Kijevben egyre több helyen zajlanak tűzharcok, a hadsereg azt írta, visszavertek egy orosz támadást

Aleksandar Vučić két nap hallgatás után lényegében nem mondott semmit. A szerb elnök különösen nehéz helyzetben van, mert országát az Európai Unióban szeretné látni, miközben hagyományosan erős barátságot ápol Oroszországgal. Nem is titkolta: a napokban nagy nyomásnak volt kitéve Szerbia, de, mint mondta, az államvezetés igyekezett hideg fejjel véleményt alkotni. Vučić a háború után két nappal arra jutott: Szerbia nem csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz, ez sem politikai, sem gazdasági szempontból nem elemi érdeke az országnak.

Ukrajna területi egységét támogatja, az ukrán lakosságnak humanitárius segítséget nyújt, és igyekszik megakadályozni, hogy szerb állampolgárok harcolni menjenek Kelet-Európába. (Az MTI nyomán)

Egyre több orosz csapat közeledik Kijev felé, Putyin TV-beszédben szólította fel az ukrán hadsereget a kijevi vezetés megbuktatására, a NATO még több katonát vezényel Kelet-Európába, tudósítóink pedig megérkeztek Kijevbe. Bővebb infó itt.

„A magyar-ukrán határszakaszt a tegnapi nap 14 682 fő, a mai nap 20 óráig 11 124 fő lépte át”, azaz összesen majdnem 26 ezren jöttek át a határon nem egészen két nap alatt – közölte a Telex megkeresésére a Belügyminisztérium. A belépők közül menekültkérelmet senki, egyetlen ember sem terjesztett elő. Részletek itt.

Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a szankciókról és a védelmi támogatásról tárgyalt telefonon írja a CNN. A Fehér Ház tájékoztatása szerint a beszélgetés 11:52-től 12:32-ig tartott.

Az ukrán elnök a Twitteren azt írta, hogy szankciók megerősítéséről, konkrét védelmi támogatásról és egy háborúellenes koalícióról tárgyaltak, és megköszönte Biden támogatását.

A beszélgetésre azt követően került sor, hogy Zelenszkij, aki még mindig Kijevben tartózkodik, az éjszaka folyamán beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy Ukrajna „egyedül védi hazánkat”.

Kijev polgármestere, a korábbi nehézsúlyú ökölvívó bajnok Vitalij Klicsko péntek este nyolc után közölte a BBC szerint, hogy öt robbanást jelentettek a fővárosból, és néhány robbanást hallottak egy erőmű közelében a város északi részén. Klicsko szerint az ukrán fővárosban „nagyon nehéz” lesz az előttünk álló éjszaka, a polgármester úgy fogalmazott:

„a helyzet most túlzás nélkül fenyegető Kijev számára.”

Magyarország egy nehéz helyzetben lévő ország, van százharmncegynéhány kilométer közös határunk Ukrajnával, Magyarország helyzetét ebben a helyzetben is garantálni kell – mondta Orbán Viktor péntek este a NATO csúcstalálkozója után. A miniszterelnök elmondta, Magyarország nem vesz részt ebben a háborúban, és nem is hagyja belesodorni magát.

Az országba érkező menekülteknek a megfelelő ellátást biztosítjuk.

Péntek délután, kora este is folyamatosan érkeztek emberek a beregsurányi határátkelőhöz. Többnyire nők és gyerekek jöttek át a magyar-ukrán határon, mindenkinél nagy utazótáskák, gurulós bőröndök voltak, férfiakat viszont alig láttak a Telex helyszíni tudósítói. Gyalogosan egészen gyorsan át lehetett jutni, kocsival több órás várakozásra kell számítani az ukrán oldalon.

Az egyik magyar határőr azt mondta, hogy a legközelebbi faluig ér a kocsisor az ukrán oldalon, annyian akarnak átjönni Magyarországra.

Pénteken kora este a magyar oldalon körülbelül 15-20 kocsi várakozott az út szélén a háború elől menekülőkre, hogy felvegyek őket.

Kollégáink Évával beszéltek a helyszínen, aki a menyével és két unokájával jött, az egyik gyerek csak néhány hónapos volt. Már csütörtökön is megpróbáltak átjutni a határon, de visszafordították őket az ukrán határőrök, mivel a kisbabának még nincs útlevele. Éva azt mondta,

„Egy élet munkája van benne” a házában, ezért a gyerekeket áthozta a határon, de ő maga visszamegy Ukrajnába, és csak akkor jönne el, ha már „robbantgatnának” az oroszok.

