Az ukránok szerint Mariupolban az oroszok túszokat ejtettek egy elfoglalt kórházban, naponta 75 ezer ukrán gyerek kénytelen elhagyni a hazáját

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko levélben kérte Ferenc pápát, hogy a háborús viszonyok ellenére menjen el az ukrán fővárosba, mert jelenléte emberéletek megmentését és a békét teszi lehetővé.

Ha a pápa nem menne el, akkor egy élő vagy rögzített videóüzenetet várna tőle Klicsko. „Felkérjük önt mint egyházi vezetőt, tanúsítson együttérzést, álljon az ukrán nép mellett a békére való felhívás terjesztésével” – áll a levélben.

A háború kitörése előtt az ukrán görögkatolikus egyház vezetője és Ukrajna vatikáni nagykövete is meghívta a pápát.

„A gyermekek, ártatlanok és védtelen civilek barbár legyilkolásának nincs semmilyen stratégiai értelme. Az elfogadhatatlan fegyveres agressziót egyszerűen le kell állítani, mielőtt temetővé változtatja a városokat” – mondta az Úrangyala imádság után mondott beszédében vasárnap a pápa, aki korábban elutasította az oroszok által előszeretettel használt különleges katonai háború kifejezést. „Ez háború, amely könny- és véráradatot indított el” – mondta Ferenc. (MTI)

Egykori és mostani orosz futballsztárok nyílt levéllel fordultak az európai és a nemzetközi szövetség vezetőihez, hogy tiltakozzanak az orosz válogatott kizárása ellen.

A levél aláírói, aki közt ott van a Ferencváros mostani edzője, Sztanyiszlav Csercseszov is, úgy vélik, hogy nem segíti a geopolitikai helyzet megoldását, hogy Oroszországot minden nemzetközi sorozatból kizárták.

Az oroszok azt írták, hogy 2018-ban a FIFA-elnök Gianni Infantino szerint is minden idők legjobb vb-jét rendezték, és a koronavírus-járvány alatt is rendeztek extra meccseket. „Oroszország mindig támogatta a FIFA és az UEFA fontos terveit, kezdeményezéseit, és osztotta az alapvető értékeit. Sajnos ezek a szervezetek pont most nem léptek közbe, hogy védjék Oroszország és a teljes futballközösség érdekeit, és nem vették figyelembe az alapelvet, vagyis a politika távoltartását a labdarúgástól” – áll a nyílt levélben.

Sokra nem számíthatnak az oroszok, hiszen a Sportdöntőbíróság éppen kedden hagyta jóvá az UEFA döntését, hogy az orosz klubcsapatok nem szerepelhetnek a kupasorozatokban.

(via Nso.hu)

Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház szerint kedden aláírta az Ukrajnának szánt 13,6 milliárdos segélycsomagról szóló rendkívüli határozatot. Az Egyesült Államok kongresszusa által csütörtökön elfogadott csomagból 6,5 milliárd dollárnyi hadianyag érkezik a Pentagonon keresztül, 6,7 milliárd megy a mára már több mint 3 millióra duzzadt menekültsereg ellátására, illetve a kelet-európai szövetségesek gazdasági támogatására. A Vlagyimir Putyin agresszióját hónapokkal ezelőtt beharangozó – és a háborúban eddig szövetségi rendszerét tekintve roppant módon megerősödött – Egyesült Államok ezen felül is folyamatosan önti a támogatást a megtámadott országnak, Biden szombaton is mintegy 200 millió dollár értékű katonai támogatást hagyott jóvá, melyből Ukrajna amerikai katonai felszerelést vásárolhat.

A Svájci Úszó Szövetség azzal fenyeget, hogy bojkottálja a június 18-án kezdődő és július 3-ig tartó budapesti vizes világbajnokságot, ha azon indulhatnak orosz és belarusz sportolók.

A vizes sportokat tömörítő szövetség a FINA – ellentétben a legtöbb sportági szövetséggel – nem zárta ki versenyeiről az oroszokat és belaruszokat, mivel ellenzi a kollektív büntetést. Az egyedüli szankció az, hogy az említett két ország nem használhatja a nemzeti zászlójukat.

A svájci szövetség azt írta: a jelenlegi körülmények között – a sportolók biztonságát és a tisztességesség elvét szem előtt tartva – nem venne részt a kéthetes vb-n.

