A kormány szerint akár 900 ezer menekült is érkezhet, Biden először nevezte háborús bűnösnek Putyint

2022. március 16. – 06:12

frissítve

A kormány szerint akár 900 ezer menekült is érkezhet, Biden először nevezte háborús bűnösnek Putyint
Egy bombázásban megsérült ház lakóit evakuálják Kijevben – Fotó: Ukrajna Állami Sürgősségi Szolgálata / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az orosz külügyminiszter szerint nehezek a tárgyalások Ukrajnával, de „van remény a kompromisszumra”. Később arról is beszélt, ha megállapodást kötnek, nincs akadálya a Putyin–Zelenszkij-találkozónak.
  • A Financial Times szerint tizenöt pontos előzetes béketervről tárgyal egymással az orosz és az ukrán fél.
  • Volodimir Zelenszkij elnök ukrán elnök személyesen szólt az amerikai kongresszushoz, ismét légtérzárat kért.
  • Putyin elnök arról beszélt, hogy továbbra is eltökélt Ukrajna demilitarizálásában és nácítlanításában.
  • Civilekkel teli színházat bombáztak az oroszok Mariupolban, Odesszában folyamatos lövéseket hallottak tudósítóink, Kárpátalján a légópincéket készítik elő.
  • Kiszabadult a korábban oroszok által elrabolt melitopoli polgármester.
  • Joe Biden amerikai elnök a háború kitörése óta először nevezte háborús bűnösnek Vlagyimir Putyint.
  • A magyar kormány szerint akár 900 ezer menekült is érkezhet, Orbán Viktor miniszterelnök 3 napra a határ közelébe, a debreceni laktanyába költözik.
  • Zelenszkij arról beszélt, hogy Mariupolt úgy ostromolják, ahogy annak idején Leningrádot, és fegyverletételre szólította fel az orosz katonákat.

Legalább egy ember meghalt, három pedig megsebesült, miután egy lelőtt rakéta maradványai egy lakóépületet találtak el Ukrajna fővárosában, Kijevben – írja a BBC az ukrán katasztrófavédelemre hivatkozva.

A jelentések szerint a rakéta helyi idő szerint hajnali 5-kor csapódott be csütörtök reggel a főváros Darnickij kerületében. A tűzoltók és a mentők a tizenegyedik és magasabb emeletekről evakuáltak legalább 30 embert. Többen a romok alatt rekedtek, őket most keresik.

Kína soha nem fogja megtámadni Ukrajnát – jelentette ki Fan Hszien-zsung, Kína ukrajnai nagykövete.

Fan emellett az ukránok egységét és ellenállását méltatta olyan megjegyzéseiben, amelyek látszólag ellentmondanak az ország korábbi álláspontjának – írja a BBC.

Fan azt ígérte, gazdaságilag és politikailag is támogatni fogja a lvivi regionális katonai adminisztrációval folytatott megbeszélésen az ukránokat. Lviv regionális katonai közigazgatásának kormányzója, Makszim Kozickij is megerősítette a találkozót a hét elején kiadott közleményében, megjegyezve, hogy Kína kétszer is küldött humanitárius segélyt az ukrán népnek, a harmadikat pedig ezen a héten várják.

„Kína és Ukrajna stratégiai partnerek, idén ünnepeljük országaink diplomáciai kapcsolatának 30. évfordulóját” – mondta Kozickij.

Fan azt mondta, számukra baráti nép az ukrán, Kína pedig gazdaságilag és politikailag is támogatni fogja Ukrajnát. „Tiszteletben fogjuk tartani az ukránok által választott utat, mert ez minden nemzet szuverén joga” – mondta.

Zelenszkij csütörtökre virradó éjjeli videóüzenetében több témával kapcsolatban is megszólalt.

Először is leszögezte, hogy valóban sikerült kiszabadítani Melitopol elrabolt polgármesterét, Ivan Fedorovot. Ukrajna kilenc fogságba esett nagyon fiatal orosz katonát cserélt el a polgármesterre. Fedorovot Zelenszkij szerint megpróbálták rávenni, hogy működjön együtt az oroszoknak, de ellenállt.

