Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kijevet robbanások rázták meg péntek hajnalban

Arról tájékosztatta a diaszpóraügyekért felelős görög miniszterhelyettes, Andreasz Kacaniotisz a Guardian athéni tudósítóját, hogy egy 100 fős kisebb csoporttal megkezdik a Mariupol térségében élő görög kisebbség evakuálását Ukrajnából, akiket Románián keresztül szállítanak majd biztonságba.

Az uniós országok közöl Görögország rendelkezik az egyik legnagyobb külföldi közösséggel Ukrajnában, a becslések szerint nagyjából 120 ezer fős kisebbség nagy része az ország keleti felében, a jelenlegi frontvonalhoz közeli Mariupol közelében lakik.

Nyilas Gergely és Huszti István kollégánk a beregsurányi határátkelőnél járt, ahol egy átlagos naphoz képest eddig nagyjából háromszor annyian keltek át ukrán oldalról. A fiatal férfiak a behívó elől jönnek el, a nők és gyerekek a biztonságot keresik. További részletek>>>

Nem sokkal az orosz invázió kezdete után ellepték a közösségi médiát a támadásról készült fotók és videók. Ezek között azonban több is akad, amelyek nem a mostani konfliktus során készültek. A Gizmodo több olyan megtévesztő fotót vagy videót talált, amelyek jelenleg vírusszerűen terjednek a közösségi médiában. Bővebben itt>>>

A ТАSSZ orosz hírügynökség közlése alapján Csehország a továbbiakban megtagadja cseh vízumok kiadását orosz állampolgároknak. A tilalom alól csak azok képeznek kivételt, akik humanitárius okokból folyamodnak vízumért. A hírportál Petr Fiala cseh miniszterelnököt idézi, aki a belarusz és oroszországi cseh nagykövetek visszahívását, illetve a szentpétervári és jekatyerinburgi konzulátus felfüggesztését is bejelentette.

Fiala hozzátette, hogy Csehország a lehető legszigorúbb nyugati szankciók bevezetését fogja támogatni, és ezt a megközelítést támogatja teljes mértékben Miloš Zeman elnök is. Ez utóbbi olyan szempontból érdekes, hogy az egészségügyi gondokkal küszködő politikus régóta híres oroszbarátságáról.

Sebastian Vettel, az F1 négyszeres világbajnoka bojkottálná az Orosz Nagydíjat. Az Aston Martin német pilótája nem tartja helyesnek, hogy az országban versenyezzenek. Hasonló véleményen volt Max Verstappen, a tavalyi világbajnok is.

Vettelt sokkolták az ukrajnai történések, szerinte Oroszországnak „furcsa és őrült vezetése” van.

„Sajnálom azokat az ártatlan embereket, akiket hülye okokból ölnek meg.”

Az Orosz Nagydíjat szeptember 25-én rendezik, Szocsiban. A csapatfőnökök ma ülnek össze, hogy átbeszéljék az ukrajnai eseményeket. A F1 vezetése egyelőre nem kommentálta a verseny megrendezésével kapcsolatos aggályokat. Mattia Binotto, a Ferrari főnöke abban bízik, hogy szeptemberre rendeződik a konfliktus. (BBC)

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester az önkormányzat csütörtöki ülésén bejelentette: arra kérte a beruházási igazgatóság munkatársait, hogy II. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő üdülőket készítsék fel (például téliesítés), hogy amennyiben szükséges, a menekült kárpátaljai családoknak, gyermekeknek elhelyezést tudjanak biztosítani bennük. (Az ülés videója itt látható, a bejelentés 14.30 percnél.)

Az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség közleménye szerint a szerda esti tüntetésen részt vesz Márki-Zay Péter, miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, és a többi ellenzéki párt vezetői is.

Az ukrán hatóságok szerint hét ember meghalt, 17 pedig megsebesült egy Kijevtől északkeletre található katonai területet ért rakétatámadásban. A Kijev agglomerációjához tartozó Brovai városka polgármester elmondta, hogy a támadás helyi idő szerint délután fél háromkor történt. Brovaiban található az ukrán különleges erők egyik bázisa.

