Szerdán dönti el a hágai Nemzetközi Bíróság, hogy az oroszok tényleg fals indokkal támasztják-e alá az inváziót

A szervezet hétfőn jelentette be, hogy szerdán hirdet ítéletet az ukránok által az orosz offenzíva megindítása utáni napokban indított ügyben. Kijev azért fordult a hágai testülethez, mert Oroszország arra hivatkozva kezdte meg a háborút, hogy a donyecki és luhanszki szakadár területeken állítólagos népirtás zajlik az orosz nemzetiségű lakossággal szemben. Ahogy arról korábban írtunk,

az ukránok szerint Oroszország a feje tetejére állította az 1948-as népirtási egyezményt, így teremtve jogi megalapozottságot az invázióhoz.

Az ügyben március 7-én már volt egy meghallgatás, de az orosz fél itt nem jelent meg, így csak Kijev képviselője tudta sürgetni a bírákat arra, hogy utasítsa Oroszországot Ukrajna inváziójának leállítására. Anton Korinyevics, az ukránok egyik jogi képviselője akkor elítélte, hogy Moszkva meg sem jelent a meghallgatáson, de az már az ügy felterjesztésekor egyértelmű volt, hogy nem is igazán számít az egész, akármilyen kimenetele is lesz majd.

Terry Gill, az Amszterdami Egyetem katonai jogászprofesszora azt mondta az ABC-nek, szerinte nulla az esélye annak, hogy az oroszok betartanának egy ilyen határozatot és kivonulnának Ukrajnából. A Nemzetközi Bíróság ítéletei elméletben kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a kezükben arra, hogy be is tartassák azokat, ha a vétkes fél nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak.

Gill megjegyezte, hogy ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a bírák az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhatnak, ott azonban Oroszország vétójoggal rendelkezik. Ezt pedig használja is, az Ukrajna lerohanását elítélő határozatot is megvétózták a háború kirobbanása utáni napokban.