A teljes helyszíni riportunkat itt lehet elolvasni.

Robbanásokat hallani Kijevben észak felől. Az emeletes házak lakóit, a szállodák vendégeit óvóhelyekre rendelték le. Sokan egyébként is ettől tartva a város metrómegállóiban kerestek éjszakára menedéket. Nem sokkal később a rakétázásban szünet állt be.

„Legyen vége a háborúnak!”; „Veled vagyunk Ukrajna”; „Moldova, Grúzia, Ukrajna után ki következik?”

– állt Kolozsváron tüntetők tábláin péntek este, ahol több mint kétszázan vonultak ki a város főterére. A Romániai Béke Intézet (PATRIR) és az Art Mirror Egyesület által megszervezett békés demonstráció résztvevői táblákkal és gitárral tiltakoztak. Az eseményről a Transtelex tudósított ebben a cikkben.

Vjacseszlav Vologyin szerint Ukrajna lakosságának nem kell tartania az orosz „béketeremtő művelettől”, mert csak azt akarják elérni, hogy leszereljék az ukrán hadsereget – írja az MTI. Az orosz házelnök szerint az orosz hadművelet nem invázió, hanem csak egy katonai beavatkozás, aminek az a célja, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát és a nagyszabású háborút. Bővebben>>>

Korábban már beszámoltunk arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő és Szergej Lavrov külügyminiszter ellen uniós szankciókat vezethetnek be, a Financial Times korábbi értesülését most megerősítették.

A BBC úgy tudja, ez vagyonbefagyasztás lesz, nem beutazási tilalom, de a brit médiumnak nincs pontos információja arról, az érintettek milyen vagyonelemeire terjednek ki a korlátozások.

Az EU eddig Bassár el-Aszad szíriai, valamint Alekszandr Lukasenko belorusz diktátort sújtotta szankciókkal, ehhez a körhöz csatlakozott most Putyin – mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője.

Az Egyesült Királyság pénzügyi szankciókat vet ki személyesen Vlagyimir Putyinra és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterre is, jelentette be Borisz Johnson brit kormányfő. Johnson indítványozta azt is, hogy zárják ki Oroszországot a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből, ami elemzők szerint tényleg igen komoly csapás lenne az orosz gazdaság számára.

Korábban EU-s vezetők is úgy vélték, a második uniós szankciós csomagban szükséges lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT-rendszerből, de néhány tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az orosz bankszektort levágják a globális pénzügyi rendszerről, ami jelentősen megnehezíthetné például az orosz olajexportot, ami az Ukrajnát lerohanó rezsim egyik legfontosabb bevételi forrása.

Azok után, hogy Kirakták az oroszokat az idei Eurovízióból, elvették tőlük a 2022-es Bajnokok Ligája-döntő rendezési jogát, és törölték az idei Forma–1-es Orosz Nagydíjat, kiderült, hogy

a Nemzetközi Sakk Szövetség (FIDE) pénteki bejelentése értelmében nem Oroszországban rendezik idén a sportági olimpiát, illetve a szervezet kongresszusát.

A FIDE a „gyorsan romló geopolitikai helyzetre” hivatkozva határozott erről egy rendkívüli ülésen az MTI szerint. A sakkolimpián általában 190 ország sakkozói versenyeznek két héten keresztül. Az eredeti tervek szerint július 26-tól augusztus 8-ig tartott volna ez a verseny Moszkvában. A 44. sakkolimpiának, valamint a 93. FIDE-kongresszusnak új helyszíne egyelőre még nincs meg.

Szolnok városa kétszáz embernek biztosít szálláshelyet és ellátást a háború miatt Ukrajnából elmenekült embereknek, közölte Szalay Ferenc fideszes polgármester. A szálláshely a Tiszaligetben, egy ifjúsági alapítványnál van. Adományokat is várnak, amit a szolnoki polgármesteri hivatal portáján lehet leadni.

A Debreceni Egyetem 250 kollégium férőhelyet ajánlott fel a Kárpátaljáról érkezőknek. A hallgatói önkormányzat hétfőn adománygyűjtést indít. (MTI)

Szegeden este hat órakor gyűltek össze néhányan, hogy mécsest gyújtsanak az ukrajnai háború áldozatainak tiszteletére a Dugonics téren lévő szökőkútnál, amely télen nem üzemel – ez a belváros egyik közkedvelt találkozó-, program-, és tüntetőhelye. A megemlékezésen megjelentek az ellenzéki pártok szegedi vezetői, a két parlamenti képviselőjelölt, és több civil szervezet tagjai is. A létszám 25-30 fő körül alakult, köztük néhány újságíró és televíziós.