Az elnök Mariupolról is beszélt, ahová elmondása szerint szerdán megint nem sikerült humanitárius segélyt eljuttatni, mert „az orosz katonák nem hagyták abba az ágyúzást” – írja a Guardian. A támadás ellenére több mint 6000 embernek, köztük 2000 mariupoli gyermeknek sikerült Berdjanszkba menekülnie, attól függetlenül, hogy az orosz csapatok tüzet nyitottak a menekülőkre a Vaszilivka és Kamjanszke közötti útszakaszon. Három felnőtt és két gyerek sérült meg, csodával határos módon nem halt meg senki – mondta Zelenszkij.

A humanitárius segélyekkel kapcsolatban az ukrán elnök azt is mondta, hogy Csernyihivben az orosz katonák kenyérért sorban álló civilekre is rálőttek, 10 ember meghalt. Zelenszkij emellett megerősítette, hogy bombatalálat érte a mariupoli színházépületet, ahol a hírek szerint nagyjából 1200 ember keresett menedéket. Az áldozatok számáról egyelőre nincs hír.

„Megszakad a szívem attól, amit Oroszország tesz a népünkkel, Mariupollal, és a donyecki régióval” – mondta.

Az ukrán elnök végül saját nyelvükön szólította fel az oroszokat, hogy tegyék le a fegyvert.

"Oroszország polgárai! Miben különbözik Mariupol ostroma Leningrád második világháborús ostromától?

tette fel a kérdést. Zelenszkij azzal is érvelt, hogy Oroszország nagyobb veszteségeket szenved el, mint korábban Csecsenföldön vagy Szíriában.

„Tegyétek le a fegyvereiteket. Jobb ez így, mintha meghalnál a csatatéren, a mi földünkön” – mondta Zelenszkij, aki a korábbihoz hasonlóan azzal zárta a beszédét, hogy több nemzetközi segítséget kért, és a békés Ukrajna jövőjéről beszélt.

Ukrajna idén tavasszal vetni fog minden olyan régióban, ahol nincs közvetlen ellenségeskedés – jelentette ki Roman Lescsenko ukrán élelmiszerügyi miniszter.

Az Interfax-Ukrajna hírügynökségnek azt mondta, hogy az elképzeléseik szerint az ország ebben az évben képes lesz saját élelmezésbiztonságát biztosítani.

„Ahol fizikailag lehetséges az ültetés, ahol nincs ágyúzás, és ahol lehetőség van a földre kimenni, ott kimegyünk a földekre és ültetünk. És nem csak Nyugat-Ukrajnában, hanem a középső és déli régiókban is. Vetünk, ahol csak tudunk.”

– mondta. Ettől függetlenül továbbra is aggódnak azok az országok, amelyek Ukrajnából exportálnak olyan alapvető élelmiszereket, mint a búza. A Világélelmezési Program szerint Libanon, Jemen, Szíria és Tunézia különösen függ az Ukrajnában termesztett gabonáktól.

Lescsenko szerint az export attól függ, hogy Oroszország mit tesz, az olyan intézkedésekkel, mint a tengeri kikötők blokkolása vagy a vasúti infrastruktúra bombázása.

(BBC)

“A világnak hivatalosan el kell ismernie, hogy Oroszország terrorista állammá vált” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszaka folyamán megjelent videóbeszédében.

Zelenszkij ismét több szankciót sürgetett Oroszországgal szemben, illetve több fegyvert és repüléstilalmi zónát kért Ukrajnának.

Az ukrán vezető azt is elmondta, hogy országa "valódi védelme" az Oroszországgal folytatott tárgyalások sikerének előfeltétele.

"A tárgyalásokon a prioritások teljesen egyértelműek: a háború vége, biztonsági garanciák és szuverenitás, a területi integritás helyreállítása, valamint valódi garanciák és valódi védelem a hazánknak – mondta.

(BBC)

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Albánia, Norvégia és Írország is rendkívüli ülés összehívását kérte csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsától az ukrajnai humanitárius helyzet romlása miatt – írja a Guardian.

„Oroszország háborús bűnöket követ el, és civileket céloz meg. Oroszország törvénytelen háborúja Ukrajna ellen mindannyiunkra veszélyt jelent” – közölte Twitter-fiókján a brit ENSZ-képviselet.

A nap folyamán Oroszország ismét kérte, hogy halasszák el az ENSZ Biztonsági Tanácsának szavazását az ukrajnai „humanitárius” helyzetről szóló, általa kidolgozott határozatról. Az először szerdára tervezett, majd csütörtök délutánra tolt szavazást péntek délelőttre kell kitűzni – de még tovább csúszhat, ha Moszkva szövetségesei megfúrják.

