Robbanás történhetett az elfoglalt atomerőműnél, újabb tévétornyot bombáztak le

Dimtro Kuleba ukrán külügyminiszter beszélt az épp Moszkvába készülő Hosszein Amirabdollahian iráni külügyminiszterrel, majd ez alapján a Twitteren azt írta, hogy Irán ellenzi az ukrajnai háborút, és a békés megoldást támogatja. Kuleba megkérte az iráni kollégáját, hogy közvetítse az üzenetét Moszkvában, miszerint az oroszoknak fel kell hagyniuk a civilek bombázásával, bele kell menniük a tűzszünetbe, és ki kell vonulniuk Ukrajnából.

Irán állaspontja egyébként már csak azért is érthető, mert az iráni atomalkuról szóló nemzetközi tárgyalások a napokban épp az orosz fél miatt akadtak meg.

(Sky News)

Denisz Smihal hétfő délután folytatott videóbeszélgetést az Európa Tanáccsal, miután kiderült, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök halaszthatatlan teendői miatt végül nem tud megjelenni a tervezett tájékoztatón. Smihal a Tanács előtt arról beszélt, hogy Európa évek óta próbálja lecsendesíteni az oroszokat ahelyett, hogy egyértelműen kiállna a deomkratikus, jogállami és emberi jogi értékek mellett.

Mint mondta, annak ellenére, hogy Putyin rezsimje számos jogsértést követett már el, a kontinensen csak most értették meg, hogy mekkora fenyegetést jelent Oroszország. Azt is hozzátette, hogy az orosz katonák lényegében terroristákként viselkednek – iskolákra, kórházakra és óvodákra lőnek, gyerekeket ölnek, túszokat ejtenek és civileket kínoznak.

Smihal szerint az orosz hadsereg emellett a Krím-félszigeten civileket soroz be, és olyan embereket kényszerít arra, hogy fegyvert fogjanak a hazájuk ellen, akiket elméletileg a genfi egyezmények védenek.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy szerinte az Európa szívében zajló háború könnyen eszkalálódhat odáig, hogy harmadik világháború legyen belőle, és azt követelte a Tanácstól, hogy zárják le Ukrajna légterét. Emellett köszönetet mondott azoknak az országoknak – köztük Magyarországnak is – amelyek ukrán menekülteket fogadtak be.

Smihal hosszan taglalta azt is, hogy az Európa Tanácsnak ki kellene zárnia az oroszokat. Ez elsőre meglepőnek tűnhet, hiszen Oroszország éppen múlt csütörtökön jelentette be, hogy kilép a Tanácsból, azonban van jelentősége, a szervezetből ugyanis korábban még sosem zártak ki egyetlen országot sem. A miniszterelnök azt a korábbi döntést is kritizálta, hogy az oroszok 2019-ben visszakapták a szavazati jogukat a Tanácsban, amelyet még 2014-ben, a Krím-félsziget annektálása miatt veszítettek el.

(Guardian)

Legalább kilenc halálos áldozata és további kilenc sérültje van egy légitámadásnak az Ukrajna északnyugati részén található Rivne régióban, az Antopil nevű falunál, ahol egy tévétornyot ért találat – közölte a régió adminisztratív vezetője, Vitalij Koval, aki szerint még további emberek vannak a törmelék alatt.

Koval azt is elmondta, hogy két rakéta is becsapódott, az egyik a tévétoronyba, a másik egy közeli közigazgatási épületbe.

Korábban Kijevben és Harkivban is lőttek tévétornyot az oroszok.

(Sky News, BBC)

Srapnel, repeszbomba, ahogy magyarázták. Becsapódik, aztán szórja szét a golyókat, üti át a fémet, ablakot, autót, embert. Ilyen ölt meg vasárnap legalább négy, más hírek szerint kilenc embert. A négy halottat Alekszandr Haidu megerősítette a Telexnek.

