Louise Glück kapta az idei irodalmi Nobel-díjat

2020. október 08. – 12:55

frissítve

Louise Glück kapta az idei irodalmi Nobel-díjat

Másolás

Vágólapra másolva

Egy amerikai költőnő, Louise Glück nyerte az idei irodalmi Nobel-díjat, melyet „az egyéni létezést egyszerű csodálatossággal univerzálissá tevő, mással összetéveszthetetlen költészetével” érdemelt ki. Glück karrierje során hazájában számos fontos díjat, köztük Pulitzert és Nemzeti Könyvdíjat is nyert, és elismerésével ő lett a tizenhatodik nő, aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat.

Fotó: Twitter / The Nobel Prize

Erős érzelmekkel operáló költészetét gyakran önéletrajzi ihletésűként írják le, de merít mitikus elemekből, történelemből és a természetből is a személyes élmények és a modern élet leírásához. Louise Glück 1943-ban született New Yorkban, de magyar felmenőkkel is rendelkezik, apai nagyszülei az Egyesült Államokba emigrált magyar zsidók voltak. Glück tinédzserként étkezési zavarokkal küzdött, ami később a költészetében is visszaköszönt. Első, Firstborn című kötetét 1968-ban adta ki, versei közül néhányat magyarra fordítva a Versum honlapján lehet elolvasni. Glück díjazását a bizottság egyik tagja azzal indokolta, hogy a költőnő őszinte és megalkuvást nem ismerő hangja egyértelmű jele annak, hogy szeretné, hogy megértsék. Mint mondta,

„az önéletrajzi háttér számottevően, de nem kizárólagosan jelenik meg a munkájában, univerzalitásra is törekszik. Költészetének visszatérő elemei a család, a szigorú, de mégis játékos intelligencia és a kifinomult fogalmazásmód.”

A Nobel-díj kétségtelenül hatalmas presztízsnek örvend, és hatalmas megtiszteltetést jelent azok számára, akiket érdemesnek találnak rá, de az elismerés az átlagember számára aligha tűnik kifejezetten érdekesnek, szórakoztatónak meg aztán pláne nem. Beleértve ebbe az irodalmi Nobel-díjat is, pedig erről azért érdemes tudni, hogy rejtélyességben simán lekörözi bármelyik detektívregényt. Az irodalmi Nobel-díjról jelöltek, szűkített listák és kritériumrendszer hiányában soha senki nem tudja, hogy mégis mi a francért adták oda valakinek, de ennek ellenére minden évben lehet fogadni a lehetséges győztesre. Jellemzően olyan listák alapján, amik szinte sosem jönnek be – idén sem, Glück a mérvadónak számító Ladbrokes listáján közelében sem volt a tíz legesélyesebb szerzőnek, és az amúgy mindig szórakoztató esélylatolgatókban sem igazán merült fel a neve. Ez önmagában is elég lenne ahhoz, hogy az ember tűkön ülve várja a győztes kihirdetésének napját, az utóbbi évek történései pedig még érdekesebbé tették az irodalmi Nobel-díjat.

Az egyik nagy horderejű esemény kétségtelenül az volt, amikor a díjról döntő Svéd Akadémia 2016-ban mindenkit meglepve Bob Dylannak adta az elismerést, a másik pedig az, amikor 2018-ban egy szexbotrány szaggatta ízekre a testületet. A botrány nyomán a Bob Dylan díjazásában nagy szerepet játszó, azóta elhunyt Sara Danius távozott az Akadémia éléről, a testület álláspontja szerint pedig a közvélemény bizalma annyira megingott a testületben, hogy abban az évben ki sem osztották a díjat. A következő hónapok alatt az ügy középpontjában álló Jean-Claude Arnault két év börtönt kapott, a testületben ülő felesége, Katarina Frostenson pedig tavaly januárban távozott, miután kiderült, hogy szivárogtatott a győztesekről. A testület időközben új tagokkal gyarapodott, és nagyjából kilábalt a válságból, ezért úgy döntött, hogy a korábbi évről átcsúszó díjat is kiosztják, így pedig két lehetőségük is volt arra, hogy unalmas, de univerzálisan elismert szerzőkkel hűtsék le a kedélyeket.

A Nobel Alapítvány kérésére öt külsős szakértő is a segítségükre volt a legtökéletesebb jelöltek kiválasztásában, az Akadémia akkori elnöke, Anders Olsson pedig a díjak odaítélését megelőzően hangsúlyozta, hogy tisztában vannak a díjazottak nemi és etnikai sokszínűségének hiányával, illetve a testület eurocentrikusságával is. Ehhez képest mindkét díjat európai szerzőknek ítélték, utóbbit ráadásul az a Peter Handke kapta, aki

a délszláv háború idején áldozatnak állította be a szerbeket és korábban kijelentette, hogy nem tartja népirtásnak a srebrenicai mészárlást.

Az Akadémia később megvédte a döntését, de Handke elismerése egészen idáig ott lebegett a testület fölött. Az nem egyértelmű, hogy szándékosan intettek be a kritikusoknak, vagy csak csúnyán elszámították magukat, de a testületből a döntés nyomán távozó Kristoffer Leandoer szerint egyáltalán nem kizárt, hogy többen elégedettek voltak Handke díjazásának botrányos körülményeivel. Éppen emiatt nem is igazán lehetett megjósolni, hogy idén biztonsági játékot játszik majd az Akadémia, vagy megint meghúzza a váratlant, Glückkel azonban érezhetően nem vállaltak túl nagy kockázatot.

A 77 éves költőnő 10 millió svéd koronával (durván 342 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. A koronavírus-járvány miatt ugyanakkor ezúttal a díjazottakat nem csődítik majd egy helyre, mindenkinek a lakhelyéhez közel adják oda a díjat, amit digitálisan lehet majd követni, cserébe viszont a jövő évi ceremóniára is hivatalosak lesznek majd.

(Borítókép: Louise Glück egy 2014-es díjátadón. Fotó: Robin Marchant / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP)