Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kijevet robbanások rázták meg péntek hajnalban

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint minden bizonyíték arra utal, hogy Oroszország be akarja keríteni Kijevet. „Szerintünk Moszkvának olyan tervei vannak, amelyik széles körű emberi jogi visszaéléseket okoznának – vagy akár még rosszabbat – az ukrán néppel szemben” – mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) rendkívüli ülésén. Most az EBESZ és a nemzetközi közösség is láthatja, hogy Oroszország teljesen feladta korábban vállalt kötelezettségeit. „Ezt soha nem felejtjük el” – mondta. (CNN)

A Guardian közvetítése szerint az ország északkeleti részén található Szumiban lehetett sorozatos lövések hangját hallani – miközben elég nagy terület állt lángokban –, míg a CNN arról írt, hogy helyi idő szerint éjfél után kicsivel orosz területről kezdték lőni Ukrajnát Harkiv közelében. A CNN tudósítói az oroszországi Belgorodtól délre, az Ukrajna felé vezető utolsó ellenőrzőpont és az ukrajnai Harkiv városába vezető autópálya közelében látott nagyobb orosz csapatokat.

Eközben továbbra is bizonytalan a Kijev mellett található Hosztomeli, vagy Antonov-repülőtér helyzete, amelyről korábban elterjedt, hogy egy alapos helikoptertámadást követően orosz ejtőernyősök foglaltak el a reggeli órákban.

A Reuters közlése szerint egy ukrán elnöki tanácsadó előbb azt mondta, hogy visszafoglalták a repülőteret, majd korrigált, miszerint továbbra is harcolnak a repülőtérért.

Dimitrij Rogozin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz feje egészen dermesztő üzenetet osztott meg Twitteren a Joe Biden amerikai elnök által bejelentett szankciókra reagálva. Rogozin költői kérdésként felteszi, hogy ha megszüntetik az amerikai–orosz együttműködést, akkor „ki fogja megmenteni az ISS-t attól, hogy irányíthatatlanul lezuhanjon a pályáról és amerikai vagy európai területre essen?”.

Ezzel arra utal, hogy a Nemzetközi Űrállomást jelenleg a Szojuz rakétáival tartják pályán, de szerencsére Rogozin valószínűleg csak egy vagdalkozó fenyegetést pötyögött ki magából, az ISS-en 2022. február 21-én, vagyis alig pár napja dokkoló Cygnus NG-17 ugyanis szintúgy képes pályára tolni az űrállomást, így nem kell attól tartani, hogy szándékosan a Földnek vezetnék az ISS-t, amit jelenlegi tervek szerint 2031-ben nyugdíjaznának csak.

Hogy Rogozin egyértelműen Amerikát fenyegeti, azt jól jelzi az is, hogy így folytatja: „Lehetőség van arra is, hogy egy 500 tonnás szerkezet Indiára és Kínára essen. Meg akarja fenyegetni őket egy ilyen kilátással? Az ISS nem repül Oroszország fölött, így minden kockázat az Öné. Készen áll ezekre? Uraim, amikor szankciókat terveznek, ellenőrizzék azokat, akik ezeket a szankciókat létrehozzák.”

Az már csak a hab a tortán, hogy Joe Bident egész egyszerűen Alzheimer-kórnak emlegeti.

A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető ezt egy bírósági tárgyalásán mondta el, írja a BBC. A Dozhd független orosz hírportál által közzétett videón a rabruhát viselő Navalnij arról beszél, hogy „rengeteg áldozathoz, tönkretett jövőhöz és az orosz állampolgárok további elszegényedéséhez” fog vezetni az ukrajnai invázió.

„Ezt az Oroszország és Ukrajna közötti háborút azért robbantották ki, hogy elfedtessék az orosz állampolgároktól való lopást, és eltereljék a figyelmet az országon belüli problémákról.”

Navalnij nem először kritizálja az ukrajnai inváziót, kedden arról írt a Twitteren, hogy Putyin és az orosz nemzetbiztonsági tanácsban ülő többi „szenilis tolvaj” „vért akar”.

Az Ukrajnában bevezetett hadiállapot miatt ideiglenesen korlátozzák „az állampolgárok egy bizonyos kategóriájának Ukrajnából való kiutazását” – közölte az ukrán határőrség magyar idő szerint csütörtök este.

Ez az Ukrán Állami Határőrszolgálat Facebook-posztja szerint azt jelenti, hogy amíg fennáll a hadiállapot, addig a 18 és 60 év között férfiak nem hagyhatják el az országot.

Ahogy arról a helyszíni riportunkban már beszámoltunk, csütörtökön sok fiatal férfi indult el Magyarország felé is azért, hogy ne kapják meg a behívójukat. A csütörtök este bejelentett korlátozás nem számít váratlannak, korábban sok ukrán tartott attól, hogy a rendkívüli helyzet bevezetése után már akkor sem hagyhatják el a hadköteles korú férfiak az országot, ha még nem kapták meg behívójukat.

Emmanuel Macron francia elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, akit felszólított, hogy azonnal állítsa le Oroszország offenzíváját Ukrajna ellen, írja az AFP a francia elnöki hivatalra hivatkozva. A Kreml szerint Macron kérte a telefonbeszélgetést, ami alatt Putyin „kimerítő” magyarázatot adott arról, hogy miért indította meg a katonai műveleteket. Macron az elmúlt hetekben többször is próbált diplomáciai megoldást találni az Ukrajna körüli orosz csapatösszevonások miatt kialakult háború közeli helyzetre, még vasárnap is megpróbált tető alá hozni egy találkozót Oroszország, Ukrajna és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) részvételével.

Oroszország eddig több mint 160 rakétát indított Ukrajna irányába, közölte csütörtökön újságírókkal egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő. A rakéták többsége rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta, de közepes hatótávolságú, valamint cirkálórakétákat is bevetettek csütörtökön az oroszok a tisztviselő szerint.

(CNN)

Közel kétszáz pécsi gyűlt össze csütörtök este a város főterén az Emberség Erejével Alapítvány által szervezett gyertyagyújtáson. A gyertyagyújtáson részt vett Péterffy Attila polgármester és Szakács László képviselőjelölt is. A civilek riadóláncot is szerveznek arra az esetre, ha a városba is érkeznének ukrán menekültek. (2016-ban hasonló módon szerveződtek önkéntes segítők a városon áthaladó szír menekültek megsegítésére, most annyiban más a helyzet, hogy a polgármester kijelentette: a város minden segítséget meg fog adni az ide érkezőknek).

Az erről szóló kormányrendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben, feloldva egy korábbi törvényben foglalt szigorítást, miszerint csak külképviseleten lehet igényelni menekültstátuszt. Cikkünk a témában.

Egyre több információ van arról, hogy hol történhettek orosz támadások csütörtökön, de sok a nem megerősített értesülés. Térképre tettük a csütörtöki orosz támadások főbb, a nyugati média által jelentett ukrajnai célpontjait. Az alábbi településekről mind jelentettek robbanásokat. Ezek lehettek szárazföldi és légitámadások, de rakétacsapások is.

A nyugat-ukrajnai Lviv város vezetése bejelentette, hogy helyi idő szerint éjjel 11-től lekapcsolják éjszakára a közvilágítást a 720 ezer fős településen, amit biztonsági okokkal indokoltak. A lakosokat arra kérték, hogy tegyenek hasonlóan, és csak rendkívüli okból hagyják el otthonaikat. Azt is hangsúlyozták, hogy nem energiaellátási problémák miatt kérik a világítás lekapcsolását, hanem megelőző lépésként mindenki biztonságáért. Lvivbe több külföldi követség is átköltözött Kijevből az elmúlt hetekben egyre feszültebbé váló helyzetben. (CNN)

A DK EP-képviselője szerint Európának sokkal hamarabb kellett volna megálljt parancsolnia Oroszországnak. Hogy nem így történt, abban Orbánnak is szerepe van. Ugyanakkor abban bízik, hogy a tervezett gazdasági szankciók rövid távon is hatásosak lehetnek, és megfékezhetik Putyint. A szankciókról jövő héten dönthet az Európai Parlament.

Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külsős munkatársa szerint az az oroszok érdeke, hogy minél hamarabb lezárják a háborút. Addig mennek, amíg szét nem zúzzák az ukrán haderőt, és ki nem kényszerítik a jelenlegi, Nyugat-barát ukrán vezetés leváltását. Az ukránok nem tudnak érdemi ellenállást kifejteni, mostanra megsemmisülhetett az ukrán légvédelem.

Az orosz állami hírügynökség jelentése szerint lezuhant egy An-26-os katonai szállító repülőgép az Ukrajnához közeli Voronyezs régióban, miközben felszerelést szállított. A közleményben annyit közöltek csak, hogy „a személyzet meghalt”, de nem részletezték, hogy hányan voltak a fedélzeten. A lezuhanás okaként műszaki hibát jelöltek meg.

Csütörtökön korábban egy ukrán felségjelű An-26-os is lezuhant, az kényszerleszállás közben. (CNN)

„A Lendvay utcai Fidesz-székházhoz nem lehet odajutni, mert az utcát lezárta a rendőrség”

– jelentette helyszíni tudósítónk. Pár tucat tüntető ugyanis átment oda az orosz nagykövetség előtti tüntetést követően, de nem tudott bejutni az utcába. „Bűnözőket védtek!” – kiabálták a rendőröknek.

A demonstrálók valószínűleg az Lukácsi Katalin felszólalásának a hatására kalandoztak el a Lendvay utcába. Az ellenzék Putyin ellenes, Ukrajna mellett kiálló tüntetésének a végén ugyanis bemondták, hogy akinél uniós vagy ukrán zászló van, az lehetőség szerint ejtse útba a Fidesz-székházat és „felejtse ott a zászlót”, hogy emlékeztesse a fideszeseket Putyin katonai akciójára.

Csütörtök este hét órára szervezett tüntetést az orosz nagykövetség Bajza utcai épülete elé az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség. Az esemény végére többezresre duzzadt a tüntető tömeg, amelyben feltűnt az ukrán, magyar és EU-s zászlók mellett egy Hitler-bajuszos Putyint ábrázoló transzparens is. Az ellenzéki politikusok gyakran kötötték a háborúellenes gondolataikat a közelgő országgyűlési választás kampányüzenetéhez:

• Donáth Anna, a Momentum elnöke például arról beszélt, hogy egységes Európáért kell küzdeni, de ez nem valósulhat meg addig, amíg Orbán Viktor hatalmon van, ezért a jelenlegi miniszterelnöknek „buknia kell április 3-án”.
• Karácsony Gergely főpolgármester belefűzte a beszédébe, hogy április 3-án „az ukrán és az orosz barátainkért is jól kell szavaznunk”.
• Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke azt állította, hogy április 3-án „le fogjuk váltani a diktátor haverját”, és ezzel az önellátás útjára fog lépni.

Az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a kormányváltás feladatát meg kell hagyni áprilisra, csütörtök este pedig életekért kell aggódni, magyar, ukrán és orosz életekért, és tenni kell azért, hogy a konfliktusokat békés módon rendezzék.

A felszólalók között egyébként nemcsak politikusok voltak, beszédet mondott Osváth Zsolt influenszer és Józan László, kárpátaljai származású színész, valamint színpadra lépett Gerendás Péter, zenész is, aki John Lennon számokat énekelt és énekeltetett a közönséggel. Az eseményekről részetesen ebben a cikkünkben számoltunk be.

