Az ukránok szerint Mariupolban az oroszok túszokat ejtettek egy elfoglalt kórházban, naponta 75 ezer ukrán gyerek kénytelen elhagyni a hazáját

Március 15-én reggel a Momentum aktivistái „Dicsőség a szabadságért küzdő ukrán hősöknek” feliratú molinót feszítettek ki a Szabadság téri szovjet emlékműre, ezzel kifejezve szolidaritásukat a Putyin agressziója következtében elhunyt ukránokkal – közölte a párt a közösségi oldalán.

Már átlépte a lengyel-ukrán határt az a vonat, amellyel Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén miniszterelnök utazik Kijevbe, hogy ott találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A vonat délelőtt 9 óra előtt indult el Lengyelországból.

A látogatás célja, hogy „megerősítsék az Európai Unió egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége iránt, valamint hogy széles körű támogatási csomagot nyújtsanak az ukrán állam és ukrán nép számára”. Az utat Charles Michel európai tanácsi elnökkel és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel egyetértésben szervezték meg. A nemzetközi közösséget az ENSZ-en keresztül tájékoztatták a delegáció kijevi látogatásáról.

„Ilyen időkben kötelességünk ott lenni, ahol a történelmet írják; mert ez nem rólunk szól, hanem gyerekeink jövőjéről, akik megérdemlik, hogy egy zsarnokságtól mentes világban éljenek” – írta Morawiecki keddi Facebook-bejegyzésében.
Morawiecki azt közölte, hogy ő és a többi kormányfő azért megy Kijevbe, hogy kifejezzék szolidaritásukat az ukránokkal, és elítéljék Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni agresszióját.

Arra a kérdésünkre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök miért nem utazik az ukrán fővárosba lengyel, cseh és szlovén kollégájával, Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke azt válaszolta: „A miniszterelnök tud a látogatásról, de most nem megy Kijevbe.”

(CNN)

Az egyik legjelentősebb orosz televíziós csatornának, az NTV-nek dolgozó híradós műsorvezető, Lilia Gildejeva felmondott a munkahelyén és elhagyta Oroszországot is, írja a BBC. „Elmentem Oroszországból, mert féltem, hogy nem fognak csak úgy elengedni, és azután nyújtottam be a felmondásomat” – mondta Gildejeva az Ilja Varlamov nevű bloggernek.

Az NTV a harmadik legnépszerűbb tévécsatorna Oroszországban, a tulajdonosa a Gazprom. A Segodnya (Ma) nevű hírműsor, amelynek Gildejeva volt az egyik arca, a Kreml oldalán áll, a Kreml narratíváját közvetíti. Gildejeva tavaly egyike volt azoknak az újságíróknak, akiket Putyin méltatott a tömegmédia fejlesztéséért, de a tévés már 2008-ban is kapott tőle köszönet formájában dicséretet.

Megközelítette a hárommilliót az orosz–ukrán háború miatt elmenekülők száma – közölte kedden az ENSZ menekültügyi szervezete (IOM). Adataik szerint eddig mintegy 2,95 millió ember hagyta el Ukrajnát.

(Reuters)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugati országok vezetőihez intézett beszédet kedd délelőtt, amiben támogatást kért tőlük, és azt mondta, Putyin nem fog megállni Ukrajna határainál, további európai országokat is invázió fenyeget.

„Mindannyian az oroszok célpontjai vagyunk… ha rajtunk segítetek, azzal magatokon is segítetek”

– mondta Zelenszkij, aki szerint egyesült erővel, közös fellépéssel még megállítható az orosz háborús gépezet.

(Sky)

• Az oroszok hajnalban légicsapásokat hajtottak végre Kijev környékének több településén, Irpinyben, Hosztomelben és Bucsában is. Lakóházakat talált ért Kijev külvárosában, Szvjatosinszkij negyedben. A jelentések szerint halálos áldozat is volt a támadásnak.
• Egy kijevi metróállomást is megrongált a reggeli támadás.
• 35 órás kijárási tilalmat rendeltek el Kijevben.
• Az oroszok szétlőtték az egymilliós Dnyipro civil repterét.
• Evakuálási folyosót nyitnak kedden az Ukrajna északnyugati részén fekvő Szumi régióból. Helyi idő szerint 9 és 21 óra között lehet elhagyni a régió négy városát.
• Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy összesen kilenc humanitárius folyosót terveznek nyitni kedden, amelyek az ország több régióját is érintenék.
• A mariupoli városi tanács közlése szerint 2357 civil halt meg eddig a 400 ezres kikötőváros hetek óta tartó ostromában.
• Az ukrán hadügy kedd reggeli jelentése szerint a háború február 24-i kitörése óta már 13 500 orosz katonát öltek meg a harcokban. (Ezek ukrán becslések, az oroszok által közölt adatok természetesen ezeknél jóval alacsonyabbak.)
• Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy teljesen átvették az ellenőrzést Herszon régióban.
• Háborúellenes nyilatkozatot tett a volt orosz miniszterelnök-helyettes, Arkagyij Dvorkovics. Ő jelenleg a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnöke.
• Az ostromlott Kijevbe megy kedden a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Orbán Viktor magyar miniszterelnök tud a látogatásról, de ő most nem utazik Kijevbe – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A hétfőről keddre virradó éjszaka összefoglalóját itt olvashatja.

Olekszij Arisztovics, az ukrán elnöki kabinet tanácsadója a Reuters kérdésére vázolta fel a háború lefolyásának és befejezésének lehetséges forgatókönyveit. A legvalószínűbb esetnek azt tartja, hogy május elejére az oroszok teljesen kifogynak az erőforrásokból, és kénytelenek lesznek visszavonulni Ukrajnából. Elképzelhető opcióként beszélt arról is, hogy a Kreml aránylag hamar, 1-2 héten belül belemegy a békekötésbe és a csapatai visszavonulásába; illetve teljesen őrült, de lehetséges forgatókönyvként említette azt is, hogy Putyin még erősebben beleáll az invázióba, Szíriából importált, illetve gyorstalpalóban, pár hét alatt kiképzett friss katonák bevetésével.

Arisztovics arra is figyelmeztet, hogy az esetleges békekötés még jó ideig csak papíron fog békét jelenteni, akár egy évig is lehetnek még kisebb-nagyobb összecsapások az orosz kivonulás után.

A lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő kedden az ostromlott Kijevbe utazik, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A látogatással kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy megtudjuk, Orbán Viktor miniszterelnök miért nem utazik Kijevbe. Kérdéseinkre Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke egy mondatban válaszolt:

„A miniszterelnök tud a látogatásról, de most nem megy Kijevbe.”

Hajnalban orosz rakétacsapások megsemmisítették Dnyipro civil repülőterének kifutópályáját, és megrongálták a terminál épületét is. A helyreállítás nagyon sok időbe fog kerülni, írta Valentin Reznicsenko kormányzó egy online üzenetben.

Az egymillió lakosú Dnyipro Ukrajna negyedik legnagyobb városa Kijev, Harkiv és Odessza után; múlt héten már érték tüzérségi támadások. A reptér a városközponttól 15 kilométerre helyezkedik el, békeidőben évi közel félmilliós utasforgalmat bonyolított.

(Reuters)

Részletek derültek ki annak a fiatal ukrán színésznek és televíziós személyiségnek, Pasha Lee-nek a haláláról, aki a háború kirobbanása után csatlakozott a hazájukat védő ukrán fegyveresekhez, és március 6-án elesett Irpinyben.

Az ukrán Polgári Szabadságjogok Központ vezetője vasárnap számolt be arról a Twitteren, hogy Pasha Lee holttestét megtalálták, és hogy akkor halt meg orosz tűzben, amikor épp gyerekeknek segített kijutni egy házból a város evakuálásakor. A poszt szerint nem viselte a golyóálló mellényét, mert azt ráadta arra a gyerekre, akit a karjában vitt.

Az nem derült ki a beszámolóból, hogy a gyerek túlélte-e a támadást.

Az ENSZ figyelmeztetése szerint az orosz–ukrán háború világszerte súlyosan fokozhatja az élelmiszerhiányt, mivel Oroszország a világ legnagyobb, Ukrajna pedig az ötödik legnagyobb búzaexportőre. A két ország együttesen a világ árpaellátásának 19 százalékát biztosítja, a világon megtermett búza 14 százaléka is Oroszországból vagy Ukrajnából származik. A kukoricaellátást 4 százalékát biztosítják.

Qu Dongyu, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének kínai főigazgatója szerint a konfliktus és a szankciók különösen nagy hatással lehetnek ötven olyan országra, amelyek búzaellátásának legalább 30 százaléka Oroszországtól és Ukrajnától függ. Ezek nagyrészt alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos országok Észak-Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten.

Eközben számos európai és közép-ázsiai ország műtrágyaellátásának fele Oroszországtól függ. Az ENSZ figyelmeztetése szerint a műtrágyahiány akár 2023-ig is elhúzódhat. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az élelmiszerárak amúgy is meredeken emelkedtek a magas infláció miatt. Az ENSZ felszólította az Oroszországtól és Ukrajnától függőket, hogy keressenek alternatív beszállítókat, hogy kezelni tudják a „zavarok okozta sokkot”.

(Sky News)

Arkagyij Dvorkovics, aki valaha Dmitrj Medvegyev akkori orosz kormányfő legfőbb gazdasági tanácsadója, majd 2012 és 2018 között miniszterelnök-helyettes volt, és aki most a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnöke, a Mother Jones-nak adott hétfői interjúban elítélte a háborút, látványosan ezt a szót használva a Kreml „különleges katonai hadművelet” fordulata helyett.

Dvorkovics a Reuters által szemlézett interjúban azt mondta: a háborúk – beleértve ezt a mostani háborút is – a világ legrosszabb dolgai közé tartoznak, és az ő gondolatai az ukrán civileknél járnak. „A háború nem csak felbecsülhetetlen értékű életeket olt ki, hanem a háborúk megölik a reményeket, a vágyakat is, megfagyasztják vagy elpusztítják a kapcsolatokat” – mondta.

A sakkvilágban volt előzménye ennek a nyilatkozatnak: március elején Oroszország legjobb sakkozói nyílt levélben kérték Vlagyimir Putyintól, hogy állítsa le a háborút, és Garri Kaszparov, egykori világbajnok sakkozó is megszólalt, a történteket tragédiának, Putyint őrült diktátornak nevezve.

Az ukrán hadügy ma reggeli jelentése szerint a háború február 24-i kitörése óta már 13 500 orosz katonát öltek meg a harcokban. Az orosz veszteséglistán továbbá szerepel:

• 1279 páncélozott csapatszállító
• 150 tüzérségi egység
• 404 tank
• 95 helikopter
• 81 repülő
• 2 hajó
• 60 üzemanyag-szállító teherautó
• 36 légelhárító egység
• 9 drón
• 64 rakétakilövő egység
• 640 egyéb harci jármű

(Ezek ukrán becslések, az oroszok által közölt adatok természetesen ezeknél jóval alacsonyabbak.)

Ukrajna reméli, hogy kedden kilenc folyosót nyithatnak meg az orosz erők által körbezárt civilek evakuálására, valamint megpróbálnak humanitárius szállítmányokat eljuttatni az ostromlott Mariupolba is – mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes az ukrán elnöki hivatal Telegram-csatornáján közzétett videóbeszédében. A tervek szerint Donyeck, Kijev, Szumi és Harkiv régiók városaiból és falvaiból menekítenék ki a civileket.

Verescsuk közlése szerint Bergyanszk városából vizet, gyógyszert és élelmiszert szállító humanitárius konvoj indul Mariupol városába. Visszafelé, Mariupolból Zaporizzsjába nőket, gyerekeket és rászorulókat fognak majd szállítani. „Tisztában vagyunk az Ivankivban (Kijevtől északra fekvő település) felmerülő problémákkal, és dolgozunk ezen az útvonalon. Remélem, hogy már holnap meg tudjuk nyitni ezt a humanitárius folyosót” – mondta Verescsuk.

