Ezt érdemes tudni az ukrán atomerőművekről, amik közül a legnagyobbat már elfoglalták az oroszok

Csütörtök éjszaka az orosz csapatok ágyúzni kezdték a zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb – és nem épp legmodernebb – erőművét, ami miatt tűz ütött ki a létesítmény területén. Ahogy írtuk, a tüzet eloltották, és szerencsére a reaktor nem sérült meg, és bár az oroszok végül elfoglalták, az amerikai energiaügyi miniszter szerint az ukrán személyzet dolgozik a biztonságos leállításán.

Az atomerőmű személyzete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az USA kormánya is megerősítette, hogy nincs radioaktív szivárgás, nem ugrott meg a sugárzás mértéke a környéken. Egy brit szakértő szerint a zaporizzsjai reaktorok sokkal biztonságosabbak, mint a csernobili volt, de ha hasonló baleset történne a most elfoglalt erőműnél, az tízszer olyan súlyos lenne, mint az 1986-os katasztrófa volt.

A zaporizzsjai erőmű békeidőben Ukrajna villamosenergia-termelésének 20 százalékáért felelős, az országban termelt atomenergiának majdnem a fele innen származik. Négymillió háztartás számára képes áramot termelni, így jelentős veszteségnek számít, hogy az oroszok elfoglalták, és most lekapcsolják.

Van azonban még három másik atomerőmű is Ukrajnában. Egy Juzsnoukrajinszkban, egy Hmelnickijben, egy pedig Rivnében – az utóbbi kettő van Magyarországhoz legközelebb. Ezeken kívül ott van még a leállított csernobili erőmű északon, valamint befejezetlen erőművek Odesszában, Harkivban és a Krím félszigeten. Ezeket még a szovjetek kezdték el építeni, de nem fejezték be.

A zaporizzsjai után a többi működő is célpont lehet, ha az oroszok úgy döntenek, hogy nemcsak lakóházakat akarnak lebombázni, hanem a repterek mellett az energiatermelés felett is átvennék az irányítást.

Valószínűleg nem céljuk az erőművek egyszerű elpusztítása, mert a felszabaduló radioaktivitás Oroszországot is érintené – főleg, ha abból indulunk ki, hogy akár tízszer olyan súlyos lenne, mint a csernobili katasztrófa, amit Oroszország területén is megéreztek. A három ukrán kézen lévő reaktor így helyezkedik el:

A juzsnoukrajinszki erőmű három hasonló reaktorral (VVER-1000-es nyomottvizes reaktor, ennek a régebbi, gyengébb verziója található a paksi atomerőműben is) működik, mint a zaporizzsjai. Ez Ukrajna második legnagyobb atomerőműve, nettó 2850 MW-ot termel. A New York Times térképe szerint

jelenleg nagyjából 120 km-re van a déli fronttól, Mikolajivtól,

ahova péntek reggel behatolhattak az orosz erők. Az erőmű honlapja jelenleg nem elérhető, az utolsó mentett verzió február 26-ról származik. Mivel ebben az erőműben ugyanolyan reaktorok dolgoznak, mint a zaporizzsjaiban, ezért hasonlóan biztonságos.

A hmelnickiji atomerőműben szintén VVER-1000-es reaktorok vannak (két darab), ez az egyik legújabb az országban, 2004-es. Nagyjából 2000 MW-ot termelnek. A '80-as években elkezdtek dolgozni két új reaktoron, de a munkálatok 1990-ben leálltak, és azóta nem indultak be igazán. 2020-ban még azt vizsgálták, hogy mennyire biztonságosak a régi daruk.

A rivnei erőmű nagyjából 2700 MW-ot termel, de itt található Ukrajna két legrégebbi reaktora: egy 1980-as és egy 1981-es VVER-440-es (ezek 440 MW-ot termelnek). Mellettük viszont dolgozik egy 1985-ös és egy 2004-es VVER-1000 is. Az északnyugat-ukrajnai erőmű viszonylag távol van a kijevi frontvonaltól, de csak 130 kilométerre a belarusz határtól.

Ukrajna energiaellátása nagyban függ a nukleáris erőművektől – főleg, miután a szakadár keleti területek kikiáltották a függetlenségüket, így több szénbányát is bezártak. 2020-ban az Ukrajnában termelt energia fele ebből a négy atomerőműből származott. 2017-ben közel 15 millió háztartás volt Ukrajnában; a zaporizzsjai erőmű 4 millió háztartást látott el árammal, a juzsnoukrajinszki, hmelnickiji és a rivnei pedig további kb. 5,3 millió háztartás áramellátásáért felel.

Vagyis egy-egy erőmű kiiktatása a rendszerből beláthatatlan zavarokat okozna a lakosság áramellátásában.