Kijevben egyre több helyen zajlanak tűzharcok, a hadsereg azt írta, visszavertek egy orosz támadást

Váratlan helyről érkezett újabb szankció Oroszország ellen Ukrajna lerohanása miatt: magyar idő szerint szombat hajnalban a Facebook biztonsági irányelvekért felelős szárnyának vezetője, Nathaniel Gleicher bejelentette, hogy letiltják az állami tulajdonú orosz média hirdetéseit a platformon.

Gleicher azt írta, hogy a hirdetések mellett az összes moentizációs lehetőségtől is elvágják ezeket a médiumokat, a tiltás pedig világszerte érvényes lesz. Hozzátette, hogy meg fogják jelölni az állami tulajdonú médiumokat, de ez már eddig is így működött, az RT posztjai alatt például mindig ott virított, hogy egy orosz állami tulajdonú portálról van szó. A Facebook már el is kezdte bevezetni a változtatásokat. Mint Gleicher írta, a továbbiakban is szorosan nyomon követik majd az ukrajnai eseményeket és megosztják azokat a lépéseket, amelyeket a felhasználóik védelme érdekében hoznak.

Joe Biden amerikai elnök azt mondta Antony Blinken külügyminiszternek, hogy az Egyesült Államok akár 350 millió dolláros (113 milliárd forintnak megfelelő összegű) azonnali támogatást biztosíthat az orosz támadás alatt álló Ukrajna biztonsági és védelmi költségeire, írja a CNN a Fehér Ház közleményére hivatkozva. Ez már a harmadik amerikai segély: korábban egyszer 60 millió, egyszer pedig 250 millió dollárt küldtek Ukrajnának, így az elmúlt egy év alatt összesen több mint egymilliárd dollárra rúgott az összeg.

Pár órával ezelőtt Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 40 percet beszéltek telefonon, akkor a konkrét védelmi segítségnyújtás lehetőségeiről tárgyaltak. A külügyminiszter hamarosan közleményben jelzi a segélynyújtás konkrét lépéseit. (CNN)

Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy segít kimenekíteni az ukrán elnököt, Vlodomir Zelenszkijt Kijevből, hogy elkerülje az életét fenyegető veszélyeket, de ő eddig elutasította a távozást – írja a Washington Post. Zelenszkij marad, annak ellenére, hogy a napokban ő maga mondta, hogy ő Oroszország első számú ellensége, családja pedig a második számú, és szerinte ki akarják őket végezni.

A Post amerikai és ukrán tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek, köztük a CIA igazgatója is figyelmeztették Zelenszkijt a biztonságát fenyegető veszélyre, olyan tisztségviselőket is idéztek, akik szerint orosz merénylőcsoportok már januárban Kijevben tartózkodhattak. Az elnök ennek ellenére döntött úgy, hogy marad az országában. (Washington Post)

Az ukrán tévécsatorna Molotov-koktél elkészítéséről szóló műsort sugároz – írja a CNN.

A műsor szegmensében egy ember bemutatja, hogyan kell gyúlékony anyagot tölteni egy palackba, majd azt a megfelelő módon kanóccal együtt lezárni.

Mindez nem sokkal azután jött, hogy az ukrán vezetők arra buzdítják a lakosokat, hogy maradjanak a helyükön és álljanak ellen az orosz inváziónak. Miközben az orosz erők közeledtek a fővároshoz, pénteken az ukrán védelmi minisztérium Twitteren kérte a polgárokat: készítsenek Molotov-koktélokat, hogy megdöntsék a megszálló erőket.

Az ukrán országgyűlés egyik képviselője, Kira Rudik, úgy döntött, megtanul kalasnyikovval lőni, hogy megvédhesse a támadás alatt álló Kijevet – írja a Guardian.

A CNN-nek nyilatkozó politikus szerint furcsa érzés, hogy egyik pillanatról a másikra abba kellett hagynia a parlamentben való munkát, és fegyvert kellett ragadnia, hogy megvédhesse Kijevet. Ugyanakkor érezte, hogy tennie kell valamit.

„Ilyenkor kapsz egy fegyvert, és megtanulod, hogyan kell lőni vele. Megérted, hogy össze kell gyűjtened egy ellenálló csoportot, amit mi is megtettünk, és most segítjük hadseregünket az orosz katonák ellen, akik éppen most próbálják elfoglalni Kijevet, miközben önnel beszélek” – mondta Rudik az őt kérdező újságírónak.

Rudik szerint ez az „új valóság”, amit pár napja még szürreálisnak gondolt volna.

„Nem megyünk el. Ez a mi városunk és ez a mi országunk, és egyetlen Putyin-katona sem fogja megmondani, hogyan éljünk” – mondta.

Jelentős internetleállásokat tapasztalnak a netezők Ukrajnában – írja a Guardian.

Először Harkivban voltak problémák a világhálóval, még csütörtökön, de szombat hajnalra az ország többi részén, többek között Kijevben is tapasztaltak a kimaradásokat. Az alábbi grafikonon jól látszik, ahogy bezuhant a hálózati csatlakozás.

A leállások az ország legnagyobb internetszolgáltatójánál, a GigaTransnál történtek, a nagyobb összecsapások idejében.

„Az incidens minden bizonnyal hatással lesz az infrastruktúrára, és korlátozni fogja az állampolgárok kommunikációs lehetőségeit” – írta a közleményben a szolgáltató. Egyelőre még csak felmérik, hogy a kimaradásoknak mi lehetett a pontos oka, a zavarokat eddig áramszüneteknek, kibertámadásoknak, és szabotázsnak tulajdonították.

A Telex helyszíni tudósítóinak beszámolója szerint az egész városban hallani a fegyverropogást, most már tényleg elérhető közelségben zajlanak a harcok. Huszti István kollégám azt mondta, hogy nehéz megmondani, hogy milyen messze lőnek, de a látottak alapján Kijev északi részén, az Obolonyszkij kerületben, vagy legalábbis arrafelé folyhatnak a harcok. Helyszíni tudósítóink hotelének ablakából így nézett ki az éjszakai helyzet:

A sajtóban keringő információk szerint Kijeven belül elsősorban a Beresztejszka metrómegálló környékére koncentrálódik a tűzharc, az ukrán hadsereg pedig Facebookon arról írt, hogy visszavertek egy orosz támadást a kijevi Győzelem sugárúton (Prospect Peremohy, ukránul Проспект Перемоги), amely átfedésben van ezzel a megállóval. Egyes források szerint még mindig tart a tűzharc a sugárúton. Az ukrán hadsereg legfrissebb tájékoztatása szerint jelenleg is tart a küzdelem Kijev utcáin, de arról nem számoltak be, hogy pontosan hol. Később azt is közölték, hogy a metróállomás közelében az ukrán hadsereg megsemmisített egy két autóból, két lőszert szállító teherautóból és egy tankból álló orosz katonai konvojt.

Korábbi beszámolók szerint a fővárostól nem messze több helyen is harcok folytak. A Kijevtől durván 30 kilométerre délre fekvő Vaszilkivnél heves harcokról számolt be a hadsereg, és azt is közölték, hogy lelőttek egy orosz ejtőernyősöket szállító IL-76-os orosz teherszállító gépet a térségben, de ezt egyelőre nem támasztja alá más forrás. A település polgármestere azt mondta, véres harcok folynak Vaszilkivben, és hozzátette, több száz ukrán sérültről lehet tudni. Kijev északkeleti külvárosában, Trojescsinában is küzdenek egymással az orosz és az ukrán katonák, itt az oroszok célpontja a CHP-6-os erőmű lehet, melynek kiiktatásával meg tudnák bénítani a város áramellátását.

Az NBC értesülései szerint Kazahsztán Moszkva kérésével szembe menve nem hajlandó csapatokat küldeni Ukrajnába, hogy az oroszok oldalán harcoljanak. Ez felettébb érdekes fejlemény, hiszen a kazahok az oroszok egyik legszorosabb szövetségesei, de

még különösebb azzal együtt, hogy Kazahsztán azt is közölte, nem ismeri el az Oroszország által létrehozott szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat.

Kazahsztán váratlan bejelentését az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa közleményben üdvözölte.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármester péntek este azt mondta, talán az eddigi legnehezebb éjszaka vár a városra, egyelőre azonban még nem ütött be a krach. Az előző éjszakánál érezhetően gyakrabban lehet robbanásokat hallani a helyszíni élő közvetítések alapján és fegyverropogásra is volt példa, de egyelőre nem borult lángba az égbolt. A Washington Post helyi tudósítója robbanások tucatjairól írt, ukrán beszámolók szerint pedig a kijevi állatkert környékén is komoly tűzpárbaj alakult ki. A CNN helyszíni tudósítója ugyancsak arról számolt be, hogy bár a belvárost még nem érték el a harcok,

már bőven a város határain belül zajlik a küzdelem.

