Mit mutat az orosz támadások iránya?

A kibertámadások mellett az orosz egységek három fő irányból indítottak támadást Ukrajna ellen: keletről, északról és délről. Csütörtök délelőttig a katonai infrastruktúra elleni célzott rakétatámadások domináltak, de több irányból a harckocsik, Donbaszban pedig helyi beszámolók szerint gyalogos egységek is megindultak. A legnagyobb harcok a második legnagyobb ukrán város, Harkiv környékén vannak. Az ukrán repülőterek és katonai infrastruktúra elleni célzott támadások lényegében egész Ukrajna területére kiterjednek, nyugat-ukrán katonai célpontokon (Lviv, Ivano-Frankivszk) is voltak robbanások. Jelenleg sok az ismeretlen tényező, és az eddigi műveletekből nehéz következtetni a katonai műveletek stratégiai céljára. Néhány pontot azért már így is ki lehet emelni.

A műveletek megindítása előtt 160 ezer orosz katona vette körbe északról, keletről és délről Ukrajnát: a határ mentén felsorakozó egységek és a hétfőn elismert szakadár tartományokba bevonuló, hivatalosan „békefenntartó” egységek mellett ott vannak Belaruszban is, ahonnan a közös hadgyakorlat végeztével sem vonultak ki, délről pedig a fekete-tengeri flotta is partraszállásra készült.

Előzetesen nem lehetett tudni, hogy ha megindul az orosz támadás, az milyen volumenű lesz, és milyen stratégiai célokat fog követni. Kérdés volt például, hogy Belaruszból is lesz-e támadás. Azóta már tudjuk, hogy erre is igen a válasz. Kijev pedig csak száz kilométerre van a belarusz határtól.

Az már az első órák híreiből (ezeket ebben a hírfolyamban is folyamatosan követjük) látszik, hogy az egyik legrosszabbnak tartott forgatókönyv következett be, vagyis nem regionális jellegű hadművelet kezdődött. A katonai létesítmények és repülőterek elleni célzott légitámadások mellett három fő irányból szárazföldi hadműveletek is kezdődtek.

Légicsapások

Több nagyváros katonai célpontjai és repülőterei ellen, egész Ukrajnában voltak orosz rakétatámadások. Kijev, Donyeck, Harkiv, Zsitomir, Herszon repülőterein egyaránt voltak becsapódások, de a határhoz közelebbi célpontok mellett távolabbi bázisokon is volt pusztítás. Ez történt a Fekete-tenger északnyugati partján lévő Odesszában és a nyugat-ukrajnai Lvivben és Ivano-Frankivszkban is. Zelenszkij ukrán elnök bejelentése szerint legalább 25 repülőtér és légibázis ellen voltak orosz csapások. A nap folyamán megindult az orosz légicsapások második hulláma is, de ennek részleteiről még nem sokat tudni.

Precíziós csapásmérő eszközökkel, Kalibr cirkálórakétákkal (ezek 400-500 kg-os hagyományos robbanófejeket szállítanak) láthatólag az ukrán katonai kommunikációt, vezetésirányítási és kapcsolattartási központokat igyekeznek megbénítani, valamint a légibázisokat. A valószínűsíthető cél az ukrán légvédelem és légierő minél pontosabb és gyorsabb kiiktatása. Az eddigi hírek alapján a légicsapások első hulláma nem tűnt annyira intenzívnek, nem jellemezték olyan vad, nagy hatótávolságú tüzérségi csapások, mint amivel a katonai elemzők előzetesen számoltak. Dél körül azonban megindult a második hullám – arról még nincs képünk, hogy ennek mekkora az ereje. Egyelőre döntően rakétatámadásokról van szó, az orosz légierő az eddigi hírek szerint még nem szállt fel.

Szárazföldi támadások

Orosz katonai konvojok több helyen átlépték a határt. Az ukrán határőrség többek között a Kijevtől északra fekvő Csernyihivnél, keleten Szuminál és Harkivnál számolt be erről, és orosz katonai járművek érkeztek a Krím felől is. A szárazföldi erők bevonulását tüzérségi támadások előzték meg.

Három szárazföldi műveleti irány bontakozik ki, ezek azonban részben eltérő jellegűnek és volumenűnek tűnnek. Külön-külön nézve ezeket:

• Kelet: Az orosz egységek a Donbasz térségében több helyen átlépték a határt. Itt már nemcsak harckocsizó egységekről vannak beszámolók, hanem orosz gyalogsági erők előrenyomulásáról is. Valószínűsíthető cél a teljes Donbasz megszállása, Donyeck és Luhanszk megyék azoknak részeire is kiterjedően, amelyek ukrán, nem pedig a szakadár erők ellenőrzése alatt álltak. Itt a műveletek egy területfoglaló háború jellemzőit mutatják.
• Észak: A széles északi front Harkivtól egészen a belarusz–ukrán határig húzódik. Harkiv a második legnagyobb ukrán város, 40 kilométerre van az orosz határtól. Itt orosz egységek hajnalban átlépték a határt, a beszámolók szerint már Harkiv elővárosában vannak, és dél felé, a Donbasz irányába vonulnak. Az utakon orosz ellenőrző pontokat létesítettek. Belarusz felől is több helyen átlépték orosz egységek a határt ukrán források szerint. Lukasenko belarusz elnök bejelentette, hogy egyes belarusz erők is készek csatlakozni az Ukrajna elleni hadműveletekhez. Egyelőre nincs arról hír, hogy belarusz egységek már ténylegesen bekapcsolódtak volna. Lukasenko azt mondta, hogy belarusz egységek a kelet-ukrajnai Donbasz elleni műveletekben nem vesznek részt, de Donbasz tőlük amúgy is messze van, itt inkább az a kérdés, hogy Kijev és más észak-ukrajnai területek ellen bevetik-e őket. Az enélkül is látszik, hogy orosz egységek Belarusz felől is támadnak.
• Dél: Kelet-Ukrajnához képest délen az első órákban alacsonyabbnak látszik az intenzitás, de a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félsziget felől itt is átlépték a határt. Helyi beszámolók szerint orosz harckocsik vonulnak észak felé Herszon megyében. Nova Kahovka nevű faluból, ami már hatvan kilométerre van északra a Krímtől, az ukrán falvakon észak felé átvonuló orosz harckocsioszlopokról érkeztek hírek. Nem tudni, hová tartanak, a stratégiai cél ugyanúgy elképzelhető, mint az, hogy a déli orosz műveletek célja inkább az ukrán haderő lefoglalása, hogy ne tudjanak minden erőt a fő műveleti területnek tűnő keleti tartományokba összpontosítani. Nagy volumenű orosz partraszállást egyelőre nem látni, az erről szóló első hírek (például Odesszában) az ukrán honvédelmi minisztérium szerint hamisak voltak.

