Robbanás történhetett az elfoglalt atomerőműnél, újabb tévétornyot bombáztak le

Kolodko a Duna parton helyezte el legújabb munkáját, ami egy felfelé mutató ujjra helyezett bronz szobor. A szobor pedig egy hadihajóban lévő Putyin fejet ábrázol.

A művésznek személyes érintettsége is van kárpátaljaiként a háborúban, szülei és több rokona is kint élnek Ukrajnában.

• Délelőtt megkezdődött az orosz-ukrán tárgyalások negyedik fordulója. A korábbiaktól eltérően ezt most virtuálisan tartják. Az ukrán fél képviselője szerint erős viták zajlanak, mert a két országnak túlságosan eltérő politikai rendszere van, de mindkét fél erősen ragaszkodik a saját álláspontjához.
• Közben robbanás hangjai visszhangzottak Kijevben, az elsődleges hírek szerint a város légvédelmi rendszerei lőtték ki a Kijevet célzó rakétákat.
• Egy ember meghalt, és többen megsebesültek, amikor reggel támadás ért egy kijevi lakóházat. A tűzoltók a lakókat az ablakokon keresztül menekítették ki, aki tudott, visszasietett pár szatyorni személyes holmiért a megrongálódott épületbe.
• Az Associated Press hírügynökség információi szerint meghalt az a terhes nő, akinek a képe bejárta a világot, amint a mariupoli kórházból egy hordágyon menekítették ki.
• Ukrajna további fegyvereket és Oroszország teljes elszigetelését kéri azoktól az országoktól, akik szerinte a „harmadik világháborútól tartanak”.
• Hétfőn tíz humanitárius folyosót nyitott Ukrajna a civilek kimenekítésére, többek között a Kijev melletti városokból és a keleti Luhanszk régióból. A helyi regionális kormányzó szerint már ötödik napja sikeresen evakuálják a Kijev melletti városokat a tűzszünet idején.
• Az ukránok szerint az oroszok a kijevi Antonov repülőgépgyárat lőtték, sűrű füstfelhő szállt fel.
• Mikolajivban Molotov-koktélokkal és barikádokkal várják az oroszokat, jelentették a helyszínen lévő kollégáink.
• Kína szerint „amerikai dezinformáció”, hogy az oroszok katonai segítséget kértek volna tőlük. A Financial Times írta meg korábban amerikai tisztségviselőkre hivatkozta, hogy az oroszok kínai segítséget kértek volna, mire az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt nyilatkozta, hogy következményei lesznek annak, ha Kína be akarna avatkozni katonai segítséggel a háborúba.
• A Bayer gyógyszeripari vállalat felfüggesztette beruházásait Oroszországban és Belaruszban.
• Ausztrália és Hollandia beperli Oroszországot a 2014-ben lelőtt maláj gép miatt, amit 2014 júliusában lőtték le egy rakétával. A fedélzeten tartózkodó 298 ember mind meghalt.
• Az ukránok szerint újból megrongálódtak a csernobili erőmű távvezetékei.
• A magyar rendőrség hétfői közleménye szerint vasárnap 4006 menekült érkezett a budapesti pályaudvarokra.

A budapesti orosz nagykövetség forródrótot indít, „az orosz ajkú állampolgárokkal szembeni zaklatások, sértések és diszkrimináció egyre gyakoribb esetei miatt” – olvasható oroszul a követség honlapján.

A közlemény szerint azok az oroszok, akik ilyesmit tapasztalnak Magyarországon, a help@rusembhungary.ru e-mailcímen, vagy az ezen a linken elérhető, online űrlap kitöltésével jelenthetik a történteket. Az, hogy mi fog történni a bejelentés után, vagy hogy milyen segítséget remélhetnek az orosz követséghez fordulók, nem derül ki a tájékoztatóból.

Tűzoltók dolgoznak egy megrongálódott lakóház mellett, amelyet orosz támadás ért hétfőn Kijevben. Legalább két ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek az épületeket ért orosz légicsapásokban.

Az ukrán elektromos hálózat üzemeltetője szerint Vlagyimir Putyin erői ismét megrongálták a csernobili atomerőműhöz vezető távvezetéket – írja a Sky News.

A csernobili atomerőmű áramellátását épp tegnap sikerült helyreállítani az ukrán atomenergia-minisztérium szerint, igaz az oroszok már csütörtökön bejelentették, hogy belarusz szakemberek megoldották ezt a problémát.

