Ukrajna azt kérte a hágai bíróságon, szólítsák fel az oroszokat a háború befejezésére, de ők meg sem jelentek a meghallgatáson

2022. március 07. – 12:20

Másolás

Vágólapra másolva

Oroszország jogi képviselői nem jelentek meg hétfőn Hágában az ENSZ nemzetközi bírósága előtt, ahol az ukrán fél által felterjesztett ügyben hallgatták volna meg a feleket. Kijev képviselője sürgette az ENSZ legfelsőbb bíróságát, hogy utasítsa Oroszországot Ukrajna inváziójának leállítására – írja az ABC News.

Kijev azért fordult a hágai testülethez, mert Oroszország arra hivatkozva kezdte meg a háborút, hogy a donyecki és luhanszki szakadár területeken állítólagos népirtás zajlik az orosz nemzetiségű lakossággal szemben. Az ukrán állam ügyvédei arról beszéltek a bíróságon hétfőn:

„Ukrajna egy groteszk hazugság miatt fordul a bírósághoz, és azért, hogy védelmet kérjen e hazugság pusztító következményeitől” A hazugság szerintük az Orosz Föderáció állítása az ukrajnai népirtásról, a következmények pedig: „provokálatlan agresszió, ostromlott városok, tűz alatt álló civil lakosság, humanitárius katasztrófa és az életükért menekülő emberek”. Az ukrán kérés az, hogy az ENSZ utasítsa Oroszországot az invázió azonnali leállítására. Erről napokon belül várható döntés Hágából, de valószínűleg ennek gyakorlati jelentősége nem lesz.

Terry Gill, az Amszterdami Egyetem katonai jogászprofesszora azt mondta az ABC-nek, szerinte nulla az esélye annak, hogy az oroszok betartanának egy ilyen határozatot és kivonulnának Ukrajnából. Megjegyezte, hogy ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a bírák az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhatnak, ahol Oroszország vétójoggal rendelkezik.

Anton Korinyevics, az ukránok egyik jogi képviselője elítélte, hogy Moszkva meg sem jelent a meghallgatáson. „Hangosan beszél az a tény, hogy az oroszoknak fenntartott székek üresen maradtak” – mondta. „Ők nincsenek itt ezen a bíróságon. Ők a csatatéren vannak, ahol agresszív háborút folytatnak az országom ellen”.

Az úgynevezett ideiglenes intézkedés Ukrajna általi kérelme arra alapul jogi értelemben, hogy az ukrán fél szerint a oroszok visszaélnek egy 1948-as, mindkét fél által ratifikált szerződéssel, melynek záradékai között szerepel, hogy a hágai bíróság elé lehet vinni a vitás ügyeket. Oroszország Ukrajna szerint a feje tetejére állította az 1948-as népirtási egyezményt, így teremtve jogi megalapozottságot az invázióhoz (az ukrajnai oroszok elleni irányuló állítólagos népirtásra hivatkozva, amit az ukrán fél a kezdetektől vehemensen tagad).

Ukrajna kérelmének sikere azon múlik, hogy a bíróság elfogadja-e, hogy úgynevezett „prima facie joghatósággal” rendelkezik az ügyben, de még ez sem jelent garanciát arra, hogy a bíróság végső soron eljár majd a perben.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!