Egyes diplomáciai források szerint arról is folynak a megbeszélések, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólalhasson az ENSZ Közgyűlésén.

Oroszország csak úgy tesz, mintha tárgyalna Ukrajnával, és miközben egy „hosszan tartó brutalitás drámai folyamatban” kötelezte el magát – mondta a francia külügyminiszter.

„Csak egy sürgős elérendő cél van: a tűzszünet, a tűzszünet, a tűzszünet. (...) Csak ilyen alapokon lehet tárgyalni, mert pisztolycsővel a halántékon nem lehet tárgyalni” – mondta Jean-Yves Le Drian a Le Parisien című francia lapnak adott szerdai interjújában.

„Ha vegyi vagy bakteriológiai támadások történnének Ukrajnában, tudnánk, hogy ki lenne értük a felelős. Oroszország lenne” – tette hozzá Le Drian, kifejtve, hogy egy vegyi fegyveres támadás esetében a franciák Oroszországot tekintenék felelősnek.

A francia miniszter szerint a vegyi vagy biológiai fegyverek alkalmazása további kemény szankciókat vonna maga után Oroszország számára.

(Guardian)

Az USA óva intette Oroszországot a vegyi vagy biológiai fegyverek használatától – írja a BBC.

Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan szerdán telefonon beszélt az orosz Biztonsági Tanács titkárával, Nyikolaj Patrusev tábornokkal, aki Putyin egyik régi bajtársa. Sullivan kifejtette Patrusevnek, hogy milyen következményei lehetnek, ha Moszkva vegyi fegyverhez folyamodna.

A hívást a Fehér Ház kezdeményezte. Ez volt a legmagasabb szintű diplomáciai érintkezés Moszkvával Antony Blinken külügyminiszter és kollégája, Szergej Lavrov februári telefonhívása óta.

Mindkét ország azzal vádolja a másikat, hogy Ukrajnában biológiai fegyvereket készül bevetni.

A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok egyre elavultabb és pontatlanabb fegyvereket használhatnak – írja a BBC.

A minisztérium minden nap közzétesz egy jelentést az orosz-ukrán konfliktusról. A legfrissebb ilyen összegzésükben azt írják, hogy a kevésbé precíz eszközök rossz találatai miatt sajnos sokkal több civil áldozatra lehet számítani.

Oroszország valószínűleg azért folyamodott e fegyverek használatához, mert nem érte el a korábban kitűzött katonai céljait.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) legfőbb ügyésze ragaszkodik a „zéró toleranciához” a gyermekek elleni bűncselekményekkel szemben – írja a Sky News.

A bíróság ugyanígy áll hozzá a szexuális és nemi alapú bűncselekményekhez is.

Az ICC hivatalos vizsgálatot indított az Ukrajnában elkövetett lehetséges háborús és emberiség elleni bűncselekmények ügyében, a főügyész szerint a bíróság minden oldalról meg fogja vizsgálni a konfliktust.

Karim Khan főügyész ezért nemrég rövid utazást tett Ukrajnában, ahol találkozott az ország külügyminiszterével és főügyészével, valamint virtuális úton tárgyalt Zelenszkij elnökkel is.

„Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy zéró tolerancia legyen a szexuális, nemi alapú erőszakkal vagy a gyermekek elleni bűncselekményekkel szemben, és ez csak fontosabb lesz, ahogy a városi hadviselés fokozódik” – mondta Khan.

„Senkinek, akinek fegyvere, rakétája, repülője vagy aknavetője van, nincs engedélye arra, hogy civileket vegyen célba. A polgári objektumokat és a civileket védeni kell. A hadifoglyokkal emberségesen kell bánni” – tette hozzá.

Ukrajna kilenc fogságba esett orosz katonát cserélt Melitopol polgármesterére, akit a múlt héten raboltak el orosz katonák, idézett az Interfax Ukraine hírügynökség egy magas rangú tisztségviselőt. Szerda este jött a hír, hogy sikerrel zárult az a különleges művelet, ami a múlt pénteken elrabolt Ivan Ferorov, melitopoli polgármester kiszabadítására irányult. Részletek azonban eddig nem voltak az akcióról.
„Iván Fedorovot kiengedték az orosz fogságból, az oroszok 9 fogságba esett katonák kaptak érte. A katonák 2002-ben és 2003-ban születtek, valójában gyerekek” – idézte az Interfax Ukraine az ukrán elnök sajtósát, Darja Zarivnaját. (Sky News)

10-ről 13-ra nőtt a csernyihivi támadás áldozatainak száma. Szerda délelőtt csapódott a bomba egy épületbe, ahol emberek épp kenyérért álltak sorban az észak-ukrajnai Csernyihivben. A helyi rendőrkapitány szerint tucatnyi sérült is van, az ukránok szerint egyértelműen orosz támadás volt.

