Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kijevet robbanások rázták meg péntek hajnalban

Eltávolítják az orosz színeket a Haas amerikai F1-csapat versenyautójáról a barcelonai teszthét harmadik, utolsó napjára, közölte a csapat csütörtökön, az Ukrajna elleni orosz támadás napján. A csapat a főszponzor Uralkali miatt vette fel tavaly a fehér, kék, piros mintázatot – az autó első szárnyát például egy az egyben az orosz zászló mintájára festették. Ehelyett teljesen fehér lesz az autó, amiről eltűnnek majd az Uralkali színei és felirata. A név nemcsak az autóról, hanem a csapat mellől is eltűnt, a csütörtöki közleményt ugyanis már csak Haas néven adta ki az istálló, Uralkali nélkül.

A változtatás nem érinti viszont a pilótákat, délelőtt továbbra is az orosz Nyikita Mazepin vezeti majd a csapat autóját. Az Uralkali épp az orosz Nyikita Mazepin érkezésével került a Haashoz – Mazepin apja csütörtökön részt vett azon a gyűlésen, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök tájékoztatta a legfőbb oligarcháit a háborús helyzetről.

A Haas csütörtökön korábban mind a pilóta Mazepint, mind a csapatfőnök Günther Steinert visszahívta az előre leegyeztetett sajtótájékoztatóról. A nap folyamán kiderült, hogy a csapatfőnökök csütörtök este tárgyalnak a szeptemberben esedékes Orosz Nagydíj helyzetéről. Sebastian Vettel, az Aston Martin pilótája azt közölte, hogy ha meg is tartják a futamot, ő bojkottálni fogja azt.

Az Oroszországot és orosz bankokat, vállalatokat érintő szankciók idővel hatással lehetnek a Haas csapatára is, tekintve, hogy a pénzük jelentős része az Uralkalitól érkezik.

Ezt az AP újságírójának kérdésére válaszolta Biden. Az elnök magabiztos, hogy a most bejelentett szankciók elegek lesznek Putyin megállítására. Az orosz bankok elleni szankciók legalább annyira súlyosan fogják érinteni Oroszországot, mintha kizárnák őket a SWIFT-ből, válaszolta egy másik újságírói kérdésre.

Putyinnak „ördögi víziója van” a világ jövőjéről, fogalmaz az amerikai elnök. Biden szerint az orosz elnöknek „sokkal nagyobb ambíciói vannak”, amelyek messze túlmutatnak Ukrajna határain. „Valójában a volt Szovjetuniót akarja visszaállítani” – mondja Biden.

Amerikának mindig is kötelessége volt szembe szállni a gyengébbeket terrorizáló országokkal, így most Oroszországgal is. Ha pedig az oroszok kibertámadásokat indítanak amerikai vállalatok ellen, válaszcsapások lesznek.

Köztük van a második legnagyobb orosz bank, a VTB is. Holnap NATO-csúcsot tartanak. Biden elismételte, amit a NATO-főtitkár délután már elmondott, miszerint csapatokat vezényelnek a NATO kelet-európai határállamaiba. Ezenkívül Biden elrendelte amerikai csapatok Németországba vezérlését.

Negatív rekordnak számító 33 százalékpontot esett csütörtökön az orosz tőzsde, írja az Interfax. A fő orosz tőzsdeindexnek számító MOEX ekkora mínusszal zárta a napot a reggelhez képest. A nap folyamán voltak ennél nagyobb, akár 45 százalékos esések is.

A legérzékenyebb veszteségeket orosz energiapiaci szereplők szenvedték el, a Gazprom és a Rosznyeft részvényei 38, illetve 40 százalékot estek. Az orosz bankok közül a Sberbank és a VTB értéke is több mint 40 százalékkal csökkent, vélhetően nem függetlenül a várható nyugati szankcióktól. A rubel továbbra is rekordalacsony szinten van, csütörtökön hát százalékot esett az amerikai dollárral szemben.

Sajtótájékoztatót tart az amerikai elnök. Biden arról beszél, hogy az oroszok minden lehetőséget elutasítottak a békés megegyezésre az elmúlt hetekben, az invázióval pedig megsértették nemzetközi jogot.

„Putyin az agresszor, ő választotta ezt a háborút, és most felelni fog a következményekért.”