Csernobilt soha nem hagyták el teljesen, és továbbra is folyamatosan felügyelik, annak ellenére, hogy több mint húsz éve nem működik. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a február 24-én orosz erők által elfoglalt létesítményben az épp műszakban lévő karbantartók, több mint 200 ember ott ragadt. Ők három héten keresztül dolgoztak megállás nélkül, de szombaton bejelentették, hogy már bírnak tovább dolgozni.

Ukrajna szerint, ha a megsérült távvezetékeket nem sikerül helyreállítani, akkor továbbra is fennáll a sugárzás veszélye. Az ukrajnai atomerőművekről részletesen itt írtunk >>>

Ausztrália és Hollandia jogi eljárást indított Oroszország ellen az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeténél a Malaysia Airlines 17-es járatának 2014-es lezuhanása miatt – közölte hétfőn az ausztrál kormány a CNN szerint.

A Malaysia Airlines Amszterdam-Kuala Lumpur járatát 2014 júliusában lőtték le egy rakétával, amelyet oroszbarát lázadók lőttek ki Ukrajnában. A fedélzeten tartózkodó 298 ember mind meghalt.

Ausztrália és Hollandia érvelése arról szól, hogy Oroszország szállította a szeparatistáknak a támadásban használt rakétarendszert, majd a támadás után visszavette azt. A két ország álláspontja szerint a légelhárító rakétarendszert csak erre kiképzett orosz katonák, vagy legalábbis az ő utasításuk, irányításuk vagy ellenőrzésük alatt eljáró személy lőhette ki.

Már ötödik napja sikeresen evakuálják a Kijev melletti városokat a tűzszünet idején, erről Olekszij Kuleba regionális kormányzó beszélt.

„A tűzszünet a régiónkban tart, bár nagyon feltételes”

– mondta, hozzátéve, hogy állomáshelyéről időnként robbanásokat lehetett hallani a távolban.

Iryna Vereschuk ukrán miniszterelnök-helyettes korábban megerősítette, hogy a csapatok hétfőn 10 humanitárius folyosón keresztül próbálják meg evakuálni a csapdába esett civileket. Hozzátette, hogy ezek a folyosók a Kijev melletti városokból és a keleti Luhanszk régióból kivezető útvonalakat is magukban foglalják.

Azt is elmondta, hogy Ukrajna még egyszer megkísérel eljuttatni egy humanitárius konvojt az ostromlott déli Mariupol kikötővárosba.

Zajlik a tárgyalások negyedik fordulója, az ukrán oldalt képviselő Mihajlo Podoljak egy képet is megosztott arról, hogy néz ki ez a virtuális tárgyalás:

Podoljak szerint nehéz vitában vannak, mert a két országnak túlságosan eltérő politikai rendszere van, de mindkét fél erősen ragaszkodik a saját álláspontjához.

Az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul a német Bayer gyógyszeripari vállalat leállította az alábbi tevékenységeit Oroszországban és Belaruszban:

• minden reklám és egyéb promóciós tevékenység,
• tőkeberuházási projektek,
• új üzleti lehetőségek felmérése.

„Többek szerint le kellene állítanunk minden termékünk Oroszországba és Belasruszba szállítását. Megértjük ezeket a felvetéseket, mivel a háború minden vállalat számára erkölcsi és etikai kérdéseket vet fel” – írják.

„Azonban az alapvető egészségügyi termékek visszatartása a civil lakosságtól – mint például a rák- vagy szív- és érrendszeri kezelések, a terhes nőknek és gyermekeknek szánt egészségügyi termékek, valamint az élelmiszertermeléshez szükséges vetőmagok – csak megsokszorozná a háború emberi életeket érintő hatásait” – olvasható a közleményben.

Helyi idő szerint hétfőn délelőtt 11 órakor (magyar idő szerint délelőtt 10 óra) több súlyos robbanás visszhangzott Kijevben, írja a CNN és a Kyiv Independent saját tudósítóikra hivatkozva.

Az elsődleges hírek szerint a város légvédelmi rendszerei lőtték ki a Kijevet célzó rakétákat.

Kijev központjából több, az ég felé tartó füstcsíkot lehetett látni.

Hétfő hajnalban támadás ért egy kilencemeletes kijevi lakóházat, amiben legalább egy ember meghalt, többen pedig kórházba kerültek.

Legalább három civil halálos áldozata van a Szumi területén található, Ohtirka városát ért bombázásnak – írja a Kyiv Independent a Twitteren. Ohtirka polgármestere szerint az éjjel északkeleti város lakónegyedét érte orosz támadás, és jelenleg is kutatják az áldozatokat a mentőegységek.