(CNN)

„Ez egy piszkos háború, asszimetrikus harc, amiben az oroszok minden eszközt többek között zsoldosokat és más, nem hivatalos proxy erőket is bevethetnek” – mondta a Telexnek Kis-Benedek József katonai szakértő. Az NKE egyetemi tanára korábbi konfliktusok tapasztalatai alapján biztos benne, hogy a Wagner orosz „magánhadsereg” és más orosz különleges erők már bent vannak Kijevben és más ukrán városokban. A speciális egységek lehetséges feladata, hogy célzott akciókat hajtsanak végre kritikus célpontok és ukrán kormányszervek ellen.

A nem hivatalos egységek bevetése és a fedett akciók orosz szempontból azért is kívánatos lenne, mert az általuk végrehajtott akciókra hivatalosan azt mondhatják, hogy nincs hozzá közük. Az oroszok feltehetően a látszatát is el akarják kerülni annak, hogy szárazföldi hadműveletekkel városi harcban vesznek részt.

„Putyint nem lehet kiszámítani, történhet bármi, de azt el lehet hinni, hogy a szakadár köztársaságokhoz csatolni kívánt Donyeck és Luhanszk megyéken túl nem akar területszerző háborút. Nem területet akarnak foglalni, azt akarják katonai erővel megelőzni, hogy az ukrán haderő bármilyen fenyegetést jelentsen Oroszországra, valamint kormányváltást akarnak elérni Kijevben”

– mondta a katonai szakértő a Telexnek. Kis-Benedek József szerint nagyon sok múlik azon, hogy az ukrán fél miként fog reagálni, de leginkább hosszú, akár hónapokig elhúzódó harcokra számít, változó intenzitással.

Este 10 és reggel 7 között tilos lesz az utcán tartózkodni Kijevben, jelentette be az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko. „Ez egy kényszerű lépés, de a katonai agresszió és a hadiállapot jelenlegi körülményei között szükséges a főváros lakóinak biztonsága érdekében” – mondta. A kijárási tilalom idején a tömegközlekedés sem működik majd, a metróállomások ugyanakkor éjjel-nappal óvóhelyként szolgálnak majd, írja az Ukrajnai Pravda.

Az egykori nehézsúlyú bokszbajnok testvére, Vlagyimir Klicsko – aki önkéntes katonának jelentkezett az ukrán hadseregbe – korábban arról beszélt, „ha nem állítjuk meg együtt” az agressziót, ki tudja, meddig fognak előrenyomulni az oroszok.

Hogyan hat a háború a magyar választásokra? Hogyan értelmezik a szavazók a háborús helyzetet? Sikerül a kormánynak azt elhitetnie, hogy az ellenzék a háború pártján van? Vagy Márki-Zay Péterék narratívája lesz a döntő, miszerint Orbán a háborúzó Putyint szolgálja? Összeszedtük a tényezőket, amelyet a magyar választók gondolkodását befolyásolhatják.

Aggodalomra adnak okot a Dnyeszter Menti Köztársaságban folyó orosz hadgyakorlatok, nehogy Oroszország más, megoldatlan ügyeket is egy füst alatt meg akarjon oldani – figyelmeztetett a BBC-n Jonathan Marcus, egykori diplomáciai tudósító.

A Dnyeszter Menti Köztársaság egy Moldovától rövid háború után a kilencvenes évek elején, a Szovjetunió felbomlásával párhuzamosan elszakadt félmillió lakosú terület, ahol az orosz hadsereg a mai napig jelen van. A szeparatista terület önállóságát az ENSZ egyetlen tagállama, így Oroszország sem ismerte el, hivatalosan Moldovához tartozik, oroszok, ukránok, moldávok nagyjából azonos számban lakják. A csupán négyezer négyzetkilométernyi, félmillió lakosú terület zászlajában és címerében a mai napig ott van a sarló és kalapács, fővárosának, Tiraspolnak az utcaképe is a Szovjetuniót idézi emlékműveivel, szocreál épületeivel, autóparkjával.

Moldova parlamentje közben szükségállapotot hirdetett. Az ukrajnai orosz offenzíva miatt reggel több utasszállító Chisinauba repterén szállt le, de azóta lezárták Moldova légterét.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt csütörtökön, azok után, hogy hajnalban az orosz erők nagyszabású katonai támadást indítottak Ukrajna ellen, hogy Oroszország mindig készen áll a párbeszédre.

