A szabad sajtó két szorongatott szereplője kapta a Nobel-békedíjat

A 2021-es Nobel-békedíjat megosztva kapta Maria Ressa filippínó származású amerikai újságíró, a Fülöp-szigeteki független online lap, a Rappler alapítója és Dmitrij Muratov orosz újságíró, a független Novaja Gazeta lap alapítója.

A Nobel-díj ítélőbizottsága péntek délelőtti sajtótájékoztatóján az elismerést „a szólásszabadság védelmében tett erőfeszítéseikkel” indokolta, és kiemelte, hogy a sajtó- és szólásszabadság „a demokrácia és a tartós béke alapfeltétele”. Az ítélőbizottság kiemelte, hogy Ressa és Muratov díján keresztül

minden olyan újságíró munkáját el akarják ismerni, aki a sajtószabadság eszményét képviseli egy olyan világban, ahol egyre nagyobb nyomás nehezedik a demokratikus alapértékekre, köztük a sajtószabadságra.

A filippínó–amerikai Maria Ressa húsz éven keresztül dolgozott a CNN délkelet-ázsiai tudósítójaként, 2012-ben társalapítója volt a Rappler online tényfeltáró újságnak, melynek jelenleg is ő a főszerkesztője. A Rappler legnagyobb gurítása az volt, amikor leleplezte Rodrigo Duterte drogellenes háborújának önkényes leszámolásait, és a több ezer ember meggyilkolását morálisan igazoló álhírkampányt.

Dmitrij Andrejevics Muratov az orosz sajtó veteránja, aki 1993-ban részt vett a Novaja Gazeta alapításában, és 1995 óta dolgozik a független lap főszerkesztőjeként. A Nobel-békedíj ítélőbizottsága kiemelte, hogy Muratov alatt a Novaja Gazeta két és fél évtizede képviseli a tényalapú újságírást és a magas szakmai színvonalat. A lap számos nagy visszhangot kiváltó anyagot publikált a korrupcióról, a rendőri erőszakról, hatósági visszaélésekről, választási csalásokról, az orosz haderők elhallgatott misszióiról vagy a Putyin-rezsim nemzetközi nyilvánosságot manipuláló trollfarmjáról. A Novaja Gazeta mindig is szúrta a hatalom szemét, újságírói állandó fenyegetésnek vannak kitéve, sőt, a lapnak eddig hat munkatársát – köztük Anna Politovszkaját – gyilkolták meg.

Tavaly az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) kapta a Nobel-békedíjat, az indoklás szerint azért, mert a WFP küzd az éhínség ellen, hozzájárul a konfliktusok sújtotta térségekben a békéhez vezető körülmények javításához, és vezető szerepben lép fel az ellen, hogy az éhezésre (pontosabban az éheztetésre) fegyverként tekintsenek háborúkban és konfliktusokban.

A Nobel-díjakat hagyományosan december 10-én adják át, a kitüntetést alapító Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd korona (körülbelül 350 millió forint) jár.

Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Nobel vagyona akkor 31 millió korona volt, ami mai értéken nagyjából 1,7 milliárd koronát ért. Az alapító utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. Az „előző évben” kitételt a kutatási eredmények terén már régóta nem tartja be a Nobel-bizottság, de a békedíjnál a több évtizedes munka mellett nagy súllyal esik latba az adott évben végzett tevékenység.

A békedíj alapításánál Alfred Nobel azt a kritériumot szabta meg, hogy a díjazott „legyen az a személy, aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért.” A békedíj az egyetlen Nobel-díj, amit egy szervezetnek is odaítélhetnek.

A Nobel-békedíjra bárkit jelölhetnek, de a jelölők meghatározott körből kerülnek ki, a több ezres listán főképp kormánytagok, egyetemi oktatók, korábbi Nobel-békedíjasok találhatók. A döntőbizottságot elvileg nem kötelezik a jelölések, de az utóbbi évek győztesei közül szinte mindenkit norvég törvényhozók (is) jelöltek. A jelöltek közül egy öttagú bizottság – akik között három korábbi politikus, egy külpolitikai szakértő és egy civil aktivista van – választja ki a díjazottat.