António Guterres ENSZ-főtitkár bejelentette, hogy a szervezet további 40 millió dollár (13,6 milliárd forint) humanitárius segélyt nyújt a háború sújtotta Ukrajnának. Ezt arra fogják fordítani, hogy ételt, vizet, gyógyszereket és más létfontosságú ellátmányt juttassanak az országba, illetve készpénzzel segítség a rászorulókat.

Guterres arról is beszélt a New York-i bejelentésében, hogy csontig hatoló fejlemény volt, hogy Oroszország megemelte a nukleáris készültségét, és a háború esetleges további eszkalálódása az egész emberiséget veszélyezteti.

A legtöbb elemző egyébként azon a véleményen van, hogy az atomfenyegetés orosz részről is inkább diplomáciai nyomásgyakorlás, mintsem valóban fontolóra vett katonai lépés.

(BBC)

Ezt Dominic Raab brit igazságügyi miniszter mondta, aki Hágába utazik, hogy felajánlja a brit segítséget a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC). Raabnak van is tapasztalata ezen a téren: korábban a hágai brit nagykövetség háborús bűnök kivizsgálásáért felelős vezetője volt, és részt vett olyan egyezmények kidolgozásában, amelyek azóta több ismert háborús bűnös, például a srebrenicai népirtásért felelős Radovan Karadžić elítélésében is szerepet játszottak.

Raab azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre barbárabb válaszlépéseket tesz, és bárkit, aki háborús bűnöket követ el Ukrajnában, felelősségre kell vonni, amihez az Egyesült Királyság technikai és pénzügyi segítséget is nyújt.

(Sky News, BBC)

Az ukrán állami Energoatom hétfőn Telegramon írt erről, hozzátéve, hogy az oroszok további robbantásokat terveznek az egyes blokk közelében. Az energiaipari vállalat bejegyzése szerint az atomerőmű alkalmazottai a robbantások idejére elhagyták a munkaállomásaikat.

„Milyen további terrorcselekményekre van szükség ahhoz, hogy a partnereink, beleértve ebbe a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökséget (IAEA) végre közbelépjenek?”

– tette fel a kérdést a bejegyzés végén a cég, amely egy későbbi posztban arról írt, hogy egyelőre nem tudni, hogy változott-e a sugárzás mértéke az erőműnél a robbantások nyomán.

Ukrán tisztviselők korábban arról tájékoztatták az IAEA-t, hogy Oroszország a két héttel ezelőtt elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésének „teljes és állandó” átvételét tervezi. Ezt az állítást az oroszok egyébként tagadják. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az oroszok akciója után a zaporizzsjai erőművel is elvesztette a kapcsolatot, vagyis leállt az adatátvitel az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete felé.

Ukrajna gazdasági teljesítménye várhatóan 10 százalékkal fog csökkenni 2022-ben a háború miatt, de ez a hatás a konfliktus elnyúlásával jóval súlyosabb is lehet – közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Az IMF friss jelentése szerint iraki, libanoni és más, korábban háború sújtotta országok való világbeli adatai alapján valószínűsíthető, hogy ha a helyzet tovább romlik vagy a háború hosszan elhúzódik, az akár 25-35 százalékos gazdasági zsugorodást is jelenthet.

(Sky News)

Vasárnapig legalább 636 civil áldozata volt az ukrajnai háborúnak az ENSZ emberi jogi szervezetének (OHCHR) közleménye szerint. Eszerint a megelőző naphoz képest 40 újabb civilről tudják biztosan, hogy meghalt. Az összes áldozat közül 46 volt gyerek. További 1125 fő sérült meg a harcokban. Az ENSZ szerint az áldozatok többségének halálát nagy hatóterülettel rendelkező robbanófegyverek, köztük nehéztüzérségi bombázás, többrakétás rakétarendszerek lövedékei, valamint rakéta- és légicsapások okozták. A valós szám feltehetően jóval nagyobb, mint az igazolt esetek száma.