Az egyik szervező, Tóth Szabolcs, aki az előválasztáson a Mindenki Magyarországa Mozgalom egyik képviselőjelöltje volt, elmondta, hogy nem akartak pártpolitikai színezetet adni a rendezvénynek, ezért nem tartottak beszédeket, sem másféle hangos megnyilvánulást. Azt azonban ki akarták nyilvánítani, hogy Szegeden is vannak, akik elítélik az orosz hadsereg Ukrajna elleni háborús agresszióját. A másik szervező, a Kétfarkú Kutya Párt szimpatizánsa, Vasárus Gábor szerint sokan jelezték előre a részvételüket, és voltak, akik meggyújtották a mécsesüket, azután elsétáltak, így hatvan-nyolcvan fő is részt vett az eseményen, bár egyszerre nem voltak ott ennyien.

A szökőkút szélére és mellé ukrán nemzeti zászlót tettek, a zászlók előtt mindenki elhelyezte a magával hozott mécseseket. A lángokat gyakran elfújta a megélénkülő szél, a mécseseket újra és újra meg kellett gyújtani.

Stoltenberg azt mondta, a világ felelősségre fogja vonni Oroszországot és Fehéroroszországot a tetteikért. „Oroszországot mint agresszort, Belaruszt mint a segítőjét”. Beszélt arról is, hogy „a Kreml céljai nem korlátozódnak Ukrajnára”.

Szerinte a szervezet már korábban telepített a térségbe gyorsreagálású csapatokat. Több mint 100 vadászrepülőgép van szolgálatban mintegy harminc védelmi térségben Európában, továbbá több mint 120 hajó is ilyen feladatokat lát el. És a térségben van három repülőgépanyahajó is, a kíséreteikkel együtt.

Hangsúlyozta, hogy a szövetség megvédi „a NATO minden egyes centiméterét”, és továbbra is támogatást nyújtanak Ukrajnának, valamint a régió más, Oroszország által fenyegetett országainak – köztük Grúziának, Moldovának és Boszniának.

A NATO vezetője már korábban világossá tette, hogy nem fognak csapatokat küldeni Ukrajnába, amely nem tagja a szövetségnek.

Arról döntöttek az uniós állam- és kormányfők, hogy „robusztus szankciós csomag lesz”, amely figyelembe veszi a fokozatosság elvét – közölte Szijjártó Péter Brüsszelből egy élő bejelentkezésben a Facebookon. A külügyminiszter ebben a videóban arról is beszélt, hogy

• az EU-s vezetők között természetesen akadhatnak olyanok, akik még szigorúbb csomagot szeretnének, de mivel Magyarország szomszédjában épp háború van, hazánknak „erős és egységes” EU-s választ szeretne;
• próbálják kimenekíteni a magyarokat Kijevből, de ott egyre nehezebb a helyzet, ezért az evakuációs küldetésről mindaddig nem adnak információt, amíg ezek az emberek biztonságos helyre nem érkeztek.

„Ez nem a Fortnite, ez nem egy videójáték, hanem háború zajlik, ahol emberek élete kerülhet veszélybe. Akik elindulnak, menekülnek, úgy érzik, hogy nincsenek biztonságban” – így próbálta meg érzékeltetni a helyzet súlyosságát Szijjártó. Egyúttal azt is megígérte, hogy ha sikerrel jár a magyarok kimenekítése, akkor teljes körű tájékoztatást fog adni.

Az internet és a telekommunikáció ellenőrzéséért felelős orosz hatóság (Roskomnadzor) bejelentette a Facebook részleges korlátozását az országban. Egyelőre nem lehet tudni, ez pontosan mit takar, vagy hogy mennyi ideg fog tartani.

Indoklásként azt hozták fel, hogy a Facebook többszöri megkeresésre sem oldotta fel négy orosz hírcsatorna hivatalos Facebook-fiókjának korlátozását, ezzel pedig alapvető emberi jogaikban sértették meg az orosz állampolgárokat.

Egy gyors keresés alapján a Ria Novosztyi, a Lenta.ru, a Zvezda és a Gazeta.ru Facebook-oldala is rendszeresen rakott ki posztokat az utóbbi napokban.