Korábbi beszámolók szerint a fővárostól nem messze több helyen is harcok folytak. A Kijevtől durván 30 kilométerre délre fekvő Vaszilkivnél heves harcokról számolt be a hadsereg, és azt is közölték, hogy lelőttek egy orosz ejtőernyősöket szállító IL-76-os orosz teherszállító gépet a térségben, de ezt egyelőre nem támasztja alá más forrás. Emellett Kijev északkeleti külvárosában, Trojescsinában is küzdenek egymással az orosz és az ukrán katonák.

Az önkormányzat ideiglenes szállást alakított ki számukra a helyi művelődési központban. Jellemzően azok húzzák meg ott magukat, akiknek nincsenek kapcsolataik Magyarországon, nem tudnak hova menni. Csütörtök este nyolcvanan aludtak a matracokon, másnap egy segélyszervezet segítségével indultak tovább Budapestre.

„Ne tudják meg, hogy milyen érzés, amikor egy órája van az embernek, hogy megkapja a behívóját”

– mondta a Telexnek egy magyar férfi, akinek egy órája volt, hogy összecsomagoljon, és családjával elinduljon Magyarország felé. A záhonyi helyzetről bővebben ebben a cikkben írtunk.

Két kárpátaljai katona is életét vesztette az Ukrajna védelmében folytatott harcokban – írja a Kárpátalja.ma.

A munkácsi Bilak Vaszil mindössze 22 éves volt. Az 29 éves ungvári Kis Sándor az ukrán haditengerészetnél szolgált, Ocsakovnál esett el, két gyermeket hagyott hátra.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a Tanács alapokmányával összhangban úgy határozott, hogy az Ukrajna elleni hadművelete miatt átmenetileg azonnali hatállyal felfüggeszti Oroszország képviseleti jogát a Miniszteri Bizottságban és a Tanács Parlamenti Közgyűlésében. Az elfogadott határozat azt jelenti, hogy Oroszország továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele marad az Európa Tanács vonatkozó egyezményeinek, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményének.

Az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amely 1949-ben jött létre laza, kormányközi együttműködésként. Székhelye Strasbourg, és szemben a hasonló nevű társaival, az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával, nem az Európai Unió intézménye. (MTI)

Az ukrán himnuszt énekelték Cserkaszi városában egy óvóhelyen a civilek, miközben odakint légvédelmi riadó szólt – derült ki egy Nexta által közzétett videóból.

Ukrajnából tudósító kollégánk szerint a légiriadó miatt metróba menekült kijeviek is igyekeznek higgadtak maradni. Van aki a papagáját is elhozta otthonról, mások filmet néznek, vagy a gyereküket szoptatják az aluljáróban.

Nem történt meglepetés, Oroszország a várakozásoknak megfelelően nem szavazta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozatát, melyben az Ukrajna elleni inváziót ítélte volna el a testület. Miután pedig az öt állandó tag egyikeként az oroszok vétójoggal rendelkeznek, kútba is esett a dolog.

A határozatot tizenegy ország szavazta meg, Kína, az Egyesült Arab Emírségek és India pedig tartózkodtak a szavazáson. Előbbit sikerként könyvelheti el az Egyesült Államok, utóbbi kettő viszont egyértelműen kudarc, még ha számíthattak is rá. Az orosz vétóról bővebben ebben a cikkben írtunk.

A kijevi éjszakában folyamatosan szól a puskaropogás – derül ki a belarusz Nexta által közzétett videókból. Van olyan videó, ahol néhány pillanat erejéig az éjszakai sötétségben fényes csíkként húznak el lövedékek. Az utcákon nem sok mozgást lehet látni.

A brit védelmi minisztérium néhány pontban szedte össze Twitter-posztjában a legújabb információikat. A következőkről számoltak be:

• Az elmúlt egy napban az orosz hadseregnek sikerült előrehaladnia az országban, de az ukrán fegyveres erőknek köszönhetően komoly ellenállásba ütköztek.
• Az orosz erők több irányból is Kijev felé közelednek, és megpróbálják bekeríteni a fővárost.
• Valószínű, hogy az oroszok Melitopol és Mariupol között kétéltű hadviselésbe kezdtek.
• Továbbra is Ukrajna kezében vannak az ország legnagyobb városai.