Egy másik közleményben az ENSZ menekültügyi szervezete (IOM) azt írta, hogy hétfőig több mint 2,8 millió ember menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta. Közülük 127 ezer fő nem ukrán állampolgár. Az ENSZ gyerekjogi szervezete (UNICEF) pedig azt közölte, hogy a háború több mint 7,5 millió gyerekre van „pusztító hatással”.

(CNN, CNN)

A Chelsea futballklubját épp áruló, és a klub vezetésétől a napokban eltiltott, az Egyesült Királyságban már szankcionált orosz milliárdost, Roman Abramovicsot is hozzáadhatja a szankcionált orosz oligarchák listájához az Európai Unió a Reuters két diplomáciai forrása szerint. Egyikőjük szerint az egyelőre informális döntés egy vasárnapi találkozók született meg.

Ausztrália is épp hétfő hajnalban jelentette be, hogy szankcionál 33 orosz üzletembert, köztük is megtalálható Abramovics.

(Guardian)

Néhány órával ezelőtt mi is megírtuk, hogy rakétatámadás érte az oroszbarát szakadár Donyecki Népköztársaság (DNR) központját, Donyecket. A DNR vezetője, Gyenyisz Vlagyimirovics Pusilin, aki szerint az esetnek húsz halálos áldozata lehet, Ukrajnát vádolta meg a támadással, amelyet népirtásnak nevezett.

Az ukrán hadsereg szóvivője, Leonyid Matjukin azonban határozottan tagadta, hogy Ukrajna lőtte volna ki a rakétát: „Ez félreérthetetlenül egy orosz rakéta vagy más lőszer, nincs is értelme beszélni róla” – mondta.

Ukrajna eddig is tagadta, hogy megpróbálná katonai erővel visszaszerezni a szakadár területeket, de Oroszország már közvetlenül az Ukrajna február 24-i megtámadása előtti napokban is a 2014-es tűzszünet megsértésével, a szakadár területek lövésével vádolta meg az ukrán kormányt, ami Ukrajna szerint csak az ország megtámadásához felhasznált egyik ürügy volt.

(Sky News)

Zoran Milanović horvát államfő hétfőn, a horvát védelmi erők és a biztonsági hírszerző ügynökség vezetőivel tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatón azt mondta, szerinte most jött el az ideje annak, hogy gyorsan lépjenek. Azt persze hozzátette, hogy nem valószínű, hogy a Zágrábban lezuhant drónhoz hasonló eset még egyszer előfordulhat, de mint mondta, annak ellenére, hogy NATO-tagok, a saját biztonságukról csak ők gondoskodhatnak és ezt a döntést is nekik kell meghozniuk.

Az államfő nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, valóban volt-e bomba a lezuhant drónon, ahogy arról Mario Banožić horvát védelmi miniszter beszámolt vasárnap. A miniszter azt mondta, robbanószer és robbanószerkezet nyomait találták meg, méghozzá egy olyanét, amilyet a szovjetek is használtak korábban, de egyelőre nem lehet biztosat mondani arról, hogy a drón az ukránoké vagy az oroszoké volt-e.

Milanović annyit mondott erről, hogy szerinte felelőtlenek és veszélyesek az ilyen kijelentések.

A bombáról szóló hírek hitelességét egyébként több horvát katonai szakértő is megkérdőjelezte, szerintük, ha valóban lett volna bomba a drónon, az sokkal nagyobb pusztítást okozott volna. Az MTI által emlegetett szakértők szerint feltehetően az önmegsemmisítő rendszer aktiválódott, amikor kifogyott a robotrepülőgép üzemanyaga, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá a rajta tárolt információkhoz.
A pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a horvát főváros területén. Ahogy arról korábban mi is írtunk, a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légterén is áthaladt a drón. A szövetségesek szorosan együttműködnek a vizsgálatok során.

