A kormány szerint akár 900 ezer menekült is érkezhet, Biden először nevezte háborús bűnösnek Putyint

„A következő három napban megszervezzük a jövő hét védekezését azért, hogy továbbra is képesek legyünk minden bajbajutottnak segítséget nyújtani” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán délután útban a debreceni laktanya felé. Az MTI híre szerint Orbán 3 napra oda is költözik, és ott fog dolgozni.
A kormányfő a Facebook oldalára feltöltött videóban azt mondta, a következő három napban ott fognak dolgozni. Ennek az az oka, hogy a szerda hajnali jelentések szerint már 429 ezer menekült érkezett Magyarországra. A háború pedig nem csitul, hanem kiterjed, és ahogy a háború kiterjed, fennáll annak a veszélye, hogy a jövő héten még többen érkeznek majd Magyarországra, és ez óriási kihívás elé állít bennünket, mondta a kormányfő. Szerinte azért jönnek ilyen sokan, mert most már nemcsak a háború elől, hanem a háborúból is menekülnek. (MTI)

Ukrán tisztviselők megerősítették, hogy 10 embert öltek meg az orosz erők az északi Csernyihiv városában.

Az ukrán főügyészség közleményében azt írják, hogy a támadás helyi idő szerint délelőtt 10 órakor történt, amikor orosz katonák a közelben kenyérért sorban álló emberekre lőttek.

Továbbra sem világos, hogyan ölték meg a 10 embert, de a helyi média újságírói azt mondták a BBC-nek, hogy valószínűleg a városon kívül elhelyezett orosz tüzérség lőtte az áldozatokat.

Rossgram néven indítanak képmegosztó alkalmazást Oroszországban a betiltott Instagram helyett.

A Rossgram nevű új szolgáltatás március 28-án indul, és olyan további funkciókkal is rendelkezik, mint például a közösségi finanszírozás és bizonyos tartalmak fizetős hozzáférése. (Reuters)

Volodimir Zelenszkij szerdán Twitteren jelentette be, hogy Ukrajna csatlakozott az energiaunióhoz, vagyis már kölcsönös az áramellátás az Európai Unió és az ukránok között. Kadri Simon, az EU energiaügyi biztosa elmondta, hogy ha másban nem is, ebben a tekintetben Ukrajna most már az Unió része, Ursula von der Leyen pedig arról írt, hogy a lépéssel melegen tudják tartani a házakat és felkapcsolva a villanyokat ezekben a sötét időkben.

Zelenszkij tweetjében köszönetet is mondott nekik, mint azoknak, akik lehetővé tették ennek megvalósulását. A BBC beszámolója szerint egyébként az Ukrajnával szomszédos Moldova elektromos hálózatát is szinkronizálták az EU-s hálózattal.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint túl korai lenne nyilvánosságra hozni a Moszkva és Kijev között az ukrajnai konfliktus megoldására vonatkozó lehetséges megállapodásokat, írja az orosz állami RIA hírügynökség. A szóvivő arra reagált, hogy a Financial Times szerint 15 pontos béketervről tárgyalnak az ukránok és az oroszok. (Guardian)

43 támadás érte az ukrán egészségügyi létesítményeket, infrastruktúrát és dolgozókat az orosz invázió óta, mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerdán.

Dr. Michael Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója pedig arról beszélt, hogy azon dolgoznak, hogy sürgősségi orvosi csoportokat küldjenek a helyszínre, hogy megerősítsék az ukrán egészségügyi rendszert.

„De hogyan küldhetnénk oda sürgősségi orvosi csoportokat, ha éppen azokat a létesítményeket fogják megtámadni, bombázni, amelyeket esetleg támogatni szeretnénk?” – kérdezte. (Guardian)

Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy az orosz központi banknak nincs szükség pénznyomtatásra, és az országnak elegendő pénzügyi forrása van a jelenlegi kihívások leküzdésére – írja a Sky News. „Gazdaságunknak és vállalkozásainknak minden szükséges erőforrásuk megvan ahhoz, hogy teljesítsék a kitűzött célokat, a kihívások csak többre sarkallnak bennünket” – mondta. Azt is hozzátette, hogy az orosz gazdaság alkalmazkodni fog a nyugati szankciókhoz. Putyin többek között további támogatást ígért a gyermekes családoknak, és kijelentette azt is, hogy strukturális változtatásokra lesz szükség az orosz gazdaságban.

