Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kijevet robbanások rázták meg péntek hajnalban

Az ukrán–lengyel határon csütörtökön 29 ezer ember kelt át – közölte a lengyel határőrség a Twitteren. A péntek reggeli bejegyzés szerint előző nap az Ukrajnával közös határszakaszon összesen 38 200 utas kelt át az ellenőrző pontokon, ebből 9200-an Ukrajna, 29 ezren pedig Lengyelország irányában. Az érkezők mintegy fele szóbeli nyilatkozatot tett arról, hogy az előző napi orosz hadművelettel kirobbantott háború elől menekül. A szóvivő aláhúzta: mivel az ukrajnai határ az Európai Unió külső határának is számít, Lengyelország továbbra is betartja a szükséges határátlépési eljárásokat, akkor is, ha rugalmasabbá teszi őket. A regionális határőrség szóvivője, Andrzej Popko csütörtök délután közölte: Ukrajnából a hiányos vagy érvénytelen személyazonossági dokumentumokkal érkezőket is beengedik Lengyelországba, az ilyen személyeknek 15 napon belül kell rendezniük az iratokat az ukrán konzulátuson vagy valamelyik lengyel vajdasági hivatalnál.

A határellenőrzés felgyorsítása érdekében a lengyel kormány csütörtök esti rendeletében megszüntette az Ukrajnából érkezők számára a karantént, amely máskülönben kötelező a lengyel határt átlépő, a koronavírus okozta Covid–19 betegség ellen be nem oltottak számára. Szemtanúk szerint az egyik legforgalmasabb határátkelő, Medyka környékén személygépkocsik ezrei parkolnak, a Lengyelországban élő ukránok ott várnak az Ukrajnából érkező hozzátartozóikra. (MTI)

Ezt a cikket lezárjuk, de a közvetítést folytatjuk, ebben a cikkben. Tartson velünk!

Ukrajna központi bankja megtiltotta az oroszországi és a belarusz szervezeteknek történő kifizetéseket, valamint a két ország valutáját érintő műveleteket, írja a Reuters a helyi hatóság közlése alapján.

A hadiállapot miatt a bank korlátozta a devizapiacot érintő tranzakciókat és a készpénzfelvételt, illetve az elektronikus pénzek kibocsátását is.

Nem az ukrán bank az egyetlen, amely a pénzügyi területen igyekszik szankciókat szabni Oroszországgal szemben. Csütörtökön az EU újabb szankciócsomagot dolgozott ki. Ez tartalmaz pénzügyi szankciókat, amelyek az orosz bankok 70%-át és a kulcsfontosságú orosz állami kézben lévő vállalatokat célozza. A szankciócsomagról részletesen itt írtunk.

Ebben a cikkünkben találja az éjszaka legfontosabb eseményeit, EU-s szankcióktól a harcok helyzetén át egészen a Kijev elleni légicsapásokig. Ha pedig tényleg mindenre kíváncsi, csak görgessen vissza a közvetítésünkben.

Az ukrán fegyveres erők Facebook-oldala operatív információként reggel 6-kor összefoglalta a hajnalban történteket. Ebben többek között arról írnak, hogy „a védelmi erők továbbra is ellenállnak az orosz erőknek”. Az összefoglalóban arról is írnak, hogy az elmúlt órákban

• Az oroszok légicsapást mértek Kirovohrad városához közel;
• Vilkove és Tiraszpol közelében orosz helikoptereket lehetett látni;
• Illetve az ukrán fegyveres erők csapatai jelenleg is harcolnak Dymer és Ivankiv települések térségében, ahol nagyszámú orosz páncélozott jármű vonult előre – a Teteriv folyó partján egy híd a harc közben megsemmisült.

Mindemellett a Hosztomeli repülőteret is védik az ukrán erők. Arról csütörtökön írtunk, hogy bizonytalan a Kijev mellett található Hosztomeli, vagy Antonov-repülőtér helyzete, amelyről korábban elterjedt, hogy egy alapos helikoptertámadást követően orosz ejtőernyősök foglaltak el a csütörtök reggeli órákban.

Péntek hajnalban Két ház is kigyulladt Kijevben a légicsapások után, hárman megsérültek. Az épületek azután kaptak lángra, hogy Kijevben péntek hajnalban a légvédelem lelőtt egy orosz rakétát, a törmelék pedig az utcára zuhant. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk.