(MTI)

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy hétfői sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a Kreml álláspontja szerint az orosz hadsereg kellően erős ahhoz, hogy minden nagyobb ukrán várost kontroll alatt tartson. Peszkov azt is hozzátette, hogy Oroszország minden háborús célját meg tudja valósítani a kínaiak segítsége nélkül. Ahogy az ebből is látszik, Peszkov a sajtótájékoztatón elsősorban nyugati értesülésekre reagált –

• egyrészt arra, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi hetekben arról beszéltek, hogy az orosz offenzíva egyelőre nem halad jól, mert Oroszország alulbecsülte az ukrán ellenállás erejét és a nyugati hatalmak hajlandóságát a komoly szankciók bevezetésére,
• másrészt pedig arra a Kína által korábban tagadott állításra, hogy amerikai tisztségviselők szerint az oroszok kínai segítséget kértek volna.

Peszkov szerint az orosz védelmi minisztérium álláspontja az, hogy a civilek biztonságának maximális garantálása mellett sem kizárt az, hogy az összes nagy ukrán város fölött átvegyék az irányítást. A szóvivő azt mondta, hogy a nyugati állítások, melyek szerint Putyin csalódott az oroszok által továbbra is csak „különleges katonai hadműveletnek” hívott offenzíva haladásának ütemében, pusztán provokációk, melyekkel a városok megrohamozására akarják rávenni az orosz hadsereget.

Az oroszok szerint az Egyesült Államok Belgrád bombázásával és az Afganisztán elleni inváziójával bebizonyította, hogy nincs tekintettel a civil emberek életére, Putyin azonban Peszkov állítása alapján az offenzíva kezdetén azt mondta, hogy el kell kerülni a városok megrohamozását, mert „attól tartott, hogy az ukránok élő pajzsként használnák a civileket”. A szóvivő hozzátette, hogy nincs szükségük tanácsokra az amerikaiaktól, és leszögezte, hogy az offenzíva minden célt el fog érni az előre eltervezett időkereten belül.

Arra, hogy kértek-e segítséget Kínától, Peszkov egyértelmű nemmel válaszolt. Mint mondta, megfelelő méretű önálló haderővel rendelkeznek, ahogy pedig korábban közölte, a hadművelet a terveknek megfelelő ütemben halad. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy ez tényleg így is van: korábbi elemzésünkben arról írtunk, hogy a Kreml érezhetően türelmetlenné vált az első néhány napot követően, részben emiatt is váltottak stratégiát és kezdtek el polgári célpontokat is bombázni.

(Reuters / MTI)

A Bloomberg az ügyre rálátó, névtelenül nyilatkozó forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az Európai Unió az ukrajnai háború miatt egyelőre várhatóan nem fogja elindítani a jogállamisági mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen, azaz rövid távon nem várható az uniós források visszatartása feltételezett jogsértések miatt.

A jogállamisági mechanizmus az európai uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszer része. A lényege, hogy az Európai Bizottság visszatarthat uniós forrásokat a tagállamoktól, ha azok nem tartják be a jogállamisági követelményeket, amelyeket az EU-csatlakozásukkor vállaltak, illetve amelyeket az uniós alapszerződés rögzít. A jogállamisági aggályokkal leginkább érintett két tagállam, Magyarország és Lengyelország tavaly márciusban megtámadta az Európai Unió Bíróságán a mechanizmus alkalmazásáról szóló jogszabályt, a pert azonban idén februárban végleg elbukta a két kormány. Bár az Európai Bizottság még az ítélet után is várna a mechanizmus elindításával, az Európai Parlament még néhány napja is azt közölte, hogy azt azonnal működésbe kellene hozni.

