Mol, Paks 2, OTP, gáz – mi lesz most az orosz, ukrán érdekeltségekkel?

2022. február 24. – 17:43

Mol, Paks 2, OTP, gáz – mi lesz most az orosz, ukrán érdekeltségekkel?
Bedugult sugárút 2022. február 24-én Kijevben, mikor tömegek távoznak az ukrán fővárosból – Fotó: Szerhij Dolzsenko / EPA / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A szénhidrogén-szállítások ma még folyamatosak, de a nukleáris, a pénzügyi vagy az egészségügyi kapcsolatokban is súlyos problémákkal fenyeget a háború. Van olyan magyar cég, amelynek kijevi munkatársai ma már tábori ágyon alszanak egy nyugat-ukrajnai irodában.

A magyar–orosz gazdasági kapcsolatok elsősorban az energetikában fontosak, de azért az egészségipar, gyógyszeripar vagy a bankszektor is erős kárvallottja lehet a helyzet fokozódásának. Dobjunk fel rögtön néhány fontos kérdéskört:

  • A Paks 2 nukleáris beruházás eleve döcögött, de innentől még nehezebb lenne „Vlagyimir Putyinnal” atomerőművet építeni, Finnország már visszakozik, ráadásul a beruházást finanszírozó VEB Bank közvetlenül is szankciók alá esik.
  • Magyarország döntően orosz földgázt használ, igaz a gázpiacon egymás foglyai vagyunk, ám most az eddig „szent tehén” szénhidrogén-szállítások is veszélybe kerülhetnek.
  • Az olajpiacon jobb a magyar pozíció, mert délről is tudunk megfelelő minőségű olajat vásárolni, de mint látni fogjuk, a Mol Nyrt.-t, illetve Magyarországot is komoly kár érné, ha nem tudna Ural típusú olajat beszerezni.
  • A pénzügyi szektorban is vannak kitettségek, az OTP-nek van orosz és ukrán leánybankja, utóbbinak nem minden fiókja nyitott ki csütörtökön, de Budapestre került a Nemzetközi Beruházási Bank központja, és egyelőre még orosznak tekinthető a Sberbank hazai bankja is.
  • Más ágazatokban is vannak kockázatok, az építőanyag-gyártó Masterplast már megkezdte az evakuálást, de a Richter Gedeon gyógyszercég is erősen kitett Oroszországnak, és az elmúlt időszakban vakcinagyártási együttműködésről is szó volt.

1938 vagy 1939?

A magyar gazdaságra közvetlenül leselkedő veszélyek mérlegelését kezdjük egy történelmi analógiával! Az a nagy kérdés, hogy az orosz agresszióra milyen lesz a nyugati reakció:

  • 1938-as jellegű, amikor a müncheni békeszerződés során a Nyugat (Nagy-Britannia és Franciaország) csak mismásolt, megegyezett Hitlerrel Csehszlovákia lerohanása után is, vagy
  • 1939-es típusú, amikor Lengyelország megtámadása után Nagy-Britannia és Franciaország is hadat üzent Németországnak.

Pletser Tamás, az Erste Bank olajipari elemzőjének a hasonlata arra utal, hogy amennyiben az EU enyhébb szankciókkal reagál, akkor akár zavartalanul is fennmaradhatnak a legfontosabb (elsősorban olaj- és gázszállítási) kapcsolatok.

Ám ha az EU végre keményebben lép fel, például zárolja Vlagyimir Putyin és környezetének számláit és ingatlanvagyonát, illetve Oroszországot kitiltja a SWIFT-rendszerből is (ez ad információkat a nemzetközi utalásokhoz, nélküle nehezen, szinte egyáltalán nem bonyolítható le a külkereskedelem), akkor a szénhidrogén-kereskedelemmel is gyorsan fennakadás lehet.

