenst tartott maga elé:

„Nem a háborúra. Ne higgyetek a propagandának, itt hazudnak nektek. Oroszok a háború ellen”

– olvasható a több nyelvű transzparensen.

A BBC azt írja, az esetről készült felvételt sokan megosztották Oroszországban a közösségi médiában, például a Telegramon. De már eleve sok emberhez juthatott el maga az élő adás is, hiszen a Pervij Kanal a legnagyobb lefedettségű orosz tévécsatorna – bár elég rövid volt a performansz, amely itt vissza is nézhető:

A tüntetőt nem nevezték meg, de állítólag a csatorna egyik alkalmazottjáról van szó, ami megmagyarázza, hogyan tudott bejutni az élő adásba, bár egy ekkora transzparenssel még így sem lehetett könnyű.

Frissítés: Időközben kiderült, ki volt a transzparenst bemutató alkalmazott: Marina Ovszjannyikova egy előre felvett üzenetet is közzétett, amelyben tüntetésre buzdít. Nem sokkal a tévés demonstrációja után őrizetbe vették. További részletek ebben a posztban.

(BBC)

Az eredetileg a Telegramon közzétett, de a Twitterre is felkerült felvételen látszik, ahogy egy ember sétál egy utcán, majd felnéz, feltehetően az érkező légicsapás hangjára, és pillanatokkal később, nem sokkal arrébb, nagy villanással becsapódik valami:

Érdemes a videón megfigyelni, hogy az előtérben látható járókelő kicsit elugrik a másik irányba, de néhány másodperccel később már olyan tempóban sétál el a közelből, mintha csak valami gyanús alakot szúrt volna ki az utca túloldalán, és nem egy légi támadás érte volna a várost az orra előtt.

Épp a becsapódás közelében forgatott az olasz Repubblica stábja, így rögtön a történtek után már a helyszínen voltak, és be tudták mutatni a támadás pusztítását. A videójuk itt érhető el, de csak erős idegzetűek kattintsanak, mert sebesültek és feltehetően az eset egyetlen halálos áldozata is látható rajta. Emellett azonban az olasz riporter is azt emeli ki, hogy alig méterekkel a becsapódástól egy idős nő látszólag úgy beszélget egy romos kis bódéban áruló eladóval, mintha egy normális hétköznapon vásárolna be. (A videót a Hvg.hu nyomán vettük észre.)

A Repubblica videója és a korábbi képet összevetéséből egyébként azonosítható, hogy arról a hétfő délelőtti esetről van szó, amelyben nem közvetlenül egy rakéta csapódott be, hanem az ukrán légvédelem által kilőtt rakéta egy darabja, egy halálos áldozata azonban így is volt a történteknek, hatan pedig megsérültek.

Szintén hétfőn történt, hogy egy orosz támadás miatt kigyulladt egy kilencemeletes lakóház Kijevben. Abban az esetben két ember meghalt, három pedig megsebesült.

A hétfői bejelentés szerint egészen pontosan 350 fontot kapnak majd az államtól azok a Nagy-Britanniában élők, akik befogadnak valakit. A hivatalos tájékoztatás szerint a program minden ukrán állampolgár és ukrajnai lakos előtt nyitva áll majd és nem is lesz felső határa annak, hogy hányan vehetnek részt benne.

Az országba érkező ukránok minden szolgáltatáshoz hozzáférhetnek majd korlátok nélkül és munkát is vállalhatnak majd ott.

A befogadóknak legalább hat hónapra kell otthont biztosítania a menekülteknek, mielőtt pedig hozzájuk költözne valaki, egy kötelező átvilágításon is át kell esniük. A program az indulás után csak egy szűkebb körre terjed majd ki, de a brit kormány reméli, hogy hamarosan alapítványokra, templomokra és közösségekre is ki tudják majd terjeszteni.

A BBC gyűjtése szerint több ismert brit már a program részleteinek bejelentése előtt jelezte, hogy befogad majd menekülteket. Így tett többek közt Benedict Cumberbatch és a közlekedésért felelős államtitkár, Grant Shapps is.

Egy jellemző epizód arról, hogy az orosz–ukrán háború egyben információs hadviselés is: hétfő délután előbb Oroszország bejelentette, hogy sikerült erővel, a „neonáci” ukránok ellenében megnyitniuk a humanitárius folyosókat Mariupolnál, majd nem sokkal később Ukrajna közölte, hogy az oroszok blokkolják a humanitárius konvojt a városnál.

