„Mi még átjöttünk, mielőtt megkapnánk a behívónkat” – a magyar–ukrán határról jelentkezünk

Érezhetően megindult és óráról órára nő az otthonaikat elhagyók hulláma Ukrajnából a kárpátaljai szakaszon Magyarországra. A fiatal férfiak a behívó elől jönnek el, a nők és gyerekek a biztonságot keresik. Egyelőre olyanok érkeztek, akiknek van hová jönniük Magyarországon, itt dolgoznak vagy rokonaik élnek itt.

„Mi még átjöttünk, mielőtt megkapnánk a behívónkat. De a beregszászi Illyés Gyula Színház férfi színészei már megkapták. Ők már el sem hagyhatják Ukrajnát”

– mondta egy fiatalember az Asztély-Beregsurány határátkelő magyar oldalán. „Majd akkor jövünk vissza, ha lesz miért” – mondta, az ukrán államra is neheztelve nemcsak a kialakult helyzet, de az ország elmúlt 30 évének szerény gazdasági fejlődése és a növekvő szegénység miatt. Könnyebbség viszont, hogy tanulmányait akadálytalanul folytathatja. Csütörtökön délelőtt a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola bejelentette, hogy már délutántól online folytatódik az oktatás – csak most már nem a Covid, hanem a háború miatt. A fiatalok attól tartanak, hogy az Oroszország által indított háború miatt hamar a fronton találhatnák magukat, ahogyan 2014-2015-ben sok kárpátaljai magyar. A nyolc éve húzódó konfliktus legforróbb időszakában összesen 14 ezer civil és katona vesztette életét Kelet-Ukrajnában.

Miközben beszélgetünk, a magyar határőrségtől gurultak mellénk, érdeklődni, hogy ki hová megy, van-e, aki elviszi őket. Sokan érdeklődnek, hogyan juthatnának Budapestre.
„Egy hét múlva visszamehetek remélem. Hát nem hagyhatja el az ember a házát, otthonát, mindenét” – a beregújfalui Natalja könnyes szemmel néz unokájára és a bőröndjére. Nekik is van hova jönniük, rokonaik élnek a magyar határ túloldalán, de minél előbb szeretne hazamenni. Magyarul beszél, de ő maga ukrán. Sőt, három nagynénje Oroszországban él. „Mindegy, ki milyen nyelven beszél, egyformán emberek vagyunk, isten is csak egy van” – mondja, de szomorúan látja, hogy ezt a háborút indító politikusok másképp gondolják. „Lesöpri a katonákat hamar” – mondja rosszallóan az orosz elnökre utalva. A háború valójában földrajzilag sincsen messze, hiszen nem csak 900 kilométerrel arrébb, Kelet-Ukrajnában, de 150 kilométerre, Ivano-Frankivszkban is ért légitámadás katonai objektumokat.

„Otthon vannak a festményeim, a vásznaim, remélem, nem esik bajuk” – mondta nagymamájába karolva Dorina. A 7. osztályos kislány hátizsákja tele tankönyvekkel, ő is online folytatja a tanulást a biztonságosabb magyarországi oldalon.

(Az ukrajnai orosz invázió fejleményeit percről percre közvetítjük ebben a cikkben.)

Sokan attól tartanak, hogy a rendkívüli helyzet bevezetése után már akkor sem hagyhatják el a hadköteles korú férfiak az országot, ha még nem kapták meg behívójukat. Más attól fél, hogy hamarosan a teljes határt lezárják. Az tény, hogy a rendkívüli helyzet erre jogi lehetőséget ad.

Az ukrán oldalon beszéltünk egy határőrrel, aki elmondta, hogy a csütörtökön eddig több mint 1500-an keltek át a határon ukrán oldalról, ez a becslése szerint nagyjából háromszor annyi, mint egy átlagos napon. A határőrök nem tudnak arról, hogy bezárna az átkelő, arra számítanak, hogy továbbra is nyitva lesznek a nap huszonnégy órájában. Ez még tovább nőhet, ugyanis a határátkelőtől távolodva egyre hosszabb kocsisorokkal lehet találkozni.