Utóbbi esetben Oroszország még mindig dönthet úgy, hogy szállít gázt és olajat Európába, de nem tudja azt közvetlenül elszámolni. Az pedig mai szemmel azért kevésbé reális, hogy jön a gáz, és a magyar kereskedők csuklóhoz bilincselt készpénzes aktatáskákkal mennek át mondjuk a szerb határon. Márpedig, ha nincs elszámolási lehetőség, akkor nem könnyű kifizetni a nyersanyagot, még ha vannak is erre példák, a törökök egy időben arannyal is fizettek, míg a kínaiak az iráni olajért fizettek kerülőúton, egy speciális belső elszámolással.

A gáz most inkább délről jön

A legfontosabb hazai, orosz kapcsolatokkal rendelkező cégekkel folytatott háttérbeszélgetéseink alapján mérjük fel előbb a jelenlegi helyzetet!

A földgáz Magyarországra (gyakorlatilag már október 1-je óta van új rezsim) elsősorban Szerbia felől érkezik. Ukrajna irányából most kifejezetten kevés gáz jön Magyarországra, de egyik relációban sem történt az elmúlt két napban fennakadás, változás.

A Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelye 2020. január 8-án – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelye 2020. január 8-án – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ukrajnán keresztül egyébként most eleve nem „friss” orosz tranzit jön, hanem csak az ukrán tárolókban korábban elhelyezett gázt vásárolják meg a kereskedők. Hosszabb távon a szakértők még a háttérbeszélgetésekben sem merik megjósolni, hogy a hosszú távú gázszerződés mennyire stabil és abban milyen vis maior vagy force majeure pontok vannak. Mint hallottuk, ezek olyan pontok, amelyek lényegében bizonyos külső hatások bekövetkezte esetén mentesítik a feleket a szállítási, vásárlási kötelezettség alól. Ez így elég általános, de hogy pontosan miként van szabályozva a háború, a sztrájk, a zavargás, a járvány vagy más hatás, azt ugyanúgy nem tudjuk, mint ahogyan azt sem, hogy egy ilyen záradék a gyakorlatban hogyan és meddig mentesíti a feleket a szerződés betartása alól.

Az azért nem jó jel, hogy a február 24-i kereskedés alatt a Gazprom volt a tőzsdei áresés legnagyobb vesztese, bizonyos napszakokban 30-40 százalékos volt a mínusz, vagyis a piac a folyamat nagy vesztesének érezte a céget. (E sorok írásakor a BUX 10,5 százalékos mínuszban volt éppen.)

Mindenki a másik foglya

A gázpiacon azonban az is érdekes, hogy az unió és Putyin egymás foglyai. Az oroszoknak 40 százalékos az európai piacon az ellátási részesedése, ezt sem ő, sem az EU nem tudja egyik pillanatról a másikra lecserélni. Ez nem olyan, mint az olaj, amit hajókra lehet pakolni, ahová a cső megy, és amekkora a cső, oda lehet gázt eladni.

Ha mégis kiszáradnának a szállítási kapcsolatok, akkor a tél végeztével a lakosság talán nem érezne erős korlátozásokat, de az olyan gázfelhasználók, mint a vegyipar, a műtrágyagyártás vagy az acélipar egészen biztosan.

Az sem kizárt, hogy Vlagyimir Putyin tudatosan időzítette a támadást akkorra, amikor kifejezetten nehéz teljesen elszakadni Oroszországtól. De Európának ez mindenképpen egy erős üzenet, lehet, hogy vissza kell állítani a német atomerőműveket, illetve őrült mennyiségű LNG-beruházásra lesz szükség, de még utána is eszelős harc indul a kínaiakkal, illetve más ázsiai államokkal a közel-keleti gázmolekulákért.

Olaj: megoldható, de drága

Magyarország olajvásárlásainak az a célja, hogy a Mol-csoport finomítóiba eljusson a nyersanyag. Az orosz olajimport szempontjából Százhalombatta és Pozsony a lényeges. Orosz oldalról nézve az olajcégek napi 5 millió hordó olajat szállítanak részben a Barátság kőolajvezetéken, részben délen, illetve északon hajókkal Nyugat-Európába.