Az ukrajnai orosz invázió miatt a NATO még több katonát vezényel a kelet-európai országokba – jelentette be Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára.

"Senkit sem szabad becsapni az orosz kormány hazugságáradatával" – olvasható a szövetség harminc vezetője által kiadott közös nyilatkozatban. Felszólították Moszkvát, hogy vonja ki minden erejét Ukrajnából, és "forduljon vissza az agresszió általa választott útjáról".

"Szörnyű, hibás stratégiai döntés volt Putyin elnöktől, hogy megtámadta Ukrajnát, ezért Oroszország súlyos árat fog fizetni, mind gazdaságilag, mind politikailag, éveken át – áll a nyilatkozatban.

Az orosz – központilag befolyásolt – médiában olyan hírek kezdtek terjedni, hogy az ukrán elnök elmenekült Kijevből. Zelenszkij azonban közzétett egy videót, amiben nemcsak ő látható egy kijevi épület mellett, hanem ott vannak mellette legfontosabb tanácsadói és az ukrán miniszterelnök is. „Mindannyian itt vagyunk. Megvédjük a függetlenségünket, az államunkat” – mondta.

A plasztikus részleteket kerüljük, de a gyerek életkorához mérten beszélgessük vele arról, mi történik, mert ha máshonnan hallja, a saját fantáziájával fogja kitölteni a lyukakat. A gyermekpszichológus szerint ne ijedjünk meg, ha a gyerek háborúsat játszik, ez segít neki az érzelmi feldolgozásban, ahogy a napi rutin fenntartása is. A legfontosabb, hogy ne adjuk át a saját szorongásunkat – ha mi magunk nem tudjuk feldolgozni a helyzetet, inkább olvassunk róla kevesebbet. Bővebben cikkünkben>>>

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere csütörtökön, az orosz nagykövetség előtt megtartott, Putyin és háború ellenes tüntetésén jelentette be, hogy péntektől a főváros az ukrán zászló színeivel fogja kivilágítani a Halászbástyát. Ma a közvilágítás felkapcsolása után valóban kék-sárgává vált ez az épület. A Párbeszéd politikusa arról is beszélt a tüntetésen, hogy a „fővárosi önkormányzat operatív törzse” felkészült befogadni mindenkit, aki a diktatúra elől menekül.

• Ukrajna szerint orosz csapatok vannak Kijev északi külvárosában, és elfoglalták a város közelében lévő Hosztomel repülőteret.
• Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint az orosz erők nagy része még mindig körülbelül 50 kilométerre van a városközponttól.
• A város elleni orosz támadásra készülve az ukrán hatóságok 18 ezer fegyvert osztottak szét a helyi lakosoknak. Az ukrán erők a jelentések szerint lerombolták a városba vezető hidakat.
• Putyin felszólította az ukrán hadsereget, hogy buktassák meg Ukrajna kormányát.
• Amerikai védelmi tisztviselők szerint az orosz offenzíva veszít lendületéből, és a vártnál nagyobb ellenállásba ütközik.
• Oroszország „súlyos következményekre” figyelmeztetett, ha Finnország vagy Svédország csatlakozna a NATO-hoz.

Tudósítóink már Kijevben vannak, az egyik pályaudvaron tapasztalható háborús hangulatot ebben a helyszíni videónkban mutattuk be, és egy orosz csapásban súlyosan megrongálódott társasháznál is jártak kollégáink, az ott készült fotógalériát itt lehet megnézni.

Az orosz külügyi szóvivő szerint „súlyos katonai és politikai következménnyel járna” az, ha akár Svédország, akár Finnország csatlakozna a NATO-hoz. Maria Zakharova külön válaszlépésekkel fenyegette meg Finnországot, akinek miniszterelnöke csütörtökön elismerte, Ukrajna orosz inváziója „megváltoztatja” a tagságról szóló vitát az országban.

Finnország a hidegháború alatt következetesen semleges maradt, nem kötelezte, nem kötelezhette el magát egyik nagy katonai blokk mellett sem. A Szovjetunió bukása után azonban az ország egyre többször működött együtt különböző módokon a NATO-val, például a szövetség mai brüsszeli gyűlésén is részt vesz.