A svájci úszók tavaly két bronzérmet szereztek a tokiói olimpián, ez volt történetük legeredményesebb szereplése.

Dacára annak, hogy Zelenszkij kedden a kanadai parlamentben is arról beszélt, hogy a nyugati országoknak le kellene zárnia az ukrán légteret, Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok továbbra sem támogatja az ötletet, és vadászgépeket sem akarnak küldeni Ukrajnának.

„A Pentagon álláspontja szerint az ukrán légierő akkor sem lenne sokkal hatékonyabb az oroszhoz képest, ha kapnának vadászgépeket. A kockázatfelmérés szerint ugyanakkor az oroszok könnyen értelmezhetnék ezt komoly válaszlépést igénylő eszkalációs cselekményként. Ez az álláspont továbbra sem változott.”

– mondta Psaki, hozzátéve, hogy a légtérzárról Biden továbbra is azt gondolja, hogy a bevezetése akár háborúhoz is vezethetne Oroszországgal, amit nem akar megkockáztatni.

Mint mondta, valószínűleg nem sok kongresszusi tag támogatja ezt, de értik, hogy Zelenszkij miért kéri ezt tőlük. Psaki azt is kiemelte, hogy a téma valószínűleg szerdán is fel fog majd merülni, amikor Zelenszkij a kongresszus előtt beszél majd, de nekik is megvan a saját értékelésük arról, hogy amerikai viszonylatban minek van értelme és minek nincs. A légtérzárat az USA mellett a NATO is hevesen ellenzi, ők is úgy gondolják, hogy könnyen eszkalálhatná a konfliktust.

(CNN)

Megérkezett Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén miniszterelnök vonata Kijevbe – adta hírül Denisz Smihal ukrán miniszterelnök (a lengyel kormányfőt elkísérte az országot ténylegesen vezető Jarosław Kaczyński, a kormányoárt vezetője is). A négy politikus Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, az őket szállító szerelvény délelőtt 9 órakor indult el Lengyelországból. Bár útjukról nyilván tájékoztatták a vasúti csomópontokat – például Lviv-t – előszeretettel bombázó oroszokat, útjukat feszült figyelemmel követte a nemzetközi közvélemény.

A látogatást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szervezi, és célja, hogy „megerősítse az egész Európai Unió egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége iránt”, és egy „széles körű támogatási csomagot nyújtson Ukrajnának és az ukránoknak”. Orbán Viktor, aki magyar kormányfőként egyben 2022 júliusáig a Visegrádi Csoport elnökségét is ellátja, sajtófőnöke szerint „tud a látogatásról, de most nem megy Kijevbe.”

Zelenszkij este egy videót is közzétett, melyben a találkozón készített felvételek voltak láthatóak, de azt egyelőre nem tudni, hogy miről beszéltek a felek.

A Nemzetközi Atomenergia‑ügynökség (IAEA) kedden azt írta, az ukránok tájékoztatása szerint az erőművet visszakapcsolták az országos hálózatra, így a dízeles generátorokat kikapcsolhatták. Az ügynökség tájékoztatása egybevág az ukrán atomenergia-minisztérium hétvégi közlésével, mely szerint helyreállt az erőmű áramellátása.

Az IAEA közölte azt is, hogy az erőműben felszerelt biztonsági rendszereik továbbra sem küldenek adatot, az onnan érkező információk az orosz hadsereg szűrőin keresztül jutnak el hozzájuk, így nem mindig biztosítanak megfelelő választ az ügynökség kérdéseire. A többi ukrán erőműből viszont kapnak adatokat. Az ugyancsak orosz kézen lévő zaporizzsjai erőművel kapcsolatban az ügynökség arról írt, hogy a helyi személyzet is megerősítette, hogy lőszert robbantottak fel hétfőn az egyik reaktor előtt.

Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter Kossuth Lajost idézve, ‘48-ra és ’56-ra emlékeztetve szólt be Szijjártónak a magyar kormány ukrán- és oroszpolitikája miatt.

„Szijjártó Péter kollégám nyilatkozatait olvasva kételkedni kezdünk abban, hogy emlékszik az 1848-49-es forradalomra, amikor az orosz hadsereg leverte a magyar szabadságharcot, vagy 1956-ra, amikor szovjet tankok taposták el a szabadságot Budapest utcáin, a magyarok pedig hiába kérték a Nyugat segítségét”

– fogalmazott Kuleba. További részletek itt.