Az oroszok viszont azt mondták a támadásról, „a kijevi propagandacsatornák által terjesztett felvételen látható békés csernyihivi lakosok, akiket állítólag orosz katonák lőttek le, vagy az ukrán nacionalista terror áldozatai, vagy ezek a videókockák megint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által készített hamisítványok.”

  • Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy az orosz központi banknak nincs szükség pénznyomtatásra, és az országnak elegendő pénzügyi forrása van a jelenlegi kihívások leküzdésére.
  • A hágai Nemzetközi Bíróság döntésének értelmében az oroszoknak azonnali hatállyal fel kellene hagyniuk az Ukrajna elleni invázióval – az ítélet elméletben kötelező erejű, de semmilyen eszköz nincs a bíróság kezében arra, hogy Ukrajna elhagyására kényszerítse az oroszokat, így az egésznek inkább szimbolikus jelentősége van.
  • A NATO-tagállamok egységesen ellenzik az ukrán légtérzárat, és az Egyesült Államok is hasonló véleményen van. Biden ugyanakkor továbbra is elkötelezett az ukránok mellett, kora este hivatalosan is bejelentett egy 800 milliós fegyverszállítmányt, benne légvédelmi rendszerekkel, tankelhárító gránátokkal és drónokkal.
  • Kiszabadult az oroszok által múlt pénteken elrabolt melitopoli polgármester, Ivan Fedorov, aki Zelenszkijjel is beszélt már telefonon.
  • Biden a háború kitörése óta először nevezte háborús bűnösnek Putyint, ezzel új dimenziót nyitva a két ország kapcsolatában. Az orosz kormányszóvivő a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, Biden szavai elfogadhatatlanok és megbocsáthatatlanok.
  • Az előrejelzések szerint akár a 900 ezret is elérheti az Ukrajnából, a háború elől Magyarországra menekülők száma. Korábban az is kiderült, hogy 429 ezer ukrajnai menekült érkezett már az országba, ebből azonban csak 2655 telepedne le itt.
  • Mariupolban két civil óvóhelyet, egy színházat és egy uszodát is lebombáztak az oroszok. Az ukránok háborús bűncselekményekről beszéltek, az oroszok tagadtak, az óvóhelyeken tartózkodó civilek helyzete pedig egyelőre nem tisztázott. Mariupolt szerdán újabb 11 ezer ember hagyta el.
  • Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója a Telexnek azt mondta, földi pokol jöhet Kijev ostrománál, de kizárt, hogy bevegyék az oroszok.

A 33 éves sportoló 2021-ben vonult vissza a teniszezéstől, szerdán pedig bejelentette, hogy csatlakozik a sereghez, és harcolni fog a hazájáért. Dolhopolov köszönetet mondott az Instagramon minden ismert ukránnak, aki a fronton küzd az oroszok ellen, és azt is hozzátette, nagyon büszke, hogy Ukrajna ilyen nyomás alatt is ennyire összetart. A Twitterre egy golyóálló mellényről, sisakról és egy fegyverről posztolt képet, mellé csak annyit írt, hogy erre cserélte a teniszütőket és teniszhúrokat.

Dolhopolov egy nappal az invázió előtt menekült Törökországba a családjával, ahol elkezdett lőni, és nagyjából egy hetet gyakorolt egy veteránnal. Mint írta, nem lett belőle Rambo, de már komfortosan tudja kezelni a fegyvereket, és nyugodt körülmények között ötből háromszor eltalál egy 25 méterre lévő célpontot.

Ahogy azt maga Dolhopolov is kiemelte, nem ő az egyetlen ismert ember vagy éppen sportoló, aki a fronton harcol Ukrajnában, elég csak a Klicsko fivérekre gondolni, akik mindketten tevékenyen kiveszik a részüket a háborúból. A teniszezők között sem ő az egyetlen, a családjával Budapesten élő Szerhij Sztahovszkij ugyancsak visszatért Ukrajnába, hogy fegyvert fogjon az oroszok ellen.

