Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kijevet robbanások rázták meg péntek hajnalban

Ukrán harckocsizó egységek készülődnek az orosz támadásra. Ahogy elemző cikkünkben is írtuk, az oroszok célja Donyeck és Luhanszk megyék teljes megszállása. Ezek a megyék részben eddig is orosz szakadár erők ellenőrzése alatt álltak, de most teljesen kiszoríthatják az ukránokat innen.

Bár egyelőre semmi biztosat nem tudni, az ukrán hatóságok által közzétett képek alapján az orosz légicsapások pont a levegőben érték az ukrán légierő egyik Antonov An–26-os szállítógépét. Az ukrán hatóságok szerint a veterán gép fedélzetén tartózkodó 14 emberből 5-en vesztették életüket. Az AFP azonban arról írt, hogy a mentőcsapatok szerint egyelőre még vizsgálják, hányan haltak meg.

Jelenleg nehéz megmondani, hogy pontosan milyen katonai műveletek zajlanak Ukrajnában. Ukrán tisztviselők közlése szerint a Kijevhez közeli hosztomeli repülőtérnél az orosz erők helikopteres támadást hajtottak végre – írja a Guardian. A Twitteren több olyan videói is megjelent, amelyeken a leírások alapján Mi–8-as és Ka–52-es helikopterek láthatóak. A meg nem erősített beszámolók szerint legalább húsz, Belaruszból érkezett helikopter vett részt a reptér elleni támadásban.

Az ukrán belügyminisztérium később azt közölte, hogy három orosz helikoptert lőttek le Kijev térségében – írja a CNN. „Egy K–52-es orosz és három másik helikoptert Hosztomel közelében lőttek le” – írta a minisztérium közleménye. Korábban az ukrán fegyveres erők vezérkara azt közölte, hogy hat orosz repülőgépet lőttek le, ám az orosz hadsereg cáfolta ezt az állítást.

Amint értesültek az orosz támadásról, három teherautónyi segélyszállítmányt indított útnak Bécs vezetése Ukrajnába. A rakomány főleg orvosi eszközökből áll. Michael Ludwig polgármester kiemelte a szoros kapcsolatot Bécs és Ukrajna között, és azt mondta, segítik az ott élőket, szolidárisak velük a jelenlegi helyzetben. A 15 tonnányi segélyszállítmány elsősorban orvosi eszközökből – FFP2-es maszkokból és orvosi védőfelszerelésből – áll, amelyeket a kijevi és odesszai kórházak orvosainak és ápolóinak szánnak.

„Az Ukrajnából érkező képsorok mélységesen megrendítenek bennünket. Ez egy szomorú és nyomasztó nap. Mélységesen együttérzünk az ártatlan civilekkel, akik a fő elszenvedői ennek a konfliktusnak. Ausztria semleges ország ugyan, de nem vagyunk semlegesek, ha az értékrendünkről van szó. Ezért Bécs kész segíteni a szükséget szenvedőknek” – mondta Ludwig azzal, hogy Bécs hosszú humanitárius történelemmel rendelkezik, „a magyarországi eseményektől a jugoszláv polgárháborún át a közel-keleti konfliktusig – sok ember talált nálunk védelmet és segítséget. Az ukrajnai háború nagyságrendje miatt természetesen szükség lesz az összes osztrák tartomány szolidaritására és erőfeszítésére.” Az eddigieken túl további hét teherautónyi segélyszállítmányt küldenek Ukrajnába. (Bécs Város Külképviseleti Irodája)

Az ukrán fegyveres erők azt állítják, hogy legalább két orosz katonát elfogtak, derül ki a foglyokról közzétett képekből. Az Ukrajnai Pravda azt írta, hogy a két katona a 91701-es gépesített lövészezred tagja, és az Egyesített Erők nevű ukrán egység fogta el őket.

Beszéltünk egy Kijevben tartózkodó újságíróval, aki elmondta, hogy az ukrán fővárosban továbbra is van víz- és áramszolgáltatás, és az utóbbi órákban viszonylagos nyugalom. „Aki nagyon akarta, mostanra elhagyta a várost” – mondta.

Korábban ugyan elterjedt az információ, hogy lezárták a várost, és nem engednek be senkit, de valószínűleg nem igazak ezek a híresztelések. Bár arról lehetett hallani, hogy a vasútállomásról sokan kénytelenek voltak visszafordulni, miután nem voltak kifelé induló járatok.

Az Ukrajnában kialakult háborús helyzet miatt a Vodafone Magyarország minden Ukrajnában tartózkodó lakossági ügyfelének díjmentessé teszi a roamingot, az SMS-, adat- és hívásforgalom esetében egyaránt. A díjmentes forgalmazás a Magyarországra indított hívásokra és SMS-ekre, valamint az Ukrajnán belüli forgalmazásra vonatkozik.

A Magyar Telekom szintén csütörtökön jelentette be, hogy az ügyfeleinek 2022. február 1-től visszavonásig az ukrajnai roaming partnerhálózatokon forgalmazott roaming díjait, beleértve az alapdíjas hanghívásokat, az alapdíjas SMS-eket és a mobilinternet forgalmat, teljes mértékben, összeghatár nélkül jóváírja annak érdekében, hogy a hozzátartozóikkal történő kommunikációjukat támogassa. (MTI)

Frissítés: A Telenor Magyarország is közleményt adott ki, miszerint csütörtöktől (visszavonásig) jóváírja az Ukrajnában tartózkodó lakossági ügyfelei adat, hang és SMS roaming díjait. A kialakult helyzetre való tekintettel a Magyarországról ukrán alapdíjas telefonszámokra irányuló nemzetközi hívások díját szintén (visszavonásig) jóváírja lakossági ügyfeleinek a szolgáltató.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítő akciót indít a kárpátaljai területekre érkező menekültek támogatására, egyúttal felkészíti a kelet-magyarországi térségben működő intézményeit és önkéntes szervezeteit az Ukrajnát ért támadás nyomán Magyarországra érkező emberek megsegítésére, szükség esetén befogadására.

A szervezet az Ukrajnában kialakult válsághelyzetre tekintettel meghirdetett humanitárius akcióinak támogatására gyűjtést indít, aki segíteni szeretne, a 11784009-20200776 számú számlára indított átutalással, az adomanyozz.hu oldalon indított online befizetéssel vagy a 1350-es adományvonalon hívásonként 250 forinttal segíthet.

Az Ökumenikus Segélyszervezet is bejelentette, hogy adománygyűjtést indít.

Befejeződött Kína külügyi szóvivőjének sajtótájékoztatója, ahol Hua Csun-jing bejelentette, hogy országa megkezdi a búza importját Oroszországból. A megállapodás már korábban, Putyin február eleji kínai látogatása alkalmával megszületett, de a vámhatóság csak pár napja adott zöld utat.

Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőre, ám Kína növényegészségügyi megfontolások mentén eddig korlátozta hozzáférését a teljes kínai piachoz. A bejelentés a nyugati országok által belengetett „soha nem látott erejű” gazdasági szankciók fényében jött Kínától.

Hua a sajtótájékoztató során többször kitért az újságírók kérdései elől, és amellett, hogy nem volt hajlandó inváziónak nevezni az orosz katonai műveleteket, konzekvensen az Egyesült Államokat vádolta a feszültség szításával. (CNN)

Bár az offenzíva első óráiban ömlő hírek miatt nehéz tisztán látni, több nemzetközi lap helyi információi szerint az orosz szárazföldi offenzíva első számú célpontja az észak-ukrajnai nagyváros, Harkiv, melyet a támadóékek megpróbálnak bekeríteni. Helyszíni értesüléseink szerint a másfél milliós város repterét már szerdán elbarikádozták, teherautókkal töltötték meg a leszállópályát, hogy ne szállhassanak le az orosz erők gépei. A területe védelmét az ukrán hadsereg és a helyi milíciák is megerősítették, így az orosz technológiai- és erőfölény ellenére súlyos harcok folynak a város körül. Ahogy arról februári helyszíni riportunkban írtunk, kicsin múlt, hogy Harkiv 2014-ben nem vált a harmadik szakadár „népköztársasággá”.

Litvánia szükségállapotot hirdetett – jelentette be Gitanas Nausėda litván miniszterelnök. Azt mondta, katonákat vezényelnek az Oroszországgal és Belarusszal közös határukhoz – írja a Reuters. A szükségállapot két hétig lesz érvényben. Litvánia Kalinyingrádon keresztül határos Oroszországgal, illetve dél-délkelet felé Belarusszal, ahol 30 ezer orosz katona tartózkodik.

Kaja Kallas észt miniszterelnök a BBC-nek azt mondta, „minden lehetséges eszközzel segíteni fogják Ukrajnát”, beleértve a politikai támogatást és a fegyverek küldését is. Kallas szerint „uniós és NATO-szinten is mindent meg kell tenni, hogy ez az agresszió ne terjedjen tovább”. Azt tanácsolta az észteknek, maradjanak nyugodtak, jelenleg nincs fenyegetés az észt határoknál.

Dmitrij Muratov, Oroszország egyik utolsó független újságjának szerkesztőjeként azt jelentette be, hogy a Novaja Gazeta pénteki lapszámát oroszul és ukránul is megjelentetik, mert „Ukrajnát nem tekintjük ellenségünknek, az ukrán nyelvet pedig az ellenség nyelvének, és soha nem is fogjuk.”

A Nobel-békedíjas orosz újságíró azt mondta, hogy a gyász mellett szégyent is éreznek, amiért Oroszország támadást indított Ukrajna ellen.

Muratov szerint Putyin úgy játszik az atomfegyver indítógombjával, mintha az egy drága autó kulcstartója lenne. Úgy látja, hogy amikor Putyin egy esetleges közbeavatkozás megtorlásáról beszél, akkor nukleáris fegyverekre gondol.

(via BBC)

A CNN Ukrajnában lévő munkatársai is újabb robbanásokat hallottak több városnál, habár nem olyan intenzitással, mint hajnalban. Harkivnál öt robbanást hallottak valahonnan a város külső területeiről, Odesszában viszont a távoli robbanások mellett olyan is volt, amire a belvárosban is beindultak autók riasztói. A szakadár területekhez közeli Mariupolban tüzérséget hallottak, nagyjából húsz másodpercig tartottak a lövések.

Európai uniós és NATO-szövetségeseinkkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését – mondta Orbán Viktor a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülését követően az Instagram- és Facebook-oldalán közzétett videóban. A magyar kormányfő először szólalt meg, miután csütörtökre virradóra Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A magyar kormányfő ugyanakkor arról beszélt videójában, hogy nem tudják elfogadni a közelebbről meg nem nevezett baloldali javaslatokat arra, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket adjon Magyarország Ukrajnának. Erről Orbán szerint „szó sem lehet”, de humanitárius segítségről „természetesen” lehet szó.

A miniszterelnök észt vesz az EU csütörtök esti vésztanácskozásán Brüsszelben, de szerinte minden egyéb „beavatkozás” a katonai konfliktusba,

veszélyeztetné a magyarok rezsicsökkentését,

ugyanakkor arra a magyar katonai erők felkészülnek, hogy a kárpátaljai magyarságot befogadja Magyarország menekültként. Részletek és az Orbán-videó ebben a cikkünkben.

Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter csütörtök dél körül bejelentette: bár a lengyel hadsereg az orosz invázió előkészületei miatt már hetek óta emelt szintű készültségben volt, ezen a készültségen is tovább emelnek; ez azt jelenti, hogy a katonáknak maradniuk kell az egységeiknél, visszavonják a korábban jóváhagyott szabadságokat és szolgálati utakat is. Lengyelországban egyébként hétfőtől a kibervédelmi szintet hármasra emelték a négyfokú skálán.

(MTI)

Éles szóváltás alakult ki az ENSZ Biztonsági Tanácsában, miután megérkezett a hír Putyin háborús bejelentéséről. Az ukrán Szerhij Kiszlicja lemondásra szólította föl a tanács orosz elnökét, aki szerint nem is háború zajlik Ukrajnában, csak különleges hadműveletek. Kiszlicja aztán a pokolra is küldte diplomatatársát.

Nyilas Gergely kollégánk beszélt az ukrán hadsereg alá tartozó területvédelmi hálózat – hétköznapi nevén a teroborona – egyik harkivi régiós vezetőjével, aki a Telexnek megerősítette, hogy orosz csapatok lépték át csütörtökön a határt, és az ukrán csapatok szárazföldi erőkkel folytatnak harcokat a másfél milliós város közelében. Közben egyre több önkéntes érkezik. Részletek>>>

Rendkívüli végrehajtó bizottsági ülést hívott össze péntekre az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke, Aleksander Čeferin – írja az MTI. A Bajnokok Ligája idei döntőjének Szentpétervár lenne a házigazdája májusban, de az Európai Parlament arra kérte az UEFA-t, hogy változtassa meg a helyszínt és az orosz városokat ne vegye figyelembe a nemzetközi futballesemények kapcsán. Március 24-én orosz-lengyel világbajnoki-selejtezőt rendeznének Moszkvában, ám a lengyel szövetség már jelezte a FIFA-nak, hogy szeretnék semleges helyszínen lejátszani a mérkőzést.

Az idei Forma-1-es Orosz Nagydíjat a tervek szerint szeptember 25-én rendezik Szocsiban, de könnyen elképzelhető, hogy a háború ezt még felülírja. A Forma-1 szervezői közleményben reagáltak az aktuális helyzetre. Azt írták, figyelemmel kísérik a fejleményeket, és egyelőre nem kommentálják a verseny megrendezésével kapcsolatos aggályokat.

A BBC szerint az épület maga sértetlennek tűnik, de mellett egy nagyobb tüzet próbálnak eloltani.

Az orosz támadás hírére Kárpátalján megrohamozták a boltokat és benzinkutakat az emberek, és nagy számban elindultak Magyarország felé. A két legnagyobb határállomáson, a záhony-csapin és a beregsurány-asztélyin a személyforgalomban egyaránt 1-1 órás torlódás alakult ki Magyarország irányába. Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerdán arról beszélt, hogy több tízezer menekült befogadására kell felkészülniük.

„Nincsenek NATO-csapatok Ukrajnában, és nincsenek olyan terveink, hogy csapatokat vezényeljünk Ukrajnába” – jelentette ki újságírói kérdésre a NATO-főtitkár a sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy a NATO célja jelenleg a szövetség kelet-európai államainak megerősítése. Ennek megfelelően szárazföldi, légi és vízi haderőt is vezényelnek a NATO keleti határaira, melyek védelmi feladatot kapnak. „Célunk, hogy megelőzzük a konfliktust, nem az, hogy kiprovokáljuk” – jelentette ki.

Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy a NATO a történelem legerősebb szövetsége. „Minden szövetségest megvédünk” – fogalmazott. Stoltenberg szerint nem érte őket meglepetésként az invázió híre, hiszen már régóta figyelmeztettek erre. Ennek megfelelően már az elmúlt hetekben is vezényeltek csapatokat a kelet-európai NATO-országokba, hogy megvédjék azokat.

Február 25-én pénteken Varsóba utazik Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, ahol részt vesz a Bukaresti Kilencek találkozóján. A tanácskozás fő témája az Ukrajnában kialakult helyzet – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóosztálya. A Bukaresti Kilencek a NATO kilenc keleti tagállamát (a négy visegrádi államot, a három balti államot, valamint Romániát és Bulgáriát) tömörítő formáció.

Stoltenberg sajtótájékoztatója előtt hivatalos közleményben jelentette be a NATO, hogy további szárazföldi, légi és vízi erőket telepítenek a szövetség keleti határaihoz. Azt is megerősítették, hogy megtartották azokat a konzultációkat, amiket korábban néhány kelet-európai ország kezdeményezett a NATO 4. cikkelyének életbe léptetésével.

A dokumentumban emellett a „lehető legerélyesebben” elítélik az orosz agressziót, illetve Belaruszt, amiért lehetővé tette a támadások végrehajtását. Putyint pedig felszólították, hogy haladéktalanul hagyjon fel a katonai akciókkal.

Stoltenberg arról is beszélt, hogy a NATO új iránymutatásokat adott ki a katonai parancsnokoknak, hogy gyorsabban mozgathassanak katonai erőket a tagországok között.

„Ez egy súlyos pillanat Európa biztonsága szempontjából” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján. Olyan háború van Európában, amiről azt gondolták, hogy már csak a történelemben létezik.

Stoltenberg azt mondta, hogy semmivel nem lehet igazolni az orosz támadást, ami megszámlálhatatlan ártatlan ember életét sodorja veszélybe. Az orosz vezetőké minden felelősség a tetteik és az áldozatok miatt.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy Oroszország légi- és rakétatámadásokat indított, és szárazföldi erők több irányból célozzák az ukrán hadsereg infrastruktúráját és a nagyobb városokat. „Ez egy szándékos, hidegvérű, régóta tervezett invázió” – jelentette ki.

A NATO korábban kiadott közleményében elítélte „Oroszország szörnyű támadását Ukrajna ellen”. A katonai szövetség Belaruszt is elítélte, amiért lehetővé tette a támadást. „Ez a támadás súlyos megsértése a nemzetközi jognak, köztük az ENSZ alapokmányának” – írták.

Stoltenberg azt is bejelentette, hogy pénteken a szövetség virtuális csúcstalálkozót tart. „Egy új valóság, egy új Európa jön ezután az invázió után” – mondta.

A NATO a közleményében azt írta, hogy Moszkva súlyos gazdasági és politikai árat fizet majd, és Oroszország maga döntött az eszkaláció mellett. Stoltenberg felszólította Oroszországot, hogy azonnal fejezze be a katonai műveletet, vonja vissza az erőit Ukrajnából, és nyúljon a diplomáciához.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének közlése alapján az orosz erők nem lövik az ukrán városokat – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Konasenkov azt is megjegyezte, hogy a magukat megadó ukrán egységek állásait nem támadják. Az orosz erők azt állítják, hogy az ukrán katonai infrastruktúrát precíziós fegyverekkel semmisítik meg.

„Oroszország fegyveres erői nem hajtanak végre rakéta-, légi vagy tüzérségi csapásokat ukrán városok ellen” – jelentette ki a szóvivő. Konasenkov állítása szerint az ukrán határőrök nem tanúsítottak ellenállást az orosz erőkkel szemben. Az orosz jelentések szerint az ukrán katonák tömegesen hagyják el az állásaikat.

Eközben a luhanszki szakadárállam vezetője, Leonyid Pasecsnik kijelentette, hogy amnesztiát kapnak azok az ukrán katonák, akik leteszik a fegyvert. „Arra buzdítom az ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert. Amnesztiát fognak kapni” – mondta Pasecsnik egy luhanszki sajtótájékoztatón a TASZSZ beszámolója szerint.

Az Ukrajnát ért csütörtök reggeli orosz támadás nyomán a moldovai kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet, és az ország légterének lezárásáról döntött 14 órától. Mivel Moldova csak Ukrajnával és Romániával határos, és Ukrajna légtere szintén le van zárva, ezért Románia fogadhatja a Moldovába tartó repülőket. Maia Sandu moldovai elnök csütörtök délelőtti televíziós beszédében azt mondta, hogy több, Ukrajnába tartó utasszállító repülőgép az ukrajnai fejlemények miatt a chisinaui nemzetközi repülőtéren szállt le. Hozzátette: Moldova gondját viseli a Chisinauba érkezett állampolgároknak. Maia Sandu hazatérésre kérte az Ukrajnában tartózkodó moldovai állampolgárokat. Azt is hozzátette: szükség esetén országa több tízezer menekültet tud befogadni. (MTI)

„Magyarországon nincs háborús helyzet, béke van, amit szeretnénk megőrizni” – közölte a Magyar Honvédség a Facebook-oldalán. Az Ukrajnában kialakult helyzet miatt katonákat és eszközöket csoportosítanak át az ország keleti régióiba, szükség van a légtér biztosítására, ezért tapasztalhatnak az ott élők nagyobb katonai járműmozgásokat, láthatnak a légtérben megjelenni helikoptereket és Gripeneket. A honvédség mindezt a béke és a biztonság megőrzése érdekében, a magyar emberek védelmében teszi, közölték.

Az ukrán elnöki hivatalban dolgozó egyik tanácsadó, Olekszij Aresztovics szerint az orosz támadás kezdete óta 40 ukrán katona és 10 civil halt meg. Többen pedig megsérültek.

Az ukrán erők állítása szerint mintegy ötven orosz katonával végeztek, miközben visszavették az ellenőrzést a kelet-ukrajnai frontvonalon fekvő Scsasztja városa fölött – írja az AFP. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy ezt az állítást nem tudták független forrásból megerősíteni.

Ukrán tisztviselők szerint Oroszország elsősorban a katonai infrastruktúrát vette célba, és egy sor repülőteret is eltaláltak. Ezek közé tartozik a Kijev melletti boriszpili nemzetközi repülőtér is. Az ukrán beszámolók szerint több belarusz állásból is támadást indítottak ellenük. Ugyanakkor Alekszandr Lukasenko belarusz elnök azt állítja, hogy belarusz erők nem vesznek részt ebben a műveletben – írja a Guardian.

Az Ukrajna elleni orosz támadás miatt Litvánia szükségállapotot fog bevezetni, írja a Handelsblatt. „Ma alá fogok írni egy rendeletet a szükségállapot bevezetéséről” – jelentette be Gitanas Nauseda litván elnök a képviselőház csütörtöki ülése után. Litvánia Kalinyingrádon keresztül határos Oroszországgal, illetve dél-délkelet felé Belarusszal, ahol 30 ezer orosz katona tartózkodik. A NATO nemrég csapaterősítéseket hajtott végre az EU keleti tagállamaiban, köztük Litvániában is. Arról egy korábbi posztban már írtunk, hogy Litvánia, Észtország, Lettország, Lengyelország és Románia is a NATO 4. cikkelyének életbe léptetését követeli. Ez konzultációk elkezdését jelenti a NATO-val, ha valamelyik tagállam fenyegetve látja a biztonságát vagy a területi épségét.

Az ukrán hadsereg járművei vonulnak konvojban a Függetlenség tere közelében.