Egyre nagyobb figyelem és nyomás helyeződik Gerhard Schröder volt német kancellárra több orosz vállalathoz fűződő viszonya miatt az Ukrajnát érő orosz támadás után, főleg, hogy három másik volt európai vezető is lemondott oroszországi igazgatósági szerepéről.

A német kancellári posztot 1998-2005 között betöltő Shröder tagja a Rosznyeft orosz olajipari óriásvállalat igazgatótanácsának és az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésével megbízott vállalat részvényesi bizottságának elnöke, emellett jelölték a Gazprom igazgatótanácsába is.

Schröder csütörtökön egy LinkedIn-bejegyzésben óva intett attól, hogy Európa és Oroszország megszakítsa kapcsolatait: „Sok hiba történt – mindkét oldalon. De Oroszország biztonsági érdekei sem indokolják katonai eszközök alkalmazását.”

Mire Schröder ezt megírta, három másik korábbi európai vezető már bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója elleni tiltakozásul távozik az orosz vállalatok igazgatótanácsi pozícióiból.

Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök a Delimobil autómegosztó szolgáltatásnál, Esko Aho volt finn miniszterelnök a legnagyobb orosz banknál, a Sberbanknál, Christian Kern volt osztrák kancellár az Orosz Vasutaknál vállalt pozíciójáról mondott le.

Hosszabbított nyitvatartással üzemel két magyar-ukrán határátkelőhely – közölte a rendőrség csütörtök este a honlapján. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint már csütörtök este is 23 óráig biztosítják a folyamatos határátlépést a Lónya-Harangláb és Barabás-Kaszony települések közötti közúti határátkelőhelyeken.

Előreláthatólag ezek a határátkelők február 28-áig mindennap reggel 7 órától este 23 óráig vehetők igénybe határátlépésre – tették hozzá. A rendőrség honlapja szerint csütörtökön kora este valamennyi ukrán-magyar határátkelőnél legalább egy órás várakozási idő alakult ki a Magyarország felé tartó gépjárműforgalomban.

A Novaja Gazeta független orosz újság rakta ki Twitterére az alábbi videót, melyen Szentpétervár főutcáján háborúellenes tüntetőket visznek el rendőrök.

Itt azt is látni, hányan gyűltek össze a Nyevszkij proszpekten.

Moszkvában is vannak tüntetések, ott se bánnak kesztyűs kézzel a résztvevőkkel.

Orosz hatóságok korábban figyelmeztették a lakosságot arra, hogy a tüntetéseken való részvétel „jogi következményekkel” járhat.

A kelet-ukrajnai szakadár területekhez közeli kikötővárost, Mariupolt is támadás érte, mondta a Reutersnek egy diplomáciai forrás. Több száz robbanásról számolt be. A Sky News szerint nem sokkal korábban egy videón egy közeli reptér lángolt. (BBC, Sky News)

Elkezdődött az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség tüntetése a budapesti orosz nagykövetség előtt. A tüntetésen részt vesz Márki-Zay Péter, miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, és a többi ellenzéki párt vezetői is. A tüntetést élőben közvetítjük a Telex Facebook-oldalán:

A videók valódiságát a BBC is megerősítette.

Több millió rubelt vásárolt az Orosz Központi Bank a valuta megtámasztása érdekében, írja a Guardian. A moszkvai tőzsdén újraindították a kereskedést, amit még reggel szüntettek be, miután az ukrajnai invázió hírére történelmi mélypontra süllyedt a rubel értéke a dollárral szemben. Habár a rubel elmozdult a 89,6-ról, azóta visszaesett szinte ugyanarra a szintre, míg az euróval szemben elképesztő mélyrepülésben van, már 98 rubelt kérnek 1 euróért a két nappal ezelőtti 90-hez képest.

„A pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében az orosz jegybank úgy döntött, hogy beavatkozásokat indít a devizapiacon” – erősítette meg a híreszteléseket a központi bank. Ezzel párhuzamosan megszólalt Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő is, aki Oroszország „pénzügyi védőhálóját” méltatta a piacok „érzelmi” reakciójával szemben.