„A legtöbb áldozat Kijev, Harkiv, Donyeck, Csernyihiv, Szumi, Herszon, Mikolajiv és Zsitomir régiókban van”

– áll a közleményben.

A Reuters közölte, nem tudta azonnal ellenőrizni az információkat, Oroszország pedig tagadja, hogy civilek ellen irányulna az általa „különleges műveletnek” nevezett, Ukrajna demilitarizálására irányuló akció.

Egy Kijevből két gyerekkel menekülő nő, Natalija azt állítja, hogy amikor péntek este egy műszaki probléma miatt idegenektől kért segítséget Győr közelében, ellopták az autóját a benne lévő összes holmival együtt. Most a Facebook-felhasználók segítségével is keresi a fehér Skoda Rapidját, aminek az ukrán rendszáma „AA8949TK”, illetve egy nagyméretű, szürke bőröndöt, ami az autóban volt.

Az ügyben a nő feljelentése alapján nyomoz a rendőrség is. A történetről részletesen itt írtunk >>>

„Ukrajna sikeresen harcol”, de „szükségünk van rátok, hogy segítsetek nekünk harcolni. Adjátok oda nekünk a szükséges fegyvereket. Szavazzatok meg több szankciót Oroszország ellen, szigeteljétek el teljesen. Segítsetek Ukrajnának Putyint térdre kényszeríteni, és ezzel elhárítotok egy nagyobb háborút” – szólította meg az ukrán külügyminiszter, Dmytro Kuleba azokat az országokat, akik „félnek attól, hogy belerángatják őket a harmadik világháborúba”.

Sajid Javid egészségügyi miniszter a BBC reggeli műsorában beszélt arról, hogy az Egyesült Királyság már több mint 400 millió font (kb. 180 milliárd forint) értékű humanitárius segélyt küldött Ukrajnába, a mostani szállítmányban sebészeti csomagokat és antibiotikumokat küldenek.

Az egészségügyi miniszter azt mondta, alapvető orvosi felszerelésről van ugyan szó, de „ez az, amit Ukrajna kér”.

Beszélt arról is, hogy az Egyesült Királyság 3000 vízumot adott ki eddig szombat óta az „Otthont Ukrajnának” program keretében, aminek a lényege, hogy aki ukrajnai menekülteket fogad be az Egyesült Királyságban az otthonába legalább hat hónapra, bérleti díj nélkül, azt az állam havi 350 fonttal (nagyjából 160 ezer forinttal) hálálja meg a befogadóknak.

Ezen kívül 500 generátort is küldtek az országba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vadim Prystaiko, Ukrajna brit nagykövete kérésére. A generátorok 20 000 épület áramellátására lesznek elegendőek, és segítenek majd a kórházak, menedékhelyek és közszolgáltatások működésében, közölte Kwasi Kwarteng brit üzleti, energiaügyi és iparstratégiai államtitkár. Ezzel gyengíteni akarják Oroszország kísérleteit az ukrán energiaellátás korlátozására.

Megkezdődött az ukrán-orosz tárgyalások negyedik fordulója hétfő délelőtt. A tárgyalásokat most virtuálisan, videókonferencián keresztül tartják, írja a Sky News.

Mihajlo Podoljak ukrán szóvivő szerint ezen nagyrészt a tűzszünet, az orosz csapatkivonás és az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciák megvalósítására fognak összpontosítani. Hozzátette, hogy Ukrajna álláspontja a tűzszünetről változatlan. Azt is mondta, Oroszország „még mindig abban a tévhitben él, hogy a békés városok elleni tizenkilenc napos erőszak a helyes stratégia”.

A korábbi tárgyalásokat a belarusz határ közelében folytatták le, és gyakorlatilag teljesen eredménytelenek voltak.

A védelmi minisztérium hétfő reggel frissített brit hírszerzési jelentést adott ki az ukrajnai helyzetről, ami szerint eddig 2,5 millió ukrán menekült menekült el otthonából, közülük mintegy 1,75 millióan Lengyelországba érkeztek, írta meg a Sky News.

A minisztérium idézi az ENSZ becslését, ami szerint a 19 napja kezdődött harcokban 1663 civil vesztette életét.

„A korábbi hasonló becslésekhez hasonlóan a valós számok valószínűleg jóval magasabbak, és tovább fognak emelkedni, amíg az orosz hadműveletek folytatódnak”.

Barikádokkal és Molotov-koktélokkal várják az orosz hadsereget az ukrán Mikolajiv városában. Helyszínen lévő kollégáink szerint az oroszok körülbelül negyven kilométerre vannak a várostól, onnan támadják aknavetőkkel.

