Miért járt Nobel-díj a hepatitis C vírus felfedezéséért?

2020. október 05. – 13:27

Másolás

Vágólapra másolva

„A világon jelenleg 71 millióan szenvednek krónikus hepatitis C (HCV) fertőzésben. A nyolcvanas évek végéig nem is ismerték ezt a vírus. A most Nobel-díjjal elismert három amerikai kutató munkájának jelentősége abban van, hogy azonosították a vírust, és ezzel megnyitották az utat a kezelési lehetőségek felé” – mondta a Telexnek Schaff Zsuzsa Széchenyi-díjas orvos, patológus, a Semmelweis Egyetem professzora, aki korábban az egyik díjazottal, Harvey J. Alterrel együtt dolgozott az amerikai National Institute of Healthben.

Mint megírtuk: hétfőn délelőtt három amerikai kutató, Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice kapta az idei orvosi Nobel-díjat a hepatitis C vírussal kapcsolatos kutatásaiért.

Először csak azt tudták, hogy nem A és B vírus

A vírust egészen a nyolcvanas évek végéig nem ismerték. A kutatók „non-A, non-B hepatitisnek” nevezték el – magyarázta a Telexnek Schaff Zsuzsa. Aki ezzel a vírussal megfertőződött, azok 80 százalékánál idült májgyulladást, krónikus hepatitiszt okozott, amelynek talaján májzsugor, cirrózis alakulhatott ki, annak talaján pedig májrák jöhetett létre, mondta Schaff Zsuzsa.

Schaff Zsuzsa – Fotó: semmelweis.hu

A most díjazott kutatók voltak az elsők, akik a kezdeti lépéseket megtették a vírus meghatározásában, karakterizálásában. Igazolták, hogy ez egy ribonukleinsav, genetikus anyaggal bíró vírusrészecske. Igazolták azt is, hogy először vérkészítmények és fertőzött eszközök útján jöhetett létre a vírusfertőzés.

Egy innovatív megoldás: a PCR-teszt

A kutatók a vírus azonosításához egy nagyon innovatív megoldást alkalmaztak, mondta Schaff Zsuzsa. Ez volt a polimeráz-láncreakció, ami a nyolcvanas években abszolút újdonságnak számított. Ezt az eljárás az új koronavírus-járvány megjelenése óta szinte mindenki ismeri, ez ugyanis a PCR-teszt.

Azzal, hogy ki lehetett mutatni a hepatitis C-vel fertőzött embereket, elkezdődhetett a betegség gyógyítása is, folytatta a Semmelweis Egyetem professzora. Kezdetben nem specifikus, úgynevezett interferonalapú kezeléseket alkalmaztak, amelyekkel a betegek körülbelül 30 százalékát tudták meggyógyítani. Később a ribavirin alkalmazásával a betegek 50-60 százaléka vált gyógyíthatóvá. A legnagyobb áttörést aztán a direkt ható antivirális szerek alkalmazása jelentette.

Minden egészségügyi dolgozót szűrnek

Ezeket hazánkban is alkalmazzák, és ezek a szerek a betegek több mint 90 százalékánál garantálják a vírusmentességet. Schaff Zsuzsa külön kiemelte a kormány pozitív hozzáállását a hepatitis C elleni harchoz. Tavaly tették kötelezővé minden egészségügyi dolgozó szűrését hepatitis C-re. Ha valakinél a teszt pozitív lesz, annál várólista nélkül elkezdhető a kezelés a súlyos szövődmények elkerülésére. Ez még a nálunk fejlettebb egészségüggyel bíró országokban sem evidens, emelte ki Schaff Zsuzsa.

Ezzel nagy mértékben csökkenthető a HCV-fertőzöttek száma. Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra HCV-mentes legyen a világ.

Jobb időben felismerni

A vírus a szigorú ellenőrzésnek köszönhetően a vérátömlesztésre, vérpótlásra használt vérkészítmények útján már nem terjed, de fertőzött eszközök révén továbbra is bekerülhet a szervezetbe. A hepatitis C eléggé terjed a szabadságvesztésüket töltő fogvatartottak és az intravénás droghasználók körében is, de étellel nem, és szexuális úton is csak korlátozottan adódik tovább (ellentétben a hepatitis B-vel, ami sokkal inkább terjed nemi úton). A jó hír, hogy a vírusfertőzés gyógyítható, ha azt idejében felismerik, és a páciens időben megkapja a kezelést.

Schaff Zsuzsa szerint a három amerikai kutató abszolút megérdemelten kapta az idei orvosi Nobel-díjat. A professzor egyedül azon csodálkozott, hogy a téma negyedik rendkívül elismert szakértője, Daniel W. Bradley neve nem szerepelt a díjazottak között.