Rácz szerint Oroszország alapvetően értette félre az ukrán nép hajlandóságát az ellenállásra, hiszen eredetileg pár napos villámháborúra készültek. Azonban életbe lépett a katonai logika, ezért „nem adhatják fel a célokat, hanem módosítják a terveiket”. A kutató szerint Kijevben olyan földi pokol jöhet, ami most Mariupolt jellemzi. Bővebben ——>>>

A mariupoli városi tanács Telegramon közölte ezt a számot, hozzátéve, hogy nagyjából 2500 autó indult el a városból Zaporizzsja felé. Estére több mint 6400-an el is érték az úti céljukat, köztük több ezer gyerekkel. A Mariupolba tartó humanitárius konvoj, illetve a helyiek evakuálására szolgáló üres buszok ugyanakkor továbbra sem tudtak bejutni a városba az orosz hadsereg miatt.

Kedden 20 ezren menekültek el a városból, ahol szerdán két civil óvóhelyet, egy színházat és egy uszodát is lebombáztak.

Mariupol polgármester-helyettese, Szerhij Orlov nemrég számolt be arról, hogy az oroszok lebombáztak egy színházat a városban, ahol durván 1000-1200 civil tartózkodott, az ott lévők állapota azonban órákkal később sem ismert. A színháznál két nappal ezelőtt készült műholdképek szerint még az is fel volt írva nagy betűkkel, oroszul, hogy gyerekek is vannak az épületben.

Az oroszok természetesen tagadják, hogy lebombázták a színházat, az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba azonban korábban Twitteren háborús bűncselekménynek nevezte az állítólagos támadást, és azt írta, elképzelhetetlennek tartja, hogy az oroszok ne tudták volna, hogy egy civil óvóhelyet támadnak.

Pavlo Kirilenko, a donyecki régió közigazgatásának feje azt mondta, hogy az ott tartózkodókról azért nincs hír, mert a törmelék teljesen elzárta a bejáratot. Kirilenko Kulebával ellentétben nem arról írt, hogy az oroszok tagadják a támadást, hanem arról, hogy azt hazudják, a szélsőjobbos Azov zászlóalj főhadiszállását bombázták le, pedig ők is tudják, hogy civilek voltak a színházban.

A CNN beszámolója szerint nem is ez volt az egyetlen óvóhely, amit célba vettek a környéken – az ukránok szerint azt a durván négy kilométerre található épületet is lebombázták, ahol a donyecki régió legnagyobb, Neptune nevű uszodája is található. Egy városi tisztviselő ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy itt csak terhes nők és olyan anyák voltak, akiknek három évesnél fiatalabb a gyerekük. Azt is hozzátette, hogy ahogy a színháznál, úgy itt sem voltak katonák.

Az előrejelzések szerint akár a 900 ezret is elérheti az Ukrajnából, a háború elől Magyarországra menekülők száma, mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában. A háború kitörésekor egy Orbán mögött felvillanó térképről az látszott, hogy akkor még 600 ezer menekülttel számoltak. Bakondi György közlése szerint szerda délig több mint 432 ezren érkeztek Ukrajnából Magyarországra. (MTI)

A Fehér Ház korábban arra hivatkozva kerülte ezt a kifejezést, hogy még vizsgálat folyik arról, hogy az oroszok követtek-e el háborús bűnöket, miután azonban magyar idő szerint szerda hajnalban az amerikai szenátus háborús bűnösnek kiáltotta ki Vlagyimir Putyint, úgy tűnik, az amerikai elnök sem húzódik tovább attól, hogy így nevezze.

Bidenre valószínűleg az is hatással lehetett, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság a korábbi bejelentésnek megfelelően szerdán hirdetett ítéletet egy Ukrajna által indított ügyben, melyben kimondta, hogy Oroszországnak azonnali hatállyal be kell szüntetni a háborút. A bíróság nem talált bizonyítékot arra az orosz állításra, hogy a donyecki és luhanszki szakadár területeken népirtás zajlana az orosz nemzetiségű lakossággal szemben, pedig az oroszok erre hivatkozva indítottak támadást az ukránok ellen.

A mostani ítélet így inkább szimbolikus jelentőséggel bír, hasonlóan az oroszok Európa Tanácsból való kizárásához. Ettől még nem teljesen értelmetlen, hiszen egy nemzetközi jogot alapul vevő szervezet döntéséről van szó, amely hivatkozási alapként szolgálhat Oroszország még markánsabb elszigeteléséhez.