A háború centrumába, Kijevbe tartunk egy kulturált, csendes, üresen pangó vonaton. Ami csak azért meglepő, mert a légiközlekedés leálltával autóval indultunk el csütörtökön Magyarországról.

Ez ígérkezett a leggyorsabbnak, és eleinte be is igazolódott a felvetésünk. Félig üres utakon autóztunk, amit úgy kell érteni, hogy a mi sávunk üres volt, a Magyarország irányába vezető sávban pedig tizen-kilométereken állt a sor.

„Tízezrek menekülnek az országból” – mondtam kollégámnak, Simor Daninak, aki kamerával vette a konvojt. Aztán egy villogó autó vágódott elénk, megálltunk, de hosszas helyzetértékelésre nem volt idő, mert a kipattanó egyenruhások pisztolyt szegeztek Dani fejéhez, és ordítottak, hogy szálljunk ki.

Ukrán katonák voltak, feszültek, idegesek, és amikor hosszas kiabálásuk közepette megértették, hogy nem kémek, hanem egyszerű videós újságírók vagyunk, már késő volt arcvesztés nélkül elengedni minket. Nem fárasztom az olvasót a három órás lankasztó ügyintézés leírásával, amely során kézről kézre adtak minket a fegyveres erők, végül a belső elhárítás kicsit bizonytalan tisztje böngeszte át a Facebook profilunkat, hogy a legvégén mar együtt állapitsuk meg, hogy a csütörtöki eseményekre, Putyin váratlan támadására sem mi, sem ők nem számítottak. Barátságos kézrázás közepette bocsátottak utunkra minket.

Az úton hömpölygött velünk szemben a kocsisor, de hiába volt üres a mi keletre vezető sávunk, óriás késésben voltunk.

Hajnalban értünk Lviv határába, ahol egy benzinkútnál tankolva alacsonyan elhúzó vadászrepülő rörgésére kaptuk fel a fejünket. A kutas annyira nyugodt volt, hogy megkérdeztük: ukranszkij? Mire a kutas enerváltan válaszolt: szovjetszkij.

Lviv városában már kelt a nap, amikor úgy döntöttünk, hogy további autózás követjük a Telex elöttünk járó, és másik térségbe tartó csapatának, Nyilas Gergelynek es Huszti Istvánnak a példáját, és vonattal megyünk el a még 700 kilométerre fekvő fővárosba.

Amikor vonatunk elindult, a helyi tudósítók épp az első Kijevbe csapódó rakétákról szamoltak be.

A brüsszeli EU-csúcs után, hajnali fél háromkor jelentkezett Orbán Viktor egy videóval a Facebookon, amiben arról beszélt, a tagállamok közösen elítélték „Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben”, és szankciókról döntöttek, valamint arról, hogy több pénzt kell kapniuk azoknak az országoknak, amelyek határosak Ukrajnával, így Magyarországnak is. „Világossá tettem, hogy mi ki fogunk állni Magyarország nemzeti érdekei mellett, és nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba” – mondta Orbán.

Hogyan hat a háború a magyar választásokra? Hogyan értelmezik a szavazók a háborús helyzetet? Sikerül a kormánynak azt elhitetnie, hogy az ellenzék a háború pártján van? Vagy Márki-Zay Péterék narratívája lesz a döntő, miszerint Orbán a háborúzó Putyint szolgálja? Ebben a cikkben szedtük össze a tényezőket, amik a magyar választók gondolkodását befolyásolhatják.

Csütörtök este tettük térképre a csütörtöki orosz támadások főbb, a nyugati média által jelentett ukrajnai célpontjait, legyen szó akár szárazföldi és légitámadásokról, vagy rakétacsapásokról. Azóta biztosan bővült a lista, a térképen már szereplő Kijevet az éjszaka több csapás is érte, de az offenzíva első napján a következő településekről jelentettek robbanásokat.

A Capella Space új műholdfelvételein az látható, hogy egy hosszú konvoj haladt át a Pripjaty folyón Belarusz és Ukrajna határánál egy katonai hídon. A képek kijevi idő szerint 21 óra 57-kor készültek csütörtökön. A híd olyan ukrán területre vezet, ami a csernobili övezet része.

A képeken az is látható, hogy a folyótól nem messze, nagyjából egy mérföldnyire több tucat másik jármű sorakozott az elhagyatott belarusz faluban, Dovlyadyban. Mint a CNN írja, Dovlyadyból az ukrán határon át az út egészen a csernobili atomreaktorig vezet.

Az orosz hadsereg csütörtökön heves küzdelem után foglalták el a csernobili atomerőművet, erről itt írtunk.

Oroszország korábban egy közös hadgyakorlat címén példátlanul nagy erőket küldött Belaruszba, Ukrajna északi határai közelébe. Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenko Ukrajnát érintő, február közepi tárgyalásáról itt írtunk bővebben.

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba is reagált péntek reggel az éjszakai, Kijevet ért légicsapásokra, méghozzá egy elég kemény hangvételű posztban. Mint írta, Kijevnek legutóbb akkor kellett a mostanihoz hasonló helyzettel szembenéznie, amikor 1941-ben a náci Németország intézett ellene támadást, de hozzátette, hogy ahogy akkor, úgy most is le fogják győzni a gonoszt.

A külügyminiszter azt is írta, hogy meg kell állítani Putyint, Oroszországot pedig el kell szigetelni, minden kapcsolatot meg kell szakítani vele és mindenhonnan ki kell rúgni – ez utóbbi alatt vélhetően a nemzetközi szervezeteket értette a miniszter.

Vitalij Klicskó, Kijev főpolgármestere Twitteren arról írt, hogy hárman megsérültek, egy ember pedig válságos állapotban van a lakóházra hullott törmelék miatt. A The Kyiv Independent két égő házról írt és hozzátette, hogy reális veszélye van annak, hogy a házak összeomlanak.

Az épületek azután kaptak lángra, hogy Kijevben péntek hajnalban a légvédelem lelőtt egy orosz rakétát, a törmelék pedig az utcára zuhant. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk.

Az orosz-ukrán határhoz közeli Szumi városának egy része az ukrán katonaság posztja alapján lángokban áll. A felvételen lövések hangja is hallható:

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Telegramon azt is hozzátette, hogy, mint ő fogalmazott, „utcai harcok folynak jelenleg” Szumiban. Az ukrán hadsereg hajnalban posztolt arról pár órával a videó megjelenése előtt, az ukrán parlament jelentésére hivatkozva, hogy összecsapások várhatók kora reggel több városban, többek között Szumiban is.

Rakétacsapás érte egy ukrán határállomást Zaporizzsja régióban – közölte az ukrán határőrszolgálat az ukrán hadsereg beszámolója szerint.

Az írják, a csapás magyar idő szerint hajnali 3 óra 25 perckor érte a Zaporizzsjai területen található Primorszkij Pasad határőrséget. Az ukrán fegyveres erők azt mondják, a támadásban határőrök haltak meg, mások megsebesültek. (Ukrán fegyveres erők Twittere).

Magyar idő szerint hajnali négy körül robbanások rázták meg Kijevet. Alább látható az egyik robbanás felvétele egy kijevi lakostól, amiről Anton Gerascsenkó, az ukrán belügyminiszter tanácsadója azt állítja a Telegramon, hogy itt egy orosz repülőt talált épp el az ukrán légierő, és hogy az a Darnickij nevű kerületben zuhant le. Később az ukrán hadsereg is posztolt a légicsapásról, mint írták, a légvédelem hatástalanította az oroszoktól érkező fenyegetést. (Guardian és az ukrán hadsereg Facebook-oldala).

Ukrajna lakosságának nem kell tartania az orosz „béketeremtő művelettől”, mondta még csütörtökön Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke Managuában. Azért van Nicaraguában, és azért szólalt fel a nicaraguai parlament rendkívüli ülésén Vologyin, mert épp egy orosz delegációval az orosz-szövetséges Kubát, Nicaraguát és Venezuelát látogatja meg, írja az MTI.

Vjacseszlav Vologyin szerint az orosz katonai beavatkozásnak az a célja, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát és egy nagyszabású háborút. „Az ukrán népnek nem kell félnie a béketeremtő művelettől, mert az egyedül a katonai leszerelést szolgálja” – emelte ki beszédében az orosz politikus. „Ukrajnának független, demokratikus és békés államnak kell lennie és meg kell szabadulnia az ultranacionalista, népellenes ideológiától, hogy a lakosság érdekében tudjon fejlődni” – fogalmazott Vologyin.

Szavainak ellentmond, hogy az ukrán elnök tájékoztatása szerint egyetlen nap alatt már 137 ember meghalt – köztük legalább 10 civil –, 306 pedig megsérült a támadásokban.

