Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kijevet robbanások rázták meg péntek hajnalban

A NATO-tagállamok, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia a NATO 4. cikkelyét léptették életbe, hogy biztonsági aggályaikról konzultációkat kezdeményezzenek a szövetségen belül.

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint Oroszország ukrajnai inváziója „egész Európára nézve fenyegetést jelent” – közölte az észt kormány csütörtökön kiadott közleményében. „Oroszország kiterjedt agressziója fenyegetést jelent az egész világra és az összes NATO-országra, és a NATO konzultációkat kell kezdeményezni a szövetségesek biztonságának megerősítéséről, hogy további intézkedéseket hajtsanak végre a NATO-szövetségesek védelmének biztosítása érdekében” – mondta Kallas.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéről (NATO) szóló megállapodás 4. cikkelye szerint a felek konzultálnak egymással, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik szövetséges területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélyben van. Ukrajna egyelőre nem tagja a NATO-nak.

(CNN)

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban jelentette be, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a beszédében egyúttal azt is nyilvánvalóvá tette, hogy minden külső beavatkozást megtorol. Azt is megerősítette, hogy Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved ellenében. Putyin beszédéről bővebben itt olvashat>>>

Zűrzavar uralkodik Moszkva utcáin csütörtök reggel – jelentette a Guardian moszkvai tudósítója. Moszkva egyik legforgalmasabb sétálóutcájában, az Arbaton megdöbbentette az embereket a hír, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

„Nem gondoltam volna, hogy Putyin hajlandó lesz a végsőkig elmenni. Hogyan bombázhatják Ukrajnát? Vannak nézeteltéréseink, de nem ez a módja annak, hogy megoldjuk őket” – fogalmazott az egyik járókelő a lapnak. Más pedig arról beszélt, hogy szégyelli magát a hazája miatt. „Nem tudtam elhinni a híreket. Háború Ukrajnával? Mégis mi a fenét csinálunk? Teljesen tehetetlennek érzem magam.”

A Guardian azt írja, a Moszkva központjában működő Ukrán Kulturális Központ bezárt a támadás miatt.

A CNN arról írt, hogy a határőrség arról is kiadott egy videót, hogy orosz katonai járművek érkeztek a 2014-ben annektált Krím felől is. A CNN élő adásában be is mutatták a videót, melyet az Insider nevű független orosz hírportál is megszerzett.

Az ukrán rendőrség hét halálos áldozatról számolt be az orosz támadások következtében. A tájékoztatásuk szerint Odessza közelében egy ukrán katonákat ért légicsapásban hatan meghaltak, heten megsérültek. A szakadár területek közvetlen közelében a tengerparton fekvő Mariupolban pedig egy halálos áldozatot jelentettek.

A belügyminisztérium egyik munkatársa a Reutersnek azt mondta, hogy eddig nyolc halálos áldozatról és kilenc sérültről tudnak.

Az ukrán védelmi minisztérium közleményében viszont arról írt, hogy „nincsenek veszteségek az Ukrajnát védők körében”. (BBC, CNN)

Az európai nemzetek elítélték Oroszország fellépését. A német kormány szóvivője közölte, hogy Olaf Scholz kancellár beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és szolidaritásáról biztosította őt. Boris Johnson brit miniszterelnök azt mondta, „megdöbbentőnek” tartja a támadást, és Nagy-Britannia határozott választ fog erre adni – írja a BBC.

Mario Draghi olasz miniszterelnök szerint az orosz támadás indokolatlan és indokolhatatlan. „Az európai és a NATO-szövetségesekkel együttműködve azonnali, egységes és határozott válaszlépéseket teszünk” – mondta. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő azt mondta, hogy „itt az ideje megerősíteni a NATO keleti szárnyát”, és hozzátette: „Várjuk, hogy ilyen döntések szülessenek.”

Az AFP arról adott ki képet, ahogy Kijevben egy becsapódás elkerített nyomait figyelik emberek.

„A magyar kormány számára itt és most befejeződött a pávatánc. A magyar kormánynak vissza kell szereznie a cselekvőképességét, amit Orbán Viktornak Putyinnal kötött üzletei és az orosz érdekeknek a magyar és az európai érdekekkel szemben folytatott kiszolgálása béklyóz” – írja Facebook-oldalán Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Magyarország biztonságát, az európai békét Karácsony szerint csak az európai és a transzatlanti együttműködésben való részvétel és a közös cselekvés biztosítja. „Ebben Magyarország, a magyar kormány nem lehet tovább a probléma része, csakis a megoldása.”