Reagált az orosz kormányszóvivő is. A Tassz hírügynökségnek azt mondta, Biden szavai elfogadhatatlanok és megbocsájthatatlanok.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Eddig 2655 fő menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált Magyarország – közölte szerdán az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság. Magyarországra a szerdai hajnali jelentések alapján 429 ezer menekült érkezett, Orbán Viktor miniszterelnök pedig azt mondta, hogy mivel a háború nem csitul és Ukrajna egyre nagyobb részét érintik a harcok, ezért valószínű, hogy a következő napokban még többen érkeznek Magyarországra. Bővebben >>>

Kirilo Timosenko, az ukrán elnök egyik tanácsadója a Telegramon számolt be arról, hogy sikerrel zárult egy Ivan Fedorov kiszabadítására irányuló különleges művelet. Fedorovot még múlt pénteken rabolták el az oroszok, az akciót egy biztonsági kamera is rögzítette. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt a cselekedetet terrorizmusnak nevezte. Az elnök egyébként az akció után telefonon beszélt a kiszabadított polgármesterrel.

A városban az oroszok új vezetőt neveztek ki, aki kezdésképpen erősen oroszbarát nyilatkozatokat tett, majd néhány nappal később bejelentette, hogy orosz tévécsatornák kezdenek sugározni a városban, mert „nagy hiány van a megbízható információkat terjesztő csatornákból”. Az ukrán legfőbb ügyész vasárnap hazaárulás gyanújával indított nyomozást Danilcsenko ügyében.

Nem Fedorov egyébként az egyetlen polgármester, akit az oroszok elraboltak. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán a Twitteren arról írt, hogy elrabolták az ukrajnai Herszon régióban található Szkadovszk kikötőváros polgármesterét, Olekszandr Jakovljevet és helyettesét, Jurij Paljukot. Korábban ő számolt be arról is, hogy az orosz erők elrabolták a déli Dnyiprorudne város polgármesterét.

Az amerikai tévécsatorna néhány órával ezelőtt küldött ki újabb tájékoztatást kollégájáról, mely szerint a hétfőn egy orosz tüzérségi támadásban megsérült Hall tudatánál van, a körülményekhez képest jól érzi magát és már el is hagyta Ukrajnát. A memó szerint az újságíró a lehető legjobb kezekben van és a családjával is fel tudta már venni a kapcsolatot.

A vezető amerikai jobboldali-konzervatív hírtelevízió kedd délután közölte, hogy Ukrajnában forgató stábjának operatőre, Pierre Zakrzewski életét vesztette. A Fox News munkatársainak autóját Kijev közelében érte támadás, az erről szóló első hírekben még nem volt szó Zakrzewski sérüléséről. A hírcsatorna közleménye nem írja, milyen sérülés vezetett a Londonban élő, Szíriát, Afganisztánt és Irakot is megjárt, díjnyertes operatőr halálához. A támadásban egy 24 éves ukrán újságírónő, Olekszandra Kuvsinova is életét vesztette.

„A kijevi propaganda-csatornák által terjesztett felvételen látható békés csernyihivi lakosok, akiket állítólag orosz katonák lőttek le, vagy az ukrán nacionalista terror áldozatai, vagy ezek a videokockák megint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által készített hamisítványok” – mondta Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium hivatalos képviselője az MTI híre szerint a TASZSZ orosz hírügynökségnek arra reagálva, hogy orosz katonák kenyérért sorban álló emberekre lőttek, és 10-en meghaltak.

A CNN már magyar idő szerint hajnali 3 körül tudni vélte, hogy az amerikai elnök újabb 800 millió dollárnyi katonai segítséget fog bejelenteni szerdán Ukrajna számára, ez pedig így is lett. Biden néhány órával azután jelentette be az újabb csomagot, hogy Zelenszkij az amerikai kongresszus előtt beszélt – az amerikai elnök ezt a felszólalást szenvedélyesnek és meggyőzőnek nevezte.

A CNN beszámolója szerint újonnan bejelentett fegyverszállítmánnyal kapcsolatban az elnök azt mondta, az eszközöket közvetlenül az amerikai védelmi minisztériumtól kapják, és megköszönte a Kongresszusnak, hogy lehetővé tette ezt. Biden szerint az új csomag korábban nem látott mértékű segítséget jelent majd Ukrajna számára, és többek közt 800 légvédelmi rendszer kerül majd bele, hogy az ukránok továbbra is meg tudják állítani a légterükbe repülő orosz helikoptereket és repülőket.