„Sajnos nyugati barátaink nem tartják tiszteletben a nemzetközi jogot, megpróbálják lerombolni azt, és az általuk szabályokon alapuló rendnek nevezett dolgot hirdetik” – mondta Lavrov, írja a RIA Novosztyi állami hírügynökség alapján a BBC. Lavrov arról is beszélt, hogy intenzív és alapos megbeszéléseket folytattak Amerikával, illetve egyéb NATO-tagokkal. „Reméljük, hogy még mindig van esély a nemzetközi joghoz és a nemzetközi kötelezettségekhez való visszatérésre”. (BBC)

A gostomeli (más néven Antonov) repülőtér körüli harcokban az ukrán légierő Kijev szerint legalább egy, Belarusz felől támadó orosz harci helikoptert lőtt le, az állítást a BBC is megerősítette. A repülőtér Ukrajna legfontosabb kereskedelmi célú légikikötője, emellett fontos légibázisként is szolgál. A támaszpontot reggel orosz ejtőernyősök foglalták el, az ukrán erők ellentámadásra készülnek.

„A megszállók csapatai Belarusz területéről behatoltak a csernobili atomerőmű övezetébe. A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző Nemzetőrség heves ellenállást tanúsít” – idézte Anton Gerascsenko belügyminisztériumi tanácsadót az Ukrajnai Pravda.

A politikus szerint, ha megsérül a nukleáris hulladéktároló, akkor Ukrajnában, Belaruszban és az Európai Unió területén is radioaktív por terjedhet el.

Csernobil az ukrán-belarusz határhoz közel, Kijevtől légvonalban körülbelül 100 kilométerre található északra. Orosz egységek Belarusz területéről is betörtek Ukrajnába, Csernobilt is ezért érhették el könnyen.

Az ukrán hadseregbe nemrég önkéntes katonának jelentkező egykori legendás bokszoló, Vlagyimir Klicsko az Al-Dzsazírán keresztül próbálta felrázni a nemzetközi közvéleményt. Az egykori szupernehézsúlyú olimpiai, majd nehézsúlyban többszörös profi világbajnok videóüzenetében azt mondta,

Rémisztő, hogy 2022-ben ez megtörténhetett.

És arra figyelmeztetett, „ha nem állítjuk meg együtt” az agressziót, ki tudja, meddig fognak előrenyomulni az oroszok. Ezért Klicsko szerint egy olyan nemzetközi válaszra van szükség, mely „azonnal megállítja az ukránok elleni gyilkosságot”. Vlagyimir testvére, a szintén egykori nehézsúlyú bokszoló Vitalij jelenleg Kijev főpolgármestere. Ő jelenleg a fővárost érő légitámadásokkal van elfoglalva; csütörtök reggeli üzenetében nyugalomra intette a kijevieket, mondván „a legnagyobb ellenség most a pánik”. Egyben felszólította azokat, akik nem a létfontosságú városi infrastruktúrák fenntartásával foglalkozik, ne hagyják el otthonaikat, egy bőröndbe készítsék össze a legszükségesebbeket arra az esetre, ha óvóhelyre kell vonulni.

Az orosz támadás hírére Kárpátaljáról egyre többen indulnak Magyarország felé. Minderről angolul itt írtunk: Hungary is preparing for the influx of refugees from Ukraine.

Közleményt adtak ki az orosz hatóságok, melyben a „feszült külpolitikai helyzettel kapcsolatos zavargásokban és gyűléseken való részvétel negatív jogi következményeire” hívják fel a figyelmet. Mindez a Meduza független orosz újság helyszíni tudósítója szerint ezt jelenti a gyakorlatban Moszkvában az ukrán nagykövetség előtt:

A Fehér Ház tájékoztatása szerint Joe Biden amerikai elnök többek között Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Janet Yellen pénzügyminiszterrel, az egyesített vezérkar elnökével, Mark Milley tábornokkal, Lloyd Austin védelmi miniszterrel, Bill Bernsszel, a CIA igazgatójával és Kamala Harris alelnökkel beszéli át az orosz támadást. Biden korábban már jelezte, hogy újabb szankciókat jelentenek majd be. Az amerikai elnök magyar idő szerint este hatkor fog várhatóan beszédet mondani.