A főpolgármester azt írja, Budapest része annak a nemzetközi együttműködésnek, amely „elítéli az orosz agressziót, és kiáll a most támadás alatt lévő ukrán főváros, Kijev mellett.” Ezért is tűzték ki az ukrán nemzeti zászlót a Városházára. „Sajnos most készülnünk kell arra, hogy a máris sok szenvedést követelő orosz agresszió következményei bennünket is elérnek – folytatja a bejegyzést Karácsony. – Éppen ezért a Fővárosi Operatív Törzs elkezdte annak felmérést, milyen feladatok hárulnak a fővárosra a háború okozta esetleges menekülthelyzet kezelésében.” Az ellenzéki politikusok további reakcióit itt találja.

Orosz katonai konvojok átlépték a határt a Kijevtől északra fekvő Csernyihivnél, majd pedig keleten Szuminál és Harkivnál is, jelentette be a BBC szerint az ukrán határőrség. Hozzátették, hogy a szárazföldi erők bevonulását a tüzérségi támadások előzték meg. A határőrök közül többen megsérültek, de a fegyveres erők „mindent megtesznek, hogy megállítsák az ellenséget”.

A CNN arról ír, hogy a határőrség arról is kiadott egy videót, hogy orosz katonai járművek érkeztek a 2014-ben annektál Krím felől is.

Kiállnak Ukrajna mellett, és a magyar kormány oroszbarát politikáját támadják az ellenzék vezető politikusai. „A magyar kormány, amely régóta sajátos, a közös európaitól eltérő orosz politikát folytatott, most ne bújjon Brüsszel szoknyája mögé! Beszéljen világosan, ítélje el az agresszort! Meg tegye meg, amit megtehet” – írta Gyurcsány Ferenc. Jakab Péter szerint pedig Orbán Putyin trójai falova, és immár a hazánkra leselkedő legnagyobb nemzetbiztonsági kockázat. „Orbán és az orosz Barátságért érdemrenddel kitüntetett Szijjártó megint a rossz oldalra navigálták Magyarországot” – fogalmazott Szabó Tímea. Az ellenzéki politikusok további reakcióit itt tudja elolvasni.

A Reuters a déli tengerparton, a szakadár területeknél lévő Mariupol repterének közeléből adott ki egy képet egy lángoló katonai épületről.

„Kijevben ágyúzás zaját halljuk. A legrosszabb ellenség most a pánik. Nyugodtnak kell maradnunk. Mindenki, aki nem vesz részt fontos városi funkciók biztosításában, maradjon otthon. Győznünk kell” – szólította fel a kijevieket Vitalij Klicsko főpolgármester.

A CNN beszámolója szerint Kijevben és egy másik nagyvárosban, Lvivben sincs pánikhangulat annak ellenére, hogy megszólaltak a légvédelmi szirénák. Ennek némileg ellentmond, hogy más hírforrások szerint máris sokan menekülnek nyugat felé a fővárosból.

7:38-as állapot, amikor már órák óta zajlott az orosz invázió:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitterén írt arról csütörtök reggel, hogy beszélt Joe Biden amerikai elnökkel, Olaf Scholz német kancellárról, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, Andrzej Duda lengyel elnökkel és Boris Johnson brit miniszterelnökkel. Azt írta, hogy egy Putyin-ellenes koalíción dolgoznak, azonnali szankciókat, védelmi és pénzügyi támogatást kért. „A világnak békére kell kényszerítenie Oroszországot” – írta ki. Nem sokkal később jelezte, hogy folytatja az egyeztetéseit a külföldi országok vezetőivel, a katari emír is támogatásáról biztosította. „A világ velünk van” – írta.

Az orosz Novaja Gazeta című lap szerint a háború deklarálásáról készült Putyin-videó már hétfőn elkészült. Az újság szerint a Kreml honlapjára feltöltött videó metaadatai azt mutatják, hogy február 21-én este hétkor készült el, ehhez képest csütörtök hajnalban kezdődtek meg a katonai műveletek.

Az is arra utalhat, hogy már korábban elkészült a hadüzenetes videó, hogy a szakadár területek függetlenségének hétfői bejelentésekor Putyin ugyanazt a nyakkendőt viselte, mint most, és akkor is ugyanannál az asztalnál ült.

Ha valóban már hétfőn elkészült Putyin videója, az arra utal, hogy az orosz vezetés már egyáltalán nem gondolkodott abban, hogy diplomáciai úton elejét vegyék Ukrajna megtámadásának.

Vannak akik vitatják a Novaja Gazeta információját, Aric Toler a Bellingcat oknyomozó csoporttól és más orosz újságírók szerint a Novaja Gazeta rossz fájlból szedte ki az adatokat. A Kreml honlapjára feltöltött videóból kiderül, hogy a fájl szerda késő este készült.