A Fehér Ház sajtóközleményben tudatta az Oroszország ellen bevezetett szankciókat:

• Megszakítják Oroszország legnagyobb pénzintézetének, a Sberbanknak, és 25 leányvállalatának az amerikai pénzügyi rendszerrel való kapcsolatát.
• Teljes körű blokkoló szankciókat vezetnek be Oroszország második legnagyobb pénzintézete, a VTB Bank (VTB) ellen, beleértve 20 leányvállalatát is. Ez az intézkedés befagyasztja a VTB minden, az amerikai pénzügyi rendszerrel érintkező vagyonelemét, és megtiltják az amerikai személyeknek, hogy velük üzleteljenek.
• Ugyanilyen, teljes körű blokkoló szankciókat vezetnek be három másik jelentős orosz pénzintézettel, a Bank Otkritievel, Sovcombank OJSC-vel és Novikombankkal, valamint 34 leányvállalatukkal szemben is.
• Új adósság- és tőkekorlátozásokat vezetnek be a tizenhárom befolyásos orosz nagyvállalat és szervezet ellen. Az érintett vállalatok: Sberbank, AlfaBank, Credit Bank of Moscow, Gazprombank, Russian Agricultural Bank, Gazprom, Gazprom Neft, Transneft, Rostelecom, RusHydro, Alrosa, Sovcomflot és Russian Railways.
• További teljes blokkoló szankciókat vezetnek be az orosz elit legbefolyásosabb tagjai és családtagjaik ellen.
• 24 belarusz magánszemély és szervezet ellen is szankciókat vezetnek be az Ukrajna elleni invázió támogatása miatt. Ezek között szerepel két jelentős belarusz állami tulajdonú bank, kilenc védelmi cég, valamint hét, a rezsimhez kapcsolódó tisztviselő.
• Korlátozzák szinte valamennyi amerikai termék és bizonyos amerikai eredetű szoftverek, technológiák vagy berendezések felhasználásával külföldi országokban gyártott termékek katonai célú, oroszországi importját.
• Megtagadják érzékeny technológiák oroszországi importját, amely elsősorban az orosz védelmi, repülési és tengerészeti ágazatot célozza, hogy elvágják Oroszország hozzáférését a csúcstechnológiához.

Az orosz támadás egyik indoka az állítólagos ukrán atomfegyverkezési szándék volt. Ukrajna 1994-ben a teljes megörökölt szovjet arzenálról lemondott, hogy cserébe nagyhatalmak garantálják a területi egységét. Oroszország ezt már másodjára rúgja fel, de ettől még az ukránok nem tudják újra összerakni a szétszerelt szovjet rakétákat. Bővebben itt>>>

A nap folyamán több orosz híresség jelezte támogatását Ukrajna felé, illetve fejezte ki felháborodását hazájuk katonai agresszióját illetően. A Kommerszant orosz napilap riportere, Elena Csernenko háborúellenes petícióját például már több mint 100 orosz újságíró írta alá.

A népszerű tévébemondó Makszim Galkin, illetve az orosz állami tévécsatornákon is gyakran szereplő Valerij Meladze popénekes Instagramon ellenezték a háború kirobbanását.

Ezeket az adatokat Oleh Ljasko ukrán egészségügyi miniszter közölte a Reutersszel csütörtök este. Ljasko elmondta, hogy csütörtökön kórházak és egészségügyi dolgozók is tűz alá kerültek – többek között a donyecki Avdijivkában és Vuhledarban –, és az egészségügyi dolgozók között is voltak áldozatok.

A védelmi miniszter helyettese továbbá annyit közölt, hogy a donyecki régióban – elsősorban a kikötőváros Mariupolban – sorozatos robbanásokat tapasztalnak.

Folyamatos dörgést lehetett hallani órákon át, mondta a Sky News helyszíni tudósítója a szakadár területek közelében megtámadott Mariupolból. Azt mondta, hogy távolabb lehet látni a tüzérségi támadásokat, de a város keleti részén is becsapódtak rakéták.

A BBC szerint Kijev mellett is folytatódnak a harcok, az ukrán erők megpróbálják visszaszerezni az oroszok által elfoglalt légibázist. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy vissza fogják szerezni a repteret, és visszaszorítják az orosz csapatokat. (Sky News, BBC)

Az ENSZ becslése szerint legalább 100 ezer ember indult el Ukrajnán belül a háború elől menekülve, hozzátéve, hogy a helyzet még mindig kaotikus, és gyorsan változó.