Idén a legnagyobb esélyesnek a szegény országok vakcinációját segítő COVAX programot elindító WHO-t, Greta Thunberg klímaaktivistát, az antikorrupciós mozgalma miatt orosz börtönben senyvedő Alekszej Navalnijt és a belarusz kormányellenes tüntetések vezéralakjai közé tartozó Szvetlana Tyihanovszkaját tartották. Az elismerés elnyerése érdekében kétségbevonhatatlan karitatív tevékenysége mellett hajmeresztő húzásokat is bevető Bill Gates Microsoft-alapító milliárdos neve idén sem forgott az esélyesek között.

A legellentmondásosabb Nobel-díj

Közéleti jellege miatt értelemszerűen a Nobel-békedíj körül szoktak leginkább izzani az indulatok, több ellentmondásos döntés a bírálóbizottságot is annyira megosztotta, hogy egyes tagok a kilépésükkel tiltakoztak.

• Többen kritizálják a díj nyomásgyakorló jellegét, ami az alapító elvárásaival ellentétben nem a konkrét megoldásokat, hanem a szép szavakat és ígéreteket veszi figyelembe. Emiatt kritizálták Barack Obama első elnöki évében kapott Nobel-díját, mivel az amerikai elnök később nem tudott felnőni saját nagyívű vízióihoz.
• A díjat sokszor olyan megállapodásokért, egyezményekért ítélték oda, melyek nem állták ki az idő próbáját. Ilyen volt például a vietnámi háborút amerikai részről lezáró 1973-as párizsi megállapodás, melyet alig 18 hónap múlva követett Dél-Vietnám lerohanása (a fegyverszünetet észak-vietnámi részről nyélbe ütő Lê Đức Thọ nem is fogadta el a díjat, Henry Kissinger amerikai külügyminiszter pedig 1975-ben vissza akarta adni saját Nobel-díját).
• Ráadásul sokszor olyan figurák kaptak elismerést, akiket amúgy óriási felelősség terhelt emberiesség elleni bűntettekben. A Palesztin Felszabadítási Szervezet néhai elnöke, Jasszer Arafat például hiába kapott békedíjat Jichák Rabinnal és Simon Peresszel megosztva az oslói békemegállapodásig, amikor rengeteg terrortámadásért és más, civilek életét követelő harci cselekményért tehető felelőssé.
• Ráadásul nemcsak a győztesek miatt szokott hideget-meleget kapni a mindenkori ítélőbizottság, hanem azért is, hogy az elmúlt évszázadban olyan pacifista/humanitárius ikonok maradtak ki a díjazottak közül, mint Mahatma Gandhi, Václav Havel vagy Thomas Mann.

Már csak egy Nobel-díj kihirdetése van hátra

A Nobel-békedíj volt a Nobel-díjsorozat utolsó előtt kihirdetett elismerése:

• Hétfőn ítélték oda a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat David Juliusnak és Ardem Patapoutiannak a bőr érzékelésével kapcsolatos alapvető felfedezéseikért.
• Kedden a fizikai Nobel-díjat három tudós kapta sajátos megosztásban: a felén a japán születésű amerikai Syukoro Manabe és a német Klaus Hasselman osztozhatott, a másik felét pedig az olasz Giorgio Parisinek adták. Az indoklás szerint mindhárman hozzájárultak a komplex fizikai rendszerek működésének megértéséhez; és bár a két díjazott kutatási terület meglehetősen különbözik, de összeköti őket a klímaváltozás alaposabb megértésében játszott szerepük (Thors Hans Hansson, a Nobel-bizottság elnöke nem is titkolta, hogy egyfajta üzenetnek is szánták a döntést).
• Szerdán derült ki, hogy a német Benjamin List és a brit David W.C. MacMillan nyerte a 2021-es kémiai Nobel-díjat az aszimmetrikus organokatalízis kidolgozásáért.
• Csütörtökön ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat Abdulrazak Gurnah zanzibári születésű brit regényírónak, a posztkolonializmussal foglalkozó próza egyik meghatározó alakjának.

A Nobel-békedíj kiosztása után már csak a svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj nyertesére várunk, az erről szóló döntés hétfőn kerül nyilvánosságra.