Az ukrán fővárostól 40 kilométerre található Antonov légibázist egy alapos helikoptertámadást követően orosz ejtőernyősök foglalták el a reggeli órákban. A narancs-fekete megkülönböztető karszalagot viselő légideszantosok rövid tűzharcot is vívtak a katonai repülőtér védőivel, de biztosították a légibázist, és előkészítették a terepet egy légihíd számára, melyen keresztül újabb orosz csapatokat dobhatnak át. A CNN bázison tartózkodó tudósítója szerint a légibázis körül összevont ukrán csapatok ellentámadásra készülnek.

Az Ukrajnai Pravda Kijev honlapjára hivatkozva azt írta, hogy légitámadástól tart a város, ezért biztonságos helyekre küldik a lakosokat.

„Légiveszélyt hirdettek Kijevben! Kérünk mindenkit, hogy azonnal menjen a polgári védelmi menhelyre!” – írta az önkormányzat, és megosztotta a lehetséges óvóhelyek elérhetőségét is egy térképen.

Az eddigi orosz hadmozdulatok katonai célpontokra irányultak, de nem lehet kizárni, hogy civil területeket is érintenek a légitámadások.

A The Athletic információ szerint az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elveszi az idei Bajnokok Ligája-döntőt Szentpétervártól. Az UEFA elnöke, Aleksander Čeferin péntekre rendkívüli végrehajtó bizottsági ülést hívott össze, várhatóan ekkor jelentik be, hogy május 28-án másik város lesz a döntő házigazdája.

Az európai labdarúgást irányító testületre jelentős nyomás nehezedik ebben a kérdésben. Korábban több politikus is arra szólította fel az UEFA-t, hogy helyezzék át másik városba a BL-döntőt. Politikusok egy csoportja azt is szorgalmazza, hogy az UEFA szakítsa meg a partneri kapcsolatát a Bajnokok Ligáját szponzoráló Gazprom orosz állami energetikai vállalattal.

Az UEFA eközben megerősítette, hogy az Európa-liga és a Konferencia-liga csütörtök esti mérkőzéseit a tervek szerint rendezik meg. Az orosz Zenit Szentpétervár Sevillába utazik, hogy lejátsszák a Real Betis elleni visszavágójukat az Európa-ligában.

Feliratozott videót rakott ki a Deutsche Welle magyar csatornája a keletukrán Vrubivkából. A videó alapján a szakadárok már napok óta megsértették a tűzszünetet a frontvonalnál található falu közelében.

Az orosz hadügyminisztérium szóvivője elismerte, hogy az orosz légierő elvesztett egy Szu–25 sugárhajtású vadászgépet. Igor Konasenkov minisztériumi szóvivő azt állította, hogy a gép a pilóta hibája miatt zuhant le. A pilóta orosz közlések szerint sikeresen katapultált, és visszatért a bázisára.

Ez az első hivatalos elismerés, korábban csak az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy lelőttek hat orosz repülőgépet, de azt az állítást az orosz hadsereg cáfolta. Később az ukrán belügy azt mondta, hogy négy orosz helikoptert is lelőttek Kijev térségében, Hosztomel közelében, de orosz oldalról ezt sem erősítették meg.

Emmanuel Macron francia elnök a nemzetéhez szólt egy televíziós beszédben, és azt mondta, hogy Putyin semmibe vette az ukrán szuverenitást, és évtizedek óta a legsúlyosabb támadást intézte Európa békéje és stabilitása ellen.

Macron azt mondta, hogy a G7-ek találkozóján, az Európai Tanácson és a NATO-csúcstalálkozón is döntéseket hoznak, Oroszországot pedig felelősségre fogják vonni az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az ígérte, olyan szankciókat szabnak ki Oroszországra, amely egyenrangú lesz az általa elkövetett agresszióval. Macron habozás nélkül hajlandó támogatni Ukrajnát katonai és gazdasági szinten is. Korábban a franciák azt mondták, hogy romániai NATO-állásokba készek haderőt küldeni.

Boris Johnson brit miniszterelnök is beszélt az ukrán helyzetről. Azt mondta, hogy az Egyesült Királyság már eddig is segített Ukrajnának védelmi fegyverzettel, és még többet fog tenni érte a következő napokban. Hogy pontosan mit, azt nem részletezte, de már beszélt Zelenszkij ukrán elnökkel is a támogatásról.

„Ma a szövetségeseinkkel közösen megállapodunk egy masszív gazdasági szankciócsomagról, amelynek célja, hogy idővel megbénítsa az orosz gazdaságot” – mondta Johnson, aki szerint Európának meg kell szüntetnie az olaj- és gázfüggőségét is, mert ez adott hatalmat Putyinnak.

Johnson szerint a legrosszabb félelmeink váltak valóra azzal, hogy megtörtént az orosz invázió, Putyin pedig hiteles ürügy és provokáció nélkül támadott meg egy országot. „Bombák záporoztak egy teljesen ártatlan lakosságra. Hatalmas invázió folyik szárazföldön, levegőben és tengeren” – mondta a brit miniszterelnök.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben felszólalva felvázolta az Oroszországot sújtó újabb gazdasági szankciókat. Kijelentette, hogy az Európai Unió „felelősségre fogja vonni Oroszországot Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának e felháborító megsértéséért”. Von der Leyen azt mondta:

• Megakadályozzák, hogy az orosz bankok hozzáférjenek az európai pénzpiacokhoz.
• Megakadályozzák, hogy Oroszország hozzáférjen a kulcsfontosságú technológiákhoz és azok piacához.
• Gyengíteni fogják Oroszország gazdasági bázisát és modernizációs képességét.
• A szankciók növelni fogják a tőkekiáramlást és az inflációt Oroszországban, ami fokozatosan erodálni fogja az orosz ipart.

Von der Leyen szerint a szankciók célja, hogy súlyos csapást mérjenek a Kreml érdekeire, és gyengítsék a háború finanszírozására való képességüket. „Hadd legyek nagyon világos: Putyin elnök az, akinek ezt meg kell majd magyaráznia a polgárainak. Tudom, hogy az orosz nép nem akarja ezt a háborút” – mondta Von der Leyen a CNN beszámolója szerint. Az Oroszországot sújtó első szankciócsomagról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Hivatalos közleményt adott ki kora délután az orosz hadügyminisztérium az eddigi csapásokról. Az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint 74 ukrán katonai földi célpontot „semlegesítettek”. Ezek között van 11 katonai reptér, három parancsnoki bázis, az ukrán haditengerészet egyik bázisa és az S-300 and Buk-M1 légvédelmi rendszerek 18 radarállomása. Lelőttek egy ukrán katonai helikoptert és négy Bayraktar támadódrónt is.

A közlemény arról is beszámol, hogy az egységeik előrenyomulnak Donbaszban, az idáig ukrán ellenőrzés alatt lévő területeken. Eszerint a szakadár Donyecki Népköztársaság csapatai hét kilométert nyomultak előre Volnovaha környékén, Donyeck és a tengerparti Mariupol között.

A közlemény szerint 14 ukrán katona adta meg magát az orosz csapatoknak.

A Kreml honlapjának tájékoztatása szerint Putyinnál van jelenleg látogatóban Imrán Hán pakisztáni miniszterelnök, akivel Moszkvában a két ország közti megállapodásokról és regionális témákról, például a dél-ázsiai helyzetről tárgyal.

Korábban a nap folyamán Hán részt vett az ismeretlen katona sírjának koszorúzásában a Kreml falánál. Ugyanitt koszorúzott tegnap Putyin az anyaföld védelmének orosz nemzeti ünnepén.

„A műveletnek megvannak a céljai, amiket el kell érnünk. Az elnök megmondta, hogy minden döntés meg lett hozva, és minden célkitűzés el lesz érve” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője. „Minden a főparancsnok (Putyin) döntésén múlik.”

Peszkov Putyin offenzíva előtt leadott beszédét felidézve azt mondta, hogy Ukrajna „demilitarizálása és nácitlanítása” az orosz katonai művelet céljai között szerepel. Peszkov korábban annyit mondott, hogy nem megszállásról van szó, ő csak a „különleges műveletet” ismételgette. (CNN)