Elnézéskéréssel indult a fizikai Nobel-díjazottjainak bejelentése kedden a Svéd Királyi Akadémián. Nem csak a bő 20 perc késés miatt, hanem azért is, mert a ceremóniát a koronavírus miatt a közönség csak online követheti.
Az akadémia főtitkárának angolul, svédül, németül, franciául és oroszul tett bejelentése alapján a díj „az univerzum sötét titkaival” kapcsolatos – azaz a fekete lyukakkal.
A díjat felerészben a fekete lyukak kialakulását tanulmányozó brit elméleti fizikus és matematikus Roger Penrose kapta, a másik felén a német Reinhard Genzel professzor, a Max Planck Intézet vezető munkatársa, közösen az amerikai Andrea Ghez professzorral, aki jelenleg a University of California, Los Angeles (UCLA) fizikai és csillagászati tanszékén oktat. Az indoklás szerint a díjat ők a galaxisunk középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk felfedezéséért kapták.
A most 89 éves Penrose érdeme, hogy bebizonyította: a fekete lyukak léte összeegyeztethető az általános relativitás-elmélettel a gyakorlatban is, nem csupán elméleti lehetőségről van szó.
Az 55 éves Ghez és a 68 éves Genzel pedig az univerzum közepén lévő szupernehéz fekete lyuk felfedezésével ezt a gyakorlatban is igazolták.
A helyszínen lévő, csupán néhány fős újságírói stáb tagjai nem merészkedtek túl közel a fekete lyukak témájához, amikor a telefonon elért Andrea Ghezt kérdezhették: arra voltak kíváncsiak, hogy mit éreztek a tudósok, amikor bizonyítékát látták a szupernehéz fekete lyuknak: „Kétséget” – volt a rövid válasz. Hogyan áll meg benne az idő, egyáltalán mi történik a fekete lyukban: „Ezt pontosan nem tudjuk ezért is ennyire fantasztikus objektumok.” És milyen nőként megnyerni a díjat: Ghez elmondta, ennek a kiemelt jelentőségét is átérzi, nőként bízik abban, hogy példája más nőket is arra inspirálja majd, hogy ne maradjanak távol a tudományos területektől.
Hétfőn osztották ki az orvosi Nobel-díjat, ezúttal a hepatitis C vírus felfedezéséért.
A keddi fizikai Nobel-díj után szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi díjak átadása jön Stockholmban. Pénteken a Nobel-békedíjat – Alfred Nobel végrendeletének megfelelően – a norvég fővárosban, Oslóban adják át. A békedíj odaítéléséről döntő bizottságot a norvég parlament jelöli ki.
Utolsóként a közgazdasági Nobel-díjként ismert díjat osztják ki – ismét Stockholmban –, október 12-én. Ez eredetileg volt nem része Alfred Nobel végrendeletének. A hivatalosan Közgazdasági Nobel Emlékdíjnak nevezett kitüntetést a Svéd Nemzeti Bank hozta létre, 1968 óta osztják ki. Azért tekinthető mégis a Nobel-díjnak, mert a Nobel Alapítvány támogatta a kezdeményezést
A díjakkal pénzjutalom jár, amelynek összege változó, mivel a végrendelet szerint azt Alfred Nobel vagyonának kamataiból fedezik. A pénzdíj jelenleg kilencmillió svéd korona – nagyjából 300 millió forint. Az ünnepélyes átadásra decemberben kerül sor, ezt is online bonyolítják le.