Putyin egy korábbi beszédében azzal vádolta a Nyugatot, hogy csak „okot akarnak találni arra, hogy szankciókkal sújtsák Oroszországot”. Az orosz elnök azt is mondta, hogy a „nyugat nem is igyekszik titkolni, hogy céljuk az egész orosz gazdaság és ezáltal minden orosz megkárosítása”. Putyin a „hazugság birodalmának” nevezte a Nyugatot, és azt is mondta, hogy szándékos és hosszú távú politikát folytatnak Oroszország ellen.

Röviden minden fontosabb fejlemény az Ukrajnában zajló háború elmúlt óráiból:

• Egy 15 pontból álló előzetes béketervvel állt elő az ukrán békedelegáció az oroszoknak, amelynek értelmében az orosz csapatok kivonásáért cserébe semlegességet vállal Ukrajna, és elfogadják a fegyveres erőik korlátozását.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az amerikai kongresszus előtt beszélt arról, hogy olyan az ukrajnai orosz megszállás, mintha a 9/11-es terrortámadást kellene újra átélniük három héten keresztül mindennap. Ezen kívül kérte az ukrán légtér lezárását, de ha erre nem hajlandóak, akkor az Egyesült Államok legalább küldjön repülőgépeket és légvédelmi fegyvereket.
• Zelenszkijre szinte percekkel később már reagált is Putyin, aki elég harcias hangnemben állt ki az ukrajnai megszállás, az állítólagos nácitlanítás és a demilitarizáció mellett.
• Ha aláírják a megállapodásokat, semmi akadálya annak, hogy létrejöjjön egy Putyin–Zelenszkij-találkozó.
• Mariupolban 400 ezren maradtak víz, áram és gáz nélkül.
• Szijjártó Péter külügyminiszter ismét leszögezte, hogy Magyarország sem fegyvert, sem katonát nem küld Ukrajnába.
• Híre ment, hogy az oroszok hajlandóak lennének a békére, ha Ukrajna Ausztriához vagy Svédországhoz hasonló demilitarizációt és semlegességet vállal. Ukrajna viszont csak nagyon kemény feltételek mellett lenne erre hajlandó, amelyek garantálnák az ország szuverenitását.
• 10-en meghaltak, amikor a kenyérre váró tömegre az orosz haderő tüzet nyitott Csernyihivben.

Jelentős előrelépést ért el az ukrán és az orosz békedelegáció egy 15 pontból álló előzetes béketervvel, amely szerint tűzszünetet hirdetnének, és az oroszok visszavonnák csapataikat Ukrajnából – cserébe Kijev semlegességet hirdet, és elfogadja a fegyveres erőinek korlátozását. Erről számol be a Financial Times három forrás alapján, akik részt vesznek a tárgyalásokon: a lapnak nyilatkozott Volodimir Zelenszkij főtanácsadója, Mihajlo Podoljak is.

Először hétfőn tárgyaltak a 15 pontos tervről, amibe belefoglalnák, hogy Ukrajna lemond a NATO-csatlakozási törekvéseiről, és ígéretet tesz arra, hogy nem fogad be az ország területére külföldi katonai bázisokat vagy fegyvereket. Kijev továbbra is fenntarthatná fegyveres erőit, de más országokkal sem alkothat katonai szövetséget. Podoljak szerint az ukránok arra tettek javaslatot, hogy egy „biztonsági garancia” keretében lehetővé tegyék külső országok „azonnali és jogilag ellenőrzött részvételét” egy esetleges konfliktusban, ha ismét megsérti egy ország Ukrajna területi integritását.

A tárgyaláson szóba került emellett az orosz nyelv státuszának kérdése is, ugyanis bár az oroszt széles körben beszélik Ukrajnában, az állam egyetlen hivatalos nyelve az ukrán. A legvitatottabb pont persze továbbra is a Krím félsziget és a két kelet-ukrajnai szakadár tartomány, Donyeck és Luhanszk megye szeparatisták által uralt területeinek kérdése.

Podoljak szerint hajlandó az ukrán fél is tárgyalni a kérdésről, az elsődleges ügy viszont most az orosz csapatok kivonása az ország többi területéről.

Bár szerdán mindkét fél arról számolt be, hogy előrelépést értek el a tárgyalásokon, ukrán tisztviselők továbbra is attól tartanak, hogy Putyin nem teljesen elkötelezett a béke mellett, és inkább csak az időt húzzák ezzel, hogy az oroszok átcsoportosíthassák erőiket egy következő offenzíva előtt.

Nem sokkal a Financial Times cikke után a Kreml szóvivője azt mondta, egyelőre korai bármilyen konkrétumról beszélni.