Az oroszok szerint sikerült likvidálni az ukrán erők Mariupol külvárosában lévő fő állásait, ami lehetővé tette a lakosság tömeges kimenekítésének megkezdését. Ezt Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője mondta, aki szerint az orosz különleges erők által támogatott donyecki népi milícia megsemmisítette a „nacionalisták” legtöbb lőállását a város peremén, ez tette lehetővé, hogy megkezdődhessen „a neonácik által hosszú ideig túszul ejtett lakosság tömeges evakuálása”. Azt is mondta, hogy az orosz oldalon 200 buszból négy gépkocsioszlopot állítottak össze, amelyből 50 már megérkezett Mariupolba, ahová 450 tonna humanitárius segélyt, többek között gyógyszert szállítottak. Mizincev szerint a lakosság nem a nyugattól, hanem Oroszországtól vár védelmet, amit szerinte alátámaszt az orosz félhez intézett, több millió evakuálási segélykérés.

Mindeközben Ukrajna közölte, hogy az oroszok egy újabb humanitárius konvojnak állták útját, 24 órán belül már másodszor.

Mindenesetre a város polgármestere korábban azt mondta, a korábbi sikertelen próbálkozások után hétfőn összesen 160 ukrán civil autónak sikerült elhagynia az ostrom alatt álló Mariupolt a humanitárius folyosón.

(Sky News, MTI)

A meg nem nevezett, magas beosztású tisztviselő elmondása szerint az ukrán erők hatékonyan támadták az oroszok utánpótlásait, így nem meglepő, hogy az orosz hadsereg szinte sehol nem tudott haladni az elmúlt időszakban. Mint mondta, Kijevnél, Csernyihivnél és Harkivnál sem tudtak előretörni, az elszigetelt Mariupol is tartja magát és Mikolajivhez sem kerültek közelebb.

Elmondása szerint a légteret sem uralják az oroszok, bár az egyértelmű, hogy több gép áll rendelkezésükre és többször is repülnek egy nap, mint az ukránok. Szerinte az ukrán légierő haditerve napról napra változik, és kiemelte azt is, hogy láthatóan kellő óvatossággal használják a rendelkezésükre álló eszközöket. Zelenszkij, illetve hétfőn Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is az ukrán légtér lezárását követelte, ám ezt a NATO és az Egyesült Államok is ellenzi, mert attól tartanak, hogy ez egész Európára kiterjedő háborúhoz vezetne.

A tisztviselő emellett azt is kiemelte, hogy az amerikaiak szerint Putyin a teljes bevethető hadseregét Ukrajnába küldte már.

Riasztották a Magyar Honvédség légvédelmi készültséget ellátó Gripenjeit hétfő kora délutáni egy Belgrád–Moszkva útvonalon haladó, szerb lajstromjelű, civil Airbus A-319-es repülőgép miatt – írja az MTI a Honvédelmi Minisztérium (HM) közleménye nyomán.

A HM szerint a belgrádi irányítótorony a polgári légi irányítással olyan információt közölt, hogy a repülőgép fedélzetén bomba van. A gépet a magyar–szlovák határnál visszafordították, miközben a NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központja riasztotta a Gripeneket, amelyek rövid időn belül azonosították a szerb A-319-es repülőgépet, és biztosították annak kikísérését Magyarország légteréből, Szerbia irányába. A magyar Gripen géppár addig maradt a határmenti légtérben, amíg a visszafordított repülőgép le nem szállt Belgrádban – írta a HM.

Néhány napon belül ez már a második bombariadó volt egy Moszkvába tartó szerb repülőgépen: múlt pénteken szintén az Air Serbia légitársaság egy Belgrádból indult gépével történt ugyanez. Az a riadó hamisnak bizonyult, a mostani esetet még vizsgálják – írta korábban az MTI. Ezen a második gépen 125 utas és a személyzet öt tagja tartózkodott.

A napokban több bírálat is érte Szerbiát, amiért nyerészkedni akar az Oroszország ellen bevezetett európai szankciókon, mert miután az európai országok betiltották az Oroszországba tartó repülőjáratokat, az Air Serbia megtöbbszörözte a Moszkvába tartó járatai számát. Urmas Paet észt európai parlamenti képviselő a közösségi médiában például azt írta, hogy véleménye szerint az Air Serbia gépeit is ki kellene tiltani az európai légtérből.

Aleksandar Vučić szerint ismét „lincselési kampány” folyik Szerbia ellen, amiért nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. Mint mondta, Törökország, a közel-keleti és ázsiai országok is repülnek Moszkvába, ellenük azonban senki nem szólal fel. Nem szólalnak fel a NATO-tag Törökország vagy az olaja miatt fontos közel-keleti országok ellen, pedig onnan több járat indul – mondta. Vučić szerint Szerbia készen áll arra, hogy visszaállítsa az ukrajnai háború kitörése előtti járatszámot, vagyis naponta csak egy gép indul majd az orosz fővárosba, de előtte mindenképpen el kell indulniuk azoknak a gépeknek, amelyekre már megváltották a jegyeket.

Az Air Serbia részvényeinek 51 százaléka a szerb állam, 49 százaléka pedig az Egyesült Arab Emírségek Etihad nevű légi közlekedési vállalatának a tulajdonában van.

(MTI)