Most azonban a Bloomberg forrásai azt mondták, hogy a büntetőintézkedés alkalmazása túl kockázatos lenne a jelenlegi helyzetben, amikor a tagországok az orosz–ukrán háború miatt épp menekültválsággal küzdenek, és szintén részben a háború miatt az energiaárak is megugrottak, illetve az Oroszország elleni szankciók miatt további gazdasági nehézségek várhatók. Ráadásul határországként épp a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának két legvalószínűbb célpontja, Magyarország és Lengyelország a leginkább érintett az ukrajnai menekültek fogadásában.

(Bloomberg)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán beszédet mond az amerikai kongresszusban. Az online beszéd bejelentésekor Chuck Schumer, az amerikai szenátus többségi vezetője és Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke közös levélben fordult a politikusokhoz: „A kongresszus továbbra is rendíthetetlenül elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, miközben szembe kell néznie Putyin kegyetlen és ördögi agressziójával, és olyan jogszabályok elfogadása mellett, amelyek megbénítják és elszigetelik az orosz gazdaságot, valamint humanitárius, biztonsági és gazdasági segítséget nyújtanak Ukrajnának”. (Sky News)

A lvivi Szent Péter és Pál apostolok templomban tíz katonát búcsúztattak el az elmúlt napokban. Nagyrészt fiatal férfiak vesztették életüket a harcokban, a legfiatalabb mindössze 21 éves volt, jövő héten lett volna a születésnapja. A templomban szolgáló tábori lelkészek sokukat személyesen is ismerték. Együtt szolgáltak, együtt imádkoztak.

A Telex helyszíni riportja Lvivből, arról, hogy hogyan élik meg a háborút a tábori elkészek, illetve arról, hogy mi a hit és az imádság szerepe a háborúban itt olvasható >>>

Emlékeznek még erre a képre, amit egy, a bombázások elől a kijevi metróba húzódó, szoptatós anyukáról készített a Telex tudósítója, még a háború elején? A fotót azóta több művész is feldolgozta, sőt, még a Vatikán is használta akkor, amikor Ferenc pápa a háború elől menekülő nőkről és gyerekekről beszélt. A kép főszereplője „ukrán madonna”-ként vált ismertté, és a remény illetve a béke szimbóluma lett hazájában.

A Telex most megtalálta a pár hete még a kijevi metrós óvóhelyen kisbabát szoptató anyukát, Tatjánát, aki ebben a cikkünkben elmesélte, hogyan alakult a kép elkészülte után az élete, és azt is elmondta, mit szól ahhoz, hogy szimbólum lett belőle. Erről részletesen itt olvashat >>>

„Holnapig technikai szünetet rendeltek el a tárgyalásokon” – írja a Twitteren az ukrán fél delegáltja. Mihajlo Podoljak szerint meg kell határozniuk a munkaalcsoportok további munkáját és az egyes fogalmakat is tisztázniuk kell. Kedden folytatódnak a tárgyalások.

A tárgyalások negyedik fordulója magyar idő szerint délelőtt fél tíz körül kezdődött, virtuálisan. A korábbi tárgyalásokat a belarusz határ közelében folytatták le, és gyakorlatilag teljesen eredménytelenek voltak.

A rendőrségnek a bejutáshoz be kellett törnie egy orosz oligarcha londoni villájának bejárati ajtaját. A villát az ukrajnai inváziót ellenző házfoglalók foglalták el. A tüntetők a villa erkélyéről kilógatott transzparenseken Putyint a híressé vált orosz hadihajó követésére biztatták, fő jelszavuk pedig a „Ti elfoglaljátok Ukrajnát, mi elfoglalunk titeket”. A házfoglalók azt mondták, hogy a kúria „a menekültek támogatásának központjaként fog szolgálni”, és hogy más ingatlanokat is célba vesznek.

A kastély Oleg Vlagyimirovics Gyeripaszka belarusz származású orosz üzletember tulajdona. Gyeripaszka a Bazovij element pénzügyi-ipari csoport elnöke, a RUSZAL vállalaton keresztül az oroszországi fémfeldolgozó ipar egyik meghatározó szereplője, nettó vagyonát a Forbes 2,6 milliárd dollárra becsüli.