A CNN szerint a menekülteket segítő szervezetek forrásokat mozgósítanak a kitelepített ukránok megsegítésére. A menekültek áttelepítésének mértéke és terjedelme valószínűleg az elkövetkező napokban és hetekben kerül majd előtérbe. A menekültügyi szószólók azonban már most figyelmeztetnek a kitelepítésre – és a menekültek szükségleteinek kielégítésére –, mivel Oroszország megszállja Ukrajnát.

A magyar kormány 600 ezer menekülttel is számolhat a „Kárpátokon túlról”, derült ki Orbán Viktor csütörtöki videójának hátteréből. A videó végén Orbán is elmondja, hogy a hadseregnek fel kell készülnie arra, hogy „ha a dolgok rosszra fordulnak, és menekültek érkeznek” akkor a rendőrséggel együtt ezt a helyzetet tudja kezelni.

A magyar–ukrán határon már csütörtök délután óriási volt a forgalom, a Telexnek több menekülővel is sikerült beszélnie.

Az ENSZ szerdai közgyűlésén egyébként az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield azt mondta, kormánya becslése alapján egy esetleges orosz invázió 5 millió embert foszthat meg otthonától, korunk „egyik legnagyobb menetkültválságát indítva el”.

A BBC közlése szerint legalább 735, a CNN információi szerint viszont már nagyjából 1500, a háború ellen tüntető embert tartóztattak le Oroszország külöbböző városaiban, a legtöbbet természetesen Moszkvában. Helyszíni videók alapján legalább 2000-en gyűltek össze a moszkvai Vörös tér közelében található Puskin téren tiltakozva.

Korábbi videók alapján így vonszolták el a moszkvai és szentpétervári tüntetőket.

Az Egyesült Államok hétezer katonát küld Európába, erről a CNN ír tudósításában egy magas beosztású amerikai tisztségviselőre hivatkozva, aki Joe Biden amerikai elnök tájékoztatója után beszélt az újságírókkal.

Biden azt mondta, hogy Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba és Romániába érkeznek egységek, melyek már eddig is Európában állomásoztak. A felsorolásban nem szerepelt Magyarország. Egy NATO-átcsoportosítás keretében Németországba is további amerikai katonákat csoportosítanak.

Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy erőik nem azért mennek Európába, hogy Ukrajnában harcoljanak, hanem azért, hogy megvédjék és megnyugtassák kelet-európai NATO-szövetségeseiket.

Biden újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni közvetlen szankciók továbbra is „napirenden vannak”. Arra a kérdésre azonban, hogy miért nem szankcionálja már ma Putyint, nem volt hajlandó válaszolni.

A szénhidrogén-szállítások ma még folyamatosak, de a nukleáris, a pénzügyi, vagy az egészségügyi kapcsolatokban is súlyos problémákkal fenyeget a háború. Van olyan magyar cég, amelynek kijevi munkatársai ma már tábori ágyon alszanak egy nyugat-ukrajnai irodában. A magyar – orosz gazdasági kapcsolatok elsősorban az energetikában fontosak, de azért az egészségipar, gyógyszeripar, vagy a bankszektor is erős kárvallottja lehet a helyzet fokozódásának. Bővebben itt írtunk erről>>>

A külügyminiszter közölte: 60 hívást fogadtak a követségen, aminek munkatársai nem tudták mindig felvenni a telefont, mert gyakorta a pincébe kellett lemenniük a légiriadó miatt. Ezért azt tanácsolják a kintieknek, hogy a mindig elérhető konzuli szolgálat számát tárcsázzák, hozzájuk 80 hívás futott be ma. Bővebbet cikkünkben olvashat.

Biden elnök úgy fogalmazott, hogy az amerikai erők nem vesznek részt és nem is fognak részt venni az Oroszországgal folytatott ukrajnai konfliktusban.

„Erőink nem azért mennek Európába, hogy Ukrajnában harcoljanak, hanem azért, hogy megvédjék és megnyugtassák kelet-európai NATO-szövetségeseinket” – mondta.

Az elnök azt viszont nem akarta kommentálni, hogy arra bíztatja-e Kínát, hogy szigetelje el gazdaságilag Oroszországot.