A csütörtök esti, péntek hajnalig elhúzódó EU-csúcstalálkozó után Ursula von der Leyen Twitter-oldalán posztolt arról, hogy a találkozón újabb szankciócsomagot fogadtak el Oroszországgal szemben. Banki- és energiaszektort érintő korlátozások, kereskedelmi- és vízumtilalmak, olajexportot érintő szankciók: ebben a cikkünkben elolvashatja a teljes csomagot.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára magyar idő szerint péntek hajnalban jelentette be, hogy felpörgetik a humanitárius akcióikat Ukrajnában és annak környékén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 20 millió dollárt csoportosítanak át azonnali hatállyal a központi szükséghelyzeti alapból Ukrajna megsegítésére. Az ENSZ egészségügyi segítséget, menedéket, élelmet, vizet és tisztálkodási lehetőséget fog biztosítani azoknak, akik a legjobban rászorulnak szerte az országban.

Guterres elmondta, hogy elkötelezettek az ukránok megsegítése mellett. Hozzátette azt is, hogy a civilek védelme elsődleges prioritást kell, hogy élvezzen, a nemzetközi humanitárius és emberi jogot pedig be kell tartani.

A brit védelmi minisztérium Twitteren közzétett bejegyzésében három pontban foglalta össze a jelenlegi információit, köztük azzal, hogy az ukránok heves ellenállása miatt valószínűsítik, hogy az oroszok nem teljesítették minden tervezett céljukat az invázió első napján. Azt is hozzátették, hogy a Kijevtől északra fekvő Csernyihivnél az ukrán hadsereg állítólag megállította az orosz hadsereg előretörését. Emellett az oroszok által elfoglalt csernobili atomerőműről írtak még, ahogy azt korábban is több forrás megerősítette, az atomerőmű az oroszokhoz került, a személyzetet pedig túszul ejtették.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábban aggodalmát fejezte ki a csernobili atomerőmű miatt, Mario Grossi főigazgató létfontosságúnak nevezte, hogy a csernobili zóna működését semmilyen módon ne befolyásolják vagy zavarják meg. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az ukrán hatóságoktól azt az információt kapta, hogy nem voltak áldozatok vagy károk a csernobili létesítménynél, ami egybevág a korábbi jelentésekkel a helyszínről. Mikhajlo Podoljak, az ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadója csütörtökön azt mondta, hogy lehetetlen megmondani, hogy biztonságban van-e a reaktor. A helyzetre korábban az Egyesült Államok is reagált, Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője jogszerűtlennek és veszélyesnek nevezte a személyzet túszul ejtését, és az elengedésüket kérte az oroszoktól.

Az AP korábban egy anonimitást kérő ukrán tisztviselő szavaira hivatkozva arról írt, hogy az oroszok eltaláltak egy radioaktívhulladék-tárolót, ami megemelte a sugárzást a térségben, de hozzátették, hogy ezt nem tudták megerősíteni. Az orosz TASS hírügynökség arról számolt be, hogy helyi idő szerint este 9 körül a normális értékeken belül volt a sugárzás, az úgynevezett tilalmi zónáért felelős ukrán kormányhivatal honlapján elérhető térkép szerint azonban a reaktor környékén valóban volt egy nagyobb kiugrás, legalábbis a legutóbbi, csütörtökön 21:50-kor frissült adatok alapján. A 65 500 nSv/h-s érték még nem extrém magas, de a normális értéket már meghaladja. Ahogy pedig az itt látszik, a korábban mért értékhez képest is jóval magasabb.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban elmondta, hogy a Kígyó-szigetet őrző határőrök egytől egyig meghaltak, miután megtagadták egy orosz hadihajónak, hogy megadják magukat.

„Mindegyik őr hősies halált halt, nem adták meg magukat. Posztumusz megkapják az Ukrajna Hőse címet”

-fogalmazott az elnök.

Az orosz hadihajó a háború első napján vette be a szigetet. Rádión azt kérte az őröktől, adják meg magukat, ezt azonban a sziget határőrei megtagadták. Egy interneten terjedő hangfelvétel szerint a felszólításra állítólag azt válaszolták a hadihajónak, hogy „orosz hadihajó, menj a francba”. (CNN, pravda)

Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke felszólította Oroszországot, hogy „tegye meg azt, ami helyes: vonuljon ki azonnal Ukrajna területéről, hogy elkerülje az ártatlan életek tragikus és értelmetlen elvesztését”.