Biztos látták már a múlt héten azt a videót, amiben Amelia egy kijevi óvóhelyen ukrán nyelven előadja a Jégvarázs című animációs film „Let it go” (magyarul „Legyen hó”) című számát, és még az is lehet, hogy azóta eszükbe jutott, vajon mi lehet az egész óvóhely figyelmét lekötő kislánnyal. Nos, Amelia köszöni, jól van, nagymamájával együtt már Lengyelországba menekült, ahonnan a 7 évesekre jellemző közvetlenséggel cselezte ki a BBC felnőttes kérdéseit, mint a „Milyen volt az óvóhelyen?” vagy a „Mit szeretsz a Jégvarázsban?”.

Az orosz külügyminisztérium kedd este jelentette be a kilépés tényét, hozzátéve, hogy a Tanács főtitkára, Marija Pejčinović Burić már meg is kapta a kilépésről szóló értesítőt. A CNN beszámolója szerint a közlemény kiemelte azt is, hogy a kilépés oka az, hogy a szervezet február 25-én, egy nappal az orosz támadás megkezdése után felfüggesztette a tagságukat, álláspontjuk szerint ugyanis a NATO és az EU eszközként használja fel a Tanácsot az oroszok ellen.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy az Európa Tanácsnak ki kellene zárnia az oroszokat. Ez elsőre meglepőnek tűnhetett, hiszen Oroszország éppen múlt csütörtökön jelentette be, hogy kilép a Tanácsból, azonban van jelentősége, a szervezetből ugyanis korábban még sosem zártak ki egyetlen országot sem. A lépésnek ugyanakkor vannak hátulütői, többekben is felmerültek már olyan aggályok, hogy a kilépés nyomán még jobban csorbulnak majd az oroszok emberi jogai, egyesek szerint pedig a halálbüntetés visszaállítása előtt is megnyílt ezzel az ajtó.

Joe Biden személyesen is odateszi magát, hogy megmaradjon az Ukrajna melletti, példátlanul egységes nemzetközi kiállás; az amerikai elnök március 24-én előbb a NATO brüsszeli csúcstalálkozóján, majd néhány órával később a szintén a belga fővárosban tartandó uniós csúcson is részt vesz. Ahogy arra a látogatás tervét hétfőn megszellőztető Politico emlékeztetett, az amerikai elnök – nem kis részben a koronavírus-járvány egészségügyi kockázata miatt – tavaly januári hivatalba lépése óta csak két külföldi úton vett részt; mindkét alkalommal Európába utazott. Biden alelnöke, Kamala Harris a múlt héten tett egy rövid kelet-európai látogatást, mely Lengyelországot és Romániát érintette.

Marina Ovszjannyikova hétfőn a híradó élő adását akasztotta meg háborúellenes üzenettel, a független Meduza nevű lap szerint azonban nem a tévés akciója miatt kapta az átszámítva durván 95 ezer forintos büntetést, hanem az előre felvett videója miatt, amelyről ebben a posztban írtunk részletesen. Ovszjannyikova a videóban arra buzdította az embereket, hogy vegyenek részt háborúellenes tüntetéseken, és követeljék a háború végét.

Az orosz lap szerint a szerkesztő azért kapta a bírságot, mert engedély nélkül szervezett tömegtüntetést. A BBC cikke szerint a nő nem vallotta magát bűnösnek. Az egyelőre nem világos, hogy Ovszjannyikova ellen másik ügy is folyik-e, de korábban voltak olyan aggályok, hogy egy újonnan bevezetett törvény értelmében akár 15 évet is kaphat, amiért „álhíreket” terjesztett.

A nő ügyvédje kedden délután egyébként a CNN-nek azt mondta, hogy a hétfői tiltakozása óta próbálta elérni Ovszjannyikovát, de még nem sikerült neki. A hollétéről végül akkor kaptak információt a jogi képviselői, amikor az orosz médiában feltűnt egy, a meghallgatáson készült kép róla. A szerkesztő a tárgyalás után elmondta, több mint 14 órán át hallgatták ki anélkül, hogy bárkit értesíthetett volna arról, hogy mi történik vele.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden „huliganizmusnak” minősítette a tiltakozását. „Ami ezt a hölgyet illeti, ez huliganizmus” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy a csatorna és az illetékesek már foglalkoznak az üggyel.