A Telex tudósítói helyszíni anyaggal jelentkeznek majd Mikolajivból, az orosz támadás alatt lévő városból, amelyet az orosz erők azért akarnak megszerezni, hogy megnyíljon előttük az út Odessza előtt.

Kína szerint „amerikai dezinformáció”, hogy az oroszok katonai segítséget kértek volna tőlük, mondta hétfőn a kínai külügyminisztérium szóvivője.

A Financial Times írta meg korábban amerikai tisztségviselőkre hivatkozta, hogy az oroszok kínai segítséget kértek volna. Az amerikai diplomácia nem zárja ki ennek a lehetőségét, és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt nyilatkozta, hogy következményei lesznek annak, ha Kína be akarna avatkozni katonai segítséggel a háborúba. Ebben az esetben Kínai is szankciókra és elszigetelésre számíthat.

A kínai külügyi szóvivő szerint „Kína álláspontja az ukrán kérdésben következetes és világos, és konstruktív szerepet játszunk a béketárgyalások előmozdításában. Minden fél számára elengedhetetlen, hogy önmérsékletet tanúsítson és lehűtse a feszültséget, ahelyett, hogy olajat tenne a tűzre. Fontos, hogy a helyzet további eszkalálódása helyett diplomáciai megoldást szorgalmazzunk”. (CNN, Guardian)

A Keleti pályaudvaron néhány egymást nem ismerő önkéntes létrehozott egy gyereksarkot. Tárgyi adományokból jött létre a „Keleti Ovi”, ahol lehet pelenkázni, szoptatni, bilit használni, ahol az anyukáknak célzottan tudnak segítséget nyújtani. Bár a közösség napról napra nő, a helyszínen szívesen veszik azok jelentkezését, akik be tudnak ugrani. Információt itt találnak.

A Sky News ukrajnai tudósítója számolt be arról, hogy hajnal 5 óra körül tüzérségi lövedék ért egy lakóházat Kijevben, mindössze 11 kilométerre északra a város központjától.

A tudósító azt mondta, egyértelműen lakóövezetről van szó, a közelében egy iskolai játszótérrel, a közelben nyoma sincs semminek, ami katonai célpontnak minősülhetne.

Videó is van arról, ahogy a ház korábbi lakói próbálják kimenteni a megmaradt személyes holmijaikat:

Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat szerint nem kettő, hanem egy holttestet találtak abban a kilencemeletes kijevi lakóházban, amely hétfő reggel egy orosz támadás következtében gyulladt ki.

3 embert kórházba szállítottak, 9 embert pedig a helyszínen láttak el. A katasztrófavédelem egységei 15 embert mentettek ki és 63 embert evakuáltak, a keresés a tűz eloltása után is folytatódik.

Az első híradások két halálos áldozatról szóltak.

Ezt a lengyel határőrség közölte hétfőn reggel a BBC szerint. Csak vasárnap 82 100 ember lépte át a határt Ukrajna felől, egy nappal korábban 79 800 menekült érkezett.

Ma reggel 6-ig 18 400-an lépték át a határt.

A lengyel hatóságok szerint nem minden menekült marad az országban, a Varsói Egyetem úgy becsli, hogy nagyjából egy millió menekült ember lehet most Lengyelországban.

Már 2500-ra nőtt a halottak száma Mariupolban, mondta hétfő reggel az ukrán elnök, Vologyimir Zelenszkij tanácsadója.

Hétfőn az ukránok újra megpróbálnak egy humanitárius konvojt eljuttatni az ostromlott déli Mariupol kikötővárosba, mert a vasárnapi konvoj az orosz ágyúzás miatt nem érte el a várost, a Vöröskereszt pedig arra figyelmeztetett, hogy „fogy az idő” az ott rekedt civilek megmentésére.

A régióban élők napok óta víz- és áramellátás nélkül vannak, és a legfrissebb jelentések szerint Mariupolból az élelmiszerkészletek veszélyesen alacsonyak. (Sky News)

Hétfőn tíz humanitárius folyosót nyit Ukrajna a civilek kimenekítésére. Az ukrán miniszterelnök-helyettes állítása szerint ezek az evakuációs útvonalak a Kijevhez közeli városokból és a keleti Luhanszk régióból indulnak majd.

Megpróbálnak egy humanitárius konvojt is eljuttatni az ostromlott déli Mariupol kikötővárosba, mert a vasárnapi konvoj az orosz ágyúzás miatt nem érte el a várost, a Vöröskereszt pedig arra figyelmeztetett, hogy „fogy az idő” az ott rekedt civilek megmentésére.