A miniszterelnök mindemellett szankciót is jelentett be Oroszország ellen, az orosz tisztviselők utazási tilalmát. Ardern kijelentette, hogy fontolgatja az orosz nagykövet kiutasítását is. Az ország leállította az orosz hadsereg által felhasználható exportokat is.

Fumio Kishida japán miniszterelnök is szankciókról beszélt, mint mondta, három területen fogják szigorítani az Oroszország elleni szankciókat. Japán több orosz bank vagyonát is befagyasztotta, illetve jelezte, hogy Új-Zélandhoz hasonlóan szankcionálni fogja a katonai felszerelések exportját. Hozzátette, leállítják bizonyos orosz személyek és intézmények számára a vízumkiadást is.

Ausztrália miniszterelnöke, Scott Morrison is arról beszélt, hogy az ország további szankciókat vezet be az oroszok ellen. Scott szerint az újabb korlátozások elsősorban azokat az orosz oligarchákat érintik, akik az orosz parlament tagjaihoz köthetők.

Az országban már két szankciós kört jelentettek be Oroszországhoz kötődő magánszemélyek, bankok, vállalatok ellen. Mint a miniszterelnök fogalmazott: „Oroszország már jó ideje tervezte erőszakos cselekedeteit, most meg kell fizetnie érte.” Ausztrália miniszterelnöke erősen bírálta beszédében Kínát is, elítélte Pekinget, amiért nem lépett fel „erős szankciókkal Oroszországgal szemben”. Tajvan ezzel szemben felszólalt a háború ellen és jelezte, hogy „a hasonló gondolkodású országokhoz hasonlóan az oroszokat érintő szankciókat fog bevezetni”.

(Guardian, Spiegel)

Az aluljáróban, a peronokon, a sötét metrókocsikban kerestek menedéket az emberek éjszakára Harkivban. Ahogy korábban írtuk, Kijevben is hasonló a helyzet, sokan bújtak meg az állomásokon, ami amúgy nem is meglepő, hiszen a Kijevben csütörtökön bevezetett kijárási tilalom alatt a metróállomások éjjel-nappal óvóhelyként szolgálnak a lakosság számára.

Csütörtöki videók alapján Igor Terekhov, Harkiv főpolgármestere is az egyik metróállomáson volt, ahol egy hangosbeszélőn tájékoztatta az embereket a helyzetről. Terekhov többek közt azt is elmondta, hogy a metró a legbiztonságosabb hely a civilek számára. A képeket készítő Marcus Yam videóján az is jól látszik, hogy több százan húzták meg magukat az állomásokon. A helyiek korábban a Telexnek arról beszéltek, hogy pánik van Ukrajna második legnagyobb népességű városában.

Volodimir Zelenszkij hatperces beszédében azt mondta, hogy a rendelkezésre álló információk szerint

„Az ellenség engem jelölt meg első számú célpontként, másodikként pedig a családomat.”

Ukrajna elnöke arra is kitért, hogy Oroszország „úgy akarja elpusztítani Ukrajnát, hogy annak vezetőjét pusztítja el először”. Mint mondta, arról is információik vannak, hogy orosz szabotőrök egy csapata elérte a fővárost, Kijevet.

Hozzátette, habár Oroszország azt ígérte, csak katonai célpontokat fog támadni, ennek ellenére civilekre is csapást mértek: „Embereket ölnek és katonai célpontokká változtatnak békés városokat.”

Elmondta azt is, hogy az Ukrajna alá tartozó Kígyó-sziget összes határőrét megölték az oroszok az invázió első napján.

Ahogy azt írtuk, Zelenszkij beszédében jelentette be azt is, hogy az orosz invázió első napján 137 ukrán vesztette életét, és további 306 személy sérült meg. Az elnök általános mozgósítást is hirdetett, a 18-60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát.

Helyi idő szerint röviddel hajnali 1 előtt arról számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy az orosz invázió első napján 137 ukrán vesztette életét, és további 306 személy sérült meg. Az áldozatok közül legalább 10 civil. Az elnök azt is hozzátette a Nyugatnak címezve, hogy „Egyedül vagyunk a hazánk védelmében. Ki fog most velünk együtt harcolni? Hogy őszinte legyek, nem látok senkit.”

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség maximális önmérsékletre szólított fel az ukrajnai nukleáris létesítmények védelmében, miután arról érkeztek hírek, hogy Csernobil környékén is harcok voltak, és az orosz katonák elfoglalták a területet. A szervezet jelezte, hogy mély aggodalommal követi a helyzetet.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt mondta, hogy az ukrán hatóságoktól azt az információt kapta, hogy nem voltak áldozatok vagy károk a csernobili létesítménynél. Mario Grossi főigazgató létfontosságúnak nevezte, hogy a csernobili zóna működését semmilyen módon ne befolyásolják vagy zavarják meg. (BBC)

A kijevi kínai nagykövetség csütörtökön közleményt adott ki az Ukrajnából való kínai állampolgárok evakuálására való felkészülés jegyében. Az ukrajnai helyzet gyors romlása miatt a kínai állampolgárok és vállalatok magas biztonsági kockázatoknak vannak kitéve, ezért a nagykövetség charterjáratokat készít elő, és arra kér minden kínai állampolgárt, hogy önkéntesen regisztrálja adatait a folyamat felgyorsításához, írja a Global Times.

A charterjáratokat a biztonsági helyzetnek megfelelően fogják kiküldeni, és erről előre értesítik az Ukrajnában tartózkodó kínaiakat. A nagykövetség arra kért minden kínai állampolgárt, hogy kövessék figyelemmel a helyzet alakulását. Ha nagy távolságokra kell utazniuk, győződjenek meg arról, hogy az útvonal mentén nyitva vannak-e benzinkutak, hogy feltölthessék járműveiket üzemanyaggal. A közlemény arra is emlékeztette a kínai állampolgárokat, hogy tegyék ki autóikra a kínai nemzeti zászlót.

Jelenleg mintegy 6000 kínai állampolgár tartózkodik Ukrajnában, főként Kijevben, Lvovban, Harkovban, Odesszában és Szumiban.

Műholdfelvételen látható az üzemanyagtárolók és más repülőtéri infrastruktúrák károsodása a kelet-ukrajnai Csugujev légibázison. A nap folyamán több ukrán légibázist is támadás ért.

Az ukrán fegyveres erők a Sky News által megtekintett adatai szerint több mint 60 orosz zászlóalj taktikai csoportot – 30 és 60 ezer közötti csapatot – vezényeltek eddig Ukrajnába az oroszok.

A Fekete-tengeren lévő kis ukrán Zmiinyi szigetet az orosz erők foglalták el – közölte az ukrán állami határőrszolgálat csütörtökön késő este a Facebookon közzétett közleményében.

A határőrszolgálat közölte, hogy a szigeten lévő infrastruktúra egy légitámadás és tüzérségi lövések után megsemmisült. A poszt szerint megszakadt a kommunikáció a határőrséggel és a szigeten lévő fegyveres erőkkel.

Zmiinyi sziget, vagy más néven „Kígyósziget” az ország egyik legdélebbi települése. Az ukrán partoktól nagyjából 30 kilométerre délre fekvő sziget kulcsfontosságú szerepet játszik Ukrajna felségvizeinek határainak kijelölésében. A sziget kis létszámú lakossága főként határőrökből áll.

A határőrszolgálat közleményben közölte, hogy a szigetet „az ellenség elfoglalta” az utolsó kapott információk alapján. Hozzátették, hogy az orosz erők a szigetet védők megadására szólították fel őket. (CNN)

Az ukrán-magyar határnál sikerült beszélnünk egy kijevből menekült ukrán édesanyával. Angol nyelvű videónk itt megnézhető, osztható:

Vlagyimir Putyin kedvenc focicsapata, a Zenit Szentpétervár csütörtök este az Európa Liga nyolcaddöntőjében lépett pályára a Real Betis ellen. Az orosz csapat kezdőcsapatában kisebb meglepetésre nem kapott helyet az ukrán Jaroszlav Rakickij, aki a szezonban eddig három meccs kivételével minden mérkőzésen kezdőként lépett pályára (kétszer sérült volt, egyszer pedig eltiltott). A védő mellőzésének oka a Joe.co.uk szerint az lehet, hogy a játékos a mai napon egy ukrán zászlót posztolt az Instagramra az „Ukrán vagyok! Békét Ukrajnában! Állítsátok le a háborút!” üzenet kíséretében. A Zenit főszponzora egyébként a Biden által friss szankciókkal sújtott Gazprom orosz állami energiavállalat.