Szergej Orlov a BBC tudósítása szerint arról beszélt, hogy orosz katonák foglalták el a 400 ezres város legnagyobb kórházát, a „személyzetet és mintegy 400 pácienst túszul ejtettek. Sőt, az ukrán hatóságok szerint az orosz katonák tüzelőállást is kialakítottak az épületben, és az odaszorult civileket élő pajzsként használták fel.

A Délkelet-Ukrajnában, az Azovi-tenger partján található Mariupol már 2014-15-ben is frontváros volt, és – a Krím és a szakadár Donyecki Népköztársaság közé ékelve – a 2022-es orosz invázióban is kiemelt célponttá vált. A kiemelt célpont státusz kiemelkedően pusztító tüzérségi csapásokat eredményezett, ennek eredményeképp Mariupolban keddig 2357 civil halt meg, a túlélőknek pedig apokaliptikus állapotokkal kellett szembenézniük – múlt szerdán egy szülészeti klinikát is találat ért. A harcoló felek megállapodásának értelmében azonban keddre már több ezer járművel kezdődhetett meg az evakuáció, a városban maradtakat pedig egy nagy humanitárius segélykonvoj próbálja elérni.

A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elutasította az oroszok beadványát, így az ország klubcsapatai továbbra sem szerepelhetnek az Európai Futballszövetség (UEFA) versenysorozataiban. Az orosz válogatottról egyelőre nem döntött a CAS.

Az Orosz Futballszövetség azt kérte a CAS-tól, hogy függessze fel a nemzetközi szövetség (FIFA) és az UEFA szankcióit, azaz a végső döntés meghozataláig az orosz válogatottak és klubcsapatok indulhassanak a nemzetközi sorozatokban. Az oroszok szerint a FIFA és az UEFA döntése ellentétes a sport szellemiségével, és nem értenek egyet a szankciókkal.

A két szervezet döntése alapján például az orosz férfiválogatott nem játszhat világbajnoki pótselejtezőt jövő csütörtökön a lengyelek ellen, és így ki sem juthat a katari vb-re. A CAS a tervek szerint még a héten foglalkozik a FIFA-büntetéssel, de a keddi, UEFA-ra vonatkozó döntés előrevetíti annak a határozatnak a tartalmát is. (MTI)

Meghaladta a 100 ezret a kiadott szolidaritási jegyek száma – közölte a MÁV az MTI-vel.

Az Ukrajnából érkező menekültek a határállomásról ingyen utazhatnak a MÁV járatain. Az utasokat többnyire különvonatok, illetve a megerősített menetrend szerinti vonatok szállítják, elsősorban Budapestre, ahonnan a menekültek többsége Nyugat- és Észak-Európa felé megy tovább.

„Annak ellenére, hogy a szolidaritási jegyet a határállomásig kiállítják már a Magyarországra való belépéskor, a nemzetközi továbbutazáshoz legtöbbjük a nemzetközi pénztárakat keresi fel helyjegy, háló- és fekvőjegyvásárlás, illetve információk kérése miatt” – közölte a MÁV.

A helyjegyeket egyébként az Elvirán is megvehetik bankkártyával az ukrán állampolgárok egy e-mail cím megadása után. A belföldi utazáshoz szükséges szolidaritási jegyet a jegyvizsgáló adja ki a jegyellenőrzésekor.

A Keleti pályaudvaron hétfőtől mobilpénztár segíti a jegyértékesítést, a nemzetközi utasok utazásának megkönnyítéséért. Az ukrán menekülteknek a nemzetközi pénztárban csak bécsi EuroCity vonatokra, csak helyjegyet (belföldi szolidaritás jegyet+IC pót/helyjegyet) adnak, illetve a másik ablaknál irányítottan szolgálják ki a nem menekült nemzetközi utasokat.

A nemzetközi pénztár előtt külön pultban vizsgáló főkalauzok árusítanak vasúti jegyet (belföldi szolidaritás jegy+IC pót/helyjegy) azoknak, akik EuroCity vonatokkal utaznak Bécsig; csak bankkártyával lehet fizetni – olvasható a MÁV közleményében.