Az ukrán elnök arról beszélt, „nehéz, de bátor napot” vészelt át Ukrajna pénteken. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük a fővárost” – mondta. Elismerte, hogy komoly veszteségeket szenvedtek, de szerinte az orosz erőket is jelentős csapások érték. „A fő célunk, hogy befejezzük ezt a vérfürdőt” – tette hozzá. Úgy véli, nemcsak a világ más részein élők nem hiszik el, amiket Putyin állít, hanem az orosz polgárok sem.

Az ukrán elnök szerint az oroszok készen állnak Kijev megrohamozására. Volodimir Zelenszkij késő este drámai hangvételű videónyilatkozatban arra figyelmeztetett, hogy az oroszok a következő órákban megrohamozzák az ukrán fővárost. „Ez az éjszaka kemény lesz, nagyon kemény, de eljön a reggel. (…) Ezen az éjszakán az ellenség minden rendelkezésre álló eszközt be fog vetni, hogy megtörje ellenállásunkat. Ki kell tartanunk. Ukrajna sorsa most dől el” – mondta.

Pár órával ezelőtt Kijev polgármestere, a korábbi nehézsúlyú ökölvívó bajnok Vitalij Klicsko is azt mondta, nagyon nehéz éjszaka vár Ukrajna fővárosára.

Az orosz csapatok a jelek szerint Ukrajna fővárosárnak bevételére készülnek, Kijev egyes részeit rakétatámadások érték, így sokan a város legbiztonságosabb helyére, a metróba költöznek éjszakánként. Földes András képriportja>>>

A kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy csatlakoznak az Egyesült Államokhoz, az Egyesült Királysághoz és az EU-hoz, és szankciókat vezetnek be Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter ellen. És ezt teszik majd Belarusz vezetői ellen is, mivel támogatták Oroszországot – mondta Justin Trudeau, aki barbár háborúnak nevezte az ukrajnai orosz inváziót.

Zsinórban második éjszakája vonulnak grúzok ezrei az utcára Grúzia fővárosában, Tbilisziben, hogy az ukrajnai orosz invázió ellen tüntessenek – írja a BBC.

A pénteki tüntető tömeget 30 ezresre becsülik, a híradások szerint néhányan a jelenlegi grúz kormány elleni jelszavakat skandált, miután a kormánypárt közölte, hogy nem csatlakozik az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókhoz.

„Szeretném világosan és egyértelműen kijelenteni, hogy nemzeti érdekeinket és a nép érdekeit figyelembe véve Grúzia nem tervezi, hogy részt vesz a pénzügyi és gazdasági szankciókban, mivel ez csak még nagyobb kárt okozna országunknak és lakosságunknak” – mondta Grigol Mgaloblisvili, a grúz miniszterelnök pénteken korábban.

Oroszország 2008-ban megszállta Grúziát, hogy segítse az oroszbarát szeparatista erőket. Szakértők számos párhuzamot vontak az akkori konfliktus és a jelenleg Ukrajnában kibontakozó konfliktus között.

A kínai vezetés egymást kizáró külpolitikai és gazdasági célok között egyensúlyoz az ukrán válság alatt. Bár nyíltan nem álltak be Putyin mögé, sok szempontból átvették az orosz retorikát, és azt állítják, hogy Amerika tehet a konfliktusról. Bővebben itt>>>

Robbanószerkezet találta el egy dél-ukrajnai kórház onkológiai osztályát – írja a BBC, ami egy videót is közölt. A brit lap szerint az alábbi egy leellenőrzött videó, amin Melitopol városában dúló harcok láthatóak.

A videót megosztó Twitter-bejegyzés „a megszállókat” hibáztatja, de egyelőre nem erősítették meg, hogy ki nyitott tüzet a BBC információi szerint.

Független források egyelőre nem erősítették meg, de Oroszország azt állítja, hogy elfoglalta Melitopolt.

Ez a 150 ezer lakosú város Ukrajna délkeleti részén, a Krímhez és az Azovi-tengerhez közel fekszik, azon az útvonalon, ahol egyes elemzések szerint az oroszok szárazföldi folyosót akarnak kialakítani Krím felől. Zelenszkij ukrán elnök korábban annyiról számolt be, hogy heves harcok voltak a városban.

Az este viszonylag nyugodtan telik, bár Kijevben tartózkodó kollégáink arról számoltak be, hogy rakétákat lőttek ki a város északi szélére. Vitalij Klicsko polgármester szerint nehéz éjszaka vár a városra.