Az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok azt állították, hogy átvették az ellenőrzést két település felett a megye eddig ukrán erők által ellenőrzött részén, állítja a RIA orosz hírügynökség. A Guardian szerint az ukrán rendőrség is megerősítette, hogy két falut elfoglaltak.

„Az Ukrajna elleni orosz támadás a nemzetközi jog kirívó, semmivel sem igazolható megsértése. Németország a legélesebben elítéli Putyin elnöknek ezt a kegyetlen akcióját” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtök hajnalban. Scholz a hadművelet azonnal leállítására szólította fel Oroszországot, és közölte, hogy a német kormány szorosan együttműködik szövetségeseivel a G7-csoport, a NATO és az Európai Unió keretében.

A kancellár telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és Németország szolidaritásáról biztosította Ukrajnát és az ukrán népet – közölte Steffen Hebestreit kormányszóvivő az MTI szerint.

„A szomszédságunkban sajnos a legrosszabb forgatókönyv következett be, mégpedig a háború” – élő videóban jelentkezett be Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter szerint a háborút még a legnagyobb és legerősebb országok diplomáciai erőfeszítései sem tudták megakadályozni. „Magyarország álláspontja világos: kiállunk Ukrajna mellett, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett” – fogalmazott, hozzátéve, Magyarországa minden olyan szövetségesi egyeztetésen részt vesz, amelyek a koordinált válaszreakciót készítik elő.

Szijjártó megerősítette, hogy az ukrajnai nagykövetség működik, és azt kérte az Ukrajna keleti és középső részein tartózkodó magyar állampolgároktól, hogy vegyék fel a kapcsolatot a kijevi nagykövetséggel. A teljes bejelentést itt tudja elolvasni.

Az orosz határhoz közeli Harkiv polgármestere arra kéri a helyieket, hogy maradjanak az otthonaikban. Azt mondta a Facebookjára kirakott posztban, hogy az iskolák, óvodák és más intézmények nem nyitnak ki, de a tömegközlekedés a megszokott módon működik. A BBC kijevi tudósítójának egy ukrán tisztviselő korábban azt mondta, hogy orosz katonák Harkiv közelében is átlépték a határt.

Az ukrán fővárosban megszólaltak a vészhelyzetet jelző szirénák, miután az oroszok légicsapást mértek több ukrán pontra. A BBC beszámolója szerint Kijevből máris sokan menekülnek, és az autóktól bedugultak a főutak. Luke Harding, a Guardian kijevi tudósítója azt írta a Twitteren, hogy kevesen vannak az utcákon, és az emberek sorban állnak a pénzautomatáknál. A közösségi médiában több helyi arról írt, hogy pincékbe, bombabiztos helyekre fog elvonulni, míg tévéfelvételeken utcákon csoportba verődő imádkozó emberek láthatóak.

„Az ukrán légvédelmi eszközöket kiiktatták, a légibázisokat és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrákat működésképtelenné tették” – közölte az orosz védelmi minisztérium az Ukrajna ellen indított orosz katonai támadásról. A közlemény szerint az ukrán határőrség nem tanúsít ellenállást.

A CNN szerint az ukrán fegyveres erők közben viszont azt állították, hogy öt orosz repülőt és helikoptert lőttek le. Ezt az orosz hadsereg tagadta.

Luhanszk megye nem szakadárok által ellenőrzött részén általános evakuálást rendeltek el. „Azt javasoljuk, hogy minden lakos azonnal hagyja el a régiót” – mondta Szerhij Hajdaj régiós vezető a Facebookon. Azt mondta, hogy akik autóba tudnak ülni, azok a Dnyeper folyó mentén hagyják el a területet, közben pedig vonatokkal is megszervezik a kimenekítést. (CNN)

Ukrán beszámolók szerint a luhanszki szakadár erők megtámadtak több, ukrán ellenőrzés alatt álló települést. Elfoglalták Gorogyiscse és Melovoje településeket – írta az Unian.ua.

Az Interfax is megerősítette az ottani harcokat. Scsasztija ellen az ukrajnai orosz hadművelet hajnali megkezdése után indítottak támadást – közölte az MTI.

A másik szeparatista terület, a Donyec-medence térségének egyik szóvivőjére hivatkozva az orosz hírügynökség arról is beszámolt, hogy a szakadárok jelentős csapásokat mérnek az ukrán fegyveres erőkre a feleket elválasztó kelet-ukrajnai vonal mentén.