Vélhetően orosz hekkerek miatt az Ukrajna 24 csatorna adásában az infócsíkban egy hamis felhívást tettek közzé az ukrán elnökről. A hamis felhívásban az állt, hogy Zelenszkij kapitulál, és arra szólította fel az embereket, hogy tegyék le a fegyvert, írja a Mirror.

A hamis felhívást több forrás is felkapta, ami felháborodást és riadalmat váltott ki az interneten. Az ukrán elnök később közzétett egy videót, amiben tagadta, hogy ő lett volna, és azt is mondta, soha nem tenne ilyen kijelentést. „Az egyetlenek, akiknek le kell tenniük a fegyvert, azok az orosz katonák” – tette hozzá az ukrán elnök.

Vlagyimir Putyin meglehetősen harcias, már-már fenyegető hangnemben beszélt arról, hogy a végére érnek Ukrajna „nácitlanításának” és demilitarizálásának. Annak ellenére, hogy szerinte a Nyugat nem akar egy erős Oroszországot. Bővebben erről ebben a cikkünkben írunk.

Nincs akadálya egy találkozónak Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij között, mondja Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, viszont csak akkor, ha ezen már alá tudnának írni „konkrét megállapodásokat” a béke megkötéséről. Erről számolt be a Reuters jelentése alapján a Guardian.

„Nincs akadálya egy ilyen [Putyin–Zelenszkij-] találkozó megszervezésének, azzal a feltétellel, ha az nemcsak önmagáért valósulna meg, hanem konkrét megállapodásokat lehetne megkötni ezen. Ezeken dolgozik most a két békedelegáció”

– mondta Lavrov, hozzátéve, hogy az ukrán és az orosz fél videókonferencián tárgyal egymással.

Marina Ovszjannyikova továbbra is kiáll tette mellett, de már világos számára, milyen problémákkal kell majd szembenéznie. További részletek a cikkben>>>

Olaszország lefoglalja az Európai Unió által szankcionált orosz oligarchia, Petr Olegovics Aven orosz üzletember tulajdonában lévő szardíniai épületkomplexumot, közölte szerdán Mario Draghi olasz miniszterelnök hivatala – írja a Sky News.

Petr Aven az ingatlan egyharmadát birtokolta, és részesedése mintegy 4 millió eurót ért. Az európai üzleti birodalmat építő olajipari befektető az ukrajnai orosz inváziót követően került fel az EU szankciós listájára.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás miatt úgy döntött, hogy azonnali hatállyal megszűnteti Oroszország tagságát a szervezetben.

A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet tájékoztatása szerint Oroszország részvétele az Európa Tanács munkájában 26 éves tagság után szűnik meg. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése keddi rendkívüli ülésén javasolta Oroszország kizárást a szervezetből, megítélése szerint ugyanis egy másik tagország, Ukrajna megtámadásával Oroszország súlyos jogsértéseket követett el, és nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden értesítette a szervezetet országa azon szándékáról, hogy kilép az Európa Tanácsból. (MTI)

Az oroszok által elfoglalt mariupoli kórházban több mint 400 dolgozó és beteg rekedt, írja a BBC. Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint az orosz katonák a kórház épületéből lövik az ukrán hadsereg állásait.

A becslések szerint Mariupolban 400 000 lakosnak nincs folyóvize, a város áram és gáz nélkül maradt, a lakók a városban rekedtek. A városba a humanitárius segélyeket nem engedik be, az élelmiszerek és gyógyszerek is gyorsan fogynak. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága „kezdődő rémálomként” jellemezte a helyzetet.

Rövid videóval jelentkezett Szijjártó Péter a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs és Kormányülést követően, amiben azt mondta, hogy:

• áttekintették a háború legújabb eseményeit,
• a háború intenzitása nem csökken,
• a diplomáciai erőfeszítések eddig nem vezettek eredményre,
• bíznak az orosznukrán egyeztetések sikerében,
• a menekültek száma folyamatosan nő,
• nekik szállást, munkalehetőséget biztosítanak.

Szijjártó szerint a kormány sziklaszilárd módon kitart amellett, hogy nem engedi Magyarországot beleprovokálni a háborúba.

„A történelmi tapasztalataink is ezt támasztják alá. A döntésünk megmásíthatatlan: nem küldünk sem fegyvert, sem katonát a háborúba.”

Úgy tűnik, hogy némileg közelednek az álláspontok az orosz–ukrán béketárgyalásokon. A Kreml a hírek szerint elfogadna egy olyan Ukrajnát, amely nem tagja a NATO-nak, nem enged be külföldi katonákat a területére, vagyis voltaképpen úgy működne, mint Svédország vagy Ausztria. Az ukránok viszont kemény biztosítékokat követelnek a szuverenitásuk megtartása érdekében. Bővebben erről itt lehet olvasni.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének Twitter-posztja szerint az észak-ukrajnai Csernyihivben tíz ember halt meg, amikor orosz erők tüzet nyitottak kenyérre várakozó emberekre.

