Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) kapta 2020-ban a Nobel-békedíjat, jelentette be a norvég Nobel-bizottság. Az indoklásban azt mondták, hogy a WFP küzd az éhínség ellen, hozzájárul a konfliktusok sújtotta térségekben a békéhez vezető körülmények javításához, és vezető szerepben lép fel az ellen, hogy az éhezésre fegyverként tekintsenek háborúkban és konfliktusokban.
Ide kattintva olvashatóak a Telex legfrissebb hírei.
Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke azt mondta a bejelentésen, hogy rá akarják irányítani a világ figyelmét arra a több millió emberre, akik éheznek vagy az éhínség fenyegeti őket. A díj emellett egy felhívás is a nemzetközi közösség felé, hogy megfelelően finanszírozzák a Világélelmezési Programot és más segélyszervezeteket, és biztosítsák, hogy az embereknek ne kelljen éhezniük.
Kijelentette, hogy a WFP akkor is méltó díjazott lett volna, ha nincs a koronavírus-világjárvány, de a Covid-19 még indokoltabbá tette a Nobel-békedíj odaítélését a szervezetnek.
„Ez egy nagyon fontos ENSZ-szervezet. Az ENSZ kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi jogok biztosításában” – mondta, hozzátéve, hogy a hozzájutás az élelemhez az egyik legalapvetőbb szükséglet.
138 millió embernek próbálnak segíteni
A Világélelmezési Program vezetője, David Beasley idén többször is figyelmeztetett, hogy a járvány még súlyosabbá teszi az éhínség veszélyét. A koronavírus-járvány miatt olyan területeken is bizonytalanná vált a hozzájutás az élelemhez, amik korábban elkerülték, hogy súlyos legyen a helyzet. Több latin-amerikai országban megháromszorozódott azoknak az embereknek a száma, akik segítségre szorulnak.
Beasley legutóbb szeptember 18-án beszélt arról, hogy a világon 270 millió embert fenyeget annak veszélye, hogy nem jut megfelelően élelemhez, és a WFP reményei szerint közülük 138 millió embernek tudnak segíteni még 2020-ban. A szervezet becslése szerint 2019-ben 97 millió embernek segítettek 88 országban, írja a BBC.
Beasley kijelentette, hogy 4,9 milliárd dolláros (kb. 1480 milliárd forint) finanszírozásra van szükségük. Azt mondta, hogy 30 millió embert éhhalál fenyeget, ha nem kap segítséget a WFP-től. A milliárdosokat is adakozásra kérte beszédében. Az elmúlt hetekben külön kiemelte a jemeni polgárháború miatti humanitárius válságot, szerinte a helyzet súlyosabb, mint 2018-ban volt.
318 jelölt közül választottak
A Nobel-békedíjra bárkit jelölhetnek, de a jelölők meghatározott körből kerülnek ki (pl. kormánytagok, egyetemi oktatók, korábbi Nobel-békedíjasok). A jelöltek közül egy öttagú bizottság választja ki a díjazottat.
2020-ban összesen 318 jelölt volt, 211 ember és 107 szervezet. Alapból nem nyilvános a jelöltek listája, de a jelölők számos esetben elmondják, kiket ajánlottak.
A jelöltek között volt az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a 17 éves Greta Thunberg svéd klímaaktivista, Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök, a Black Lives Matter mozgalom és Donald Trump amerikai elnök is. Trumpot az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein között megkötött egyezmény tető alá hozásában játszott szerepéért jelölték.
2019-ben Abij Ahmed Ali etiópiai miniszterelnöknek ítélték a 100. Nobel-békedíjat, amiért rengeteget tett a határkonfliktus megoldásáért a szomszédos Eritreával.
Az idei orvosi Nobel-díjat a hepatitis C vírus felfedezéséért osztották ki.
A fizikai Nobel a fekete lyukak vizsgálatáért járt.
A kémiai Nobel-díjat a genomszekvencia szerkesztésére kifejlesztett genetikai ollóért ítélték oda.
Az irodalmi Nobelt pedig Louise Glück amerikai költőnő kapta.
A Nobel-békedíjat a többi Nobel-díjjal szemben nem Stockholmban, hanem Oslóban adják majd át december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján. A díjjal 10 millió svéd korona (kb. 335 millió forint) is jár. A koronavírus-világjárvány miatt ezúttal visszafogottabb ünnepség keretében tartják a díjátadót, mint általában.
(Borítókép: 2019. június 25-én készült kép a turkana népcsoporthoz tartozó nők egyikéről, aki csicseriborsó levelét tépi az északnyugat-kenyai Kakuma menekülttábor közelében lévő Kalobeyei településen, ahol a bentlakók növényeket termeszthetnek önmaguk ellátására. A menekültek havi négy amerikai dollárt kapnak az ENSZ Világélelmezési Program (WFP) nevű segélyszervezettől az élelmiszersegélyek mellett, amelyet elkölthetnek a tábor területén lévő üzletekben. Fotó: Kurokava Dai / EPA / MTI)