Az ostromlott Mariupolban újra megnyitottak egy használton kívüli temetőt, annyira sok a halott, hogy több helye csak tömegsírokba tudják temetni a bombázások civil áldozatait is, derül ki a BBC riportjából.

A városban az ukrán vezetés szerint hétfőig 2500 ember vesztette életét, a városi tanács szerint az áldozatok döntő többsége, 2100 ember civil volt.

A brit közmédiának nyilatkozott Szerhij Orlov, a város alpolgármestere, aki azt mondta, hogy a civil áldozatokat most már nem tudják magánsírhelyekre temetni, ugyanis a temetők a városon kívül, azaz az oroszok által ellenőrzött területeken fekszenek.

A városban, ahol már 11 napja nincs áram, fűtés, csatornázás, víz és élelmiszer ellátás sem az alpolgármester szerint, a holttesteken város utcaseprői és útjavító munkásai gyűjtik az utcákon, de a szinte folyamatos támadások miatt volt, aki eközben a munka közben vesztette életét.

Az intenzív orosz bombázások miatt, több másik városban is kénytelenek civil áldozatok tucatjait tömegsírokba temetni.

A Kijev északnyugati elővárosának számító Bucsában a kórház dolgozói már a múlt hét közepén tömegsírokat ástak. Az orosz csapatok aztán szombaton elfoglalták a bucsai kórházat, és távozásra szólították fel az ottdolgozókat.

Csernyihivben a légitámadások és bombázások áldozatait jelenleg egy ideiglenes temetőnek nevezett tömegsírba temetik. A Kijevtől 100 kilométerre északra fekvő város egyik képviselője a a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Csernyihiv fő temetője jelenleg megközelíthetetlen, mivel az orosz csapatok három oldalról körülvették a várost. A csernyihivi vezetés ugyanakkor azt tervezi, hogy ha véget ér a háború, újra temetik a halottjaikat.

A korábbi sikertelen próbálkozások után hétfőn eddig összesen 160 ukrán civil autónak sikerült elhagynia az ostrom alatt álló Mariupolt a humanitárius folyosón, állítja a város polgármestere. Az evakuálás helyi idő szerint délután 1-kor kezdődött. Ezek az emberek az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja városa felé tartanak.

Zaporizzsja előtt viszont az útvonalon van egy orosz ellenőrzés alatt álló város is: Berdjanszk. A hírek szerint körülbelül ötven autó már áthaladt ezen a ponton is.

A mariupoli városháza szerint „jelenleg nincsenek nehézségek az ellenőrzőpontos áthaladásokban”, ugyanakkor „hivatalosan nem tudjuk garantálni a biztonságot ezen a folyosón. De ez az egyetlen folyosó, amely hivatalos jóváhagyással rendelkezik, és amely ma ténylegesen működik”.

Mariupolban körülbelül 400 ezren laknak, de nem tudni, hányan hagyták el a várost az orosz invázió előtt. Ukrajna hétfőn azt állította, már több mint 2500-an haltak meg a városban.

A régióban élők napok óta víz- és áramellátás nélkül vannak, és a legfrissebb jelentések szerint Mariupolból az élelmiszerkészletek veszélyesen alacsonyak. Hétfő délelőtt az ukránok azt is mondták, újra megpróbálnak egy humanitárius konvojt eljuttatni az ostromlott déli Mariupol kikötővárosba, mert a vasárnapi konvoj az orosz ágyúzás miatt nem érte el a várost, a Vöröskereszt pedig arra figyelmeztetett, hogy „fogy az idő” az ott rekedt civilek megmentésére. (CNN, BBC)

Három civil és hét katona megsebesült, Mikolajiv külvárosában, bombázás következtében – írja a CNN. Helyi beszámolók szerint legalább 10 halálos áldozata is van a támadásnak, de ezt a hírt hivatalos források egyelőre nem erősítették meg.