(Reuters, Interfax)

Csütörtök reggelig tartó, 35 órás kijárási tilalmat rendelt el Kijevben Vitalij Klicsko polgármester. Csak különleges engedéllyel mehetnek ki az utcára a civilek, illetve természetesen az óvóhelyekre menekülés szabad még tüzérségi vagy légitámadás esetén.

„A fővárosunk Ukrajna szíve, és mi meg fogjuk védeni. Kijev most Európa szimbóluma, és nem fogjuk feladni.”

– közölte az egykori bokszvilágbajnokból lett polgármester

(Sky)

Ungváry Krisztián történésszel készített interjút a hvg360. A téma természetesen a háború, Ungváry elég erősen kezd, a Telex videója kapcsán, amiben fideszes politikusok azt mondják, szó sem volt részükről az elmúlt években oroszbarátságról, ezt mondja:

„Ez olyan arcpirító hazugság, hogy nem is értem, hogy merik megtenni. A közmédiában – amely alapvetően a kormány szócsöve – az elmúlt 12 évben gyakorlatilag nem hangzott el Putyinnal kapcsolatos kritika és a Megafon egyik influenszere február elején még arról írt, hazaárulás, ha egy magyar politikus Ukrajnát támogatja.

Miközben az Európai Uniót a plakátkampányoktól kezdve a legválogatottabb módon kritizálta a kormány, addig egy tulajdonképpen fasisztoid jellegű rezsimmel szemben a kritika legcsekélyebb mértékét sem engedte meg.

Nem lehet arról beszélni, hogy csak üzletelt volna vele, ennél sokkal több történt: megszerettették Oroszországot és Putyint. Ez egyébként a kormánypárti média, illetve a közösségi platformok kommentszekciójában teljesen cáfolhatatlanul látszik.”

A teljes interjú itt olvasható.

A Reuters a Fligthradar24-re hivatkozva azt írja, hogy az orosz oligarchához, Roman Abramovics köthető repülő Moszkvában landolt kedden kora reggel. A gép Isztambulból szállt fel, ahová hétfőn érkezett Tel Aviv Ben Gurion repülőteréről indulva.

Abramovics épp árulja Chelsea futballklubját, a klub vezetésétől a napokban eltiltották, az Egyesült Királyságban már szankcionálták, és a Reuters forrásai szerint szó van arról, hogy az EU befagyaszthatja a vagyonát.

Arra nincs közvetlen bizonyíték, hogy Abramovics rajta volt a bizonyos repülőn, de a Reuters hozzájutott egy olyan, hétfői fotóhoz, amely Abramovicsot ábrázolja, amint Tel Aviv repterének VIP várójában üldögél az állára húzott maszkkal.

Az elmúlt négy napban nagyon komoly viták zajlottak Brüsszelben egy újabb, Oroszország elleni szankciós csomag elfogadásáról. Ez már a hatodik szankciós csomag a sorban. A legnagyobb vita arról zajlott, hogy ezek az intézkedések mennyiben érintsék az energiaszektort, illetve az Európában irányuló energiaszállításokat” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, és ismét hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kezdetektől fogva ellenezte az energiaszektort érintő szankciókat.

„Örömmel jelenthetem, hogy sikerrel vitáztunk, hiszen a szankció semmilyen módon nem érinti az Oroszországból Európába irányuló energiaszállításokat. (…) A nukleáris ipar, a földgázszállítás, a kőolajszállítás és a szén importja teljes mentességet élvez a szankciós intézkedések hatálya alól. Így tehát a paksi atomerőmű fenntartása és az új erőmű építése semmiféle akadályba nem ütközik”

– mondta Szijjártó, aki felsorolta az újabb szankciós csomag elemeit is:

• Újabb orosz vállalatvezetők, üzletemberek szankcionálására kerül sor.
• Megtiltják az úgynevezett luxustermékek kereskedelmét az EU-tagországok és Oroszország között.
• Tovább szigorodnak a pénzügyi tranzakciókra és a kettős felhasználású eszközök exportjára vonatkozó szabályozások.
• Betiltják néhány feldolgozott vas- és acélipari termék importját Oroszországból.
• Korlátozottá válik néhány, az energiaszektor működéséhez használt európai technológia exportja.

A Válasz online-nak adott interjút Artur Balázs, Magyarország nemrég lemondott tiszteletbeli lengyelországi konzulja. A tiszteletbeli konzul szimbolikus cím, Artur nem a magyar külügy hivatásos diplomatája, de a lemondását a magyar kormány is komoly üzenetként értékelte. Az interjúban főként arról beszél, miért nem tudja tovább tiszta lelkiismerettel Magyarországot képviselni, és miért rossz az, ahogyan a kormány a háborúról kommunikál.

„Amikor Oroszország rárontott a független Ukrajnára, teljesen más helyzettel kellett szembesülnünk – egy olyan helyzettel, amely romba döntheti a kialakult világrendet és fenyegeti Európa békéjét. Ebben az ügyben bármilyen rés az európai egységen Putyin politikájának elfogadásaként értelmezhető. (…) Attól tartok, hogy Orbán Viktor – azzal, hogy fenntartja a viszonyát Putyinnal – a történelem legrosszabb magyar–lengyel- és magyar–EU-viszonyát teremti meg.”

– mondja többek között az interjúban, amit itt lehet teljes egészében olvasni.

Alexander Shulgin, Oroszország nagykövete Hollandiában (csak véletlen névegyezés a híres orosz-amerikai biokémikussal, az ecstasy atyjaként ismert Alexander Shulginnal) élő tévéadásban magyarázta el, mi történt, pontosabban mi nem történt Mariupolban hat nappal ezelőtt. A teljes világsajtót bejárták a fotók a helyi szülészeti klinika lebombázásáról – ami Shulgin szerint egyszerűen nem történt meg, fake news az egész, a képeken színészek szerepelnek. Amikor a műsorvezető rákérdez, hogy milyen bizonyítéka van erre, elkezd kommenteket felolvasni a közösségi médiából.

Rakéták, romok és gyász Kijevtől Harkivon át Donyeckig – képekben az ukrajnai orosz invázió tizenkilencedik napja. Összeállításunkat ebben a cikkben tekintheti meg.

Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén miniszterelnök ma, kedden Kijevbe látogat, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte a lengyel kormány. Az Ukrajnába utazó delegáció tagja még Jarosław Kaczyński, Lengyelország miniszterelnök-helyettese, a Jog és Igazságosság párt elnöke is.

A látogatást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szervezi. A látogatás célja, hogy megerősítse az egész Európai Unió egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége iránt. A látogatás célja továbbá, hogy egy széles körű támogatási csomagot nyújtson Ukrajnának és az ukránoknak – áll a lengyel kormány közleményében. A látogatásról az ENSZ-t is tájékoztatták.

(AFP)

Az AFP hírügynökség értesülése szerint – amit azóta a lengyel kormány is megerősített – Kijevbe utazik ma a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök, hogy Volodimir Zelenszkijjel találkozzanak, és az egész EU nevében a támogatásukról biztosítsák.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden azt közölte, hogy az orosz erők teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták a dél-ukrajnai Herszon régiót.

Herszon városát március elején foglalták el az oroszok, ami nemcsak azért volt fontos fejlemény, mert a 300 ezres kikötőváros volt az első nagyobb, orosz kézre került település, hanem azért is, mert stratégiai jelentőségű pozícióban, az Ukrajnát kettészelő Dnyeper folyó partján fekszik.

Herszon városi tanácsának helyettes vezetője néhány napja azt mondta a Reutersnek, hogy az oroszok azt tervezik, hogy ál-népszavazást tartanak a városban, és ennek eredményére alapozva létrehoznának egy újabb szakadár államot a dél-ukrajnai városból és környékéből. Emlékeztetőül: a Krím 2014-es annektálását is egy népszavazással próbálták legitimálni az oroszok.

(Interfax)

Az utolsó független orosz közvélemény-kutató cég, a 2016 óta „külföldi ügynök” címke alatt működő moszkvai Levada Center vezetőjével, Gudkov Dimitreviccsel közölt interjút a Gzero Media. Érdemes elolvasni a teljes beszélgetést, mi most néhány érdekesebb megállapítást emelünk ki:

• Az oroszok közel kétharmada támogatja Putyin invázióját Ukrajna ellen, 25% ellenzi
• A támogatók Dimitrevics szerint leginkább a valós információktól elzárt, csak az állami propagandát elérő, főleg idősebb, vidéki, kevésbé iskolázott rétegekből kerülnek ki, az ellenzők jellemzően a fiatalabbak és a városiak
• A Facebook betiltása az orosz felhasználók nagy része számára egyet jelent a teljes internet lekapcsolásával
• A propaganda ellenére az nagyjából kezd világossá válni az orosz közvélemény számára, hogy Putyin eredeti, villámháborús terve kudarcot vallott
• Dimitrovics azt mondja, a szankciók hatását a nagyvárosokon kívül nem igazán érzik az oroszok
• A Levada kutatásai szerint az oroszok 60%-a Amerikát okolja a háborúért, 14% Ukrajnát, és mindössze 3% Oroszországot
• Putyin népszerűségi indexe a Krím elfoglalásakor 20%-ot nőtt – most azonban nem mértek hasonló, extrém kiugrást: a decemberi 65%-ról februárra 71%-ra nőtt az elégedettség a felmérések szerint, de a háború kitörése ezen nem tudott tovább növelni

Ha az orosz erők beveszik a dél-ukrajnai Mikolajiv városát, azzal megnyílna előttük az Odesszához vezető út. A félmilliós Mikolajiv – egyébként erősen orosz nyelvű, nagy számú, egykori szovjet katona családjának otthont adó város – azonban tartja magát a folyamatos támadások ellenére. Szervezetten közben naponta több mint ezer ember hagyja el a várost, a férfiak azonban maradnak, hogy megvédjék Mikolajivot, ahol vasárnap kilenc civil is meghalt, amikor az oroszok a több országban betiltott kazettás Szmercs rakétákat is bevetették. Helyszíni riportunk a támadás alatt álló Mikolajivból itt olvasható.

Hétfőn 3337 menekültet, köztük 1018 gyereket fogadtak a budapesti pályaudvarokon – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A Police.hu azt írja, hogy a legtöbben információt kértek, és egyénileg utaztak tovább vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 73 ember, köztük 36 gyerek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A BRFK és a Készenléti Rendőrség a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásukért, szállításukért, elszállásolásukért a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Az Institute for the Study of War amerikai kutatóintézet térképén a piros szín mutatja az oroszok által elfoglalt területeket. Kijev bekerítése továbbra is zajlik, de az elmúlt napokban nem tudott sok eredményt felmutatni az orosz inváziós sereg. A térkép a tegnap késő esti állapotokat mutatja.

A mariupoli városi tanács szerint 2357 civil halt meg eddig a 400 ezres délnyugati ukrán város hetek óta tartó ostromában, írja az MTI.

Mariupolt sokan az ukrán ellenállás szimbólumának tekintik. A kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében 2014-ben kitört háború kezdete óta a város az oroszbarát szeparatisták többszöri támadását is visszaverte.

A városban, ahol éjszakánként mínusz 6-7 fokig süllyed a hőmérséklet, napok óta nincs élelem, víz, áram, fűtés. Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok napok óta nem engednek be egy ukrán segélyszállítmányt a körülzárt városba.

A kijevi metrótársaság jelentése szerint a Lukjanivszka metróállomás is károkat szenvedett a kedd reggeli, Kijevet ért légicsapásokban. Az állomást a helyreállítás idejére bezárták. (BBC)