A második kiemelt, orosz Andrej Rubljov három szettben jutott döntőbe a dubaji tenisztornán a lengyel Hubert Hurkacz ellen, a győzelme után pedig a szokásos szignó, esetleg könnyed üzenet helyett feltehetően az Ukrajnában zajló harcokra utalva azt írta fel a kamerára rakott üveglapra: Kérem, Ne Legyen Háború.

(ESPN)

Az Ukrajna elleni orosz támadás egyike a második világháború óta Európában látott legnagyobb katonai fellépéseknek, de 1956-ban Magyarország is kénytelen volt hasonlót elszenvedni – ezt mondta az MTI tudósítása szerint a bukaresti kilencek államfői megbeszélésén pénteken Varsóban. A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a magyarok a kommunizmus áldozatainak hazai emléknapjának kontextusában éljük át „mindazt, ami most Ukrajnát érte”.

„Magyar részről – hagyományos kapcsolataink révén – minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy józanságra és önmérsékletre sarkalljuk a moszkvai vezetést. Sajnos nem járhattunk sikerrel, hiszen, mint az mostanra világossá vált, orosz részről egy előre eltervezett program végrehajtása zajlott, melyet a nemzetközi partnerek tudatos félrevezetése kísért”

– jelentette ki a köztársasági elnök. Áder azt is megismételte, hogy Magyarország az EU és a NATO álláspontjához tartja magát, így határozottan elítéli az orosz támadást, ezen kívül arról beszélt, hogy:

• a putyini rendszer által eldöntött és végrehajtott agressziót nem a kijevi kormány provokálta ki,
• Magyarország a nemzetközi jog súlyos megsértésének és a Moszkva által korábban vállalt nemzetközi kötelezettségek megcsúfolásának tekinti az orosz a támadást,
• abszurdnak és elfogadhatatlannak tartja azt a moszkvai érvelést, amely nem csupán Ukrajna határait, hanem annak állami létjogosultságát is megkérdőjelezi,
• Magyarország hozzájárul az Oroszország elleni szankciók meghozatalához, és azokat szigorúan érvényesíteni fogja.

„Arra szólítjuk fel Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget az Ukrajna ellen indított agressziónak” – mondta a köztársasági elnök. A háború elől Magyarország felé menekülőkről elmondta, hogy megnyitjuk a határainkat előttük, könnyített és gyors eljárással befogadjuk őket, sőt azt ígérte, hogy „igyekezünk gondoskodni róluk”.

Az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) közleményben tudatta, hogy orosz produkciók nem vehetnek részt a 2022-es Euróvíziós Dalfesztiválon. A szervezet végrehajtó bizottsága azzal indokolta döntését, hogy az ukrán válság miatt Oroszország szereplése rossz fényt vetne a versenyre.

Hangsúlyozták, hogy az EBU egy apolitikus szervezet, amely elkötelezett a műsor értékeinek védelme mellett, mint a sokszínűség népszerűsítése és az európai közösség összehozása.

Több ország is kilátásba helyezte a rendezvény bojkottját, amennyiben Oroszország is elindul.

Magyarország 2020-ban – ha megtartották volna – már nem indult az Eurovízión. A döntést hivatalosan nem indokolták.

Az AFP szerint az elmúlt 48 órában legalább 50 ezer ember menekült el a szomszédos országból. Az egyik zsúfolásig megtelt kijevi pályaudvaron annyian akartak felszuszakolódni egy induló vonatra, hogy a katonák többször is a levegőbe lőttek, feltehetően azért, hogy ne alakuljon ki még nagyobb káosz. Videó is van a megrázó tömegjelenetről.

Egy Kijevtől nagyjából 40 kilométerre fekvő kisvárosban, Vorzelben egy árvaházat súlyos orosz lövések értek – közölte az ukrán főügyész a BBC szerint.

Irina Benediktává a Facebookon azt írta, hogy egy orosz rakéta törmelékei eltalálták a város 50 gyermeknek otthont adó árvaházát. A főügyész szerint az árvaházat ki kell üríteni, de nincsenek áldozatok.

Ugyanakkor ukrán tisztviselők bejelentették, hogy a keleti Szumi területen fekvő Ohtirka városának orosz ágyúzása során több gyermek megsérült.

Egy magas rangú védelmi tisztségviselőre hivatkozva állítja ezt a CNN a háborús közvetítésében. Az információ szerint a kelet-ukrajnai tengerparti várostól nyugatra az akció, orosz egységek szállnak partra. A feltételezések szerint az orosz haderő Mariupol felé nyomul majd előre.