Mit látni az eddigi orosz műveletekből?

A kibertámadások, a precíziós nagy hatótávolságú rakétatámadások és a három irányból érkező szárazföldi támadások iránya összességében megfelel a katonai várakozásoknak, bár a légitámadások első hullámának alacsonyabb intenzitása némi meglepetést jelent, mert arra lehetett számítani, hogy az orosznál jóval kevésbé izmos ukrán légvédelmet és légierőt azonnal, már a földön megpróbálják megsemmisíteni. Elképzelhető, hogy ezt éppen ezekben az órákban teljesítik be.

Putyin a hajnali bejelentésében azt mondta, nem akarják Ukrajnát megszállni, és az eddigi műveletek ennek megfelelnek. Bár vannak hírek nyugat-ukrajnai katonai célpontok elleni támadásokról is, ezek alapvetően az ukrán légierő ellen irányulnak. Kelet-Ukrajnában azonban területfoglaló jellegű műveletek látszódnak. Az alapvető kérdés, hogy ezek milyen nagyságú területre irányulnak. A legvalószínűbb, hogy a tágabb Donbasz térség, az ukrán fennhatóság alatti Donyeck és Luhanszk megyék a közvetlen célpont – Putyin szavai szerint ezeket a hétfőn elismert szakadár entitások részének tekintik, annak ellenére, hogy ott ukrán erők vannak. A nagy kérdés, hogy ezen túlmenően meddig akarnak katonailag elmenni.

Amit most katonailag főleg figyelni érdemes:

• Lesz komolyabb mértékű partraszállás Dél-Ukrajnában? A partraszállás lehetséges az Azovi- és a Fekete-tenger partján, Mariupol vagy akár Odessza környékén, és az is kérdés, hogy mekkora erők támadnak az annektált Krím félszigetről. A nagy erejű szárazföldi támadás délről egy kiterjedtebb orosz célnak felelne meg, amely akár Ukrajna déli, tengerparti sávjának megszerzését is célozhatja. Egyelőre ennek nincs jele, és kulcskérdés, hogy a következő órákban, egy-két napban lesz-e második hullám, amiben újabb területszerző akciók is kibontakoznak. Az elemzők többsége szerint az orosz egységek akár a Dnyeperig elmehetnek (ennek bal partja volt a 18. század és a Szovjetunió felbomlása között orosz fennhatóság alatt), de az is elképzelhető, hogy Oroszország megelégszik a tágabb Donbasz megszerzésével.
• Lesz támadás a nagyvárosok ellen? Idáig az oroszok döntően katonai létesítményeket támadtak, valamint Donbasz térségében nyomulnak előre. A katonai nehézséget a nagyvárosok, mint Mariupol és Harkov elfoglalása jelentené. Városharcot vívni borzasztó erőforrás-igényes, és jelentős megszálló kapacitást igényel, a bevethető katonai képességből még nem következik, hogy az oroszok meg is tudnák szállni az összes előttük megnyíló területet. Az elemzők szerint a városharc lenne a nagy csapda, amibe az oroszok belesétálhatnak, és amibe az ukránok várhatóan megpróbálhatják behúzni őket. Erre utal, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz támadás után szinte azonnal bejelentette, hogy minden arra alkalmas embernek fegyvert osztanak, akik azt büntetlenül használhatják a támadó orosz seregekkel szemben. A véres gerillaharcba bocsátkozás az oroszoknak azért sem érdekük, mert annak képei a polgári áldozatokkal a nemzetközi közvéleményben még tovább rontanák a háború agresszió megítélését a világban és odahaza.
• Hol vannak az ukránok? Miközben Oroszország általános támadást indított ellenük, egyelőre nem nagyon látni az ukrán műveleteket. Kijevi források ugyan azt állították hogy lelőttek hat orosz repülőgépet és helikoptert, ennek azonban semmi bizonyítéka, és ez egyébként is csak egy töredéke lenne az ukrán határok környékén állomásoztatott 240 orosz katonai légijárműnek. A szárazföldi összecsapásokról az ukrán honvédelmi minisztérium azt állítja, a kelet-ukrajnai Harkiv környékén, a szakadár tartományok közelében súlyos harcok vannak. Mariupolt és a donyecki szakadár tartományhoz legközelebbi Shasztyát ukrán források szerint tartják, de hogy ezekben a városokban is vannak-e harcok, nem tudni. Kérdés, hogy az ukránok mennyire bocsátkoznak nyílt harcokba, milyen védelmi vonalakon próbálják megállítani az előrenyomuló orosz egységeket.

Köszönjük Csiki Varga Tamás, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézete munkatársa szakmai segítségét.