Az ukrán elnök kedden videón jelentkezett be a kanadai parlament képviselőházában, ahol a képviselők már a beszéde előtt állva tapsolták meg a politikust. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azt is elmondta, hogy az ukránok bátorsága mindannyiuk számára inspirációt jelent, a kiállásukkal pedig minden demokratikus ország alappilléreit védik.

Zelenszkij a parlamentben ezúttal is arról beszélt, hogy az európai és észak-amerikai országoknak többet kell tenniük azért, hogy segítsenek rajtuk, a szankciók, a fegyverek és a támogató szavak ugyanis nem vetettek véget a háborúnak. Az ukrán elnök feltette a kérdést, hogy hány rakétának kell még eltalálnia a városokat ahhoz, hogy végre lezárják a légteret, ahogy azt már napok óta kérik, sőt, követelik a nyugati országoktól.

Zelenszkij példákat is hozott erre, arra kérte Trudeau-t, hogy képzelje el, milyen lenne, ha lebombáznák az ottawai repteret, ostrom alá vennék Vancouvert vagy bombákat dobnának a torontói CN Towerre. Az ugyanakkor több mint valószínű, hogy ez sem fogja meghatni a légtér lezárását ellenző NATO-t és az Egyesült Államokat, ahogy korábban közölték, szerintük ez egész Európára kiterjedő háborúhoz vezetne. Az ukrán elnök azt is közölte beszédében, hogy a hivatalos adatok szerint már 97 gyerek halt meg a háború kezdete óta Ukrajnában.

(Guardian)

Az ukrán belügyminisztérium egyik illetékese, Anton Gerascsenko kedden bejelentette, hogy a Fox News stábjának autóját ért hétfői támadásban – melyben a vezető amerikai jobboldali hírtévé operatőre meghalt, tudósítója megsebesült –, egy ukrán újságírónő, Olekszandra Kuvsinova is életét vesztette.

Frissítés: A Fox News producere Twitter-posztban erősítette meg, hogy a 24 éves Kuvisova „az elmúlt egy hónapban a stábunkat segítette, és kiváló munkát végzett”, a hírcsatorna mélyen gyászolja a „zeneszerető, vidám és kedves” újságírót.

Jens Stoltenberg kedden arról beszélt, hogy Moszkva abszurd állításai biolaborokról és vegyi fegyverekről – melyeket korábban itt foglaltunk össze, itt pedig fact-checkeltük is őket – újabb elemei az oroszok hazugságait összesítő hosszú listának, és éppen emiatt felmerül annak veszélye is, hogy ők fognak vegyi fegyvereket bevetni. A CNN beszámolója szerint Stoltenberg arról beszélt, hogy

• az oroszok korábban állították, hogy nem fognak támadást indítani Ukrajna ellen, aztán mégis megtették,
• azt mondták, hogy visszavonják a katonáikat a határ közeléből, de még több egységet küldtek oda
• és azt is állították, hogy megvédik a civileket, mégis ölik őket.

A főtitkár hozzátette azt is, hogy „Putyin brutális inváziója Ukrajna ellen minden nap halált és pusztulást hoz az országra”. Arról is beszélt, hogy az orosz invázió új dimenziót nyitott az európai biztonságpolitikában, a NATO-nak pedig ehhez mérten kell módosítania a saját hozzáállását. Ennek érdekében konkrét tervekkel fognak majd előállni, melyek között akár jóval nagyobb, magasabb készültségben lévő haderőt is küldhetnek a szövetség keleti országaiba. Emellett általánosan is nagyobb haderőt, megerősített légvédelmet és kibervédelmet és több hadgyakorlatot tervezhetnek.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára múlt szerdán „összeesküvés-elméletként” utasította el az amerikai biolaborokról szóló vádakat és ő is beszélt arról, hogy az oroszok vegyi fegyvereket vethetnek be – bár erre egyelőre semmilyen bizonyíték nem utal. A Szovjetunió felbomlását követően egyébként tényleg létrehoztak Ukrajnában amerikai finanszírozású biolaborokat, főként azért, hogy az országban maradt szovjet fegyvereket biztonságban tudják tartani.