Putyin tévébeszéde után a CNN helyszíni stábjai robbanásokról jelentettek Ukrajna több pontjáról, többek között a főváros, Kijev és Odessza városának közelében. A CNN élő adásában is lehetett hallani Kijevben a robbanásokat:

A CNN is beszámolt egy livestream alapján arról, ahogy katonai járművek lépték át helyi idő szerint nem sokkal hét előtt az ukrán határt Belarusz felől Veszelovkánál. A Pentagonból egy forrás jelezte, hogy egyelőre nem világos, hogy a csapatok között vannak-e belarusz katonák is az oroszok mellett. Az elmúlt hetekben egy közös hadgyakorlatra hivatkozva több mint 30 ezer orosz katona volt Belaruszban.

Az orosz elnök reggeli beszédében közölte: Oroszország és az ukrán nacionalista erők, amelyek előbb vagy utóbb betörtek volna a Krímbe, elkerülhetetlenül összeütközésbe kerültek volna. „Ez csak idő kérdése. Készültek és várták az alkalmas időpontot. Most pedig még nukleáris fegyver beszerzésére is igényt jelentettek be. Ezt nem engedhetjük meg” – mondta Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a kelet-ukrajnai szakadár államok elismeréséről szóló hétfői bejelentésben is kitért már arra, hogy Ukrajna nukleáris potenciálja valójában alkalmas arra, hogy az egykori szovjet tagköztársaság ismét atomfegyverekhez jusson, ami stratégiai fenyegetést jelentene Oroszország számára, hiszen eközben a kijevi vezetés NATO-tagságra is törekedett, amiről az orosz vezetés elmondta, hogy „minden lehetséges eszközzel” meg akarja akadályozni.

Hét éves csúcsra ugrott, és átlépte a 100 dolláros lélektani határt az olaj hordónkénti ára annak hírére, hogy Putyin orosz elnök katonai műveletet rendelt el Ukrajna területén – írtuk ebben a cikkünkben.

A tőzsdék világszerte esésbe kezdtek, az arany (ami válsághelyzetekben tipikusan a biztonságos befektetések menekülőútja) ára meredeken emelkedik. A valutapiacon a dollár és a japán jen árfolyama megugrott, az euró és az orosz rubel csökkenésbe kezdett. A moszkvai tőzsdén felfüggesztettek minden kereskedést.

„Putyin teljes körű inváziót indított Ukrajnában” – írta Twitter-oldalán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Békés ukrán városokat támadnak az oroszok. Ukrajna meg fogja védeni magát, és győzni fog. A világ megállíthatja és meg kell állítania Putyint. Most jött el a cselekvés ideje.”

Az ukrán külügyminiszter arra szólította fel a világot, hogy „azonnal lépjen fel”, mert „Európa és a világ jövője a tét”. Írt is egy ötpontos cselekvési tervet. Ebben többek közt az oroszok elleni azonnali és pusztító szankciók, Oroszország teljes elszigetelése áll, míg Ukrajna fegyvereket, felszereléseket, pénzt és humanitárius segítségnyújtást kér a világtól.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára éles szavakkal ítélte el Oroszország „vakmerő és indokolatlan” támadását Ukrajna ellen, és bejelentette, a szövetségesek összeülnek, hogy levonják a következtetéseket Moszkva „agresszív cselekményeiből” – írja az MTI.

„Ismételt figyelmeztetéseink és a diplomáciai párbeszédre intő szüntelen erőfeszítéseink ellenére Oroszország az agresszió útját választotta egy szuverén és független ország ellen” – fogalmazott Stoltenberg csütörtök hajnali közleményében. A főtitkár katonai akciójának azonnali leállítására és Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot. „Ukrajna népe mellett állunk ebben a rettenetes időszakban. A NATO mindent meg fog tenni szövetségeseinek védelme érdekében” – fogalmazott a főtitkár. „Ez a nemzetközi jog súlyos megsértése, és komoly fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra” – írta korábban Twitter-bejegyzésében.

A NATO harminc tagállamának szövetséghez akkreditált nagykövetei csütörtök reggel válságtanácskozást tartanak az Ukrajna ellen intézett orosz támadás miatt.

„Putyin szándékosan háborút választott, amely katasztrofális emberveszteséggel és emberi szenvedéssel fog járni” – reagált a bejelentésre Joe Biden. Az amerikai elnök közleményében leszögezte, hogy egyedül Oroszország felelős a támadás okozta halottakért és pusztításért, és azt ígérte, az USA, valamint szövetségesei egységesen és határozottan fognak válaszolni „A világ felelősségre fogja vonni Oroszországot” – jelentette ki Biden.