A kirendeltség szerint mindent meg fognak tenni, hogy felelősségre lehessen vonni az ilyen cselekményeket elkövetőket. Csernyihiv városából korábban többször érkeztek már hírek civil áldozatokról. A CNN a helyszíni felvételek alapján verifikálta, hogy valóban történt egy tüzérségi támadás szerda reggel.

Annak ellenére, hogy az EU jelezte Szerbiának, milyen következményei lehetnek, ha nem szankcionálja Oroszországot Ukrajna megszállása miatt, a szerb kormány továbbra sem hajlandó szankciókat kivetni Oroszországra. A Balkan Insight írja, hogy az Európai Parlament liberális képviselői korábban arra szólították fel az Uniót, hogy függesszék fel a párbeszédet Szerbiával egy lehetséges EU-s csatlakozásról, amíg nem támogatják a brüsszeli álláspontot Oroszországgal kapcsolatban.

Mindezek ellenére a szerb parlament szóvivője kedden arról biztosította a szerbiai orosz nagykövetet, hogy továbbra sem vezetnek be szankciókat Oroszországgal szemben. Valószínűleg ebben az is közrejátszik, hogy április 3-án parlamenti választásokat tartanak Szerbiában, és a jelenlegi kormánypárt egy erősebb Oroszországgal szembeni kiállással elveszíthetné az oroszpárti szavazóit.

Törökország megerősíti elkötelezettségét a Földközi- és a Fekete-tenger közötti szorosok jogállásáról szóló montreux-i egyezmény mellett, és továbbra is végre fogja hajtani annak rendelkezéseit – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, amikor szerdán Moszkvában fogadta őt az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov.

Az 1936-ban aláírt montreux-i egyezmény szavatolja Törökország számára a kizárólagos ellenőrzési jogot a Boszporusz és a Dardanellák felett háború idején, de az egyik rendelkezése szerint kivételt képez, ha a hajók a bejegyzett támaszpontjukra térnek vissza. (MTI)

• Az orosz külügyminiszter szerint nehezek a tárgyalások Ukrajnával, de „van remény a kompromisszumra”.
• Ellenakciókkal akadályozták meg az oroszok előrenyomulását az ukrán erők több fronton is, Olekszij Aresztovics, az ukrán miniszterelnök tanácsadója szerint az orosz hadsereg már felélte a készleteit.
• Ukrán tisztviselők azt állítják, hogy megölték a negyedik orosz tábornokot, Oleg Mityaevet, ami annak a jele, hogy az orosz parancsnokok egyre inkább arra kényszerülnek, hogy a harctérről irányítsák az inváziót.
• A lengyel határőrség szerint már 1,89 millió ukrán menekült lépte át a lengyel határt a háború kitörése óta, és közülük több mint félmillióan már el is hagyták Lengyelországot.
• Biztonságban visszatértek Lengyelországba a cseh, szlovén és lengyel delegáltak, miután rendkívüli látogatást tettek Kijevben.
• Hollandia és más NATO-tagállamok is folytatják a fegyverek szállítását Ukrajnába, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes korábban már közölte, hogy legitim katonai célpontnak tekintik azokat a fegyverszállítmányokat, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei küldenek Ukrajnába.

A RIA orosz hírügynökség szerint Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerdán azt mondta, hogy az orosz-ukrán béketárgyalások során az orosz fél elfogadhatónak tartja, ha Ukrajna a jövőben olyan demilitarizált országgá válna, mint Ausztria vagy Svédország. Azt állítják, ezt az ukrán fél ajánlotta fel a tárgyalások során. További részletek a cikkünkben.

Dmitrij Kuleba, az ukrán külügyminiszter Twitteren osztotta meg a hírt, ami szerint elrabolták az ukrajnai Herszon régióban található Szkadovszk kikötőváros polgármesterét, Olekszandr Jakovljevet és helyettesét, Jurij Paljukot – írja a Skynews. Oroszország az állítja, hogy most már az egész Herszon régiót uralja.

A háború kezdete óta már több ukrán tisztviselőt is elraboltak az ukránok szerint, korábban közölték, hogy elrabolták a déli Dnyiprorudne város polgármesterét, Jevhen Matvejevet, valamint Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot is az oroszok.