Némi meglepetésre Volodomir Zelenszkij ukrán elnök hajlandó lenne tárgyalni a tűzszünetről. Az ukrán elnök a hír nyilvánosságra kerülése előtt nem sokkal megmutatta magát, miniszterelnökét és még néhány kollégáját az elnöki palota előtt, ezzel cáfolva a meneküléséről szóló híreket.

Szijjártó Péter külügyminiszter az esetleges orosz–ukrán tárgyalások helyszínének Budapestet ajánlotta, kisebb diplomáciai szenzáció lenne, ha ez összejönne. Csak ma Minszk, Varsó és Jeruzsálem is a lehetséges helyszínek között volt.

Putyin és Lavrov vagyonelemeit befagyasztotta az EU, kérdés, milyen vagyonelemeik lehetnek nekik az EU-ban.

A NATO újabb csapatokat küld Kelet-Európába.

A NATO-csúcson tartózkodó Orbán Viktor azt mondta, hogy a Magyarországra érkező menekülteknek a megfelelő ellátást biztosítjuk.

Egy újabb nemzetközi eseményt, a sakkolimpiát bukta Oroszország az elmúlt órákban.

Az ukrán elnök szóvivője Zelenszkijt idézve arról beszélt, Ukrajna készen áll arra, hogy azonnal tűzszüneti és béketárgyalásokba kezdjen Oroszországgal. Az orosz és ukrán tisztviselők jelenleg tárgyalnak a megbeszélések időpontjáról és helyszínéről.

Szerhij Nyenyikforov ukrán elnöki szóvivő egyúttal cáfolta azokat a híreket, amik szerint elutasították volna a tárgyalásokat. „Ukrajna készen állt és továbbra is készen áll arra, hogy a harcok befejezéséről és a békéről tárgyaljon. Ez a mi változatlan álláspontunk. (…) Minél hamarabb kezdődnek a tárgyalások, annál több esély lesz a normális élet helyreállítására” – mondta.

Nemzeti segélyvonalat jelentett be a kormányszóvivő a Facebookon, amellyel a Híd Kárpátaljáért összefogást lehet támogatni. Szentkirályi Alexandra a Parlament előtt felvett videóban azt mondta, szombattól hívható a 1357-es szám, minden hívás 500 forintba került.

Ezen kívül egy számlaszámot is nyitott a kormány az adományoknak: 11711711-22222222.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is megszólalt a kormányszóvivő videójában. Ő arról beszélt, hogy karitatív szervezetek szálláshelyek és befogadó családok jelentkezését, valamint étkezési kapacitások és tartós élelmiszer felajánlását, vállalkozók, önkormányzatok és magánszemélyek felajánlásait is várják.

Nyüzsgő pályaudvar, kihalt utcák, és katonákat tapsoló ukránok: megnéztük, milyen a hangulat Kijevben, miközben az orosz hadsereg közelít a fővároshoz.

A magyar külügyminiszter az ukrán elnök hivatalvezetőjének és az orosz külügyminiszternek is felajánlotta, hogy Budapesten tárgyaljanak a békéről – mondta Szijjártó Péter egy péntek esti Facebook-videójában.

A tárcavezető arról beszélt, korábban Minszk és Varsó is felmerült lehetséges helyszínként, de egyikből se lett semmi egyelőre. Szijjártó szerint sem Szergej Lavrov sem Andrej Jermak nem zárkózott el az ötlettől, reméli, néhány óra, esetleg pár nap alatt döntést hoznak az ügyben. Részletek itt.

Ferenc pápa háborúellenes üzenetet tett közzé Twitter-oldalán ukrán, orosz és angol nyelven is. A katolikus egyház feje szerint minden háború után rosszabb hellyé válik a világ, mint amilyen azelőtt volt.

„A háború a politika és az emberség kudarca” – tette hozzá, és a saját, Fratelli Tutti című írását idézve „szégyenletes kapitulációnak, a gonosz erői előtt elszenvedett keserves vereségnek” nevezte a háborút.

Heves harcok dúlnak Ukrajna és Oroszország fegyveres erői között Ukrajna keleti részén Harkiv, északkeleten Szumi megyében, valamint az ország déli részén – közölte Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteki online sajtótájékoztatóján az MTI szerint.

Az ukrán védelmi minisztérium péntek délután azt közölte, hogy több mint ezer orosz katona vesztette életét a harcokban.

Podoljak arról beszélt, hogy ezen információk az ukrán katonák „pszichológiai állapota szempontjából” kulcsfontosságúak.