Ezek mellett tankelhárító gránátok is kerülnek majd a csomagba. Az NBC korábban arról írt, hogy benne van a pakliban az is, hogy az Egyesült Államok drónokat küldjön Ukrajnába, egészen pontosan Switchblade 300-as és 600-as, úgynevezett „kamikaze drónokat”. Ezek tulajdonképpen egyszer használatos okosrakéták, melyekkel nagyon gyorsan és pontosan lehet lecsapni, akár teljesen automatizáltan is.

Az Egyesült Államok ugyanakkor Zelenszkij kifejezett kérése ellenére továbbra sem vezet be légtérzárat, hasonlóan a NATO-hoz, melynek főtitkára, Jens Stoltenberg szerdán azt mondta, a tagországok egységesek abban, hogy erre nincs meg a lehetőség.

Zelenszkij kedden a kanadai parlamentben, majd szerdán az amerikai kongresszus előtt is arról beszélt, hogy a nyugati országoknak le kellene zárnia az ukrán légteret. Arról, hogy miért is annyira érzékeny téma, hogy repüléstilalmi övezetté nyilvánítsa a NATO Ukrajna légterét, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

A Telex tudósítói (Nyilas Gergely és Huszti István) a dél-ukrajnai tengerparti városban, Odesszában tartózkodnak, ahol nemrég lövéseket hallottak, melyek egyértelműen a tenger felől jöttek, a szállásuktól nagyjából másfél kilométerre. Mindez annyiban szokatlan, hogy az elmúlt napokban semmi ilyet nem tapasztaltak, szerda délelőtt 11 körül ugyan volt egy légiriadó, de hamar elhallgattak a szirénák. Most a lövések alatt nem nem volt riasztás.

A városban szerdára megerősítették az ellenőrzőpontokat, és ahogy Nyilas Gergely kollégám arról délelőtt beszámolt, egyre több páncélost is látni a belsőbb kerületekben, tehát a készültség fokozódott.

Korábban keringtek olyan hírek Twitteren, hogy rakétákkal felszerelt cirkálók közelednek Odessza felé, erről tudósítóinknak azt mondta egy helyi katona, hogy ha ez így van, akkor az komoly veszélyt is jelenthet.

Korábbi odesszai riportunkat itt olvashatják>>>

Az odesszai kikötő – fotó: Huszti István / Telex
Az odesszai kikötő – fotó: Huszti István / Telex

„Ne feledjétek, minden légiriadó, amely nem bombázással ér véget, a fegyveres erők kitűnő munkájáról tanúskodik. Ne háborogjunk a légiriadó-jelzések miatt, hanem mondjunk köszönetet” – írta ki Babják Zoltán, Beregszász polgármestere Facebookon kedden, miután az elmúlt napokban több légiriadó is volt Beregszászon és Kárpátalja más területein is, többek között Ungváron. Az egyik ilyen kárpátaljai légópincét néztük meg.

Fotó: Ajpek Orsi / Telex Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Több csatornán is közölték a lakosokkal, hogy mi a teendő légiriadó esetén, ahogy a települések polgármesterei is kiírták többször: áramtalanítás, gázelzárás, okmányok, ivóvíz és élelmiszer összeszedése után irány a közeli óvóhely, vagy ha az nincs a közelben, úgy lehetőleg valami védett, ablaktól távoli részébe a lakásnak, háznak. És természetesen mindenki töltse le az alkalmazást telefonra, ha véletlenül nem hallaná a külső szirénát, ezt mindenképp fogja.

Miközben Kárpátalja-szerte a légópincének alkalmas helyeket takarítják és készítik fel, Beregszász és Ungvár polgármestere is azt kérte a lakosoktól, hogy legyenek proaktívak. Ürítsék ki, takarítsák ki a hozzájuk legközelebb eső ilyen helyiséget, esetleg készítsenek be alapvető fontosságú dolgokat, mint például víz és tartós élelmiszer. De a legfontosabb, hogy ha szól sziréna, ne pánikoljanak, de vegyék komolyan a jelzést.

Orosz bombatámadás érte Mariupol színházát, ahol civileket helyeztek el, állítja a város alpolgármestere a BBC-nek. Becslései szerint 1000 és 1200 ember között lehettek ott. Az áldozatok száma még nem ismert.