A Telex helyszínen lévő tudósítói szerint az oroszok körülbelül negyven kilométerre voltak délelőtt Mikolajivtól, onnan támadják aknavetőkkel a várost.

Mikolajiv stratégiai fontosságú, az oroszok azért akarják megszerezni, hogy megnyíljon előttük az út Odessza felé.

A CNN helyszínen tartózkodó stábja szerint hétfő reggel mindkét Mikolajivba vezető hidat felemelték, lezárva ezzel a városba vezető és onnan kivezető fő útvonalakat, mivel az orosz jelenlét jelenleg az északi és délkeleti területeken aktív, lényegében bekerítve a várost. A nyugatra, Odessza felé vezető híd pedig mostanra leomlott.

Elon Musk egy az egy elleni párbajra, harcra hívta ki Vlagyimir Putyint. Musk szerint a tét: Ukrajna.

A Tesla vezérigazgatója ajánlatát a Twitteren tette meg az orosz elnöknek, egy következő bejegyzésbe pedig belinkelte a Kreml-t azzal a szöveggel, hogy: „Benne vagy ebben a harcban?”

Megrongálódott egy földalatti gáztároló egység az észak-ukrajnai Csernyihiv közelében – közölte közölte hétfőn a Naftogaz ukrán állami gázszolgáltató vállalat a Reuters szerint.

Az éjszaka folyamán három légicsapás érte Csernyihivet, és a város nagy része fűtés nélkül maradt. Egy lövedék eltalált egy épületet a várostól délebbre található olisivka területén, és megrongált egy metanol szivattyúállomást.

A Kijevtől 100 kilométerre északra fekvő városban az oroszok korábban lebombázták a Csernyihiv jelképének számító egyik nevezetességének számító Hotel Ukrajnát. A városban áram már szombat óta nincs, de víz és gáz is alig volt már két napja. A közműszolgáltatók dolgoznának az áramellátás helyreállításán, de a folyamatos harcok ezt megnehezítik.

Vlagyimir Putyin a háború kezdete előtt arra kérte a védelmi minisztériumot, hogy ne ostromolják meg a nagyobb lakossági központokat, állítja az orosz elnöki hivatal, a Kreml.

Közben hétfőn orosz támadás után kigyulladt egy kilencemeletes ház Kijevben, legalább egy ember meghalt, és többen megsérültek.

A hivatal szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint „tragédia”, hogy az ukrán fegyveres erők megtámadták Donyeck régiót. Ez pedig szerinte „civilek elleni támadás volt”, amire „az óceánon túli ukrán főnökök adnak parancsokat az ukrán hadseregnek”.

Hétfő dél körül ugyanis rakétatámadás érte Donyecket, aminek több halálos áldozata is lehet. Az egyelőre nem világos, ki felelős érte. A Donyecki Népköztársaság álláspontja szerint ukrán támadásról van szó, amit egyenesen népírtásnak nevezte.

A Kreml szóvivője azt is mondta, hogy támogatni fogják Oroszország informatikai ágazatát, miután a becslések szerint körülbelül 200 ezer orosz „agy és tehetség” hagyta el országot.

Szeretném elmondani, hogy valóban nem minden halad olyan gyorsan, ahogyan szeretnénk. De lépésről lépésre haladunk a célunk felé, és a győzelem a miénk lesz – mondta a Guardian szerint Viktor Zolotov, az orosz Nemzeti Gárda parancsnoka egy vasárnapi szertartáson, amit Kirill pátriárka vezetett.

Zolotov, aki korábban Putyin biztonságáért is felelt, a lassú orosz haladást azzal magyarázta, hogy „szélsőjobboldali ukrán erők civilek mögé bújnak”.