A Mol a finomítóit el tudja látni délről a horvát JANAF cég által működtetett Adria kőolajvezetéken keresztül is. Csakhogy ez érdemben költségesebb, és így elveszik a Mol nagy nemzetközi versenyelőnye. A Mol ugyanis azért rendelkezik kifejezetten jó finomítói pozíciókkal, mert bonyolult technológiája folytán képes a rosszabb minőségű, nehezebb (magasabb kéntartalmú) Ural típusú orosz kőolajból is jó termékeket készíteni. Az Ural pedig mindig olcsóbb, mint a jobb minőségű Brent vagy WTI olaj.

Ukrán közlemények

A legfontosabb ukrán energiavállalatok egyelőre arról adtak hírt, hogy működnek. A legnagyobb gázszolgáltató, a Naftogaz zavartalanul dolgozik, a cégvezetés a helyén van, és Kijevből irányítja a társaságot. Hasonló tájékoztatást adott az UkrTransNafta (kőolajvezetékek), illetve az UkrTransGas (gáztárolók). Egyedül az Ukrgazvydobuvannya (gázkitermelés) jelentette be, hogy a határ közelében található gázkitermelési egységeit és gáztisztító telepeit leállította. Az ezekben a zónákban dolgozókat evakuálják. Ugyanakkor az ország többi részében ez a cég is folytatja a rendszeres gáztermelést. Az elmúlt 24 órában a cég amúgy nem kapott jelentést lövések, robbantások okozta károkról.

Paks 2: minden bizonytalan

A legbizonytalanabb helyzetben a magyar–orosz nukleáris kooperáció került. Paks 2 innentől eléggé vállalhatatlannak tűnik, de az uniós előírásoknak megfelelő Roszatom-technológia hazai vagy finn engedélyeztetése még békeidőben sem ment, most még kevésbé reális.

A finnek gyakorlatilag két napja ki is hátráltak a Hankihivi-1 jelenlegi konstellációjából, és Pakson attól tartanak, hogy Magyarország is erre kényszerül.

Ugyanakkor az a helyi vélekedés, hogy Magyarországnak mindenképpen szüksége lesz az új nukleáris erőműre, vagyis valamiképpen el kell majd indulnia a projektnek, illetve még arról hallottunk, hogy bár ez a közvélekedésben nincsen benne, de a Paks 2 beruházás csak nagyjából 60 százalékban orosz, nagyon sok benne a brit, német, francia elem, így hátha „Brüsszel” nem kényszeríti rá Orbán Viktort, hogy gyors deklarációt tegyen.

Az semmiképpen sem jó jel paksi szempontból, hogy a beruházást finanszíroz állami VEB Bank konkrét szankciós intézkedések célpontja, ez újabb kockázatot jelent.

OTP: részleges bezárás

Az OTP-nél mindenki eléggé elfoglalt volt, részletes helyzetértékelést nem kaptunk, de annyit azért hallottunk a bankból, hogy első körben az ukrajnai bankhálózat munkatársainak és az ügyfeleknek a biztonsága volt az intézkedések fókuszában. Ahol harci cselekmények zajlanak, ott nem nyitottak ki a fiókok, zajlik a havária-terveknek megfelelő helyzetértékelés.

Ugyanakkor a bank dolgozik, folyamatos a készpénzellátás, az online rendszerek is zavartalanul működnek, de azt például még nehéz megbecsülni, hogy milyen embargós lépésekre kell felkészülni, illetve mi történne, ha az OTP oroszországi bankját lekapcsolnák a SWIFT-ről.

OTP-fiók Kalinyingrádban – Fotó: Michal Fludra / NurPhoto / AFP
OTP-fiók Kalinyingrádban – Fotó: Michal Fludra / NurPhoto / AFP

Visszatérve Ukrajnára, úgy tudjuk, hogy a két szakadár megyében 2014 óta alig van a banknak kitettsége, érdemben se hitelei, se fiókjai nincsenek, ugyanakkor azt a bank természetesen realizálta, hogy a mostani krízis nem csak erre a területre fog korlátozódni, és Odessza és Dnyepropetrovszk körzetében már vannak fiókok.

A hazai bankszektorban nem túl erősek amúgy az orosz bankkapcsolatok, de Budapesten van a Nemzetközi Beruházási Bank (az orosz dominanciájú fejlesztési bank) központja, és ma még Sberbank néven működik az a bank is, amelyet elvileg egy szerb milliárdos venne át, de a folyamat akár meg is akadhat.

