Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kijevet robbanások rázták meg péntek hajnalban

Orbán Viktor nem készült erre a forgatókönyvre – állítja Török Gábor, politikai elemző. A magyar miniszterelnök egy hete még nem sorolta a kockázatok közé a háborút a Fidesz kihelyezett frakcióülésén Balatonfüreden. Török információi szerint Orbán azt mondta ott, nem látja reálisnak, hogy háború lesz Ukrajnában

„Most mégis bekövetkezett, és ami belpolitikailag igazán veszélyes a Fidesz számára, az a saját tábor reakciója”

– fogalmaz Facebook-bejegyzésében az elemző, aki szerint hosszú idő után először fordulhat elő, hogy egy kiemelt kérdésben a Fidesz választóközönsége megosztottá válhat.

„A kormánypárti véleményvezérek egy része kritika nélkül átveszi az orosz álláspontot, ugyanakkor a háború hírei és képei könnyen Putyin-ellenessé tehetik még azokat is, akik korábban támogatták Orbán Viktor 2010 utáni orosz-politikáját.” Kulcskérdéssé válhat, hogy mit mond a miniszterelnök, de Török szerint bármit is választ, mindkét elvárásnak nem felelhet meg. „Nyilván nemzetközileg sem, de talán saját tábora előtt sem: a kések között táncoló páva könnyen megsérülhet.”

Orbán Viktor szerencséje – írja a politikai elemző –, hogy az ellenzék továbbra is segítségére siet: „ilyen helyzetekben egyetlen rossz mondatot mondhat az ellenzék, és azt már – a háborúba küldött magyarokról és fegyverekről beszélve – a háború előtti napokban meg is tette Márki-Zay Péter” – utalt az ellenzéki miniszterelnök-jelölt Partizánban mondott szavaira. Márki-Zay azt mondta, ha ő lenne a miniszterelnök, Magyarország minden segítséget megadna Ukrajnának, amit a NATO megenged.

Alekszandr Lukasenko belorusz elnök is megszólalt az orosz invázióval kapcsolatban. A BelTA belorusz hírügynökség tudósítása szerint katonai vezetőkkel tartott megbeszélése során több erős állítás is elhangzott:

• Belarusz csapatok nem vesznek részt a Donbaszt ért támadásban, ezzel együtt „söpredéknek” nevezte az ennek ellenkezőjét híresztelőket. Azt viszont nem zárta ki, hogy a jövőben támogassák az orosz haderőket, amennyiben szükség van erre.
• Az ukrán katonai vezetést előre figyelmeztették „katonai akciók lehetőségére”, ám azok semmit nem tettek ennek elkerüléséért. „Nem vették fel a kapcsolatot az orosz védelmi miniszterrel és a vezérkarral. Még arra se vették a fáradságot, hogy felhívják őket. Nézzék, a történelem során az is megesett, hogy Hruscsov az éjszaka közepén felhívta Kennedy-t, és megakadályozták egy atomháború kitörését. Ők meg egy telefonhívást sem eresztettek meg. Gazemberek!”
• Az oroszok világos kéréseket tettek le az asztalra, amiket a NATO, Amerika és Ukrajna sem vett figyelembe. „Öt-hat ilyen van, amiből kettő-három vonatkozik Ukrajnára, például az ország demilitarizációja és a NATO-ba való felvételének megakadályozása.” Hozzátette, hogy most már valószínűleg keményebb feltételekkel kell szembenéznie Ukrajnának, de ez még mindig jobb, mintha egy vesztes háború után kéne tárgyalóasztalhoz ülniük.
• Putyin személyesen tájékoztatta őt arról, hogy nem tervezi megszállni Ukrajnát. „Minek is szállná meg? Kinek kell ez a fejfájás?”
• Ők hárman, a belorusz, az orosz és az ukrán nép, mind szláv testvérek. Emellett a helyzet békés megoldását sürgette, hozzátéve, hogy mindent meg kell tenni a további vérontás elkerüléséért. Ennek érdekében Minszkben találkozóra hívta a feleket.

A Reuters által kiadott fotókon látszik, ahogy „Z” jelzéssel ellátott harcjárművek vonulnak az ukrán határ mellett lévő krími városban, Armjanszkban.

Készen áll, hogy bekapcsolódjon a Nyugat-Ukrajnába érkező belső menekültek ellátásába az Ökumenikus Segélyszervezet. A magyar szervezet beregszászi központja mellett Lembergben is koordinációs központot hoz létre. A Segélyszervezet folyamatosan kapcsolatban van a kelet- és közép-ukrajnai partnerszervezeteivel, így a szükséges biztonsági feltételek mellett az ország többi régiójában is képes humanitárius akciókat végrehajtani.

Él a Segélyszervezet 1353-as adományvonala, melynek tárcsázásával hívásonként bárki 250 forinttal támogathatja a bajbajutottakat. A segélyszervezet pénzadományokat is fogad a www.segelyszervezet.hu oldalon, illetve az ott feltüntetett 11705008-20464565 számlaszámon is.

A hadiállapot bevezetése miatt minden ukrajnai oktatási intézmény távoktatási formában működik, közölte Szerhij Skarlet oktatási miniszter.

Telegram-bejegyzésében Skarlet mindenkit arra kért, hogy őrizze meg a nyugalmát és ítélőképességét. Azt írta, lehetőleg mindenki maradjon otthon, minden oktatási intézmény távoktatási formában működik tovább.

Az oktatási miniszter arra szólította fel a lakosságot, hogy Ukrajna hivatalos szervei, a Nemzeti Rendőrség, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO), az Oktatási Minisztérium és a helyi hatóságok közleménye alapján tájékozódjanak, azok javaslatait tekintsék irányadónak.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere is bejelentette, hogy távoktatásra állnak át az iskolák, az óvodák pedig a helyzet stabilizálódásáig zárva tartanak.

(via Kárpatljalap.net, Karpatinfo.net)

Az Egységben Magyarországért köztársaságielnök-jelöltje közleményben ítélte el Putyin és Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. „Ha előbb nem, 2021. decemberétől világosak voltak Putyin szándékai: az egykori szovjet birodalmi zóna felélesztése! – írja Róna Péter.

„Sorsdöntő órákat élünk. Most dől el, hogy a szabad világ képes-e egységesen fellépni az elnyomó putyini terjeszkedéssel szemben.”

Róna szerint most még nyilvánvalóbbá vált, hogy mennyire károsak voltak Orbán Viktor lépései, amivel nehezítették a Nyugat egységes fellépését Putyinnal szemben.

„Társadalmi megegyezés van abban, hogy hazánk Szent István óta a Nyugathoz kíván tartozni, nem az orosz érdek övezethez. Ez forog most kockán! Bízom abban, hogy minden demokratikus meggyőződésű honfitársam, pártállástól függetlenül, velem együtt ítéli el az orosz lépést és szilárdan sorstársaink, a balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és a demokratikus világ oldalán áll” – írja az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje.

Csütörtökön fél 11-kor kezdett el ülésezni a nemzetbiztonsági operatív törzs a Karmelitában. Az ülésen részt vesz Benkő Tibor, Pintér Sándor,Varga Mihály, Gulyás Gergely, Rogán Antal és több katonai vezető is.

Itt található a magyar politikusok ukrán háborúra való reakcióinak gyűjtése, angolul is, a Telexen. Ossza meg angolul olvasó ismerőseivel!

Hungarian politicians voiced their opinions at the news of Russia attacking Ukraine this morning. Telex gathered their comments to keep you up to date.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden ukrán állampolgárt felszólított, hogy aki kész megvédeni az országát az orosz erőkkel szemben, az jelentkezzen önkéntesnek. Zelenjszkij kijelentette: Kijev mindenkinek kiadják a fegyvert, aki kéri – írja a Reuters.

Autósok hosszú sora áll a dugóban a Kijevből kivezető utakon. Hasonlóan a helyzet a benzinkutak előtt is, ahol szintén rengetegen várakoznak üzemanyagért.

„Magyarországot súlyos aggodalommal tölti el mindaz, ami Ukrajnában történik. (…) A háború nem megoldás. A háború szenvedést hoz, a háború a lehető legrosszabb forgatókönyv – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bahreinben. – Számunkra különösen fontos, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból.”

A magyar külügyminiszter arról is beszélt, hogy folyamatosan egyeztetnek a szövetségesekkel, hogy egységes választ adjanak az orosz támadás után. Az Európai Tanács csütörtök este ül össze, Orbán Viktor is részt vesz a tanácskozáson. Szijjártó pedig berendelte reggel az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetét a minisztériumba, és közölte a magyar kormány álláspontját.

Rendkívül felelőtlen javaslatnak tartja Szijjártó azokat a – szerinte baloldalról érkező – kezdeményezéseket, amelyek azt próbálják elérni, hogy Magyarország fegyverekkel vagy katonákkal beszálljon a konfliktusba. „Ezeket természetesen a kormány nem támogatja, és nem is fog ilyet tenni, mert meg kell védenünk magunkat attól, hogy bele sodródjunk ebbe a háborús konfliktusba. Nem is engedjük, hogy bárki bele sodorja Magyarországot, a magyar embereket bármilyen háborús konfliktusba” – jelentette ki.

Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) ideiglenesen korlátozta a készpénzfelvételt és leállította a devizapiac működését, kivéve az ügyfeleknek történő devizaértékesítést.

A nemzeti bank, amely először is február 24-i szinten rögzítette a hrivnya árfolyamát, döntése szerint egy nap maximum 100 ezer hrivnyát (körülbelül 1 millió forint) lehet készpénzben felvenni az ügyfeleknek. Tilos devizában készpénzt felvenni, határon átnyúló devizaelszámolásokat teljesíteni, és az oroszországi ügyfelek betéti tranzakcióit is letiltották. Ezenkívül felfüggesztették az elektronikuspénz-kibocsátást és -forgalmazást is.

A bankok egyelőre nyitva maradnak, a széfjeikhez is hozzáférhetnek az ügyfelek, a bankautomatákat korlátozás nélkül töltik fel, és a készpénz nélküli kifizetések is korlátlanok maradnak. (via Karpat.in.ua)

Finnország készen áll az Ukrajnából érkező menekültek fogadására. „[Finnország] belügyminisztériuma a maga részéről felkészült az Ukrajnából érkező menekültek fogadására” – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök.

A miniszterelnök mellett Sauli Niinistö finn elnök is határozottan elítélte az orosz támadást. „Az előzetes figyelmeztetések ellenére ez a reggel mindannyiunkat sokként ért” – mondta Niinistö, aki szolidaritását fejezte ki az ukrán néppel. (Reuters)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal. Az ukrán elnök korábban még azt mondta: csütörtökön újfent telefonmegbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amire nem kapott választ. Ezután érkezett a hír a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról. (AFP)

„Magyarország az Európai Unió és a NATO tagjaként el kell hogy ítélje Putyin elnök agresszióját Ukrajna ellen. Mi, az ellenzéki szövetség kiállunk Ukrajna területi integritása mellett és az orosz agresszió ellen, egyben az Ukrajnában élő magyar testvéreink védelmében” – fogalmazott Márki-Zay Péter a csütörtök délelőtti online sajtótájékoztatóján.

Az ellenzék azt követeli a magyar kormánytól, hogy függesszék fel Paks II. engedélyezési eljárását, és azonnali hatállyal utasítsák ki Magyarországról az orosz Nemzetközi Beruházási Bankot. Az Egységben Magyarországért csütörtök este 19 órára tüntetés szervez az orosz agresszió ellen. A tüntetés az orosz nagykövetség épülete előtt lesz – jelentette be Márki-Zay Péter.

Csütörtök reggel jókora zuhanással nyitottak az európai tőzsdék, a német DAX és a francia CAC 40 tőzsdeindex 4 százalékpontot, a londoni FTSE 100 pedig 2,5 százalékpontot esett a CNN szerint.

A korábban nyitó ázsiai piacokon ugyanez volt tapasztalható, ahol az orosz invázió hírének hatására egyaránt estek a legfontosabb japán, kínai és hongkongi tőzsdék. Amerikában csak később kezdődik a kereskedés, ám a határidős piacokon ott is látható a támadás negatív hatása.

„Ezek Európa legsötétebb órái közé tartoznak a második világháború vége óta” – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője az Ukrajna elleni orosz támadásról.

Borrell sürgős segítséget ígért Ukrajnának, és támogatást ígért az evakuációhoz, hiszen még EU-s tisztségviselőket is ki kell hozni az országból.

„Az EU a lehető leghatározottabban fog reagálni, és az eddigi legkeményebb szankciócsomagról fog megállapodni. Putyin elnöknek véget kell vetnie ennek az értelmetlen agressziónak. Mi Ukrajna mellett állunk” – írta még Twitterén Borrell.

150 milliárd dollár értékű vagyon lett semmivé az orosz tőzsdén, mióta megindult a támadás Ukrajna ellen. Az irányadó MOEX Russia index a rekordmagas októberi értékéhez képest mintegy 50%-kal csökkent, és a dollárban denominált RTS mellett a legrosszabbul teljesítő részvénypiac lett az idén a világon. Az invázió híre a befektetőket világszerte biztonságosabb piacokra és eszközökbe menekülnek Oroszországból.

(Bloomberg)

Lengyelország a legközelebbi órákban befogadóközpontokat létesít a délkelet-lengyelországi Lublini és Kárpátaljai vajdaságokban, az ukrán határ közelében – erről csütörtök reggel beszélt Pawel Szefernaker lengyel belügyminiszter-helyettes. Szefernaker megerősítette, hogy az ukrajnai orosz támadás esetére a lengyel kormány a vajdaságok vezetőivel együtt az utóbbi időben kidolgozta az ukrajnai menekültek befogadásának terveit. Egyelőre nyolc befogadóközpont jön létre, a menekültek a helyszínen ételt és orvosi ellátást kapnak, valamint a szükséges információkat is. A lengyel–ukrán határon egyelőre mérsékelt a forgalom, a határőrség viszont teljes készültségben van. (MTI)

Ukrajna arra kérte Törökországot, hogy zárják le a Fekete-tengert a Földközi-tengerrel összekötő tengerszorosokat, a Boszporuszt és a Dardanellákat az orosz hadihajók előtt – írja a Reuters Ukrajna ankarai nagykövetére hivatkozva.

A montreux-i nemzetközi egyezmény értelmében a NATO-tag Törökország ellenőrzi a hajók áthaladását a Földközi-tenger és a Fekete-tenger között, így potenciálisan kulcsfontosságú szereplője lehet az Oroszország és Ukrajna közötti katonai konfliktusnak. Háborús időkben, vagy ha agresszió fenyeget, akkor Törökország jogosult lezárni a szorosokat minden külföldi hadihajó előtt. Emellett megtagadhatja a Törökországgal háborúban álló országokból érkező kereskedelmi hajók áthaladását, és konfliktus esetén megerősítheti a szorosok védelmét. Recep Tayyip Erdoğan török elnök szintén elfogadhatatlannak nevezte Oroszország Ukrajnával szembeni lépéseit – írja az MTI.

Fontos ukrán kormányzati weboldalak váltak elérhetetlenné csütörtök reggel, miközben az orosz katonai támadás is megindult Ukrajna ellen. Néhány órával korábban egy pusztítóbb hekkerakció jeleit is felfedezték: több száz ukrajnai számítógépen azonosítottak egy kártevőt, amely képes törölni a megfertőzött gépek adatait, és használhatatlanná tenni azokat. A legutóbbi kibertámadásokról és a várható folytatásról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

Az Európai Bizottság elnöke reggeli bejelentésében „barbár támadásnak” nevezte Ukrajna orosz invázióját, és megígérte, hogy az EU válaszlépései gyengíteni fogják Oroszország gazdasági alapjait és modernizációs képességeit. Konkrétumok terén az unió területén lévő orosz vagyonok befagyasztását említette, és azt, hogy meg fogják akadályozni az orosz bankok hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz.

Von der Leyen szerint a szankciók azzal a céllal lettek összeállítva, hogy súlyos csapást mérjenek a Kreml érdekeltségeire és háborúk finanszírozására való képességére. „Nem fogjuk hagyni, hogy Putyin erővel és kegyetlenséggel leváltsa a jogállamiságot. Ukrajna győzni fog.”

(CNN)

Kijevben a metróállomások rögtönzött bunkerekké váltak a légvédelmi szirénák hangjára. A városban tartózkodó szemtanúk a CNN-nek elmondták, hogy az állomások tele vannak csoportokba szerveződött emberekkel.

A kijevi metróba menekülő emberekről bővebben itt írtunk.

„Putyin egy modern kori Hitler” – jelentette ki Petro Porosenko volt ukrán elnök, jelenlegi képviselő a parlamenti válságtanácskozáson. Szerinte a mai nap ugyan tragikus, de végül Ukrajna fog győzni. Az ukrán parlamentben feszült a helyzet, sok fegyveres van bent – mondta a BBC-nek egy ukrán újságíró.

Megrohamozták a boltokat és benzinkutakat Kárpátalján, és a bevezetett hadiállapot miatt többen elindultak Magyarország irányába, írta a Kárpátalja.ma.

Az oktatási intézményekben távoktatást hirdettek. Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója kijelentette, hogy felkészítik a megyét a menekültek fogadására.

Az M1 tudósítója a csapi vasútállomásról jelentette, hogy sokan indultak meg Magyarország felé. „Főleg azok a fiatal fiúk szeretnének kijutni az országból, akik katonakötelesek, mert félnek a mozgósítástól” – mondta.

A benzinkutakat is ellepték az autósok, mert félnek attól, hogy nem lesz benzin. A boltokban és a patikákban is megnövekedett a forgalom, de az üzletekben mindenhol mindent meg lehet kapni.

A két legnagyobb határállomáson, a záhony-csapin és a beregsurány-asztélyin a személyforgalomban egyaránt 1-1 órás torlódás alakult ki Magyarország irányába. A tiszabecs-tiszaújlaki átkelőhelyen két, míg a lónya-haranglábin egy órát kell várakozniuk a személyautóknak a belépésre, a barabás-mezőkaszonyi határállomáson a csütörtök délelőtti órákban félórás volt a torlódás a belépő személyforgalmi sávokon, közölte a magyar rendőrség.

A Guardian tudósítása szerint Hua Csun-jingnak, Kína külügyi szóvivőjének problémája van az invázió kifejezéssel, szerinte a helyzetnek „összetett történelmi háttere van”. Hua reggeli sajtótájékoztatóján ezután ismét feszültség szításával és háborús uszítással vádolta az Egyesült Államokat, és kiemelte, hogy Kína mindvégig felelős hozzáállást tanúsított. A szóvivő egyúttal felszólította a feleket, hogy maradjanak elkötelezettek a helyzet békés rendezése mellett.

Ezt megelőzően Kína ukrajnai nagykövetsége közleményt adott ki csütörtök reggel, amiben a CNN szerint arra kérték az országban tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy biztonságuk érdekében ne hagyják el otthonukat, járműveikre pedig tűzzenek kínai zászlókat. Hozzátették, hogy az országban lévő kínaiak segítsenek egymásnak ebben a „gyorsan romló helyzetben”, amivel megmutatják a világnak a „kínai nép erejét”.

A Flightradar képén jól látszik, hogy a katonai akciók megindulása után gyakorlatilag megszűnt a polgári repülés Ukrajnában és Nyugat-Oroszországban. A két ország légtérzárlatot jelentett be, míg a légügyi hatóságok arra kérték a légitársaságokat, hogy állítsák le Ukrajnát érintő járataikat, mert véletlenül is lelőhetik a gépeket. Bővebben ebben a cikkünkben írtunk erről.

„1956-ban megtanultuk, milyen az, amikor egy független államot megszállnak az oroszok. Most a szemünk előtt történik ugyanez: Vlagyimir Putyin Oroszországa megtámadta Ukrajnát” – reagált az orosz támadás hírére Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje. „Tegnap Putyin kitartottja, Orbán Viktor még bennünket támadott azzal, ami a NATO álláspontja, ma pedig már kényszeresen ő is ugyanezt szajkózza a propagandáján keresztül. A megszokott szélkakas-tempó.”

Facebook-posztjában Márki-Zay számonkéri Orbánt, amiért a miniszterelnök még nem ítélte el az oroszok által indított háborút és Putyin lépéseit. „A magyar miniszterelnök nem más, mint a Nyugat legnagyobb árulója, Putyin legfontosabb kitartottja. Elítéljük az oroszok által indított háborút, kiállunk Ukrajna és a kárpátaljai magyarok mellett” – írja az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Az ellenzék vezető politikusainak további reakcióit itt találja.

„A benzinkút egy rémálom, rengetegen el akarják hagyni a várost. Én is tankolnék, hogy a családomat útnak indítsam, nem tudom, talán Kárpátaljára. De nem biztos, hogy sikerül” – mondta a Telexnek egy helyi nyilatkozó Harkivból, Ukrajna második legnagyobb városából, alig 40 kilométerre az orosz határtól. Harkivban pánik van, Kramatorszkban nyugalom, itt olvashatja el, mit mondtak helyiek telefonon>>>