A régióban élők napok óta víz- és áramellátás nélkül vannak, és a legfrissebb jelentések szerint Mariupolból az élelmiszerkészletek veszélyesen alacsonyak. (Sky News)

Négyezer hat menekült, köztük 1239 gyerek érkezett vasárnap a budapesti pályaudvarokra. Legtöbben információt kértek, és utána továbbutaztak vagy rokonokhoz mentek. 34 embert, köztük 12 gyereket fővárosi és vidéki szállásokon helyezték el, írja a magyar rendőrség.

A kijevi Antonov repülőgépgyárat lőtték az orosz erők, írta Telegramon a kijevi városvezetés.

A telephely Kijev központjától körülbelül 11 kilométerre van, a Szvjatosin repülőtéren. (Guardian, BBC)

A Nexta szerint az alábbi sűrű füstfelhő a repülőgépgyárat mutatja.

Az Associated Press hírügynökség információi szerint meghalt az a nő, akinek a képe bejárta a világot, amint a mariupoli kórházból egy hordágyon menekítették ki.

A bombázásban megsérült nőt a támadás után egy másik kórházba szállították, ahol az orvosok megpróbálták életben tartani őt és gyermekét is. A mentősök elmondása szerint, amikor rájött, hogy elveszíti a gyermekét, azt kiáltotta nekik: „Öljetek meg most!”

Timur Marin sebész megállapította, hogy a nő medencéje összezúzódott és csípője levált. Az orvosok császármetszéssel hozták világra a babát, de az nem mutatott életjeleket, ezután az anyára koncentráltak.

„Az anya több mint 30 perces újraélesztése nem hozott eredményt” – mondta Marin.

A Moszkva és Kijev közötti tárgyalások újabb fordulójára ezúttal videokonferencián történik, az egyeztetés tényét Dmitrij Peszkov orosz és Mihajlo Podoljak ukrán szóvivő is megerősítette még vasárnap késő este.

A korábbi tárgyalásokat a fehérorosz határ közelében folytatták le, és gyakorlatilag teljesen eredménytelenek voltak a háborúskodás esetleges befejezését illetően.

A Reuters azt írta, hogy orosz és ukrán tisztviselők vasárnap az eddigi legoptimistább értékelésüket adták az ukrajnai háborúról folytatott megbeszéléseik előrehaladásáról, azt sugallva, hogy napokon belül valamilyen pozitív eredmény születhet. „Elvben nem engedünk semmilyen álláspontból. Oroszország ezt most már megérti. Oroszország már elkezdett konstruktívan tárgyalni” – mondta Mihajlo Podoljak ukrán tárgyaló és elnöki tanácsadó egy online közzétett videóban. „Úgy gondolom, hogy szó szerint napokon belül eredményeket fogunk elérni” – tette hozzá.

A RIA hírügynökség pedig az ukrán Podoljak nyilatkozatával szinte egyidőben idézte Leonyid Szluckij orosz küldöttet, aki szerint a tárgyalásokon jelentős előrelépés történhet. „Személyes várakozásaim szerint az előrelépési törekvés az elkövetkező napokban a két delegáció közös álláspontjává, aláírásra váró dokumentumokká nőheti ki magát” – mondta Szluckij.

(Sky News, Reuters, Guardian)

Egy amszterdami orosz ortodox gyülekezet bejelentette, hogy szakítani fog a moszkvai patriarchátussal az ukrajnai invázió miatt, mert nem tudnak spirituálisan biztonságos környezetet teremteni a híveknek.

Az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka, Vlagyimir Putyin szövetségese, elutasította, hogy elítélje Ukrajna lerohanását, és gonosz erőknek nevezte Oroszország ukrán ellenfeleit. Egy múlt heti vasárnapi prédikációjában pedig azt is mondta, hogy a nyugaton szervezett melegfelvonulások az ukrajnai háború egyik oka.

Az amszterdami gyülekezet nemcsak elhatárolódott Kirilltől, de új patriarchátushoz is csatlakozik. Moszkva helyett Konstantinápolyt választotta.

Az orosz ortodox egyház 2018-ban megszakította a kapcsolatot a világ ortodox keresztényeinek szellemi vezetőjének tekintett konstantinápolyi pátriárkával, miután Bartolomaiosz függetlenséget adott az ukrán ortodox egyháznak, amely korábban Moszkva ellenőrzése alatt állt.

(via Guardian)