Az ukrán elnök legfrissebb beszédében azt mondta, hogy az ukránok az életükért harcolnak a tankok, repülők és ágyúk ellen, melyekkel az oroszok el akarják pusztítani őket. Eközben ugyanakkor szerinte Oroszország önmagának is árt és minden leadott lövéssel közelebb kerül a megsemmisüléshez és a teljes elszigetelődéshez. Zelenszkij szerint akinek van esze, elhagyja Oroszországot, legyen szó üzletemberekről, programozókról vagy művészekről.

Mint mondta, az oroszok évtizedek óta nem találkoztak ilyen mértékű elvándorlással, ezt pedig csak saját maguknak köszönhetik.

Hozzátette, hogy ez persze nem az ő problémájuk, az ukránok célja most a saját országuk és népük megőrzése. Zelenszkij emellett arról is beszélt, hogy részlegesen sikerült megnyitni a humanitárius folyosókat kedden, illetve, hogy az oroszok négy lakóházat is lebombáztak Kijevben, melynek következtében öt civil vesztette életét. Az incidensről korábban beszámoló polgármester, Vitalij Klicskó még négy áldozatról beszélt a reggeli légicsapásokkal összefüggésben.

Zelenszkij kedden arról is beszélt, hogy jól haladnak a béketárgyalások, és akár az ukrán NATO-tagságról is hajlandó lemondani. A nyugati országok vezetőihez intézett beszédében pedig támogatást kért, és azt mondta, Putyin nem fog megállni Ukrajna határainál, további európai országokat is invázió fenyeget.

A vezető amerikai jobboldali-konzervatív hírtelevízió kedd délután közölte, hogy Ukrajnában forgató stábjának operatőre, Pierre Zakrzewski életét vesztette. A Fox News munkatársainak autóját Kijev közelében érte támadás, mely után Benjamin Hall tudósítót lőtt sebbel kellett kórházba szállítani. A támadásról szóló első hírekben még nem volt szó Zakrzewski sérüléséről. A hírcsatorna közleménye nem írja, milyen sérülés vezetetett a Londonban élő, Szíriát, Afganisztánt és Irakot is megjárt, díjnyertes operatőr halálához.

Az orosz-ukrán háború az elmúlt napokban elkezdte elérni a sajtó munkásait. Brent Renaud díjnyertes dokumentumfilmes-újságírót vasárnap lőtték le – szinte biztos, hogy orosz katonák – az ukrajnai Irpinyben, látszólag minden különösebb előzmény nélkül.

Több ukrajnai menekültet kórházba kellett vinni egy budapesti hotelből – tájékoztatta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az MTI-t.

Az MTI úgy értesült, hogy az I. kerületi Mercure Budapest Castle Hillben, ahol nagy számú ukrán menekültet szállásoltak el, sokan hasmenéses megbetegedéssel küzdöttek. Emiatt a mentőszolgálat több járművel is a helyszínre érkezett.

Győrfi Pál tájékoztatása szerint a mentők két nőt, egy tizenhét éves fiút és egy hétéves fiút szállítottak rosszullét, hányás, hasmenés miatt kórházba.

Oroszország szankciókat vezet be az amerikai elnök Joe Biden és a külügyminiszter Antony Blinken ellen – írja a Sky News. Hogy pontosan mik ezek a szankciók, az egyelőre nem ismert, mindenesetre a lépés sokkal inkább szimbolikus, mint az orosz oligarchákat érő nyugati szankciók. A lépés vélhetőleg Putyin belső, orosz közvéleménynek szóló kommunikációjának a része, amiben az egész háborút az oroszok elleni nyugati provokációként keretezik.

A Chelsea FC szerint zárt kapuk mögött kellene megrendezni szombaton az FA Kupa negyeddöntőjét a Middlesbrough otthonában, mert a londoni klub – az orosz tulajdonos Roman Abramovics elleni szankciók miatt – nem árusíthat jegyeket a mérkőzésre. A Chelsea a versenysemlegesség és a sportszerűség miatt kérvényezni fogja az Angol Labdarúgó-szövetség igazgatótanácsánál, hogy a házigazda Middlesbrough szurkolói se lehessenek jelen a szombati mérkőzésen.

„Elismerjük, hogy mindez komoly hatással lenne a Middlesbrough-ra és szurkolóira, valamint saját szimpatizánsainkra, akik a szankciók életbe lépése előtt már megvásárolták a jegyüket, de úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi körülmények között ez lenne a legtisztességesebb eljárás” – írja a londoni klub közleménye. Az orosz–ukrán háború kitörése után Abramovics előbb a klub jótékonysági alapítványának kezébe adta a csapat irányítását, majd bejelentette, hogy szeretné eladni a klubot. Nagy-Britannia csütörtökön szankciókat léptetett életbe Abramoviccsal és a Chelsea-vel szemben.