A BBC friss információi szerint megvan, hogy hány vízumot adnak ki ukrán állampolgároknak, hogy az Egyesült Királyságba mehessenek ott élő rokonaikhoz. Kevin Foster bevándorlási miniszter azt mondta, hogy 20 000 ukrán kérvényezte, hogy az Egyesült Királyságba jöhessen, és eddig 5500 vízumot adtak ki.

Az Egyesült Királyság „Otthonok Ukrajnának” programja is elindult, a kezdeményezéshez kedd estig 122 305-en csatlakoztak. A brit kormány március 14-i bejelentése szerint havi 350 fontos (nagyjából 155 ezer forintos) összeggel támogatja azokat, akik hajlandóak befogadni egy ukrán menekültet, és regisztrálnak a kezdeményezés honlapján.

Kisebb ellenakciókat hajtott végre több fronton is az ukrán hadsereg, ezzel megakadályozva az orosz előrenyomulást, jelentette be Olekszij Aresztovics, az ukrán miniszterelnök tanácsadója.

Aresztovics szerint a katonai helyzet egyelőre változatlan a két fél között, és nem is várható, hogy változás áll be, mivel szerinte az orosz hadsereg már felélte a készleteit. A tanácsadó szerint az orosz rakétatámadások kétharmada civil épületeket és közintézményeket talált el. (Guardian)

Az Európai Unió lépéseivel párhuzamosan Svájc is tovább bővítette a Belarusszal szemben bevezetett szankciókat. A további szigorításokat azzal indokolták, hogy Minszk támogatást nyújt Oroszország Ukrajna elleni háborújához.

A szigorítások elsősorban a pénzügyi és a kereskedelmi szektort érintik, valamint megtiltják azon termékek belarusz exportját, amelyeket katonai célokra is fel lehet használni. Az importtilalmat kiterjesztették a faipari, acél- és vasipari termékekre is, illetve betiltották a belarusz jegybankkal folytatott tranzakciókat is.

Svájc szintén párhuzamosan az Európai Unióval az Oroszországra kirótt szankciókon is szigorított, és átvett uniós intézkedéseket is, kizártak több orosz bankot a nemzetközi tranzakciók végrehajtásához szükséges SWIFT kommunikációs hálózatból, és a pénzügy szolgáltatásokra és bizonyos termékekre vonatkozó exportkorlátozásokat is bevezetett. A büntető intézkedésekkel párhuzamosan a március elején a svájci kormány arról is határozott, hogy a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat egyelőre a hagyományos menekültügyi eljárás nélkül befogadják.

(MTI)

Ukrán tisztviselők azt állítják, hogy megölték a negyedik orosz tábornokot, ami annak a jele, hogy az orosz parancsnokok egyre inkább arra kényszerülnek, hogy a frontról irányítsák az inváziót – írja a BBC.

Anton Geracsenko, a kijevi belügyminisztérium tanácsadója a Telegramon azt állította, hogy az ukrán erők megölték Oleg Mityaev orosz vezérőrnagyot a Mariupol délkeleti részén zajló harcok során. Geracsenko azt írja, hogy Mityaev a 150. lövészhadosztály parancsnoka volt, és egy fotót is posztolt, amin állítása szerint a vezérőrnagy holtteste látható. A BBC megjegyzi, nem tudják ellenőrizni az információ hitelességét, és Moszkva sem kommentálta egyelőre Mityaev orosz vezérnagy halálhírét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kijevből tartott esti beszédében is beszámolt egy orosz tábornok haláláról, de nem nevezte meg, hogy ki volt az. Oroszországnak vélhetően húsz vezérőrnagya van Ukrajnában, akik vezetik az Ukrajna elleni inváziót.

A lengyel határőrség közlése szerint már 1,89 millió ukrán menekült lépte át a lengyel határt a háború kitörése óta. Közülük több mint félmillióan már el is hagyták Lengyelország területét. A határátlépők 94 százaléka ukrán állampolgár.

Csak kedden 66 600 ember kelt át a lengyel–ukrán határon, ami 6%-os csökkenés a hétfői adatokhoz képest.

A legtöbb menekült a lengyel nagyvárosokba, vagyis Varsóba, Krakkóba és Wroclawba ment. Ezekben a városokban egyre nagyobb problémát jelent a menekültek ellátása. (BBC)

A lengyel, szlovén és cseh miniszterelnökök biztonságban visszatértek Lengyelországba, közölte egy lengyel kormányszóvivő – írja a Skynews. Az országok vezetői rendkívüli látogatást tettek Ukrajna fővárosába, Kijevbe, hogy kifejezzék támogatásukat. Az utat annak ellenére tartották meg, hogy az orosz csapatok továbbra is légicsapásokat mérnek a fővárosra.