Oroszország az évek során hatalmas, több mint 600 milliárd dollár (kb. 200 ezer milliárd forint) értékű deviza- és aranytartalékot halmozott fel, amelyet a devizapiacokon rubelvásárlásra használhat. A gyorsan leértékelődő valuta megnehezíti a külföldi adósságok visszafizetését, és az importáruk áremelkedéséhez vezethet. A rubel zuhanása az export, különösen az európai piacokra irányuló gáz- és olajeladások megtérülését is visszavetheti. Az orosz invázió után a tőzsdéken tapasztalható hatásokról itt írtunk bővebben>>>

Az orosz védelmi minisztérium csütörtök kora este elismerte, hogy szárazföldi erői bevonultak Ukrajnába a Krímről – ez volt az első megerősítés Moszkvából, hogy szárazföldi erői bevonultak az országba. Oroszország korábban csak annyit közölt, hogy légi és rakétacsapásokat mért ukrán légi támaszpontokra, légvédelmi ütegekre és más katonai létesítményekre. A minisztérium közlése szerint 83 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg.

Az akció kezdete óta először Igor Konaszenkov, a védelmi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy az orosz szárazföldi csapatok bevonultak Ukrajnába, és azt mondta, hogy a Krímtől északnyugatra fekvő Herszon városa felé nyomultak előre. A Herszon melletti víztározó biztosította a Krím számára az édesvíz nagy részét addig, amíg Ukrajna 2017-ben el nem zárta azt egy gáttal válaszul arra, hogy Moszkva 2014-ben annektálta a Krím félszigetet Ukrajnától.

Konaszenkov szerint az orosz csapatok lépése lehetővé tette, hogy újrainduljon a Krím vízellátása. (AP)

Konaszenkov bejelentésének idejére közben már az orosz erők elfoglalták a csernobili atomerőművet és környékét, a szóvivő viszont erről nem tett említést.

Boris Johnson brit miniszterelnök az alsóházban bejelentette az Oroszország elleni újabb szankciókat, miután Moszkva csütörtök hajnalban inváziót indított Ukrajna ellen. Johnson azt mondta, hogy az ukránok „heves védekezést” tanúsítanak, Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig véreskezű agresszornak minősítette.

A legújabb brit szankciók részeként zárolják az összes jelentős orosz bank nagy-britanniai vagyonát, illetve benyújtanak egy olyan törvénytervezetet, ami megakadályozza az orosz vállalatok és az orosz állam számára, hogy a brit pénzpiacokon jussanak finanszírozáshoz. Korlátozzák, hogy oroszok mennyi pénzt tarthatnak brit bankokban, és nagyjából száz egyén és entitás vagyonelemeit befagyasztják. Kitiltják az Aeroflot orosz légitársaságot, nem szállhatnak le a gépei az Egyesült Királyságban. Bővebben itt>>>

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajna egy új vasfüggöny leomlásának hangját hallja, amikor az orosz csapatok előrenyomulnak országa területén, és figyelmeztetett, hogy más európai országok lehetnek a következők.

„Amit ma hallottunk, az nem csak rakétarobbanások, harcok és repülőgépek dübörgése. Ez egy új vasfüggöny hangja, amely leomlott és elzárja Oroszországot a civilizált világtól” – mondta az öltönyét katonai khakiszínű ruhára cserélő Zelenszkij.

„A mi nemzeti feladatunk az, hogy gondoskodjunk arról, hogy ez a függöny ne hulljon le a földünkön”.

Erről Mihajlo Podoliak, az ukrán elnöki hivatal vezetője nyilatkozott az Ukrajnai Pravdának.

„Heves küzdelem után elvesztettük a csernobili atomerőmű feletti ellenőrzést. Az egykori csernobili atomerőmű és a nukleáris hulladéktároló létesítmények állapota ismeretlen.”

Az erőmű elleni orosz támadásról bővebben itt írtunk.

Kormányzati Tájékoztatási Központ a koronavírus tájékoztató oldal minden feliratkozójának elküldte a magyar kormány állásfoglalását az Ukrajna elleni orosz támadásról; ennek lényege, hogy

Magyarország közvetlen szomszédságában sajnos a legrosszabb forgatókönyv következett be: egy háború, amelyet még a legnagyobb országok diplomáciai erőfeszítései sem tudtak megakadályozni.

A kormány aggodalmát fejezi ki Ukrajnáért, és leszögezi, hogy kiáll Ukrajna területi integritása mellett, de azt is leszögezi, hogy a háborút nem tartja nem megoldásnak. A kormány szerint a Magyar Honvédség felkészült a határvédelmi és humanitárius feladatokra, és a kijevi nagykövetség „minden segítséget megad az Ukrajnában tartózkodó magyaroknak”.

A közleményből nem maradt ki a háború kitörése után felkapott, Márki-Zay Péter kijelentésére ráakaszkodó kommunikációs szlogen, mely szerint „Alapvető érdekünk, hogy Magyarország kimaradjon a háborús konfliktusból”, miközben az ellenzék katonákat és fegyvereket akar küldeni Ukrajna területére, és a kormány nem akar támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek „hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik”. A közleményt olvasva valami furcsa hiányérzetem támadt, és csak másodszori olvasásra tűnt fel, hogy a szövegben egyszer sem szerepel az „Oroszország” kifejezés.

Csütörtök délután a legfőbb gazdasági szereplőkkel egyeztetett, majd a médiához is beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök azután, hogy országa hajnalban megtámadta Ukrajnát. Putyin állítása szerint olyan mértékű lett az országát fenyegető kockázat, hogy „nem volt világos, hogyan fog országunk egyáltalán tovább létezni.”

Kettős célja van a most megkezdődött keleti haderő-átcsoportosításnak, mondta a kormány közösségi oldalán közzétett videóban Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka. Ha humanitárius segítségnyújtásra van szükség, akkor támogatni tudják a belügyi erőket, és arra az esetre, ha fegyveres csoportok sodródnak át, akkor szavatolni tudják a magyar emberek biztonságát.

Ukrajna azt követeli, hogy zárják ki Oroszországot a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságból, az angol rövidítésével SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből, írja az AFP. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy az orosz bankszektort levágják a globális pénzügyi rendszerről, ami jelentősen megnehezíti az olajexportot és általában véve az ország finanszírozását, de az orosz oligarchák külföldi befektetéseit is veszélybe sodorhatja.

Az EU-s országok azonban egyelőre megosztottak, hogy kizárják-e Oroszországot a SWIFT-ből a CNN szerint. Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia támogatják, hogy a SWIFT része legyen a következő uniós szankciócsomagnak, míg Magyarország, Németország, Olaszország és Ciprus, amelyek erősebb gazdasági kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal, ellenzik a javaslatot.

Közben a Guardian kiszivárgott információk alapján azt írja, hogy Belaruszt is érinthetik a hamarosan bejelentendő EU-s szankciók. A lap információi szerint a csütörtök esti EU-csúcson egy olyan közös nyilatkozatot terveznek elfogadni az uniós országok vezetői, melyben szankciókat szorgalmaznak Belarusszal szemben, amiért az támogatta Oroszországot az ukrajnai invázióban.

Korábban számoltunk be arról, hogy kollégáink a beregsurányi határátkelőnél jártak a határon, ahol az ukrán oldalon egyre hosszabb kocsisor torlódik fel, miközben egyre többen próbálnak átjutni Magyarországra. Erről egy rövid videót is készítettek.

Ahogy azt a Novaja Gazeta független orosz újság írja, jelenleg nem elérhető néhány orosz állami szerv, például a Kreml vagy a duma honlapja. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a leállást, illetve, hogy meddig fog tartani.

A nap folyamán korábban ukrán kormányzati honlapok leállásáról is lehetett olvasni, ám többségük ezekben a percekben rendesen működik.

A sokszor szükségszerűen kaotikus első háborús híreket segít áttekinteni Julian Röpcke német újságíró térképe az első, durván fél nap hadi eseményeiről. A térképen a jelentett harci cselekmények és csapatmozgások fő zónái szerepelnek, elsősorban a hivatalos ukrán jelentések és a geolokációs adatok alapján. Ez egy konzervatív ábrázolás, csak a biztosnak tekinthető adatok vannak feltüntetve. Főleg a déli régióban, a Krím-félsziget közelében zajló orosz térnyerés mértéke látványos.

A térképet készítő Julian Röpcke a Bild politikai szerkesztője, magyar biztonságpolitikai szakértők szerint kevesen látják át nála pontosabban a jelenleg zajló katonai műveleteket.

Több mint egyórás virtuális ülést tartottak a G7-országok – Franciaország Németország, Japán, Olaszország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok és Kanada – vezetői az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel, illetve a NATO-főtitkár Jens Stoltenberggel kiegészülve.

A megbeszélés után az érintett felek élesen elítélték az Ukrajna elleni csütörtöki orosz támadást, amivel Putyin „a történelem rossz oldalára helyezte magát.”

„Elítéljük Putyin elnököt, amiért többszöri felajánlásaink ellenére is következetesen elutasítja, hogy diplomáciai tárgyalásba kezdjen az európai biztonságot érintő kérdések megvitatására.

Egységesen kiállunk partnereink mellett, beleértve a NATO-t, az EU-t és tagállamait, valamint Ukrajnát, és továbbra is eltökéltek vagyunk abban, hogy megtesszük, ami szükséges a szabályokon alapuló nemzetközi rend integritásának megőrzéséhez”

– áll a közleményükben.

A legutóbbi, szerdai adatok alapján Oroszországban 137 642 új koronavírus-fertőzöttet és 785, a fertőzéssel összefüggő halottat regisztráltak. Annak ellenére, hogy Oroszország regisztrált elsőként koronavírus elleni vakcinát, az ország lakosságának még mindig csak 55 százaléka kapott legalább két dózist, és az oltási program lényegében leállt.

A járványban eddig a hivatalos adatok szerint összesen 346 816-an vesztették életüket, azonban szakértők szerint a hatóságok durván kozmetikázzák az adatokat, és a valóságot a helyi statisztikai hivatal éves többlethalálozási adataiból lehet megtudni. Ebből pedig kiderül, hogy 995 ezer körül lehet a koronavírus áldozatainak valós száma, és

Oroszország 2021-ben a Szovjetunió felbomlása óta a legmeredekebb népességcsökkentést élte át.

A brit hadügyminisztérium hírszerzési jelentésére alapozott, csütörtök délutáni közlése szerint a Belarusz felől megindult orosz csapatok Kijev felé haladnak – ezt készítette elő a földről, levegőből és vízről indított orosz rakétacsapás, amelynek fő célpontja egy Kijev melletti légibázis volt.

A jelentés megemlíti, hogy az ukrán erők igyekeznek feltartóztatni az orosz behatolást, és hogy több fontos várost is sikerrel megtartottak eddig, a harcok viszont mindkét oldalon jelentős veszteséggel jártak – bár számokat nem közöltek az áldozatokról.

„Az orosz megszálló erők megpróbálják elfoglalni a csernobili atomerőművet. Katonáink az életüket áldozzák azért, hogy ne ismétlődhessen meg az 1986-os tragédia” – írta Volodimir Zelenszkij a Twitteren. „Ez egy hadüzenet egész Európa ellen” – tette hozzá az ukrán elnök.

A csernobili atomerőművet veszélyeztető orosz támadásról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Magyar idő szerint hajnal hat óra körül Oroszország több irányból támadást indított Ukrajna ellen, megindítva ezzel a második világháború óta a legnagyobb kiterjedésű háborút Európában. Dél körül megindult a légicsapások második hulláma is. Putyin azt állítja, nem céljuk Ukrajna megszállása, csak a katonai repülőtereket és az ukrán légibázisokat célozzák. Mit lehetett látni a támadások első néhány órája után, mit mutat a katonai műveletek jellege és iránya? Bővebben itt elemeztük a helyzetet.

Az Ukrajna elleni orosz invázió súlyos, egész Európára kiható humanitárius katasztrófával és egészségügyi vészhelyzettel fenyeget.

– kongatta meg a vészharangot az ENSZ Egészségügyi Világszervezete. A WHO európai regionális irodája a Guardian által ismertetett közlemény szerint felszólította a harcoló feleket a kórházak és egészségügyi dolgozók kímélésére, miután egy donyecki kórházat orosz ágyútőz rongált meg csütörtök délelőtt. Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin az offenzívát „a helyi lakosság védelmé”-re hivatkozva rendelte el, deklarációjával nem győzte meg a WHO-t, mely a civil lakosság súlyos szenvedéseit sem tartja elképzelhetetlennek. A WHO közölte, hogy folytatja a segítségnyújtást Ukrajnának a koronavírus és a himlő elleni harcában. Egy másik egészségügyi világszervezet, a mintegy 10 millió praktizáló orvost tömörítő Orvosi Világszövetség is arra kérte az orosz politikai és katonai vezetést, hogy „tartsa tiszteletben az orvosok és nővérek munkáját, illetve az egészségügyi intézmények semleges státuszát”.