(MTI)

Több mint 70 busz áll készen az északkelet-ukrajnai Szumi ostromlott városában, hogy evakuálják a civileket – mondta Ewan Watson, a Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője.

Becslések szerint kétezer személygépkocsi hagyhatta el kedden a délkelet-ukrajnai Mariupol ostromlott városát – közölte közleményben a mariupoli városi tanács. További kétezer jármű parkol a városból kivezető főútvonal mentén helyi idő szerint délután 2 órakor, arra várva, hogy ők is elhagyhassák a várost. Helyi tisztviselők szerint egy nagy humanitárius segélykonvoj, amelynek vasárnap kellett volna megérkeznie, még most sem érte el a várost.

A városi tanács a hivatalos Telegram-csatornáján közzétett üzenetében azt tanácsolta a lakosoknak, hogy a tengerpart mentén nyugatra, Mangus és Berdjanszk felé utazzanak, majd onnan északnyugatra, Tokmak, Vasziljevka és Zaporizzsja felé.

(CNN, Guardian)

Ma is folytatódnak az orosz-ukrán béketárgyalások. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy míg az ukránok tűzszünetet és az orosz csapatok kivonását követelik, az oroszok legfeljebb humanitárius folyosók nyitásáról hajlandók beszélni, és itt zátonyra is futnak az egyeztetések. Ehhez képest meglepő, hogy a Sky News tudósítása szerint Zelenszkij ukrán elnök most váratlanul derűlátó nyilatkozatokat tett, és azt mondta, jól alakulnak a tárgyalások.

Ez összefüggésben lehet azzal a szintén váratlan célzással, hogy Ukrajna akár hajlandó lehet lemondani a NATO-tagságról a béketárgyalás sikere érdekében. Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy megérti, hogy a jelen helyzetben zárt ajtó fogadja az országát a NATO-ban. Mivel Putyin egyik indoka az volt az invázióra, hogy az ukrán közeledés a NATO-hoz nemzetbiztonsági fenyegetés Oroszország számára, ha most Ukrajna erről hajlandó lemondani, az komoly ajánlat lehet a két ország közötti béketárgyalásban. Igaz, Putyin azt követelte korábban, hogy Ukrajna írja bele az alkotmányába, hogy sosem kéri a felvételét a NATO-ba, és katonailag semleges marad.

Oroszország eközben az ENSZ Biztonsági tanácsához fordult, hogy szavazzanak a krízis „humanitárius feloldásáról”.

Szlovákia kiutasít három, Oroszország pozsonyi nagykövetségén szolgálatot teljesítő diplomatát – jelentette be hétfő este a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség. A döntését a szlovák hírszerzési forrásokból származó információk alapján hozták meg. A három érintett orosz diplomatának 72 órán belül kell elhagynia Szlovákiát.

A Denník N hírportál megszerzett egy videót, amelyet a szlovák biztonsági szolgálat készített a Szlovákiában működő orosz kémek beszélgetéséről. A tavaly készült videón az látható, hogy Szergej Solomasov, a orosz nagykövetség katonai attaséja Bohuš Garbárt, az orosz propagandát terjesztő Hlavné Správy című oldal szerzőjét veszi rá az együttműködésre. A felvétel végén Solomasov két ötszáz eurós bankjegyet ad át Garbárnak.

„Mondtam Moszkvában, hogy jó srác vagy, sok barátod van, mint a szlovák maffia, és Moszkva úgy döntött, hogy vadász leszel” – mondta orosz akcentussal Solomasov, aki később arról beszélt, hogy politikai információkra van szüksége: „országok közti kommunikációkra, a NATO-n és az EU-n belüli kommunikációkra, Pozsony és más országok között” – mondta. A találkozó végén Solomasov megkérdezte Garbárt, hogy mennyi pénzre van szüksége. „Amennyit tudsz adni” – felelte Garbár. „500 a barátodnak és 500 neked megfelel?” – mondta Solomasov, majd előhúzza a zsebéből az ötszáz eurósokat, Garbár pedig zsebre vágja. A videóból az nem derült ki, hogy kit értettek barát alatt.