Jens Stoltenberg szerdán beszélt erről egy sajtótájékoztatón, ahol elmondta, hogy a tagállamok egységes álláspontja az, hogy Volodimir Zelenszkij sorozatos kérései ellenére nem fognak légtérzárat bevezetni Ukrajna fölött. Hozzátette, hogy mindenki egyetért abban is, hogy nem fognak sem szárazföldi, sem légi egységeket küldeni Ukrajnába. Stoltenberg úgy fogalmazott, hogy

„látják, milyen pusztítás megy végbe Ukrajnában és hány ember szenved ott, de úgy gondolják, hogy ez csak még rosszabb lenne, ha a NATO olyan beavatkozást hajtana végre, amelynek következtében háború törne ki a szervezet és Oroszország között.”

Stoltenberg arról is beszélt, hogy ennek ellenére Moszkvának nem szabad azt gondolnia, hogy bármit megtehet, a NATO semmilyen szövetséges ország elleni támadást nem fog tolerálni. Múlt héten az oroszok egy Lviv mellett támaszpontot bombáztak le, amely csupán 17 kilométerre van a NATO-tagállam Lengyelország határától.

Zelenszkij kedden a kanadai parlamentben, majd szerdán az amerikai kongresszus előtt is arról beszélt, hogy a nyugati országoknak le kellene zárnia az ukrán légteret. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kedden újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok továbbra sem támogatja az ötletet, és vadászgépeket sem akarnak küldeni Ukrajnának.

Hogy miért is annyira érzékeny téma, hogy repüléstilalmi övezetté nyilvánítsa a NATO Ukrajna légterét, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. A lényeg, hogy egy ilyen övezet kialakítása azt jelentené, hogy a NATO-nak ki kellene lőnie az orosz légierő gépeit, és hogy erre képes legyen, ahhoz az orosz légvédelmi radar- és rakétarendszereket is ki kellene iktatnia.

Kilépett a moszkvai Bolsoj Balett társulatból Olga Szmirnova primabalerina, Oroszország egyik legnagyobb táncsztárja, ezzel tiltakozva az ukrajna elleni orosz invázió ellen.

Szerdán jelentették be, hogy a Szentpéterváron született és nevelkedett Szmirnova a Holland Nemzeti Baletthez csatlakozik.

A Holland Nemzeti Balett közleménye szerint az invázió tarthatatlanná tette, hogy Szmirnova továbbra is Oroszországban dolgozzon. A balett-táncos a hónap elején érzelmes üzenetet tett közzé a Telegramon, és azt írta, hogy „lelke minden rostjával” ellenzi a háborút.

„Soha nem gondoltam volna, hogy szégyellni fogom Oroszországot, mindig is büszke voltam tehetséges orosz emberekre, kulturális- és sporteredményeinkre. De most úgy érzem, van egy határvonal, amely elválasztja múltat és a jövőt” – írta az ukrán nagypapával rendelkező táncosnő. (Guardian)

A korábbi bejelentésnek megfelelően szerdán hirdetett ítéletet a szervezet, melyben kimondta, hogy Oroszországnak azonnali hatállyal be kell szüntetni a háborút, mert nem találtak bizonyítékot arra az orosz állításra, hogy a donyecki és luhanszki szakadár területeken népirtás zajlana az orosz nemzetiségű lakossággal szemben. A testület 13 igen és 2 nem szavazattal fogadta el az ítéletet, csak a kínai és az orosz bírák szavaztak ellene. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitteren üdvözölte a döntést.

Az orosz offenzíva megkezdése utáni napokban indított ügyben március 7-én már volt egy meghallgatás, de az orosz fél itt nem jelent meg, így csak Kijev képviselője tudta sürgetni a bírákat arra, hogy utasítsa Oroszországot Ukrajna inváziójának leállítására. Terry Gill, az Amszterdami Egyetem katonai jogászprofesszora akkor azt mondta az ABC-nek, szerinte nulla az esélye annak, hogy az oroszok betartanának egy ilyen határozatot és kivonulnának Ukrajnából.

A Nemzetközi Bíróság ítéletei elméletben kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a kezükben arra, hogy be is tartassák azokat, ha a vétkes fél nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak. Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a bírák az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhatnak, ott azonban Oroszország vétójoggal rendelkezik. Ezt pedig használja is, az Ukrajna lerohanását elítélő határozatot is megvétózták a háború kirobbanása utáni napokban. A mostani ítélet így inkább szimbolikus jelentőséggel bír, hasonlóan az oroszok Európa Tanácsból való kizárásához.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!