Egy Orbán mögött felvillanó térképről derül ki, hogy a kormány 600 ezer menekülttel számol a „Kárpátokon túlról”

Nincs irigylésre méltó helyzetben Orbán Viktor, amikor valamit reagálnia kell az Ukrajna elleni orosz invázióra. A miniszterelnök ugyanis

• Vlagyimir Putyin lojális partnere, aki még egy olyan kényes ügyben, mint a paksi bővítés sem mer konfrontálódni Oroszországgal, és
• azonban az orosz gazdasági kapcsolatok és az ideológiai szimpátia mellett Orbán egy NATO- és EU-tag kormány fejeként kénytelen az Oroszország ellen hozott döntésekre rábólintani,
• ugyanis gazdaságilag, politikailag és katonailag egyaránt jelentéktelen ahhoz, hogy amikor kenyértörésre kerül sor, akkor különutas politikát folytasson
• de Orbán mentségére mondva, valójában Oroszországot leszámítva minden ország Putyin újabb lépéseire vár (legfeljebb megpróbálja valahogy manipulálni a döntéseket)
• szóval a komplex helyzet és a többirányú lojalitás miatt a jelenlegi helyzetben Orbán leginkább semmit nem akar tenni

Nade a passzivitás egy válsághelyzettel súlyosbított választási kampányban nem opció, egy miniszterelnöknek mégis csak mutatnia kell tettrekészségét. Ezért gondolhatta úgy, hogy egy jó katonai megtekintésből nem lehet baj, és Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel az oldalán ellátogatott a Magyar Honvédség Integrált Műveleti Központjába, majd szerda este erről ki is posztolt egy videót – még a csütörtök hajnali orosz invázió előtt.

Orbán nem akar katonákat küldeni Ukrajnába

A videóban szó sem esik arról, hogy az orosz-ukrán konfliktus eszkalációjáért Moszkva a felelős, Orbán csak annyit mond, hogy „a helyzet Ukrajna és Oroszország között komoly, sőt feszült”. A videó fő üzenete, hogy „Magyarországnak ebből a katonai konfliktusból ki kell maradnia, mert Magyarország biztonsága a legfontosabb érdek”, és arra utal, hogy a baloldal izgága módon nem így gondolja: „Szó sem lehet azoknak a baloldali javaslatoknak az elfogadásáról, amelyek katonákat és fegyvereket akarnak Ukrajnába küldeni”.

Orbán ezzel Márki-Zay Péter a Partizánban elhangzott szavaira reagált. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a népszerű YouTube-os politikai talk-showban kérdésre válaszolva azt mondta, támogatná Ukrajna felvételét a NATO-ba, és minden segítséget megadna Ukrajnának, amit a NATO megenged,

Hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is. De egyelőre erről szó sincs.

Szóval ebből az óvatos vállalásból lett a „katonákat és fegyvereket akar Ukrajnába küldeni”. A NATO egyébként kerülni kívánja a beláthatatlan következményekkel járó közvetlen konfrontációt Oroszországgal, azonban számos tagállama szállít fegyvereket és egyéb eszközöket Ukrajnának. De amennyiben az Észak-Atlanti Szövetség mégis egy ukrajnai misszió mellett döntene, akkor abban a Magyar Honvédség – a csatlakozásunk óta indított összes misszióhoz hasonlóan – úgyis részt venne.

Ukrajna magyarországi nagykövete egyébként összeállított egy listát, mire volna szüksége az országnak védelmi képességei erősítéséhez. A kért felszerelések között vannak különböző kaliberű lőszerek, védősisakok, golyóálló mellények, katonai felszerelések, optikai megfigyelő eszközök vagy speciális egészségügyi járművek. De a listán szerepelnek a nem halálos katonai-technikai segítségnyújtás eszközei is, például katonai élelmiszercsomagok, mobil konyhák, sátrak, hordozható víztisztító állomások, dízelgenerátorok. Nepop Ljubov a listához hozzáfűzte:

Megértjük, hogy minden országnak más lehetőségei vannak, és reméljük, hogy Magyarország is megtalálja a lehetőséget az ilyen jellegű segítségnyújtásra.

A listára a kormány eddig nem reagált.

Felbukkant a Keleti Pajzs 2022

A találkozóról a miniszterelnöki Facebook-oldalra feltöltött videóban pár másodpercre felvillan a honvédség egyik műveleti szobája, és a műveleti szobában egy kivetített térkép, mely Kelet-Magyarországot ábrázolja; a térképen szereplő – a találkozóról kiadott MTI-képen is jól látható – „Keleti Pajzs 2022” feliratból pedig kiderül, hogy ez egy esetleges ukrajnai invázióra kidolgozott katonai terv sematikus térképe lehet.

Az rtl.hu kimerevítette a részletet, melyen látszik, hogy a terv magyar kulcstelepülései Kisvárda, Vásárosnamény, Fehérgyarmat, Nyírtelek, Nyíregyháza, Hajdúhadház és Debrecen, ukrán oldalon pedig Ungvár, Munkács, Beregszász és Huszt, de a térképészek sárga korongokkal emelték ki a magyar-ukrán határ öt átkelőjét is. A térképen ezeken kívül öt katona, két helikopter, két vadászgép, egy harckocsi és két páncélozott csapatszállító szimbolizálják a mozgósítandó egységeket. A térképen egyetlen megjelölt magyar katonai objektum a szentendrei Kibervédelmi Műveleti Központ, ami azért arról árulkodik, hogy a honvédség számol azzal, hogy hazánkat is elérhetik az orosz katonai hírszerzés (GRU) által indított hekkertámadások.

Az Ukrajna felől várt fenyegetés azonban nem katonai jellegű. A térkép jobb fölső sarkában lévő – homályosan olvasható – szöveg ugyanis úgy szól, „600 000 menekült a Kárpátokon túlról”, és a becslés említése nélkül a videó végén Orbán is elmondja, hogy a hadseregnek fel kell készülnie arra, hogy „ha a dolgok rosszra fordulnak, és menekültek érkeznek” akkor a rendőrséggel együtt ezt a helyzetet tudja kezelni.

Ma azt a benyomást szereztem, hogy erre képesek vagyunk, Magyarország biztonsága jó kezekben van.

Az ENSZ szerdai közgyűlésén egyébként az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield azt mondta, kormánya becslése alapján egy esetleges orosz invázió 5 millió embert foszthat meg otthonától, korunk „egyik legnagyobb menetkültválságát indítva el”.

Az orosz invázió csütörtök reggeli megindulása óta Orbán Viktor még nem posztolt a Facebookra. Legutóbbi, szerda esti posztjában azt írja, „Magyarországnak ebből a katonai konfliktusból ki kell maradnia!”.

A miniszterelnökkel ellentétben Szijjártó Péter külügyminiszter már élő Facebook-videóban tájékoztatta az embereket az invázió megindulása után.

„A szomszédságunkban sajnos a legrosszabb forgatókönyv következett be, mégpedig a háború” – jelentkezett be Szijjártó Péter, miután Oroszország hajnalban megtámadta Ukrajnát. A magyar külügyminiszter szerint a háborút még a legnagyobb és legerősebb országok diplomáciai erőfeszítései sem tudták megakadályozni.

„Magyarország álláspontja világos: kiállunk Ukrajna mellett, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.”