(Parameter.sk, MTI)

Az Egyesült Királyság 370 újabb tétellel bővítette a szankciók sújtotta orosz magánszemélyek és szervezetek listáját. A keddi bejelentés szerint a szankciók – többek között vagyon-befagyasztás és utazási korlátozás – vonatkoznak most már például Dmitrij Medvegyevre is, aki 2008 és 2012 között Oroszország elnöke, majd 2012 és 2020 között miniszterelnöke volt, jelenleg pedig az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese.

A most bejelentett nevek között van többek közt:

• Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter,
• Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője,
• az orosz külügyminisztérium szóvivője,
• az orosz propagandatévé, a Russia Today főszerkesztője, Margarita Szimonjan. (BBC)

Ügyvédje sem tudja, hogy mi lehet az orosz állami Pervij Kanal (magyarul „Első csatorna”) nevű tévécsatorna egyik szerkesztőjével, aki hétfőn a híradó élő adását háborúellenes üzenettel akasztotta meg. Marina Ovszjannyikova a transzparensére azt írta: „Nem a háborúra. Ne higgyetek a propagandának, itt hazudnak nektek. Oroszok a háború ellen.” Ovszjannyikova egy előre felvett üzenetet is közzétett, amelyben tüntetésre buzdította az oroszokat. Nem sokkal a tévés demonstrációja után őrizetbe vették. A szerkesztő ügyvédje, Dmitrij Zakhvatov a CNN-nek azt mondta, hogy a hétfői tiltakozása óta próbálja elérni Ovszjannyikovát, de nem sikerült neki.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden „huliganizmusnak” minősítette a tiltakozását. „Ami ezt a hölgyet illeti, ez huliganizmus” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy a csatorna és az illetékesek már foglalkoznak az üggyel.

A Nyomozó Bizottság (SZK) – az orosz bűnüldözés egyik legfőbb szerve – előzetes vizsgálatot indított Ovszjannyikova ellen „az orosz fegyveres erők felhasználásával kapcsolatos szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése” miatt – jelentette kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökség egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete videóüzenetet készített a magyaroknak március 15. alkalmából. Párhuzamot vont az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc és az ukránok mostani helyzete között.

„Petőfi Sándor versében a kérdésre, hogy ”Rabok legyünk vagy szabadok?„, a nemzet azt válaszolta: ”A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!„ Ma ugyanilyen választ adnak az ukránok is.”

– mondta. Azzal folytatta, hogy a magyar nép szabadságharcát eltiporta az orosz sereg, 2022. február 24-én pedig az orosz sereg Putyin parancsára háborút indított Ukrajna ellen.

„Minden gondolatunkkal és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megőrizzük országunkat és megőrizzük a nemzetünket. De eközben sem feledkezünk meg arról, hogy megemlékezzünk az önök harcának az évfordulójáról. Bízom benne, hogy önök sem feledkeznek meg rólunk.

Bízom benne, hogy amikor ma felnéznek a békés magyar égboltra, gondolnak azokra az ukránokra, akik az oroszok által indított háborúnak áldozatul esnek”

– üzente a nagykövet. Arról beszélt, hogy bízik abban, ezzel a gondolattal igent fognak mondani a magyarok a légtérlezárásra, arra, hogy Ukrajna több segítséget kapjon, és segítik majd az ország uniós csatlakozását.

A beszéd végén Nepop Kossuth Lajost idézte: „Nincs ember, ki a szabadságot nem szereti. De az igazságos ember mindenkit szabadnak kíván. Az igazságtalan csak önmagát.”

„Meggyőződésem, hogy a magyarok szabadságot akartak és akarnak mindenkinek. A szabadságot akarják az ukránok számára is. És érzem, hogy Magyarország és a magyar nép mellettünk áll” – mondta. Az üzenet végén háláját fejezte ki Ukrajna nevében az eddigi támogatásért.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere azt írta a Telegram-csatornáján, hogy az ukrán fővárost éjszakai ért légicsapásokban négyen haltak meg. „A mentők még mindig oltják a kora reggel keletkezett lángokat” – írta Klicsko. A mentőszolgálatok korábban arról számoltak be, hogy egy lakósházba csapódott rakéta két embert ölt meg.

(BBC)