A Nemzeti Gárda parancsnokának megnyilatkozása az első olyan jellegű megszólalás, ami elismeri, azt, amit hadászati szakértők már többször jeleztek: Oroszország előrenyomulása nem a terveknek megfelelően halad. Zolotovval ellentétben az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu pénteken még határozottan állította, hogy „minden a terv szerint halad”.

Oroszország tagadja, hogy katonai segítséget kért volna Kínától. A Kreml ugyanis azt állítja, Oroszország képes lenne átvenni a teljes ellenőrzést az ukrajnai nagyvárosok felett, és elegendő katonai ereje van ahhoz, hogy minden ukrajnai célját teljesítse anélkül, hogy Kína segítségére lenne szüksége.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt is mondta, Oroszországnak van elég saját katonai forrása a hadművelet folytatásához. „Mint mondtuk, minden a terv szerint halad, és időben és teljes egészében be fog fejeződni”.

Korábban Kína is azt mondta, „amerikai dezinformáció”, hogy az oroszok katonai segítséget kértek volna tőlük. A Financial Times írta meg korábban amerikai tisztségviselőkre hivatkozta, hogy az oroszok kínai segítséget kértek volna, mire az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt nyilatkozta, hogy következményei lesznek annak, ha Kína be akarna avatkozni katonai segítséggel a háborúba.

A Kreml hétfőn azt is mondta, hogy az Egyesült Államok és az EU arra próbálja csábítani Oroszországot, hogy megtámadja Ukrajna nagyobb lakossági központjait, de ezt ők „provokációnak” tartják. Az Oroszországra kirótt nyugati szankciókra pedig azt mondták, „az Oroszország elleni gazdasági háború hatásait minimalizálni fogjuk”. (Sky News, Guardian)

Egyre több sportág eseményein jelennek meg a „stop war” molinók, melyek mögé híres atléták, focisták sorakoznak fel világszerte.

A Poli Iași román másodosztályban játszó futballcsapat a megszokottnál kreatívabb módszert választott: a játékosok mezeire a Stop war egy-egy betűjét helyezték el, hogy a játék kezdete előtt felsorakozó futballisták így üzenjenek. A szombati, Astra Giurgiu elleni mérkőzésen azonban rosszul jött ki a lépés, a képernyő előtt ülők ugyanis a „!Raw Pots” szlogennel szembesültek, a felcserélődött sorrend pedig annyit tesz: „nyers edények”.

A kínos baki végül nem bátortalanította el a játékosokat, 3-1- re verték ellenfelüket. Itt látható a B1 román tévé adása.

A kelet-ukrajnai Donyeck városságában több halálos áldozata is lehet egy rakétatámadásnak – írja a CNN.

A lapnak sikerült geolokalizálnia több olyan videót is, amelyeket a városközpont egyik főutcáján fekvő halálos áldozatok, sebesültek és rakétamaradványok is láthatók, de ezeket a felvételeket az amerikai lap nem osztotta meg. Az, hogy ki és honnan lőtte ki a rakétát, nem világos a CNN szerint.

Donyeck az oroszok által támogatott szakadár erők kezén van, és az úgynevezett Donyecki Népköztársaság (DNR) központja. A DNR vezetője, Gyenyisz Vlagyimirovics Pusilin az orosz médiának azt nyilatkozta, hogy húsz ember halhatott meg, és még nem érte ennél több civil áldozatot követelő csapás ezt a területet.

A Donyecki Népköztársaság álláspontja szerint ukrán támadásról van szó, amit egyenesen népírtásnak nevezte.

Hétfő délelőtt robbanásokat hallottak Kijevben, a hírek szerint az ukrán légvédelem lőtt ki orosz rakétákat. Egy ilyen kilőtt rakéta maradványai viszont egy lakóházra és egy előtte elhaladó buszra estek, egy ember meghalt, hatan megsérültek. (Sky News, BBC)

A belügyminisztérium tanácsadója képeket is feltöltött a helyszínről, az égbolton a rakéta nyomainak fehér csíkjai is láthatók: