Az ukránok szerint Mariupolban az oroszok túszokat ejtettek egy elfoglalt kórházban, naponta 75 ezer ukrán gyerek kénytelen elhagyni a hazáját

A szerdai nap eseményeit is folyamatosan közvetítjük, itt olvashat a háború legfrissebb hírekeiről.

Tajvan csak kihasználja mások balszerencséjét, próbálja a saját létezését alátámasztani azzal, hogy népszerű problémákra ráakaszkodik, csak ellenségeskedést akar szítani, politikai manipuláció az egész – mondta a kínai kormány Tajvan-ügyi irodájának szóvivője egy keddi sajtótájékoztatón, amikor arról kérdezték, mit gondol a kormány arról, hogy Tajvan segélyszállítmány küld Ukrajnába.

A Reuters azt írja: a tajvani külügyminisztérium bejelentette, hogy 11,5 millió dollár értékű segélycsomagot küld a lerohant Ukrajnába, ami egy korábbi, 3,5 millió dolláros szállítmányt követ.

Kína még mindig nem ismeri el, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, és néhány napja jelentették be, hogy a kínai Vöröskereszt 786 ezer dollárnyi segélyt küldött Ukrajnába.

Már legalább 500 milliárd dollárnyi kárt okoztak az oroszok az invázió kezdete óta – idézi Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt a BBC. Magyarország 2017-es GDP-je 140 milliárd dollár volt, Ukrajnáé 112 milliárd. Smihal egy tweetben azt írta, hogy a helyreállítás az oroszok felelőssége ezért az ő pénzükből fizetnék azt.

Emellett a szövetségeseiktől befolyó támogatásokat is az újraépítésre fordítanák.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta a lengyel, cseh és szlovén kormányfőkkel való keddi találkozása után, hogy teljesen megbízik a partnerekben és 100 százalékig biztos egy pozitív végkifejletben – írja a CNN.

„Ilyen barátokkal Ukrajna képes lesz győzni”

– mondta.

Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint a fő céljuk az volt, hogy megmutassák az ukránoknak, hogy nincsenek egyedül. Biztosította az ukránokat, hogy a csehek vigyáznak a feleségeikre és gyermekeikre. Csodálatáról és további támogatásokról biztosította az ukrán népet.

Jan Janša szlovén kormányfő szerint az ukránok nemcsak a hazájukért, hanem az alapvető európai értékekért harcolnak. Ő is biztosította a házigazdákat arról, hogy Szlovénia segít a menekülteken, valamint arról hogy támogatják Ukrajna EU-s csatlakozását.

Gitanas Nauseda litván elnök szerint az oroszok viselkedése nem fog megváltozni az eddig bevezetett szankciók miatt, ezért erősebbekre lenne szükség – írja a BBC.

Szerinte az összes orosz bankot le kéne kapcsolni a SWIFT-ről, nem csak azt a néhányat, amiket eddig. Azt is fontosnak tartja, hogy Európa megszüntesse az orosz kőolajtól és földgáztól való függését, Litvánia hajlandó lenne az orosz import teljes beszüntetésére.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az orosz invázió miatt lelassul a globális gazdasági növekedés és emelkedni fog az infláció – írja a Sky News. Az IMF szerint a háború hosszú távon a globális gazdasági rend átalakulásához is vezethet.

Az invázió nemcsak civil áldozatokkal és eddig nem látott menekülthullámmal jár, hanem az élelmiszer- és energiaárak emelkedésével is, ami csökkenti a keresetek értékét.

A NATO szerdán felszólítja a katonai vezetőit, hogy új terveket dolgozzanak ki, amikkel visszatarthatják Oroszországot – írja a Sky News. A tervek valószínűleg tartalmazzák majd, hogy több katonát és légvédelmi egységet vezényeljenek a szövetség keleti határaira.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden azt mondta, hogy muszáj alkalmazkodniuk ehhez az „új valósághoz”, hogy minden területen garantálni tudják a tagállamok biztonságát.

Az munkahelyi körökben népszerű üzenetküldő alkalmazás, a Slack is beszünteti oroszországi működését – írja a New York Times. Ezzel eleget tesznek a nemzetközi szankcióknak és az anyavállalatuk, a Salesforce döntésének

A Slack szerint nagyon kevés orosz felhasználójuk volt.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Ukrajna túl fogja élni Putyint – írja a BBC.

„Először is, sokkal tovább létezik majd Ukrajna, egy független Ukrajna, mint Vlagyimir Putyin. Így vagy úgy, de Ukrajna ott lesz, egy ponton viszont Puyin már nem”

– mondta Blinken a CNN-nek.

Az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint az oroszok március 15-ig elvesztették az Ukrajnában állomásozó csapataik 40 százalékát (az ukránok elpusztították őket/kifogytak a lőszerből).

A minisztérium azt is állítja, hogy Oroszország nemcsak külföldi zsoldosokkal és átcsoportosításokkal akarja feltölteni a meggyengült csapatokat, hanem a kiképzésük vége előtt elengedett újoncokkal is. Ezeket az adatokat érdemes némi fenntartással kezelni.

Még mindig Mariupolnál a legrosszabb a helyzet, mert az oroszok keletről és nyugatról is megpróbálják bekeríteni a várost.

Az ukrán parlament keddi ülésén gazdasági innovációról és fiskális lazításról szóló törvényeket fogadtak el, hogy minél több munkahelyet tudjanak megmenteni – írja Volodimir Zelenszkij éjszakai beszéde alapján a Guardian.

Eltörlik az üzemanyag jövedéki adóját, és 7 százalékban állapították meg az ÁFÁ-ját. A vállalkozásokat felügyelő szervek munkáját is csökkentették, mostantól nem tartanak vizsgálatot olyan cégeknél, amik nem sértik meg a fogyasztók jogait.

Egy új törvényben garantálják, hogy a Területvédelmi erők katonái és az önkéntesek háborús veterán státusz kapnak.

A Planet Labs műholdképei szerint legalább három orosz katonai helikopter lángolt, miután kedden ukrán légicsapás érte az elfoglalt Herszon Nemzetközi Repülőteret – írja a CNN.

A kép alapján több más katonai jármű is megsérült. Ez lehet a háború egyik legsikeresebb ukrán támadása. Egy közelben repülő drón képein is látszik a fekete füst, ami a repülőtéren égő tüzekből áradt. A CNN beazonosította a képet és hitelesnek találta.

A lángokat a NASA nagyobb tüzeket jelző rendszere is kiszúrta. A NASA adatai alapján a támadás helyi idő szerint délután 2 előtt nem sokkal történhetett.

Joe Biden újabb 800 millió dollárt érő katonai segítséget fog bejelenteni szerdán – írja forrásai alapján a CNN. Az elmúlt egy hétben bejelentett segély így 1 milliárd dollárra nőne, viszont ha a háború kitörése óta nézzük, 2 milliárdra.

A segélycsomagba tankelhárító gránátok is kerülnek, de Biden továbbra sem tervez vadászgépeket adni Ukrajnának, és repüléstilalmi zónát se vezetne be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint pont ezekre lenne szükségük a győzelemhez.

Az ukrán elnök szerdán online beszédet mond majd az amerikai képviselőház ülésén.

Naponta 70 ezer, azaz percenként 55 gyerek kényszerült elmenekülni Ukrajnából az invázió kezdete óta – írja az ENSZ jelentése alapján a Guardian.

Február 24-e óta 1,5 millió gyerek menekült el Ukrajnából. A jelentésben James Elder, az UNICEF szóvivője azt írja, hogy a második világháború óta nem történt ilyen, és nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben csökkenne ez a szám.

Volodimir Zelenszkij szerdán is megtartotta szokásos éjszakai beszédét, amit a Facebookon szokott közzétenni. Beszélt a béketárgyalásokról, a háború állásáról és a külföldi segítségről.

A Guardian fordítása szerint azt mondta, hogy a tárgyalások realisztikusabb mederbe tértek át (amiről korábban az ukrán elnöki hivatal irodavezető-helyettese is beszámolt), de úgy látja, hogy még időre van szükség, mire eljutnak egy olyan megállapodáshoz, ami Ukrajna érdekeit szolgálja.

Kitért arra is, hogy az oroszok sok katonát és eszközt elvesztettek a harcok során, kedden állítása szerint még egy tábornokkal végeztek. Számításaik szerint Oroszország már több mint 900 rakétát lőtt ki, a ledobott bombákat viszont „lehetetlen megszámolni, olyan sok volt”.

„A megszállók újabb egyértelmű háborús bűnöket követtek ma el, békés városokat és a civil infrastruktúrát bombázták”

– mondta.

Saját nyelvükre váltva azt üzente az orosz népnek, hogy akik hozzáférnek a hiteles tájékoztatáshoz, már tudják, hogy a háború szegénységet, éhezést, elszigeteltséget, szégyent és egy brutális, olyan elnyomó rendszert hoz Oroszországra, amiben úgy kezelik az oroszokat, mint a megszállók az ukránokat. Szerinte a nép tettein múlik, hogy mi következik.

Az orosz vezetőséghez is szólt: azt mondta, hogy aki nem mond le a posztjáról, vagy nem szólal fel az invázió ellen, azt a nemzetközi közösség mindenétől meg fogja fosztani, amit az elmúlt években elért.

„Ez a propagandára is vonatkozik. Ha a propagandán dolgozik, kevésbé kockázatos most felmondani, mint tovább dolgozni. (…) Mondjon fel! Néhány hónap munkanélküliség jobb, mint az élethosszig tartó nemzetközi üldöztetés”

– utalva az esetleges nemzetközi háborús büntetőperekre.

Megköszönte az USA és Kanada segítségét, és abban reménykedik, hogy szerdán sikerül evakuációs útvonalakat nyitni Izjumból és Harkivból.

Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa ellenszavazat nélkül elfogadott egy határozatot, amivel háborús bűnössé nyilvánítják Vlagyimir Putyin orosz elnököt – írja a Reuters. A javaslatot Lindsey Graham republikánus szenátor terjesztette elő, de mindkét párt támogatta.

A határozat arra kéri a Nemzetközi Büntetőbíróságot és más országokat, hogy indítsanak nyomozást az orosz hadsereg ellen és vizsgálják meg, hogy hajtottak-e végre háborús bűncselekményeket.

„Ebben a teremben mindannyian – demokraták és republikánusok egyaránt – egyetértünk abban, hogy Vlagyimir Putyin nem térhet ki az ukrán nép ellen elkövetett atrocitások miatti felelősségre vonás elől”

– mondta Chuck Schumer, a demokraták többségi vezetője.

Az orosz katonák elfoglaltak egy mariupoli kórházat, 500 embert túszul ejtettek – írja az ukrán Donyecki régiót – tehát nem a szakadár Donyecki Népköztársaságot – vezető Pavlo Kirilenko közleménye alapján a Sky News.

Kirilenko szerint az oroszok 400 embert kényszerítettek ki a házaikból és tereltek a Régiós Intenzív Kórházba, ahol 100 orvos és beteg tartózkodott. A régiós vezető szerint az oroszok emberi pajzsként használják a túszokat, senkit nem engednek ki a kórházból.

Azt mondta, hogy a fő épület korábban megsérült a bombázások során, de az orvosok kórtermeket alakítottak ki a pincében és ott kezelték a betegeket. Arra kérte a világ vezetőit, hogy válaszoljanak a „normák és háborús szokások durva áthágására, ezekre az emberiesség elleni bűntettekre”.

A harkivi régió vezetője szerint délután az orosz csapatok támadást indítottak Harkiv környékén, de az ukrán haderő visszaverte őket.

Oleg Szinegubov Telegram-bejegyzése szerint az oroszok a várostól 15 kilométerre lévő pozíciójukból indították az offenzívát, amiben sok katonát elvesztettek, és elvileg a védők még visszább szorították az oroszokat, akik sötétedés után folytatták a város bombázását.

Több brit egyetem is megszakította a kapcsolatot az orosz partneregyetemekkel, a kormány a héten ad ki állásfoglalást az ügyben – írja a BBC.

Az Imperial College egy nagyrészt orosz állami tulajdonban lévő egyetemmel szakított, a Warwicki Egyetem pedig minden orosz intézménnyel való kapcsolatát felülvizsgálja, és minden szerződést felbontanak, amit csak tudnak.

Az Egyesült Királyság kutatásokat támogató szerve épp átnézi azokat a projekteket, amikben orosz partnerek is részt vesznek, és elvileg már van olyan kutatás, aminek befagyasztották a támogatását, csak azért, mert orosz kutatók is részt vesznek benn.

A Királyi Természettudományos Társaság külügyi biztosa, Robin Grimes professzor azt mondta, hogy bizonyos esetekben megtartják a már futó projekteket, és humanitárius témákban (például járványkezelés, meteorológia) továbbra is megosztják az oroszokkal a fontos adatokat.

A szlovák parlament elfogadta a NATO tervét, így 2100 szövetséges katonát vezényelnek az országba – írja a Sky News. A terv célja az, hogy a NATO biztosítsa a keleti tagországokat a támogatásáról.

700 katona Németországból, 600 Csehországból, 400 pedig az USA-ból érkezik majd. Ezen felül érkeznek még egységek Hollandiából, Szlovéniából és Lengyelországból.

A veszteségek miatt az orosz haderő csak nehezen tud újabb támadásokba kezdeni és nehezen tartja meg az elfoglalt területeket – írja a brit védelmi minisztérium a keddi hírszerzési beszámolóban.

Emiatt Oroszország távoli egységeket is bevon a harcba, méghozzá a keleti csapataiból, a csendes-óceáni flottából és Örményországból, valamint magánhadseregeket és szíriai zsoldosokat is küldene Ukrajnába.

A minisztérium szerint ezekkel a csapatokkal tartanák meg az elfoglalt területeket, hogy az így felszabadult csapatok tovább nyomuljanak nyugat felé.

Kedden este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén miniszterelnökkel, valamint Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettessel tárgyalt Kijevben. Hogy miről egyeztettek, arról egyelőre nem sokat tudni, de a lengyel Onet.pl azt írta, hogy Kaczyński egyetlen megoldásként azt látja, ha békemissziót küldenek Ukrajnába.

„Az gondolom, hogy egy NATO békemisszióra vagy egy szélesebb körül, nemzetközi egyezményre van szükség. Egy olyan misszióra, ami Ukrajnában működik, és képes megvédeni magát. Ez az, amire most Ukrajnának, Európának és az egész demokratikus világnak leginkább a szüksége van.”

Morawiecki visszafogottabban nyilatkozott, ő arról beszélt, hogy Ukrajnát minél előbb fel kell venni az Európa Unióba, és fegyverekkel kell segíteni addig is a háborúban.

Zelenszkij este egy videót is közzétett, melyben a találkozón készített felvételek voltak láthatóak, de azt egyelőre nem tudni, hogy miről beszéltek a felek.

A brit kormány által indított „Otthonok Ukrajnának” fantázianevű kezdeményezéshez kedd estig 122 305-en csatlakoztak (közöttük olyan sztárok, mint Benedict Cumberbatch). A brit kormány hétfői bejelentése szerint egy, a brit lakásviszonyokat tekintve szimbolikusnak számító havi 350 fontos (nagyjából 155 ezer forintos) összeggel támogatja is azokat, akik hajlandóak befogadni egy ukrán menekültet, és regisztrálnak a kezdeményezés honlapján.

A hivatalos tájékoztatás szerint a program minden ukrán állampolgár és ukrajnai lakos előtt nyitva áll majd és nem is lesz felső határa annak, hogy hányan vehetnek részt benne. Ukrajnából egyébként az ENSZ adatai szerint közel hárommillióan menekültek el, azonban túlnyomó többségük egyenlőre a szomszédos országokban várja ki a következő hetek fejleményeit.

(via Sky News)

Irina Verescsuk kedd esti videóbejelentésében közölte ezt a számot, ahol elmondta azt is, hogy a legtöbben, 20 ezren Mariupolt hagyták el. Kirill Timosenko kormánytisztviselő Telegramon azt is hozzátette, hogy a várost elhagyó négyezer autóból 570 már megérkezett Zaporizzsjába. A CNN beszámolója szerint Verescsuk azt mondta, további 8533 embert Szumiból és annak környékéről menekítettek ki, 320 pácienst és dolgozót pedig egy harkivi kórházból sikerült kimenteni.

Verescsuk délelőtti videóüzenetében még azt mondta, Ukrajna reméli, hogy kedden kilenc folyosót nyithatnak meg az orosz erők által körbezárt civilek evakuálására, valamint megpróbálnak humanitárius szállítmányokat eljuttatni az ostromlott Mariupolba is. A keddi humanitárius akció az esti értékelés fényében tulajdonképpen akár sikeresnek is mondható, de ahogy arról korábban a mariupoli városi tanács beszámolt, a várost sikeresen elhagyó civilek mellett rossz hírek is akadnak – helyi tisztviselők szerint egy nagy humanitárius segélykonvoj, amelynek vasárnap kellett volna megérkeznie, még most sem érte el a várost.

Három hét alatt már a harmadik wipert, azaz adattörlő kiberfegyvert azonosította Ukrajnában az ESET biztonsági cég, amely hétfőn számolt be az újabb találatról. Ezeknek a fegyvereknek a rombolás a célja: visszaállíthatatlanul törli az adatokat a megfertőzött gépekről, és akár használhatatlanná is teszi azokat.

Az újonnan azonosított adattörlő a CaddyWiper névre hallgat, a cég beszámolója szerint egyelőre néhány tucat szerveren észlelték pár szervezetnél Ukrajnában. A wiper felhasználói adatokat és a partíciókra vonatkozó információkat törli, az úgynevezett tartományvezérlőkön tárolt információkat azonban érintetlenül hagyja.

Az ESET szerint ennek az lehet az oka, hogy így a támadók képesek egy adott szervezeten belül tartani a hozzáférésüket úgy, hogy közben azért zavarják a működést. A cég azt is közölte, hogy a CaddyWiper kódja nem hasonlít nagy mértékben az elmúlt hetekben felfedezett többi variánséhoz.

A háború kirobbanására időzített támadásokról itt írtunk, arról, hogy Ukrajna évek óta kisebb-nagyobb intenzitású, de gyakorlatilag folyamatos orosz kibertámadások célpontja, ebben a cikkben olvashat részletesebben, az elmúlt hetek kiberháborújáról pedig itt írtunk. A mostani wiper egyébként január óta már a negyedik, amit felfedeztek az országban.

A Pentagon magyar idő szerint kedden este is kiadta háborús helyzetjelentését, a Washington Post katonai szakújságírója által ismertetett anyag főbb megállapításai:

• A frontokon nem volt tapasztalható nagy mozgás, az orosz csapatok egyetlen ostromlott városban sem mutattak nagy előrehaladást – igaz, az ukránok sem tudták enyhíteni a szorítást,
• A Fekete-tengeren megnövekedett a partraszálló járművek aktivitása, de egyelőre nem mutatkoznak tengeri deszantra utaló jelek az egymilliós kikötőváros, Odessza ellen (melynek védelmi készülődéseiről helyszíni riportban számoltunk be),
• mind az orosz, mind az ukrán fegyveres erők a közvetlenül rendelkezésükre álló csapatok 90 százalékát bevetették már,
• ennek ellenére az amerikai katonai hírszerzés nem észlelte az Oroszország egyéb régióiban állomásozó egységek átcsoportosítását, sem pedig új készletek felhalmozását (ez óvatos optimizmussal olvasva talán-talán azt is jelentheti, hogy Kijev és a Kreml kölcsönös engedményei valóban megágyazhatnak egy fegyverszünetnek), de ez nem jelenti azt, hogy az oroszok ne fontolgatnák újabb csapatok bevetésének az opcióját,
• A két hete Kijev ostromára indult, több tíz kilométeres orosz katonai konvoj „még mindig be van ragadva”
• És egy igazán jó hír a végére: a Pentagon – árnyalva egyes, magas helyről elhangzó feltételezéseket – kijelentette, hogy semmilyen orosz biológiai- vagy vegyifegyverrel kapcsolatos aktivitást nem észlelt.

Máris komoly problémákat okoz Oroszországban az, hogy több, felhőalapú szolgáltatást nyújtó cég is kivonult tőlük, a Bleeping Computer cikke szerint mindössze két hónapjuk maradt, mielőtt kifogynak a tárhelyből. A lap ezt egy keddi, találkozó nyomán írja, ahol a Sberbank, az MTS, az Oxygen, a Rostelecom, az Atom-Data, a Croc, és a Yandex is részt vett. Ez alapján az orosz kormány többféle megoldást is fontolgat a problémára,

az összes hazai adattároló bérbe adásától egészen a kivonuló cégek által hátrahagyott IT infrastruktúra megkaparintásáig.

Arról, hogy mennyire szorít az idő, a Kommersant nevű orosz lap írt, amely szerint senki nem számított arra, hogy ennyire súlyos lesz a helyzet, de a realitás az, hogy az állami szektor durván másfél hónapnyi kapacitással rendelkezik. A forrás szerint a külföldi szolgáltatók kivonulásával azonnal megnőtt az igény a szerverekre, esetenként akár 20 százalékkal is, a helyzetnek azonban nincs egyszerű megoldása. A kínai eszközök ára jelentősen megnőtt – a Huawei pedig állítólag jelenleg nem is szállít az oroszoknak –, az ellátási lánc is akadozik, sok esetben pedig a már beérkezett szervereket sem tudják felvenni a raktárakból a felhasználók.

Jelenleg tehát az oroszoknak nincs elegendő mennyiségű adatközpontja ahhoz, hogy mindenkit kiszolgáljanak, pláne úgy, hogy az országban mostanában kezdték el kiépíteni a nagyvárosokban a fejlettebb, arcazonosításra is képes térfigyelő rendszerek kiépítését. Megoldások persze vannak a fentebb említetteken túl is: a szolgáltatók spórolhatnak azon, hogy kevesebb kapacitást biztosítanak terrorellenes megfigyelésre, és elkezdhetik blokkolni a streamingoldalakat is. Utóbbi amúgy nem is olyan nehéz döntés, hiszen egy csomó cég egyébként is kivonult már az országból. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy mi lesz majd a megoldás a helyzetre.

Ha nem is markánsan, de úgy tűnik, közeledik egymáshoz az orosz és az ukrán álláspont a háború lezárására törekvő béketárgyalásokon. Zelenszkij ukrán elnök korábban váratlanul derűlátóan nyilatkozott, és ismét belengette, hogy akár az ukrán NATO-tagságról is hajlandó lemondani a háború befejezése érdekében, Ihor Zsovkva Ukrajna Elnöki Hivatalának irodavezető-helyettese pedig a Sky beszámolója szerint arról beszélt, hogy az oroszok is elkezdtek engedni a maguk követeléseiből.

Zsovkva szerint Moszkva más hangnemben kezdett el kommunikálni és már nem követeli azt az ukránoktól, hogy adják meg magukat, pedig az eddigi egyeztetéseken ez mindig központi szerepet játszott náluk. Az irodavezető-helyettes szerint a két ország képviselői között zajló tárgyalások érezhetően konstruktívabbak most, az ukránok pedig egészen optimisták, de hozzátette, hogy igazi áttörést azzal lehetne elérni, ha Zelenszkij és Putyin találkoznának egymással. Ez azért is érdekes, mert

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn azt közölte, hogy még mindig terítéken van egy esetleges találkozó a két elnök között, és hangsúlyozta, hogy szerinte ez az egyetlen módja annak, hogy véget vessenek a háborúnak.

Az elmúlt napokban több hasonló kommentár is érkezett mindkét oldalról, Putyin például a hétvégén úgy fogalmazott, hogy voltak pozitívumai a tárgyalásoknak. Az oroszok viszont közben ugyanúgy szorongatják az ukrán városokat és az ágyúzással sem álltak le, így az Egyesült Államok szerint az orosz elnök egyelőre még mindig nem alakított ki olyan körülményeket, melyekkel sikerre lehetne vinni a béketárgyalásokat. Mikhajlo Podoljak, az ukrán delegáció tagja magyar idő szerint este fél 9 körül azt közölte, hogy mára lezárultak a tárgyalások. Szerinte továbbra is nagyon körülményes folyamatról van szó, de egyértelműen van lehetőség a megegyezésre. Mint írta, a szünet alatt kisebb csoportokban folyik tovább a munka.

A nagy nyugati gyógyszercégek is csatlakoznak az Oroszországból kivonuló vállalatok hosszú sorához (hogy milyen hosszú is ez a sor, arról ebből a cikkből győződhetnek meg). A BBC keddi információi szerint a Novartis felfüggeszti összes beruházását és hirdetését, a teljesítendő szerződésekből befolyó bevételeit pedig az ukrajnai háború kárainak enyhítését végző civil szervezeteknek utalja át. Az egyebek mellett a Voltaren fájdalomcsillapítót és a NeoCitran megfázás elleni szert forgalmazó cég döntésével csatlakozik olyan nagy cégekhez, mint az AbbVie, a Bayer, a Bristol Myers Squibb, a Pfizer és a Sanofi. Azonban a gyógyszermultik – nem csak politikai okok, hanem a szankciók előidézte ellátási zavarok miatt is végrehajtott – tevékenységszűkítése a népegészségügyi kockázatok elkerülése miatt nem terjed ki magára a gyógyszerforgalmazásra, ugyanis ahogy például a Bayer hétfőn fogalmazott:

az alapvető egészségügyi termékek visszatartása a civil lakosságtól – mint például a rák- vagy szív- és érrendszeri kezelések, a terhes nőknek és gyermekeknek szánt egészségügyi termékek, valamint az élelmiszertermeléshez szükséges vetőmagok – csak megsokszorozná a háború emberi életeket érintő hatásait.

• Az ENSZ menekültügyi szervezete (IOM) azt közölte, hogy keddre megközelítette a hárommilliót az orosz–ukrán háború miatt elmenekülők száma.
• Otthagyta a munkáját és az országot is egy ismert orosz híradós, az NTV-nek dolgozó híradós műsorvezető, Lilia Gildejeva. Ide kapcsolódik az is, hogy több mint 14 órás kihallgatás után előkerült az orosz állami tévécsatorna őrizetbe vett szerkesztője, Marina Ovszjannyikova is, akit 30 ezer rubelre bírságolták meg.
• Zelenszkij ukrán elnök váratlanul derűlátó nyilatkozatokat tett, és azt mondta, jól alakulnak a tárgyalások az oroszokkal – ez összefüggésben lehet azzal a korábban is felmerült célzással, hogy Ukrajna akár hajlandó lehet lemondani a NATO-tagságról a béketárgyalás sikere érdekében.
• Oroszország szankciókat vezetett be több prominens nyugati személyiség, többek közt az amerikai elnök Joe Biden és a külügyminiszter Antony Blinken ellen.
• Meghalt a Fox News hétfőn meglőtt operatőre, Pierre Zakrzewski abban a Kijev közeli támadásban, mely után Benjamin Hall tudósítót lőtt sebbel kellett kórházba szállítani. Szintén kedden derült ki, hogy a támadásban egy ukrán újságírónő, Olekszandra Kuvsinova is életét vesztette.
• Zelenszkij többször is megszólalt délután – beszélt arról, hogy Oroszország minden leadott lövéssel közelebb kerül a megsemmisüléshez és a teljes elszigetelődéshez, illetve a kanadai parlamentben arról is, hogy további segítségre van szükségük a nyugattól.
• Mariupol polgármester-helyettese bejelentette, hogy orosz katonák túszul ejtették az egyik kórház személyzetét és 400 betegét.
• Kiderült, hogy Joe Biden a jövő héten Európába látogat, részt vesz a NATO- és az EU-csúcstalálkozón is.
• Oroszország külügyminisztériuma bejelentette, hogy március 15-ével hivatalosan is kilépett az Európa Tanácsból.
• Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter Kossuth Lajost idézve, ‘48-ra és ’56-ra emlékeztetve szólt be Szijjártónak a magyar kormány ukrán- és oroszpolitikája miatt. Korábban a budapesti ukrán nagykövet is videót adott ki, melyben ő is Kossuthot idézte.
• Este megérkezett Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén miniszterelnök vonata Kijevbe, ahol Zelenszkij elnökkel fognak tárgyalni.
• A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elutasította az oroszok beadványát, így az orosz klubcsapatok továbbra sem szerepelhetnek az UEFA tornáin. Eközben többek közt a Fradi edzője is arra kéri a FIFA-t, hogy ne zárja ki az orosz futballválogatottat.