A vevő Miodrag Kostić AIK bankja mindenesetre a Telex, még a háború előtt elküldött kérdéseire nagy tervekről nyilatkozott:

  • alapos elemző munkát végeztünk, mielőtt úgy döntöttünk, hogy belépünk erre a piacra,
  • ,hiszünk benne, hogy elsősorban a digitális megoldások gyorsan növekvő piacán, sikeres kihívóvá válhatunk
  • célunk, hogy a közép-kelet-európai régió egyik vezető bankcsoportjává váljunk. Magyarországi leánybankunk szerves részét képezi ennek a stratégiának.”

Egyéb szektorok

Végül a krízis még több szektorban is nehézséget jelenthet. Az orosz–ukrán tulajdonban levő ISD Dunaferr acélipari cég (az egykori Dunai Vasmű) helyzete csak azért nem lett rosszabb, mert a régóta törvénytelenül (megfelelő kimutatások és vezetés nélkül) működő cég esetében a bajt már nehéz fokozni.

Ahogy Pletser Tamás mondja, Oroszország ezen kívül is sok fontos alapanyagnak kulcsszállítója, ilyen a palládium, a platina, a nikkel, az alumínium, valamennyire az arany is.

Magyarország szempontjából több közös projekt jövője is kétséges lehet. Orbán Viktor legutóbbi tárgyalásain is szóba került a közös vakcinagyártás, Orbán azt mondta, hogy hamarosan elindul annak a magyarországi oltóanyaggyárnak a működése, ahol orosz oltóanyag is készülhet. De felmerült, hogy oroszok finanszírozhatnák a Budapestet elkerülő V0 körvasutat, illetve létesült volna egy orosz–magyar vegyesvállalat, amely az ukrán–magyar határon hamarosan átadandó konténerterminál üzemeltetésében játszott volna szerepet. Ezeknek immár nincs túl nagy esélye, de biztosan lesznek problémák a Richter Gedeon Nyrt. oroszországi gyógyszerüzletében is.

A legmegrázóbb sztori

Végül egy igazán személyes történet a háborúról. Az építőanyagokkal (elsősorban szigetelőanyagokkal) foglalkozó Masterplast Nyrt. hat ukrán telephellyel rendelkezik, ebből három nyugati, kettő keleti és egy kijevi. A cégnél dolgozik olyan kollegina, aki már hajnali 4-kor telefonált egy kijevi lakásból, hogy robbanásokat hall.

A cég nem sokat teketóriázott, az ország keleti részéből és Kijevből már evakuál. Eleve volt egy vészforgatókönyve, amit immár sajnos használni kell. Csakhogy, mint azt Tibor Dávid elnök elmesélte, ez nem is olyan egyszerű.

„Az utak tömöttek, bedugult minden, pánikreakció van, a benzinkutaknál és az ábécéknél is felvásárlási roham indult.”

Mint hallottuk, a társaság előre eltervezte, illetve alvállalkozókkal leegyeztette, hogy miként hozza ki az embereit és a termékeit Dneypropetrovszkból és Mikolajivből.

Az árut egyébként nem feltétlenül azért kell elhozni, mert az orosz hadsereg elvinné az üvegszövetet vagy más szigetelőanyagot, de amikor pánik alakul ki, őrizetlen marad a telephely, elképzelhetők lakossági fosztogatások is.

A társaságnak annyiban van szerencsés helyzete, hogy korábban a Lvovtól 70 kilométerre, a lengyel-ukrán határnál található Sztrijben tervezett gyártókapacitást, ez szerencsére nem készült el, de irodái és raktárai vannak itt.

Egyes „keleti” kollégák most a családjukkal átköltöztek a kihasználatlan irodákba, van víz, villany, fűtés, az emberek tábori ágyakon alszanak.

A támogatóinknak köszönhetően nagy létszámban percről percre és a helyszínről is tudunk tudósítani a háborúról. Ha fontosnak tartod a munkánkat, legyél te is a támogatónk!

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom